Barczi Pál : "Táj jegenyékkel" 1963

Eladási ár: 44 000 33 000 HUF

Leírás

[FKB643/Bp43/25]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
A kép mérete: 33 x 39,7 cm keret nélkül.
Készült: Lavírozott tus, Papír
A kép Barczi Pál (Sajószentpéter, 1933, Miskolc, 2003) alkotása.
Jelezve jobbra lent "ligatúrás BP 63"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1958-ban diplomázott Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula növendékeként, azóta Miskolcon él, az itteni művésztelep tagja. Tanulmányúton a környező szocialista országokban, valamint Jugoszláviában és Olaszországban járt. 1968-ban a Dürer Teremben, 1969-ben és 1981-ben Sajószentpéteren, 1972-ben Tokajban, 1975-ben Salgótarjánban, 1980-ban a Miskolci Galériában voltak jelentősebb önálló tárlatai. Állandó részvevője a külföldi és hazai grafikai rendezvényeknek. 1964-1966-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott, 1983-ban elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. Négy alkalommal díjazták munkáit a Miskolci Grafikai Biennálén (1967, 1968, 1971 és 1975). - Pályafutását konstruktivista szemléletű táj és városképekkel kezdte; ekkor stílusát tömör lényegmondás, a foltok aláfestő és hangsúlyt adó szerepének kiemelése jellemezte. Újabban az archaizáló stílusirányzat, illetve a népművészet igézetében dolgozik, s tematikája is egyre inkább az emberi és társadalmi problémák köré csoportosul. Az utóbbi években mint festő is bemutatkozott.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula tanítványa volt. Tanulmányúton járt Jugoszláviában, Itáliában és Lengyelországban. Állandó részvevője a hazai és különböző külföldi grafikai bemutatóknak. Önálló kiállítása volt Budapesten a Dürer Teremben, Sajószentpéteren, Tokajban, Salgótarjánban, stb. Külföldön: Belgrád, Berlin, Chicago, Boston, London, Addis-Abeba, Párizs, München, Nápoly, Tokio, Stockholm, stb. 1964-66 k. Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennálé háromszoros kitüntetettje. Ezen kívül még számos elismerésben részesítették. Erőssége a tájkép és a városkép, melyekben nem a szokványos szépet, hanem a látvány nyers valóságát láttatja. Ezen alkotásai konstruktivista szemléletről tanúskodnak. Jelenleg az archaizáló stílusirányzatot követi. Társadalmi, emberi problémák foglalkoztatják. Munkái megtalálhatók az MNG-ban, a miskolci, a sárospataki, a keszthelyi, a berlini, a kieli múzeumokban és a München Grafikai Kabinetben. (MÉ, KIFB)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula tanítványaként végzett. Tanulmányúton járt Jugoszláviában, Olasz- és Lengyelországban. Állandó részvevője a hazai és különböző külföldi grafikai tárlatoknak. Önálló kiállítása volt Budapesten a Dürer Teremben, Sajószentpéteren, Tokajban, Salgótarjánban, stb. Külföldön: Belgrád, Berlin, Chicago, Boston, London, Addis-Abeba, Párizs, München, Nápoly, Tokió, Stockholm, stb. 1964-66 között Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennále háromszoros kitüntetettje. Barczit ezen kívül még számos elismerésben részesítették. Erőssége a táj- és városkép, melyekben nem a szokványos szépet, hanem a látvány nyers valóságát láttatja. Ezen alkotásai konstruktivista szemléletről tanúskodnak. Jelenleg az archaizáló stílusirányzatot követi. Társadalmi, emberi problémák foglalkoztatják. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci, sárospataki, salgótarjáni, keszthelyi képtár, a berlini, kieli múzeum és a Müncheni Grafikai Kabinet. (MÉ, KIFB, KF)

