Bolmányi Ferenc : "Komikus menyasszony"

Eladási ár: 35 000 HUF

Leírás

[FKC214/Bp205/116]
A kép mérete: 25 x 34 cm keret nélkül.
Készült: Vegyes technika, Papír
A kép Bolmányi Ferenc (Léva, 1904, Budapest, 1990) alkotása.
Jelezve: jelzés nélkül
A festmény jó állapotban van. Keret: Új

A festmény hátoldalán németországi (NDK-s) kiállítási címke látható.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő és szobrász. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Róna Józsefnél szobrászatot, Magyar-Mannheimer Gusztávnál festeni tanult. Dalmáciai, majd itáliai tanulmányútja után egy ideig Münchenben, 1923-tól pedig az osztrák fővárosban dolgozott. Itt gyakran voltak sikerei, számos kitűnő portrét készített, lefestette Beregi Oszkárt, Kálmán Imrénét. Az utóbbi egy német múzeumba került. Első tárlatát 1926-ban rendezte Békéscsabán, majd 1928-ban részt vett a Nemzeti Szalon csoportkiállításán. 1932-ben és 1933-ban a bécsi Glaspalastban, 1935-ben a budapesti Frankel Szalonban, 1936-ban a Tamás Galériában mutatta be munkáit. Ezt követően 1945-ig Szentendrén dolgozott. Itt kezdődött el festői felszabadulása. Képzeletbeli városokat, figurákat festett világos színekkel. A Fény-városok sorozatának nevezik e képeit. Következő festői szakasza 1945 után kezdődött Nagymaroson, új környezetben. Megbízták egy művésziskola vezetésével. Festészete a legmélyebb valóságból fakad, s leginkább az expresszionizmushoz áll közel. 1947-ben a Műcsarnokban mutatkozott be, 1959-ben pedig a budapesti Fényes Adolf Teremben volt gyűjteményes tárlata. 1984-ben életmű-összegező bemutatója volt az Ernst Múzeumban. Bécsi tartózkodása alatt osztrák állami ezüstéremmel jutalmazták, 1978-ban Érdemes Művész kitüntetésben részesült. Ezen kívül 1974-ben és 1984-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Egy munkája Spanyolországba került, egy pedig Németországban talált otthonra, egy múzeumban. Gobelintervezéssel és üvegfestészettel is foglalkozott. (ML, M.L.: Műv. 1985/5, FJ, T.B.: Új Műv. 1991/5, KF)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és szobrász. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Róna Józsefnél szobrászatot, Magyar-Mannheimer Gusztávnál festeni tanult. Dalmácia és olaszországi tanulmányútja után, Münchenben, Bécsben, végül itthon dolgozott. Első tárlatát 1926-ban rendezte Békéscsabán, majd 1928-ban részt vett a Nemzeti Szalon csoportkiállításán. 1932-ben és 1933-ban a bécsi Glaspalastban, 1935-ben a fővárosi Frankel Szalonban, 1936-ban a Tamás Galériában mutatta be műveit. Ezt követően 1945-ig Szentendrén dolgozott. 1947-ben a Műcsarnokban mutatkozott be, 1959-ben pedig a bp.-i Fényes Adolf Teremben volt gyűjteményes kiállítása. 1984-ben életmű-összegező bemutatója volt az Ernst Múzeumban. Külföldi tartózkodása alatt számos arcképet festett. Osztrák állami ezüstérmet kapott. 1978-ban érdemes művész kitüntetésben részesült. Festészetére leginkább az expresszionizmus volt jellemző. Egy műve Spanyolországba került, egy pedig Németországban talált otthonra, egy múzeumban. (ML, M.L.: Műv.-1985/5)

Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolán előbb Róna Józsefnél tanult szobrászatot, majd Magyar-Mannheimer Gusztávnál festészetet. Tanulmányait abbahagyva előbb Jugoszláviába ment, majd Olaszországba, végül Münchenben dolgozott. 1928-ban tért véglegesen haza. 1926-ban Békéscsabán rendezte első kiállítását. 1928-ban a Nemzeti Szalonban, 1930-ban Eszéken, 1932-ben és 1933-ban a Glaspalastban volt kiállítása. Osztrák állami ezüstérmet nyert. 1935-ben gyűjteményes kiállítást rendezett a Frankel Szalonban, 1936-ban pedig a Tamás Galériában. 1936-1945 között Szentendrén dolgozott. 1947-ben a Régi Műcsarnokban, a Képzőművészek Szabad Szakszervezete rendezésében mutatta be a "Robin úr és társulata" képciklust. 1959-ben és 1966-ban a Fényes Adolf Teremben állított ki. 1973-ban az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítást. 1978-ban Érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - Irod.: Aradi Nóra: Bolmányi Ferenc, Bp. 1977.; Menyhárt László: Fényes rapszódiák. Beszélgetés Bolmányi Ferenccel. Művészet, 1985. 5. sz.

Művészeti lexikon I-IV.
Festő és szobrász. Róna Józsefnél szobrászatot, Magyar-Mannheimer Gusztávnál festeni tanult. Először Jugoszláviában, olaszo.-i tanulmányútja után Münchenben, Bécsben, majd itthon dolgozott. 1933-34-ben a bécsi Glaspalastban, 1935-ben Bp.-en, a Fränkel Szalonban, 1936-ban a Tamás Galériában és 1959-ben a Fényes Adolf-teremben volt gyűjt. kiállítása. Külföldi tartózkodásai alatt számos arcképet festett. Jelenleg expresszív erejű színhatásokra épülő kompozíciókat fest.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: nem
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: vegyes

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. február. 06.

(A műtárgyat eddig 355-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Bolmányi Ferenc : "Komikus menyasszony"

[FKC214/Bp205/116] A kép mérete: 25 x 34 cm keret nélkül. Készült: Vegyes technika, Papír A kép Bolmányi Ferenc (Léva, 1904, Budapest, 1990) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán németországi (NDK-s) kiállítási címke látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és szobrász. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Róna Józsefnél szobrászatot, Magyar-Mannheimer Gusztávnál festeni tanult. Dalmáciai, majd itáliai tanulmányútja után egy ideig Münchenben, 1923-tól pedig az osztrák fővárosban dolgozott. Itt gyakran voltak sikerei, számos kitűnő portrét készített, lefestette Beregi Oszkárt, Kálmán Imrénét. Az utóbbi egy német múzeumba került. Első tárlatát 1926-ban rendezte Békéscsabán, majd 1928-ban részt vett a Nemzeti Szalon csoportkiállításán. 1932-ben és 1933-ban a bécsi Glaspalastban, 1935-ben a budapesti Frankel Szalonban, 1936-ban a Tamás Galériában mutatta be munkáit. Ezt követően 1945-ig Szentendrén dolgozott. Itt kezdődött el festői felszabadulása. Képzeletbeli városokat, figurákat festett világos színekkel. A Fény-városok sorozatának nevezik e képeit. Következő festői szakasza 1945 után kezdődött Nagymaroson, új környezetben. Megbízták egy művésziskola vezetésével. Festészete a legmélyebb valóságból fakad, s leginkább az expresszionizmushoz áll közel. 1947-ben a Műcsarnokban mutatkozott be, 1959-ben pedig a budapesti Fényes Adolf Teremben volt gyűjteményes tárlata. 1984-ben életmű-összegező bemutatója volt az Ernst Múzeumban. Bécsi tartózkodása alatt osztrák állami ezüstéremmel jutalmazták, 1978-ban Érdemes Művész kitüntetésben részesült. Ezen kívül 1974-ben és 1984-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Egy munkája Spanyolországba került, egy pedig Németországban talált otthonra, egy múzeumban. Gobelintervezéssel és üvegfestészettel is foglalkozott. (ML, M.L.: Műv. 1985/5, FJ, T.B.: Új Műv. 1991/5, KF) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és szobrász. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Róna Józsefnél szobrászatot, Magyar-Mannheimer Gusztávnál festeni tanult. Dalmácia és olaszországi tanulmányútja után, Münchenben, Bécsben, végül itthon dolgozott. Első tárlatát 1926-ban rendezte Békéscsabán, majd 1928-ban részt vett a Nemzeti Szalon csoportkiállításán. 1932-ben és 1933-ban a bécsi Glaspalastban, 1935-ben a fővárosi Frankel Szalonban, 1936-ban a Tamás Galériában mutatta be műveit. Ezt követően 1945-ig Szentendrén dolgozott. 1947-ben a Műcsarnokban mutatkozott be, 1959-ben pedig a bp.-i Fényes Adolf Teremben volt gyűjteményes kiállítása. 1984-ben életmű-összegező bemutatója volt az Ernst Múzeumban. Külföldi tartózkodása alatt számos arcképet festett. Osztrák állami ezüstérmet kapott. 1978-ban érdemes művész kitüntetésben részesült. Festészetére leginkább az expresszionizmus volt jellemző. Egy műve Spanyolországba került, egy pedig Németországban talált otthonra, egy múzeumban. (ML, M.L.: Műv.-1985/5) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán előbb Róna Józsefnél tanult szobrászatot, majd Magyar-Mannheimer Gusztávnál festészetet. Tanulmányait abbahagyva előbb Jugoszláviába ment, majd Olaszországba, végül Münchenben dolgozott. 1928-ban tért véglegesen haza. 1926-ban Békéscsabán rendezte első kiállítását. 1928-ban a Nemzeti Szalonban, 1930-ban Eszéken, 1932-ben és 1933-ban a Glaspalastban volt kiállítása. Osztrák állami ezüstérmet nyert. 1935-ben gyűjteményes kiállítást rendezett a Frankel Szalonban, 1936-ban pedig a Tamás Galériában. 1936-1945 között Szentendrén dolgozott. 1947-ben a Régi Műcsarnokban, a Képzőművészek Szabad Szakszervezete rendezésében mutatta be a "Robin úr és társulata" képciklust. 1959-ben és 1966-ban a Fényes Adolf Teremben állított ki. 1973-ban az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítást. 1978-ban Érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - Irod.: Aradi Nóra: Bolmányi Ferenc, Bp. 1977.; Menyhárt László: Fényes rapszódiák. Beszélgetés Bolmányi Ferenccel. Művészet, 1985. 5. sz. Művészeti lexikon I-IV. Festő és szobrász. Róna Józsefnél szobrászatot, Magyar-Mannheimer Gusztávnál festeni tanult. Először Jugoszláviában, olaszo.-i tanulmányútja után Münchenben, Bécsben, majd itthon dolgozott. 1933-34-ben a bécsi Glaspalastban, 1935-ben Bp.-en, a Fränkel Szalonban, 1936-ban a Tamás Galériában és 1959-ben a Fényes Adolf-teremben volt gyűjt. kiállítása. Külföldi tartózkodásai alatt számos arcképet festett. Jelenleg expresszív erejű színhatásokra épülő kompozíciókat fest.

