[1S139/013] Papír tusrajz üveglap mögött, régi fekete keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés jobbra lent: ...SKY 937 Magasság: 45 cm Szélesség: 36 cm Súly: 1.245 kg

[FKB643/Bp43/25] A kép mérete: 33 x 39,7 cm keret nélkül. Készült: Lavírozott tus, Papír A kép Barczi Pál (Sajószentpéter, 1933, Miskolc, 2003) alkotása. Jelezve jobbra lent "ligatúrás BP 63" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban diplomázott Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula növendékeként, azóta Miskolcon él, az itteni művésztelep tagja. Tanulmányúton a környező szocialista országokban, valamint Jugoszláviában és Olaszországban járt. 1968-ban a Dürer Teremben, 1969-ben és 1981-ben Sajószentpéteren, 1972-ben Tokajban, 1975-ben Salgótarjánban, 1980-ban a Miskolci Galériában voltak jelentősebb önálló tárlatai. Állandó részvevője a külföldi és hazai grafikai rendezvényeknek. 1964-1966-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott, 1983-ban elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. Négy alkalommal díjazták munkáit a Miskolci Grafikai Biennálén (1967, 1968, 1971 és 1975). - Pályafutását konstruktivista szemléletű táj és városképekkel kezdte; ekkor stílusát tömör lényegmondás, a foltok aláfestő és hangsúlyt adó szerepének kiemelése jellemezte. Újabban az archaizáló stílusirányzat, illetve a népművészet igézetében dolgozik, s tematikája is egyre inkább az emberi és társadalmi problémák köré csoportosul. Az utóbbi években mint festő is bemutatkozott. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula tanítványa volt. Tanulmányúton járt Jugoszláviában, Itáliában és Lengyelországban. Állandó részvevője a hazai és különböző külföldi grafikai bemutatóknak. Önálló kiállítása volt Budapesten a Dürer Teremben, Sajószentpéteren, Tokajban, Salgótarjánban, stb. Külföldön: Belgrád, Berlin, Chicago, Boston, London, Addis-Abeba, Párizs, München, Nápoly, Tokio, Stockholm, stb. 1964-66 k. Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennálé háromszoros kitüntetettje. Ezen kívül még számos elismerésben részesítették. Erőssége a tájkép és a városkép, melyekben nem a szokványos szépet, hanem a látvány nyers valóságát láttatja. Ezen alkotásai konstruktivista szemléletről tanúskodnak. Jelenleg az archaizáló stílusirányzatot követi. Társadalmi, emberi problémák foglalkoztatják. Munkái megtalálhatók az MNG-ban, a miskolci, a sárospataki, a keszthelyi, a berlini, a kieli múzeumokban és a München Grafikai Kabinetben. (MÉ, KIFB) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula tanítványaként végzett. Tanulmányúton járt Jugoszláviában, Olasz- és Lengyelországban. Állandó részvevője a hazai és különböző külföldi grafikai tárlatoknak. Önálló kiállítása volt Budapesten a Dürer Teremben, Sajószentpéteren, Tokajban, Salgótarjánban, stb. Külföldön: Belgrád, Berlin, Chicago, Boston, London, Addis-Abeba, Párizs, München, Nápoly, Tokió, Stockholm, stb. 1964-66 között Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennále háromszoros kitüntetettje. Barczit ezen kívül még számos elismerésben részesítették. Erőssége a táj- és városkép, melyekben nem a szokványos szépet, hanem a látvány nyers valóságát láttatja. Ezen alkotásai konstruktivista szemléletről tanúskodnak. Jelenleg az archaizáló stílusirányzatot követi. Társadalmi, emberi problémák foglalkoztatják. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci, sárospataki, salgótarjáni, keszthelyi képtár, a berlini, kieli múzeum és a Müncheni Grafikai Kabinet. (MÉ, KIFB, KF) Magyar festők és grafikusok adattára 1958-ban diplomázott a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Koffán Károly és Pap Gyula növendékeként. Azóta Miskolcon él. Tanulmányúton Olaszországban, Jugoszláviában és Lengyelországban járt. 1968-ban a budapesti Dürer Teremben, 1969-ben Sajószentpéteren, 1972-ben Tokajban, 1975-ben Salgótarjánban volt önálló kiállítása. Állandó részvevője a hazai és a nemzetközi grafikai bemutatóknak. 1964-66-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1976-ban Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennálé háromszoros kitüntetettje (1967, 1968, 1971). Tematikája változatos, erőssége a tájkép és a városkép, amelyekben nem a szokványos szépet, hanem a látvány nyers valóságát láttatja. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1958: MKF, mesterei: Kmetty János, Pap Gyula, id. Koffán Károly; 1961: I. Orsz. Grafikai B. díja; 1963: Stúdió "Családi Pályázat" díj; 1964-1967: Derkovits-ösztöndíj; 1975: Miskolc város ösztöndíja; 1976: Munkácsy-díj, 1988: SZOT-díj; 1973: Nközi Grafikai Szimpózium, Besztercebánya; 1978: Nközi Grafikai Szimpózium, Salgótarján; 1986-87: Szabolcs-Szatmár Művésztelep. 1987-től a nyíregyházi Bessenyei Gy. TF tanára. A látvány nyers valóságát ábrázolja tájképein és városképein. Korai munkái konstruktivista hatásról tanúskodnak, későbbi alkotásai archaizáló stílusúak. Témái a társadalmi, emberi problémák ábrázolásának körében mozognak. Ek: 1967: Libresso, Miskolc; 1968: Dürer T.; 1971: Sajószentpéter; 1972: Tokaj, 1973: Ózd; 1975: Salgótarján; 1980: Miskolci G.; 1982: Déryné Műv. H., Sajóbábony; 1983: Miskolci Mini G.; 1984: Műv. H., Hajdúszoboszló; 1985: Miskolci Egyetemi G.; 1986: Liszt F. Műv. H., Ózd; 1988: Városi Kt. 1988: Kazincbarcika; Műv. H., Mátészalka. Vcsk: 1961-től Orsz. Grafikai B., Miskolc; 1968-tól Orsz. Akvarell B., Eger; 1969: Mai Magyar Grafika, MNG; 1971: Dürer emlékkiállítás, MNG; 1972: Dózsa emlékkiállítás, MNG; 1971: Új Művek, Műcsarnok; 1982-től: Orsz. Rajzb., Nógrádi S. M., Salgótarján; 1986-87: SZOT-ösztöndíjasok, MNG; Magyar grafika, GB, USA, D, CSZ, PL, YU, OL, JP, RO, SVE, SZU. Mk. Bakony M. [ma Laczkó Dezső M.], Veszprém; Banja Luka-i M.; Banska Bystrica M.; Damjanich M., Szolnok; Herman O. M., Miskolc; MNG; Munkácsy M. M., Bcsaba; Müncheni Grafikai Cabinet; Sárospataki Képtár; Városi Gyűjt., Kiel. Irod.: Solymár I.: Mai Magyar Rajzművészet, 1969; B. Supka M.: Grafika Hungarica II., MŰV, 1969. (FALU)