Magyar festők és grafikusok adattára
1958-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula növendékeként. Azóta Miskolcon él. Tanulmányúton Olaszországban, Jugoszláviában és Lengyelországban járt. 1968-ban a budapesti Dürer Teremben, 1969-ben Sajószentpéteren, 1972-ben Tokajban, 1975-ben Salgótarjánban volt önálló kiállítása. Állandó részvevője a hazai és a nemzetközi grafikai bemutatóknak. 1964-66-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennálé háromszoros kitüntetettje (1967, 1968, 1971). Tematikája változatos, erőssége a tájkép és a városkép, amelyekben nem a szokványos szépet, hanem a látvány nyers valóságát láttatja. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
1958: MKF, mesterei: Kmetty János, Pap Gyula, id. Koffán Károly; 1961: I. Orsz. Grafikai B. díja; 1963: Stúdió "Családi Pályázat" díj; 1964-1967: Derkovits-ösztöndíj; 1975: Miskolc város ösztöndíja; 1976: Munkácsy-díj, 1988: SZOT-díj; 1973: Nközi Grafikai Szimpózium, Besztercebánya; 1978: Nközi Grafikai Szimpózium, Salgótarján; 1986-87: Szabolcs-Szatmár Művésztelep. 1987-től a nyíregyházi Bessenyei Gy. TF tanára. A látvány nyers valóságát ábrázolja tájképein és városképein. Korai munkái konstruktivista hatásról tanúskodnak, későbbi alkotásai archaizáló stílusúak. Témái a társadalmi, emberi problémák ábrázolásának körében mozognak.
Ek: 1967: Libresso, Miskolc; 1968: Dürer T.; 1971: Sajószentpéter; 1972: Tokaj, 1973: Ózd; 1975: Salgótarján; 1980: Miskolci G.; 1982: Déryné Műv. H., Sajóbábony; 1983: Miskolci Mini G.; 1984: Műv. H., Hajdúszoboszló; 1985: Miskolci Egyetemi G.; 1986: Liszt F. Műv. H., Ózd; 1988: Városi Kt. 1988: Kazincbarcika; Műv. H., Mátészalka.
Vcsk: 1961-től Orsz. Grafikai B., Miskolc; 1968-tól Orsz. Akvarell B., Eger; 1969: Mai Magyar Grafika, MNG; 1971: Dürer emlékkiállítás, MNG; 1972: Dózsa emlékkiállítás, MNG; 1971: Új Művek, Műcsarnok; 1982-től: Orsz. Rajzb., Nógrádi S. M., Salgótarján; 1986-87: SZOT-ösztöndíjasok, MNG; Magyar grafika, GB, USA, D, CSZ, PL, YU, OL, JP, RO, SVE, SZU.
Mk. Bakony M. [ma Laczkó Dezső M.], Veszprém; Banja Luka-i M.; Banska Bystrica M.; Damjanich M., Szolnok; Herman O. M., Miskolc; MNG; Munkácsy M. M., Bcsaba; Müncheni Grafikai Cabinet; Sárospataki Képtár; Városi Gyűjt., Kiel.
Irod.: Solymár I.: Mai Magyar Rajzművészet, 1969; B. Supka M.: Grafika Hungarica II., MŰV, 1969. (FALU)

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Technika: Tus
Témakör: Tájkép

vásárlási információk

Feltöltve: 2020. április. 22.

(A műtárgyat eddig 938-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Barczi Pál : "Táj jegenyékkel" 1963