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: nem
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: vegyes

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. február. 06.

(A műtárgyat eddig 355-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
35 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B035/070] Papír pasztell festmény, paszpartuzva, két üveglap között, világos színű képcsarnokos keretben. Jelzés jobbra lent: DIENES I. Hátoldalán a Képcsarnok vállalat címkéje, rajta felirat: Művész neve : DIENES ISTVÁN Művészeti alkotás címe : DOMBOK Magasság: 50 cm Szélesség: 70 cm Súly: 4.225 kg Dienes István Budapest, 1905 - 1977, Budapest Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1937-ben. Mesterei: Nagy Sándor, Réti István. A főiskolán barátságot kötött Szabados Jenővel, Iván Szilárddal, Kling Györggyel, Breznay Józseffel, Mácsai István és Szűcs Istvánnal. Ezen barátságok élete végéig elkísérték.  1937-ben Nemes Marcell-díjat, 1948-ban minisztériumi díjat kapott. Munkáival kiállításokon szerepelt a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. 1937- 38-ban ösztöndíjas tanársegédként működött a főiskola freskó szakán. 1935-1957 között rendszeresen részt vett a Műcsarnok csoportos tárlatain. 1964-ben gyűjteményes kiállítása volt a budapesti Derkovits Teremben. Falfestményt készített a gönci katolikus templom számára. 1953-tól szabadúszóként, 1956-tól az Istókovics Kálmán vezette alkotói közösség tagjaként alkotott, amig az fennállt.   Kiállításai Válogatott csoportos kiállítások: 1935 1937 Magyar Képzőművészeti Főiskola kiállítás, Budapest 1940 Tavaszi Szalon, Műcsarnok, 1947 Magyar Művészhetek Reprezentatív Kiállítása, január, Budapest 1951 Magyar képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 2. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1953 3. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest   Egyéni kiállítások 1964 Gyűjtemény kiállítás, Derkovits Terem, Budapest 1975 Gyűjtemény kiállítás, Tanácsháza, Gönc   Forrás: kieselbach.hu
Dienes István: "Dombok"
66 000 HUF
[2B033/084] Papír akvarell festmény, virágcsendélet, üveglap mögött, paszpartuban, hibátlan állapotú aranyozott modern keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Datált jelzés balra lent: MAGYARNÉ DERSZIB ETI 1999 Magasság: 68.5 cm Szélesség: 54.5 cm Súly: 2.3 kg Magyarné Derszib Eti   1948-ban született Sopronban. Folyamatosan itt él és dolgozik, mint rajz- matematika-fizika szakos tanár. 13 éves kora óta rendszeresen fest. Példaképei a francia impresszionisták: Monet, Degas és követőik, de leginkább Renoir. Kedvelt témái: öreg házak, falu- és városrészletek, tájképek, virágcsendéletek, portrék, állatok... Főleg aquarellel dolgozik, de gyakran alkalmaz olaj- és tustechnikát is. 1990-től saját festőiskolát vezet a gyakorlati festészet iránt érdeklődő soproniak összefogására. Ugyanebben az évben elnyerte a CZIFFRA ALAPÍTVÁNY ösztöndíját. Így egy hónapig festhette Párizs és Senlis környékét, miközben a senlisi Chapelle Royale-ban kiállított képeivel nagy elismerést aratott. Következésképp 1996 nyarán ismételten élvezhette az alapítvány és a franciák vendégszeretetét. 1999-ben Nagycenkre költözött. Azóta fő hivatása festő. Alkotásai magángyűjtőknél az összes kontinensen megtalálhatók, de Európa néhány Liszt Ferenc múzeumában is. A megújult Soproni Képzőművészeti Társaság egyik alapító tagja. Eddigi önálló kiállításai: Magyarország - Sopron, Kapuvár, Győr, Pécs, Esztergom, Dorog, Budapest, Szentendre, Celldömölk, Mohács, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Nagycenk; Ausztria - Gumpoldskirchen, Lutzmannsburg, Raiding; Németország - Landau;     Forrás: sopronikepzomuveszetitarsasag.hu