[FKC745/Bp208/18] A kép mérete: 26 x 34 cm keret nélkül. Készült: Grafitceruza, Papír A kép Mediterrán művész XX. század alkotása. Jelezve balra lent "olvashatatlan" A festmény jó állapotban van. Keret: Új

[0Z646/057] Papír grafit ceruzarajz, üveglap mögött, fenyő keretben. Jelezve jobbra lent: JUDGES Mű címe középen lent: CANONGATE THE TOLBOOTH EDINBURGH Magasság: 29.5 cm Szélesség: 36 cm Súly: 0.745 kg Canongate Tolbooth A Wikipedia-ból, az ingyenes enciklopédia Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez A Canongate Tolbooth, 1591-ben épült. Canongate Tolbooth egy történelmi mérföldkő a Óváros területén Edinburgh épült 1591-ben, mint egy Tolbooth , vagyis a központi ügyvezetése és az igazság az, akkor külön burgh az a Canongate amely kívül Edinburgh város falai . Az épületet jelenleg a Népi Történeti Múzeum használja, és A kategóriájú épületként védett . [1] Történelem [ szerkesztés ] A tolbooth tornyát 1591-ben építették, és a keletre eső blokkot abban az időben vagy kissé utána Sir Lewis Bellenden , Broughton báró, valamint a Canongate és a skót lord igazságügyi tisztviselő feudális felettese állította . [1] [2] A városi tanács volt a bíróság, a börtön börtön és a találkozó helye. [1] 1875-ben Robert Morham városépítész nagy részben restaurálta és átalakította a külsejét. Belső szinten az első és a tetőtér emeletet egyesítették, hogy egyetlen emelet legyen, ma a Népi Történeti Múzeum . [3] [4] Design [ szerkesztés ] Az óra bartizánokkal mindkét oldalra és a kúpos torony A Tolbooth egy harangtoronyból áll, egy keleti alsó blokkkal, amely a tanácsteremt és a tárgyalót tartalmazta. [5] A torony két bartizans díszítő gunloops mindkét oldalán egy órát, kelt 1884, mely fölött van függesztve a Royal Mile által kovácsoltvas konzolok. [2] [3] A bartizánok felett kúpos torony található [3], míg utcai szinten egy kerek íves pend van , amely a Tolbooth Wyndbe vezet. [6] építészeti jellemzőit a keleti blokk közé egy kő forestair ami egy ajtó mellett a torony, [5] az Oriel ablak , [2]és négy Mormon által ápolt dormer , Rothiemay Gordon 1647-es térképének alapján, amely három piended helyébe lépett .   Forrás: wikipédia

[1C888/108 (mappa)] Papír tus festmény, keret nélkül. Jelzés jobbra lent ceruzával: DITRAI PUSKÁS EDE '33 Hátoldalán felirat: 1933. NOV. 17. Magasság: 30.5 cm Szélesség: 22 cm Súly: 0.03 kg

[FKC231/Bp305/193] A kép mérete: 10 x 11,5 cm keret nélkül. Készült: toll, Papír A kép Carl Philipp Schallhas (Bécs, 1767, Bécs, 1797) alkotása. Jelezve festmény hátoldalán "C. P. Schallhas 1796" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán: Vár a folyóparton Művészeti lexikon I-II. Schallhas, Károly Fülöp, festő és rajzoló, szül. Pozsonyban 1767, megh. Bécs 1797. A bécsi akadémián tanult, amelyen később a tájképrajzolás tanára lett. Rézkarccal is foglalkozott s mintegy 60 ilyen lapja ismeretes. Két tájképe Szépművészeti Múzeumunkban.