[1J494/112] Papír rézkarc üveglap mögött, keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Datált jobbra lent, lásd fotó: 1980 Balra lent mű címe: CSIGA Megjegyzés jobbra lent: UTOLSÓ Magasság: 32 cm Szélesség: 23 cm Súly: 0.695 kg

[FKC225/Bp107/24] A kép mérete: 20 x 19 cm keret nélkül. Készült: Tus, Papír A kép Kotj jelzéssel magyar művész 1984 alkotása. Jelezve balra lent "Jándo 1984 Kotj" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FKC140/Bp302/95] A kép mérete: 19,5 x 29,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Gy. Molnár István (Kunhegyes, 1933) alkotása. Jelezve jobbra lent "Gy. Molnár (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Papp Gyula, Bán Béla és Fónyi Géza növendéke volt. A főiskola elvégzését követően, eleinte festészettel foglalkozott, de rövidesen a grafikára váltott át. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként 1960 óta szerepel hazai és nemzetközi grafikai kiállításokon. A Stúdió Ernst Múzeumban megrendezett tárlatán, a Miskolci Grafikai Biennálén, a Székesfehérvári Téli Tárlaton, a balatoni Nyári Tárlaton bemutatott alkotásai csakhamar rá irányították a közönség, s a kritika érdeklődését. 1965-ben szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1967-ben a Berlini Intergrafikonon, itthon a Dürer Teremben és a Derkovits Teremben. Ezen kívül több külföldi seregszemlén mutatták be műveit. (Tokio-UNESCO kiállítás, Essen, Görögország, Moszkva, stb.). Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. Már 1966-ban a Stúdió tárlatán díjat kapott. Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Lírai művész. Alkatában, absztrahálásában, kifejezésében is. Kedvelt technikája a rézkarc, az egyéni "vaskarc" és a vegyes technikák (rézkarc vagy rézmetszet aquatintával). Számos irodalmi művet illusztrált (Madách, Kafka, Babits, stb.) Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiója vezetőségének, jelenleg a Szinyei Társaságnak. 1970 óta él az új szentendrei művésztelepen. Dolgozott a nagyatádi, valamint a vilányi szobrász alkotótelepen. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a szentendrei Ferenczy Múzeum. (MÉ, Műv. 1966/2, B.K.: Műv. 1968/2, K.Gy.: Műv. 1970/10, K. Gy.: Műv.: 1986/4, MMR, FJ) Magyar festők és grafikusok adattára 1959-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél növendékeként. 1960 óta szerepel a hazai és nemzetközi grafikai rendezvényeken, önálló tárlata 1967-ben a Dürer Teremben, 1970-ben a Derkovits Teremben, 1976-ban a szentendrei Ferenczy Múzeumban és Hajdúszoboszlón volt. 1965-ben kiállított a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1965-1967-ben a Berlini Intergrafikonon. Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. - Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Kedverlt technikája a rézkarc, szereti a kis méreteket. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Kovács Gyula: A festő mestersége. Molnár István Gy. képe. Művészet, 1986. 4. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp-i Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Papp Gyula, Bán Béla és Fónyi Géza növendéke volt. A főiskola elvégzését követően, eleinte festészettel foglalkozott, de rövidesen a grafikára váltott át. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként 1960 óta szerepel hazai és nemzetközi grafikai kiállításokon. A Stúdió Ernst Múzeumban megrendezett tárlatán, a Miskolci Grafikai Biennálén, a Székesfehérvári Téli Tárlaton, a balatoni Nyári Tárlaton bemutatott alkotásai csakhamar rá irányították a közönség, s a kritika érdeklődését. 1965-benm szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén, 1964-ben a Luganói Biennálén, 1967-ben a Berlini Intergrafikonon, itthon a Dürer Teremben és a Derkovits Teremben. Több pályázati és kiállítási díj tulajdonosa. Realizmusból kinövő szürrealizmusa a modern ember szorongását fejezi ki. Kedvelt technikája a rézkarc, valamint a vegyes technikák (rézkarc v. rézmetszet aquatintával). (MÉ, Műv.-1966/2, K.Gy.: Műv.-1970/10) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1959-ben fejezte be tanulmányait, mestere Bernáth Aurél volt. 1960 óta szerepel a hazai és nemzetközi grafikai rendezvényeken; önálló tárlata 1967-ben a Dürer Teremben, 1970-ben a Derkovits Teremben, 1976-ban Szentendrén és Hajdúszoboszlón volt. 1965-ben szerepelt a Párizsi Ifjúsági Biennálén. Több pályázati és kiállítási elismerés birtokosa. - Realizmusból kinövő szürrealizmusa főként intellektuális élményekből táplálkozik; a magány, az elidegenedés, a modern ember szorongása a leggyakoribb témája. Kedvelt technikája a rézkarc, szereti a kis méreteket, a sűrített előadásmódot.

[FK0881/Bp56/4] A kép mérete: 18 x 19 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Lacza Márta (Csepel, 1946) alkotása. Jelezve Lent "1982 " A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon tanítványa volt. Első önálló kiállítása 1975-ben volt. Ettől kezdve rendszeresen szerepel országos és külhoni kiállításokon, pályázatokon (Józsefvárosi Művelődési Ház, Stúdió Galéria Budapest, Bástya Galéria, Pesterzsébeti Múzeum, Csili Galéria, Várszínház Galéria, TV Galéria, Fórum Galéria, Szolnok, Miskolc, Siófok, Hamburg, Belgium stb.). 1980-1983 között Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1983-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Munkáin lényegében egyetlen témát variál sokoldalúan: molett, dús idomú nőalakok különböző szituációkban, helyzetekben. Technikában is változatosan adja elő a "Lacza-macákat": lágy, finom vonalú grafit-ceruzarajzokban, erőteljesebben fogalmazva színes ceruzával vagy krétával, expresszíven olajfestékkel vászon és egészen érzékenyen rézkarcban vagy hidegtűvel. (MÉ, Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Sarkantyu Simon tanítványa volt. Első önálló kiállítása 1975-ben volt. Ezt követően rendszeresen szerepelt országos kiállításokon, és pályázatokon (Józsefvárosi Művelődési Ház, Stúdió Galéria, Szolnok, Bástya Galéria, Pesterzsébeti Múzeum, Csili Galéria, Várszínház Galéria, TV Galéria, Fórum Galéria.). Alkotásai külföldön is bemutatásra kerültek. 1980-ban és 1983-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1983-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. Művei - dús idomú nőalakjai - aprólékosan kidolgozott színesceruza rajzok, illetve sokszorosított grafikák. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1970-1974-ig a Képzőművészeti Főiskola felső tagozatán Sarkantyu Simon osztályán végezte művészeti tanulmányait. Első önálló kiállítása 1975-ben volt Budapesten a Józsefvárosi Művelődési Házban. Ezt követték 1976-ban Újpalotán, 1978-ban a Stúdió Galériában, 1979-ban Szolnokon és a Pesterzsébeti Múzeumban, 1980-ban a Csili Galériában, 1981-ben a Várszínház Galériában, 1982-ben a TV Galériában és a Siófoki Művelődési Központban, 1983-ban Bástya Galériában, 1984-ben Fórum Galériában és Miskolcon rendezett önálló kiállítást. 1975 óta rendszeresen szerepel országos tárlatokon és pályázatokon. Képei külföldön is bemutatásra kerültek. 1980-1983-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott, 1983-ban pedig Munkácsy-díjjal tüntették ki. Munkái - dús idomú nőalakjai - aprólékosan kidolgozott színesceruza rajzok, ill. sokszorosított grafikák. Irod.: - ÖLK. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1967-ben érettségizett a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban. Utána elvégezte a Kirakatrendező és Dekoratőr iskolát, majd 1970-1974 között a Képzőművészeti Főiskola felső tagozatát. 1974-ben kapott oklevelet. 1980-ban Derkovits ösztöndíjban részesült, 1978-1981 között évente egy-egy hónapig belgiumi művésztelepen dolgozott, ahol főleg kőrajzokat készített. Pályázatokon és kiállításokon számos díjat nyert. Sok-sok külföldi kiállításon szerepelt, itthon 1978-ban, 1979-ben, 1981-ben (Várszínház Galéria), és a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban nyílt önálló kiállítása. - Főleg mint grafikus ismert, telt idomú alakjait többnyire színes ceruzával, leheletszerűen finom felülettel rajzolja, változatos helyzetekben.

[1E798/095] Papír rézkarc üveglap mögött, hibátlan aranyozott keretben. Azonnal ajándékozható, falra akasztható állapotban van. Jelzés jobbra lent: DUDÁS JENŐ Magasság: 51 cm Szélesség: 60 cm Súly: 3.03 kg Dudás Jenő festő, grafikus Pándorfalu, 1902-10-17 Elhalálozott: Budapest, 1991. ? ?. 1920-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Benkhard Ágost, Varga Nándor Lajos. 1925-1927-ben Megyer-Meyer Antal iparművészeti tanár tanársegédje. 1927-től a Fővárosi Iparrajziskolában, 1949-től a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított 1960-ig. 1934-1935-ben római, 1941-ben székelyföldi ösztöndíjas. A vonalas, tónusos, lavírozott rajz és rézkarc mellett festett olajjal és akvarellel – többnyire tájakat, főként Tihanyt és környékét – a tárgyi hitelesség és képszerű kifejezés, az érzékeny megformálás és színhatások egyéni ötvözetével. Mozaikot és üvegfestményt is tervezett. Irodalom LÁSZLÓ GY.: Művészetről, művészekről, Budapest, 1978. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1969 • Dürer Terem, Budapest Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1940 • Magyar művészetért, Műcsarnok, Budapest 1946 • Rippl-Rónai Társaság, Ernst Múzeum, Budapest 1948 • Képző- és iparművészeti kiállítás, Fővárosi Képtár, Budapest 1952 • Arcképkiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1975 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazgazdasági Múzeum, Budapest Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu