Kiállítások az adatbázisban:
Barta Ernő festményei
Mesterei: Ashbe, Anton, Wolf, Hugo.
1894-1999: Iparművészeti Iskola, díszítőfestő szak; 1899-1903: Anton Ashbe és Hugo Wolf magániskolája, München. 1904: Grafikai nagydíj a Nemzeti Szalon kiállításán; 1906: a Milánói Világkiállítás ezüstérme; 1914: San Franciscóói nemzetközi kiállítás ezüstérme. 1900-ban bekapcsolódott a müncheni szecesszió mozgalmába. 1905-1918-ig a szolnoki művésztelepen és Budapesten dolgozott. 1904-től aktív kiállító művész. 1907-1912 között Berlinben és Drezdában tartózkodott ösztöndíjjal. 1912-től Budapesten sokszorosító grafikáival és plakátjaival vált ismertté, 1916-ban önálló grafikai műtermet nyitott. Első világháborús élményeit az Elnémult csataterek c. litográfia sorozatban (1915), a második világháborút a Dance Macabre c. grafikai mappában dolgozta fel (1945-1946). Grafikai sorozatai és albumai még: 1925:Kenyér (litográfia); 1927: Magyar életképek, Magyar táncok; 1928: Budapest (rézkarc); 1930 k.: Aquincum (rézkarc); 1945: Pastorale. 1932-től számos csoportos grafikai kiállítást szervezett Dániában és Svédországban. 1938-1939: Hollandiában élt, a kultúrkapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért az Oránia-Nassau renddel tüntették ki. Élete utolsó évtizedében tájpasztelleket készített Sárospatakon. Különösen a tónusos szénó és krétarajzban, s a litográfiában érvényesülnek finom, kissé stilizált naturalizmusának erényei. Kedvelte a zsánerjelenet műfaját, közel álltak hozzá a városi és falusi szegénység életének motívumai, melyeket visszafogott, melankolikus atmoszférával örökített meg. A 40-es években vallásos tartalmú műveket illusztrált.
Egyéni kiállítások
1945 • Illusztrációk Beethoven VI. szimfóniájához, Fészek Klub, Budapest
1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest (kat., Zádor István előszavával)
1978 • emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
1900 • Secession, München
1903 • Vízfestmény, rajz és metszet, Nemzeti Szalon, Budapest
1922 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1931 • Magyar újságrajzoló művészek kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
Irodalom
kiállítása, Az Újság, 1912. január 14.
KÁLLAY M.: A Paál László Társaság harmadik kiállítása a Nemzeti Szalonban, Nemzeti Újság, 1929. január 27.
LOSONCI M.: ~ interkontinentális festői munkássága, Hevesi Szemle, 1983. december
Bakos Katalin
Forrás: artportal.hu
[1U544/007]
Grafika üveglap mögött, fekete keretben.
Jelzés a nyomaton belül jobbra lent:
BARTA ERNŐ
Alatta ceruzával:
BARTA ERNŐ
Magasság: 49.5 cm
Szélesség: 40 cm
Súly: 1.21 kg
Barta Ernő
festő, grafikus
Születési hely: Székesfehérvár
Születési dátum: 1878
Honlap:
Kiállítások az adatbázisban:
Barta Ernő festményei
Mesterei: Ashbe, Anton, Wolf, Hugo.
1894-1999: Iparművészeti Iskola, díszítőfestő szak; 1899-1903: Anton Ashbe és Hugo Wolf magániskolája, München. 1904: Grafikai nagydíj a Nemzeti Szalon kiállításán; 1906: a Milánói Világkiállítás ezüstérme; 1914: San Franciscóói nemzetközi kiállítás ezüstérme. 1900-ban bekapcsolódott a müncheni szecesszió mozgalmába. 1905-1918-ig a szolnoki művésztelepen és Budapesten dolgozott. 1904-től aktív kiállító művész. 1907-1912 között Berlinben és Drezdában tartózkodott ösztöndíjjal. 1912-től Budapesten sokszorosító grafikáival és plakátjaival vált ismertté, 1916-ban önálló grafikai műtermet nyitott. Első világháborús élményeit az Elnémult csataterek c. litográfia sorozatban (1915), a második világháborút a Dance Macabre c. grafikai mappában dolgozta fel (1945-1946). Grafikai sorozatai és albumai még: 1925:Kenyér (litográfia); 1927: Magyar életképek, Magyar táncok; 1928: Budapest (rézkarc); 1930 k.: Aquincum (rézkarc); 1945: Pastorale. 1932-től számos csoportos grafikai kiállítást szervezett Dániában és Svédországban. 1938-1939: Hollandiában élt, a kultúrkapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért az Oránia-Nassau renddel tüntették ki. Élete utolsó évtizedében tájpasztelleket készített Sárospatakon. Különösen a tónusos szénó és krétarajzban, s a litográfiában érvényesülnek finom, kissé stilizált naturalizmusának erényei. Kedvelte a zsánerjelenet műfaját, közel álltak hozzá a városi és falusi szegénység életének motívumai, melyeket visszafogott, melankolikus atmoszférával örökített meg. A 40-es években vallásos tartalmú műveket illusztrált.
Egyéni kiállítások
1945 • Illusztrációk Beethoven VI. szimfóniájához, Fészek Klub, Budapest
1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest (kat., Zádor István előszavával)
1978 • emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
1900 • Secession, München
1903 • Vízfestmény, rajz és metszet, Nemzeti Szalon, Budapest
1922 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1931 • Magyar újságrajzoló művészek kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
Irodalom
kiállítása, Az Újság, 1912. január 14.
KÁLLAY M.: A Paál László Társaság harmadik kiállítása a Nemzeti Szalonban, Nemzeti Újság, 1929. január 27.
LOSONCI M.: ~ interkontinentális festői munkássága, Hevesi Szemle, 1983. december
Bakos Katalin
Forrás: artportal.hu