Magyarné Derszib Eti : Rózsacsokor kék vázában
55 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK0182/FL-4] A kép mérete: 30 x 40 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Vlasics Károly (Szeged, 1882, Szeged, 1968) alkotása. A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán jelezve Vlasics Károly, a Képzőművészeti Alap címkéjén. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Apja mellett segédkezett, aki templomi felszereléseket készített, közben Károlyi Lajos festőművésztől tanult festeni. 1907-től egy ideig Bécsben tartózkodott. A '10-es években Budapesten élt. Utazásai során elkerült Szentpétervárra, ahol közel egy évig tartózkodott. Hazatérve Szegeden telepedett le, és fontos szerepet töltött be a város művészeti életében. 1945 után Szegeden festőiskolát is vezetett, sok tehetséges festő került ki keze alól. 1962-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeumban rendezett kiállításán kb. 100 művét mutatták be. Világos tónusú táj- és figurális képeiből, a higgadt, leszűrt életszemlélet és a lágy színekkel kifejezett líra tükröződik. Sommás előadású munkáin általában alföldi, Tisza-parti részleteket és finoman megfigyelt utcai, piaci jeleneteket rögzített meg. A Szegedi Múzeum több művét őrzi. Állami-díjjal jutalmazták pedagógusi és festői munkásságát. (Sz. Z.: Műv. 1968/7) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Apja mellett segédkezett, aki templomi felszereléseket készített, közben Károlyi Lajostól festőművésztől tanult festeni. 1907-től egy idegi Bécsben tartózkodott. Az 1910-es években Budapesten élt. Utazásai során elkerült Szentpétervárra, ahol közel egy évig tartózkodott. Hazatérve Szegeden telepedett le, és fontos szerepet töltött be a város művészeti életében. 1945 után Szegeden festőiskolában is vezetett. Sok tehetséges festő került ki a keze alól. 1962-ben a Móra Ferenc Múzeumban rendezett kiállításán kb. 100 művét mutatták be. Világos tónusú táj- és figurális képeiből, a higgadt, leszűrt életszemlélet és a lágy színekkel kifejezett líra tükröződik. Sommás előadású művein általában alföldi, Tisza-parti részleteket és finoman megfigyelt utcai, piaci jeleneteket rögzített meg. A Szegedi Múzeum több művét őrzi. Állami díjjal jutalmazták pedagógusi és festői munkásságát. (Sz. Z.: Műv.-1968/7) Magyar festők és grafikusok adattára Szeged egykori festő-doyenje, s a város utolsó félszázad képzőművészetének nemcsak hiteles tanúja, de tevékeny részese is volt. Érettségi után atyja mellett segédkezett, aki templomi fölszereléseket készített. Közben folytatta Károlyinál a festés elsajátítását. Az első világháború után a Tanácsköztársaság idején az akkor létrejött helyi forradalmi művész-szakszervezet titkári teendőit látta el. Ettől kezdve kapcsolódott be hosszú évtizedekre menően a szegedi művészeti életbe. A második világháború után a Magyar-Szovjet Baráti Társaság vezetősége képzőművészeti célokra termet adott Vlasicsnak, aki ott egy közel 100 tagú munkás festőiskolát indított be. 1962-ben a Móra Ferenc Múzeumban rendezett kiállításán kb. 100 művét mutatták be. A városi tanács és a Móra Ferenc Múzeum több művét (Tisza partján, Batyuzók, Szénrakodás) őrzi. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975.
Vlasics Károly : Domboldal
42 000 HUF