[FKB643/Bp43/25] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 33 x 39,7 cm keret nélkül. Készült: Lavírozott tus, Papír A kép Barczi Pál (Sajószentpéter, 1933, Miskolc, 2003) alkotása. Jelezve jobbra lent "ligatúrás BP 63" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban diplomázott Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula növendékeként, azóta Miskolcon él, az itteni művésztelep tagja. Tanulmányúton a környező szocialista országokban, valamint Jugoszláviában és Olaszországban járt. 1968-ban a Dürer Teremben, 1969-ben és 1981-ben Sajószentpéteren, 1972-ben Tokajban, 1975-ben Salgótarjánban, 1980-ban a Miskolci Galériában voltak jelentősebb önálló tárlatai. Állandó részvevője a külföldi és hazai grafikai rendezvényeknek. 1964-1966-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott, 1983-ban elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. Négy alkalommal díjazták munkáit a Miskolci Grafikai Biennálén (1967, 1968, 1971 és 1975). - Pályafutását konstruktivista szemléletű táj és városképekkel kezdte; ekkor stílusát tömör lényegmondás, a foltok aláfestő és hangsúlyt adó szerepének kiemelése jellemezte. Újabban az archaizáló stílusirányzat, illetve a népművészet igézetében dolgozik, s tematikája is egyre inkább az emberi és társadalmi problémák köré csoportosul. Az utóbbi években mint festő is bemutatkozott. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula tanítványa volt. Tanulmányúton járt Jugoszláviában, Itáliában és Lengyelországban. Állandó részvevője a hazai és különböző külföldi grafikai bemutatóknak. Önálló kiállítása volt Budapesten a Dürer Teremben, Sajószentpéteren, Tokajban, Salgótarjánban, stb. Külföldön: Belgrád, Berlin, Chicago, Boston, London, Addis-Abeba, Párizs, München, Nápoly, Tokio, Stockholm, stb. 1964-66 k. Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennálé háromszoros kitüntetettje. Ezen kívül még számos elismerésben részesítették. Erőssége a tájkép és a városkép, melyekben nem a szokványos szépet, hanem a látvány nyers valóságát láttatja. Ezen alkotásai konstruktivista szemléletről tanúskodnak. Jelenleg az archaizáló stílusirányzatot követi. Társadalmi, emberi problémák foglalkoztatják. Munkái megtalálhatók az MNG-ban, a miskolci, a sárospataki, a keszthelyi, a berlini, a kieli múzeumokban és a München Grafikai Kabinetben. (MÉ, KIFB) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula tanítványaként végzett. Tanulmányúton járt Jugoszláviában, Olasz- és Lengyelországban. Állandó részvevője a hazai és különböző külföldi grafikai tárlatoknak. Önálló kiállítása volt Budapesten a Dürer Teremben, Sajószentpéteren, Tokajban, Salgótarjánban, stb. Külföldön: Belgrád, Berlin, Chicago, Boston, London, Addis-Abeba, Párizs, München, Nápoly, Tokió, Stockholm, stb. 1964-66 között Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennále háromszoros kitüntetettje. Barczit ezen kívül még számos elismerésben részesítették. Erőssége a táj- és városkép, melyekben nem a szokványos szépet, hanem a látvány nyers valóságát láttatja. Ezen alkotásai konstruktivista szemléletről tanúskodnak. Jelenleg az archaizáló stílusirányzatot követi. Társadalmi, emberi problémák foglalkoztatják. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci, sárospataki, salgótarjáni, keszthelyi képtár, a berlini, kieli múzeum és a Müncheni Grafikai Kabinet. (MÉ, KIFB, KF) Magyar festők és grafikusok adattára 1958-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula növendékeként. Azóta Miskolcon él. Tanulmányúton Olaszországban, Jugoszláviában és Lengyelországban járt. 1968-ban a budapesti Dürer Teremben, 1969-ben Sajószentpéteren, 1972-ben Tokajban, 1975-ben Salgótarjánban volt önálló kiállítása. Állandó részvevője a hazai és a nemzetközi grafikai bemutatóknak. 1964-66-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennálé háromszoros kitüntetettje (1967, 1968, 1971). Tematikája változatos, erőssége a tájkép és a városkép, amelyekben nem a szokványos szépet, hanem a látvány nyers valóságát láttatja. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1958: MKF, mesterei: Kmetty János, Pap Gyula, id. Koffán Károly; 1961: I. Orsz. Grafikai B. díja; 1963: Stúdió "Családi Pályázat" díj; 1964-1967: Derkovits-ösztöndíj; 1975: Miskolc város ösztöndíja; 1976: Munkácsy-díj, 1988: SZOT-díj; 1973: Nközi Grafikai Szimpózium, Besztercebánya; 1978: Nközi Grafikai Szimpózium, Salgótarján; 1986-87: Szabolcs-Szatmár Művésztelep. 1987-től a nyíregyházi Bessenyei Gy. TF tanára. A látvány nyers valóságát ábrázolja tájképein és városképein. Korai munkái konstruktivista hatásról tanúskodnak, későbbi alkotásai archaizáló stílusúak. Témái a társadalmi, emberi problémák ábrázolásának körében mozognak. Ek: 1967: Libresso, Miskolc; 1968: Dürer T.; 1971: Sajószentpéter; 1972: Tokaj, 1973: Ózd; 1975: Salgótarján; 1980: Miskolci G.; 1982: Déryné Műv. H., Sajóbábony; 1983: Miskolci Mini G.; 1984: Műv. H., Hajdúszoboszló; 1985: Miskolci Egyetemi G.; 1986: Liszt F. Műv. H., Ózd; 1988: Városi Kt. 1988: Kazincbarcika; Műv. H., Mátészalka. Vcsk: 1961-től Orsz. Grafikai B., Miskolc; 1968-tól Orsz. Akvarell B., Eger; 1969: Mai Magyar Grafika, MNG; 1971: Dürer emlékkiállítás, MNG; 1972: Dózsa emlékkiállítás, MNG; 1971: Új Művek, Műcsarnok; 1982-től: Orsz. Rajzb., Nógrádi S. M., Salgótarján; 1986-87: SZOT-ösztöndíjasok, MNG; Magyar grafika, GB, USA, D, CSZ, PL, YU, OL, JP, RO, SVE, SZU. Mk. Bakony M. [ma Laczkó Dezső M.], Veszprém; Banja Luka-i M.; Banska Bystrica M.; Damjanich M., Szolnok; Herman O. M., Miskolc; MNG; Munkácsy M. M., Bcsaba; Müncheni Grafikai Cabinet; Sárospataki Képtár; Városi Gyűjt., Kiel. Irod.: Solymár I.: Mai Magyar Rajzművészet, 1969; B. Supka M.: Grafika Hungarica II., MŰV, 1969. (FALU)

További részletek
Hordozó: papír
Technika: Tus
Témakör: Tájkép

vásárlási információk
Feltöltve: 2020. április. 22.

(A műtárgyat eddig 938-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
44 000 helyett
33 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai