[FK3831/FL-5] A kép mérete: 29 x 19,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, akvatinta, Papír A kép Kass János (Szeged, 1927, Budapest, 2010) alkotása. Jelezve lent "Mars, 94/100, Kass 78 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő. A budapesti Iparművészeti Iskola elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán tanult, hol Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György tanítványa volt. 1960-1961-ben a lipcsei Houchschule für Grafik und Buchkunst könyvművészeti tanszékén aspiráns, majd 1967-81 között a Magyar Iparművészeti Főiskola grafikai tanszékén tanít. 1973 óta postabélyegeket tervez, legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik, filmplakátokat is készít. Számos hazai és külhoni bemutatón szerepelt. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt önálló kiállítása. Önállóan mutatkozott be Olaszországban és Ausztriában, valamint Svájcban. Kiállított az 1960-as velencei Biennálén, az 1961-es párizsi Ifjúsági Biennálén, szerepelt a luganoi, a tokiói, a ljubjanai, a Sao Pauloi és a Buenos Airesi Beinnálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese. 1956-1959 között Derkovits-ösztöndíj, Munkácsy-díj (1954, 1967), a brüsszeli világkiállítás ezüstérmese (1958), Érdemes Művész (1966, 1977), Kiváló Művész (1986), Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztje (1992), Kossuth-díj (1999). Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, Sao Paulóban, magyar és német "Szép könyv" versenyeken nyert díjakat. 1966-ban és 1977-ben Lipcsében, 1999-ben Frankfurtban a könyvművészeti kiállításon, "A legszebb könyv" díjat kapta. A Magyar Festők Társaságának, az ATIPY ICTA, DCC (London), CDL (Franciaország) és a Német Könyvművész Szövetség tagja. Szeged díszpolgára. Sokoldalú, eredeti művész, a legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, számos vidéki és külföldi közgyűjteményben. (MÉ, ML, Sasvári Edit-Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus, festő. A bp.-i Iparművészeti Iskola elvégézése után a Képzőművészeti Főiskolán tanult, hol Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György tanítványa volt. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon pannója ezüstérmet nyert. Legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik. Filmplakátokat is készít. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt önálló kiálllítása. Önállóan mutatkozott be Olaszországban és Ausztráliában, valam. Svájcban. Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, az 1961-es párizsi Ifjusági Biennálén, szerepelt a luganoi, a tokiói, a ljubjanai, a Sao Pauloi és a Buenos Airesi Biennálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese. 1958-ban, a brüsszeli világkiállításon ezüstérmet, 1966-ban és 1977-ben Lipcsében aranyérmet nyert. 1956-1959 k. Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1954-ben, 1967-ben Munkácsy-díjjal, 1977-ben pedig érdemes művészi címmel tüntették ki. Sokoldalú és eredeti művész, a legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. 1960-61-ben a Lipcsei Könyvművészeti Fősikolán aspiráns, majd a bp.-i Iparművészeti Főiskolán tanárként működött. (MÉ, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Az Iparművészeti Főiskolán kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait 1951-ben Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György növendékeként. 1960-1961-ben a lipcsei Könyvművészeti Főiskolán aspiráns, majd az Iparművészeti Főiskola tanára. Több vidéki bemutató (Miskolc, Debrecen, Eger, Veszprém stb.) mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt egyéni kiállítása. Plasztikai kísérleteit 1975-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1976-ban a Csepel Galériában mutatta be csoportkiállításon. Önállóan mutatkozott be Olaszországban (1963), Ausztráliában (1970) és Svájcban (1976). Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, az 1961-es Párizsi Ifjúsági Biennálén, szerepelt a lugánói, tokiói, ljubjanai, Sao Paulo-i, Buenos Aires-i biennálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese, az 1958-as brüsszeli világkiállításon ezüstérmet, 1966-ban és 1977-ben Lipcsében aranyérmet kapott. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1954-ben és 1967-ben Munkácsy-díjjal, 1977-ben pedig érdemes művész címmel tüntették ki. Sokoldalú és utolérhetetlenül eredeti művész. A legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. A hazai könyvművészet, tervezés és illusztrálás kiemelkedő egyénisége. Szülővárosának ajándékozott műveiből állandó kiállítása nyílt Szegeden. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. Az Iparművészeti Iskolán tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolát végezte el 1951-ben. Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György voltak a mesterei. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon pannója ezüstérmet nyert. Legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik (A kékszakállú herceg vára, Móricz Zsigmond-illusztrációi stb.). Filmplakátokat is készít. Grafikáiból 1964-ben a Dürer-teremben rendeztek kiállítást. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Iparművészeti tanulmányok után iratkozott át a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben végzett Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György növendékeként. 1960-1961 között a lipcsei Könyvművészeti Főiskolán aspiráns, jelenleg az Iparművészeti Főiskola tipográfiai tanszékének tanára. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1975-ben ismét a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1976-ban a Csepel Galériában, 1977-ben a Csók Galériában, 1983-ban a Vigadó Galériában voltak egyéni kiállításai. Önálló kollekcióval mutatkozott be Olaszországban, Ausztráliában, Svájcban, Franciaországban és Angliában. Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, szerepelt több nemzetközi grafikai rendezvényen. Hét külföldi könyvművészeti díjat nyert, köztük az 1958-as brüsszeli világkiállítás ezüstérmét. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1954-ben és 1967-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott. - Képalakításában és grafikai előadásában a sokoldalúság, a stílusok lelkiségébe való behatolnitudás és azok egyéniesítése adja meg művészi eredetiségének alapjait. Erőssége a gondolati töltés, a dolgok rejtett értelmének felmutatása. Kiemelkedő könyvművész és illusztrátor, de eredményei a plasztika terén is számottevőek. Tevékenyen közreműködött a pop-art hazai megismertetésében. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1942-46: Iparművészeti Iskola, kerámia-szak; 1946-51: MKF, grafika-szak, 1960-61: Hochschule für Grafik und Buchkunst, könyvművészeti tanszék, Lipcse; 1965-1973 között az Új Írás művészeti szerkesztője; 1967-1981: MIF grafikai tanszékén tanít; 1973 óta postabélyegeket is tervez. 1956-59: Derkovits-ösztöndíj; 1954, 1967: Munkácsy-díj; 1966, 1977: érdemes művész, 1986: kiváló művész; 1992: Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti kereszt; 1999: Kossuth-díj; A Brüsszeli Világkiállításon, Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, Sao Paulóban, magyar és német "Szép könyv" versenyeken nyert díjakat. 1966-ban és 1977-ben Lipcsében, 1999-ben Frankfurtban a könyvművészeti kiállításon "A legszebb könyv" díjat kapta. Az MFT, Az ATIPY ICTA, DCC (London), CDL (FR), valamint a Német Könyvművész Szövetség tagja. Szeged díszpolgára. 1985 óta állandó kiállítása van Szegeden, a Móra Ferenc M. Kass Galériájában. Kass János sokrétű grafikai munkássága az irodalmi és zenei inspirációkból bontakozott ki. A 60-as évektől kezdve, bizonyos rajztudásáról árulkodó, könnyed és elegáns vonalvezetésű, expresszív formavilágú művei hozzájárultak a szöveg mellett a rajz autonómmá válásához, a könyvillusztráció fogalmának modern átrételmezéséhez. (A kékszakállú herceg vára, 1960; Gilgames, 1960; Mózes - Kass János 15 rézkarca Madách Imre költeményéhez, Bp., 1966; Kass János 15 rézkarca Az ember tragédiájához, 1967; Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, 1977). Grafikai munkássága mellett a 70-es évek elején a szobrászathoz és a modern művészet új műfajaihoz közelálló műveket készít. 1971-ben Szombathelyen, a Savaria Múzeumban, majd 1973-ban a PIM-ben rendezi meg a kortárs modern művészet új törekvéseihez kapcsolódó Fejek című kiállítását. A közel 60 db plexiből és polisztirolból kiöntött műanyag fejet egy environment formájában, hullámpapírból kialakított labirintusban helyezi el. A köztéri szobrászat megújításának szándékával készültek az 1975-ben Vilt Tiborral és Gulyás Gyulával, a Dorottya utcai Galériában (Térformák) makett formájában bemutatott variálható plasztikái. A 70-es években Kass Jánost egyre inkább foglalkoztatja annak a folyamatnak a megindulása, amelyet a számítógép elterjedése okoz. 1977-ben a lipcsei könyvkiállításon mutatja be a mintegy 300 méternyi adatfeldolgozásból kivágott, 6 méteres komputer-grafikai anyagát. A komputer által felvetődő probémák kapcsán Kass János érdeklődése nem pusztán a könyvkészítés szempontjából is meghatározó technikai változásokra, hanem az emberi gondolkodást átformáló paradigmaváltásra, és az új vizuális lehetőségekre irányul. 1980-ban John Halassal közösen készíti el a világ első komputer-animációs filmjét Dilemma címmel. A 80-as években a könyvillusztrációk mellett tematikus sorozatokat is készít (A Biblia és az Ószövetség sorozata). A korábban plasztikák formájában megjelenő Fej-sorozatának gondolatiságát a xerox felhasználásával készült kollázsain, a Faludy-illusztrációkon fejleszti tovább. (Faludy György: Test és lélek, 1988). 1997-es Budapesti Galéria életmű kiállítása a műfaji sokrétűség és a szellemi egység jegyében Kass János eddigi munkásságának összegzésének is tekinthető. A családtagokkal és a kortárs szellemi élet általa nagyra tartott képviselőivel megszemélyesített - A kékszakállú herceg vára című Bartók-mű analógiájára felépített - hét kapu, nem csupán a kultúra különböző területeinek találkozási pontja, hanem egy rendkívül sokoldalú és gazdag életpálya szellemi stációinak szimbóluma is. A képzőművészeti mellett a 60-as évektől jelentős publicisztikai tevékenységet folytat, főként a könyvművészet tárgykörében. Ek: 1960: TIT Bartók T., Pécs; 1964: Dürer T. (kat.); 1967: KKI, Dorottya u. Kt.; 1970: Woollahra, Sidney (Hajnal Gabriellával); Műv. H., Hajdúszoboszló; Műv. H., Balmazújváros; TIT Csokonai Klub, Debrecen; 1972: Fejek, Savaria M., Szhely (Hajnal Gabriellával) (kat.); József Attila Kvtár, Miskolc; Műv. H., Hajdúszoboszló; 1973: Lo Squardo G., Torino (kat.); Fejek, PIM; Fem kunstnere fra Ungarn, Galleri F 15., Tromsö M., Moss, Norvégia (Bálint Endrével, Hajnal Gabriellával, Ország Lilivel, Varga Imrével); 1974: Shakespeare-illusztrációk, Csontváry T.; Miskolci G., Miskolc; 1975: Térformák, KKI, Kt. (Vilt Tiborral, Gulyás Gyulával) (kat.); Kápolnatárlat, Balatonboglár (Hajnal Gabriellával); Berzsenyi Dániel Megyei Knyvtár, Szhely; 1976: Megyei Knyvtár, Eger; Bartók Műv. Közp., Szeged; 1977: Életműv-kiállítás, KLTE, Debrecen (kat.); Csók G., Grafikai T.; Georgi Dimitrov Műv. Közp., Veszprém; 1979: Kápolnatárlat, Balatonboglár; Nagy Balogh T.; Klosterneuburg; 1980: Petőfi Színház, Veszprém, 1981: Megyei Műv. Közp., Szhely; Mini G., Miskolc; 1982: Bath festival, Pumproom, Turnbridge, Wells; Móra F. M. Képtára, Szeged; 1983: Vigadó G.; Kass G., Szeged; 1985: Videoton Műv. H., Szfvár (kat.); 1986: Fitz William M., Cambridge; Békés Megyei Kvtár, Bcsaba; 1987: Katolikus Akadémia, Hamburg; Kass G., Szeged; 1989: Ivanoff G., Aachen; Heinonen G., Loimaa; Újvidéki Színház, Novi Sad; Műv. Közp., Ózd; Kass G., Szeged; Ateljee Hulmin, Loimaai (FIN); 1990, 1991: Olympia, National Hall, Londn; 1992: Paters's G., Limassol, Ciprus; Vigadó G.; Kass G., Szeged; 1993: EH2 2HB, Edinburg; Ciprusi Műv. Minisztérium Kt., Nicosia; A Kass család kiállítása, Kass G., Szeged; 1994: Arte Fiera, Bolgona; Magyar Int., Stuttgart; Gellért Szálló; Közgazdaságtud.-i Egy.; SOTE; 1995: (életmű-kiállítás), Vajdasági M., Újvidék; Kossuht Klub; Műv. Közp., Bcsaba; Magyar Operaház; Szent Korona G.-Szent István Műv. H., Szfvár; 1996: Magyar Nagykövetség, Koppenhága; Fórum Klub, Újvidék; Népház, Szabadka; Megyei és városi Kvtár, Kaposvár (kat.); 1997: KLTE, Debrecen; (életmű-kiállítás), Budapest G.; Bibliai lapok, Széchenyi kerti Református G., Dunakeszi; Művelődési H., Zsámbék; Rózsavölgyi Zeneisk. és Városi Kvtár, Balassagyarmat; Kass G., Szeged; Hollandi H., Dég; 1998: Csikász G., Veszprém; Magyar Köztársasági Kult. Int., Pozsony; Nógrádi M., Losonc; Bank Center, Bp.; Műv. H., Zsámbék; Kongresszusi Közp.; 1999: Műv. H., Veszprém; Berzsenyi Dániel Megyei Kvtár, Szhely; Várfal G., Szfvár; 2000: Zsámbéki Szombatok, Műv. H., Zsámbék; Magyar Akadémia, Róma; Móra Ferenc M.- Kass G., Szeged (kat.) Mk: Bankside G., London; Deutsche Bücherei, Lipcse; Fitz William M., Camridge; Herman O. M., Miskolc; Katolische Akademie, Hamburg; Kunstm., Basel; MTI, Boston; Moravska G., Brno; M. of Modern Art, Society of Printers, Cleveland; MNG; Nemzeti G., Pozsony; Pinakhotek, Bécs; PIM; Shakespeare M., Statford. Irod.: Plata, W.: Ungarische Buchgraphik, Hungarian Book Art, Le Livres Hongrois. Novumgebrauschgraphik, 1969/6.; Fejek (kat.), 1972; Somlyó Gy.: Kiss ballada a fejekről, 1972, in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Guasco, R.: Kass János, (kat. bev. tan., Lo Squardo, Torino, 1973); Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról. Kass János debreceni kiállítása, (kat., Debrecen, 1977); Juhász F.: Kass János remény-hite. Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról. Kass János Debreceni kiállítása, Debrecen, 1977; Gách M.: Beszélgetés Kass Jánossal, Fotóművészet, 1977/4.; Halas, J.: Kass János, Budapest: Köpfe - Heads - Tätes, Novumgebrauchsgraphik, 1977/12.; Halas, J.: Graphics in Motion, Novumgebrauchsgraphik, 1981/6.; Fejér E.: Kass János grafikusművész kiállítása (Mini G., Miskolc), MIV, 1981/6.; Gách M.: Londoni kiállítás, új tervek, Film, Színház, Muzsika, 1983. júl. 30.; Papp J.: Fejek. Kass János kiállítása, MIV, 1984/3.; Kass János könyvillusztrációi (kat. Videoton Műv. H., Szfvár, 1985);Tandi L.: Kass János grafikáiról - öt tételben - grafikái, Szeged, 1988; Kass János metszetei (A Magyar Bibliofil Társaság évkönyve, szerk: Szántó T., Bp., 1996); Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Bálint P.: Kőtáblák. Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged 1997; Juhász F.: Halálraítéltek. A Kass G. megnyitó beszéde (1985), in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Gál J.: Beszélgetés Kass Jánossal, Életünk 1997/11-12.; Gál J.: Kass János könyvillusztrációinak és könyveiben megjelent rajzainak jegyzéke, Szhelyi Képtár Baráti Köre, Szhely, 1999; Altorjay A.: Egy kifogyhatatlan kedvű ember rajzai, Árgus, 1999/3.; Hollósi Zs.: Szeged számomra az elveszett paradicsom. Kass János grafikusművész, In: A Tisza parton én mit keresek? Huszonkét szegedi beszélgetés, Tiszatáj könyvek, 2000; Mezei O.: "Higgyünk a szellem világmegváltóteremtés-tudatában". Kass János életművéről, Árgus, 1999/3.; Tandi L.: Don Quijote az ezredvégén (kat., bev. tan. Kass János, Móra F. M. -Kass G., Szeged, 2000.) Grafikai albumok-mappák: Mózes - Kass János 15 rézkarca Madách Imre drámai költeményéhez, Bp., 1966; Kass János 15 rézkarca Az ember tragédiájához (bev. tan.; Juhász F.: Találkozások, Bp. 1967); Kass János: Fejek, Bp., 1974; Rajzok, rézkarcok, Bcsaba, 1983; Kass János grafikái, Szeged, 1988. Összefoglaló munkák: Kass János metszetei (A Magyar Bibliofil Társaság évkönyve, szerk.: Szántó T., Bp., 1996); Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997. Írásai (válogatás): Lengyel Lajosról, in: Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról, Debrecen, 1977: A könyv mestere (uo.); A magyar tipográfia (uo.); A szép könyvről (uo.); A technika gyors fejlődése (uo.); A tipográfia mestere (uo.); Kass János: Gondolatok a könyvillusztrációiról, in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Rajzok, rézkarcok, Bcsaba, 1983 (kat.); Tipográfia és számítógép, 1986, in: Kass János Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Artner Margit kiállítása. Falusi G., Perbál, 1986. okt., MIV, 1987/2.; A kékszakállú herceg vára, in: Kass János: Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; A kortárs levelei. (kedves Maurits Ferenc!), Alföld, 1996/4.; Kass János: A kortárs levelei (Negyvenöt év), Alföld, 1996/9.; A kortárs levelei. (A pénzről - Az aranytojást tojó tyúk.), Alföld, 1997/1.; A kortárs levelei. (A napfogyatkozás), Alföld, 2000/1.; Kass János: A kortárs levelei. (A táncról és egyebekről), Alföld, 1997/12. Film: Takács G.: Három könyv-három művész, MTV, 1966; Dilemma (computer-animáció, forgatókönyv, story-board: Kass János producer: John Halas, Halas & Batchelor, 1980, London); Radó Gy.: Portré, MTV, 1992; Vértessy S.: Kass színes ceruzái, MTV, 1997. (S. E. - Po. G.)

[FKA445/Bp202/46] A kép mérete: 39,5 x 53,5 cm keret nélkül. Készült: Színes litográfia, Papír A kép Fischer Éva (Daruvár, 1920, Róma, 2015) alkotása. Jelezve lent "H.C. Eva Fischer (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Egyéb Festő. A párizsi Julian Akadémián tanult. A II. világháború alatt Itáliába menekült. 1946-ban Rómában telepedett le. 1947-ben ott nyílt kiállítása. Ezután Madridban, New Yorkban, Tel-Avivban, Athénben is megjelent képeivel. 1978-ban a budapesti Műcsarnokban, 2005-ben a Magyar Kultúra Alapítvány székházában mutatta be műveit. Festményei a többi közt megtalálhatók madridi, londoni, barcelonai, New York-i, Tel- Aviv-i és olasz képtárakban.

[FKB077/Bp78/60] A kép mérete: 18 x 14 cm keret nélkül. Készült: Grafit, Papír A kép Csapó M. jelzéssel magyar művész alkotása. Jelezve jobbra lent "Csapó M. 1905" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Csapó Márton (?)

[FKC514/Bp208/3] A kép mérete: 30 x 24 cm keret nélkül. Készült: Linómetszet, Papír (kasírozva) A kép Magyar művész 1950 körül alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK1425/Z019] A kép mérete: 29 x 36 cm keret nélkül. Készült: Akrill, olaj, Karton A kép Xantus Gyula (Borosbenedek, 1919, Budapest, 1993) alkotása. Jelezve Balra lent "Xantus 82" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat kiállítási raglapja található. (Medgyessy Terem, 1989. május 4-13-ig.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István és Varga Nándor Lajos oktatta. 1946-ban végzett. 1947-50 között középiskolai tanár volt, 1960-62 között az Országos Pedagógiai Intézet Vizuális Nevelési Tanszékének vezetőjeként működött. 1963-tól nyugdíjazásáig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat-európai országban. 1954 óta szerepel egyéni (Fényes Adolf Terem, Csók Galéria, Ernst Múzeum, Mednyánszky Terem, Somogyapáti, Siklós, Mohács, Szigetvár, Kaposvár, Veszprém, Miskolc, Tata, Salgótarján, Hódmezővásárhely, Pécs, Tokaj, Debrecen, Békéscsaba, Kisvárda, Mátészalka, Nyíregyháza, Vásárosnamény, Szerencs, Kazincbarcika, Boglárlelle, Cegléd, Kapuvár, Győr, Csorna, Biharkeresztes, Simontornya, Mosonmagyaróvár, Rakamaz, Fehérgyarmat, Kisújszállás, Nyírbátor, Berettyóújfalu, Nagykálló, stb.) tárlatokon. Festészetére hatott a klasszikus művészet, gyakorta jelentek meg képein a mitológia alapjai, éppúgy, mint a népművészet formavilága és hiedelmei. Igen nagy kompozíciós fegyelemmel építette fel képszerkezeteit. Díjak: SZOT-díj; Székely Bertalan-díj és -emlékérem; Kiváló Népművelő kitüntetés; a Munka Érdemrend fokozata. A tokaji római katolikus templomba seccót festett. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Bihari Múzeum, a Simontornyai Vármúzeum, a csornai Városi Műgyűjtemény és a győri Xantus János Múzeum. (Szíj Rezső: X. Gy./Budapest, 1977, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. Szimbólikus, szűrrealisztikus festményeket és grafikákat készít. 1954-1963 k. az Országos Pedagógiai Intézet vizuális nevelési tanszékének vezetőjeként tevékenykedett. 1963-tól a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat európai országban. 1954 óta szerepel hazai és külföldi tárlatokon (Fényes Adolf Terem-1957, Csók Galéria-1961, Ernst Múzeum-1968 gyűjteményes kiállítások). 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan-emlékérmet kapott. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István növendéke volt. Szimbolikus, szürrealisztikus festményeket és grafikákat készít. A művészeti nevelés és a rajzoktatás problémáival is foglalkozik. 1945-1963 között az Országos Pedagógiai Intézet vizuális nevelési tanszékének vezetője volt. 1963 óta a Képzőművészeti Főiskola tanára. Tanulmányúton járt számos kelet- és nyugat-európai országban. 1954 óra kiállító művész, számos vidéki bemutatója (Hódmezővásárhely, Debrecen, Pécs, Szeged, Veszprém, Kaposvár stb.) mellett 1957-ben a Fényes Adolf Teremben, 1961-ben a Csók Galériában, 1968-ban az Ersnt Múzeumban volt gyűjteményes kiállítása. Munkássága elismeréseként 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan-emlékérmet kapott. 1983. márciusában a Csók Galériában állította ki művét. Irod.: Szij Rezső: Xantus Gyula, Bp. 1977. P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Borosbenedek, 1919. dec. 28.- ): festő, a Képzőművészeti Főiskola pedagógiai tanszékének tanára. A Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. 1950-től szerepel kiállításokon. 1957-ben a Fényes Adolf Teremben, 1961-ben a Csók Galériában, 1967-ben Tokajon nyílt kiállítása. Konstruktív szellemű képein gyakran használ szimbolikus motívumokat. A művészeti nevelés kérdéseivel foglalkozik, a rajzoktatásról és a vizuális nevelés problematikájáról cikkei és kézikönyvei jelentek meg. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus, SZOT-díjas, Borosbenedek, 1919. 1946-ban végzett Szőnyi István növendékeként és a művészetoktatásban vállalt állást. Tanított az Országos Pedagógiai Intézetben, és 1963-tól 1983-ig a Képzőművészeti Főiskolán. Számos kelet- és nyugat-európai országban megfordult tanulmányúton, többször járt az NDK-ban és Franciaországban. Eddig mintegy félszáz egyéni kiállítása volt, a legfontosabbak a Fényes Adolf Teremben (1957), a Csók Galériában (1961, 1983), az Ernst Múzeumban (1968), a Mednyánszky Teremben (1974) és Győrött (1981). Önálló anyaggal mutatkozott be Indiában (1969). 1968-ban SZOT-díjat, 1969-ben Székely Bertalan emlékérmet kapott. A Budapesti Műgyűjtők Egyesületének elnöke. - Művészete klasszikus és népművészeti ihletésű. Mitológiai alakjai csakúgy, mint a népművészeti motívumok, szimbolikus értékűek. E jelképes közlés a szigorú kompozíció és az érzékeny vonalvezetés nyelvén szólal meg. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, pedagógus. (Borosbenedek, 1919. dec. 28.-Bp., 1993. dec. 29.) 1946: MKF, mesterei: Szőnyi István, Varga Nándor. 1963: Kiváló Népművelő kitüntetés; 1968: SZOT-díj; 1969: Székely Bertalan-díj és emlékérem; 1979: Munka Érdemrend ezüst fokozata. 1947-50 között középiskolai tanár; 1950-54-ben a Bp.-i Pedagógiai Főisk. tanára; 1954-től a Pedagógiai Tud. Int. munkatársa volt. 1960-62-ben Orsz. Pedagógiai Int. Vizuális Nevelési Tanszékének vezetője; 1963-től nyugdíjazásáig az MKF tanára volt. Festészetére hatott a klasszikus művészet, gyakorta jelentek meg képein a mitológia alakjai, éppúgy, mint a népművészet formavilága és hiedelmei. Igen nagy kompozíciós fegyelemmel építette fel képszerkezeteit. Ek: 1945: Fényes A. T.; 1957: Csók G.; 1961, 1962: Tornyai J. M., Hmvhely; Déri M., Debrecen; JPM, Pécs; Kuny D. M., Tata; 1963: Bakony M., Veszprém; 1967: Helytörténeti M., Tokaj; 1968: Ernst M., Bolyai Gimn. Iskola G., Salgótarján; 1969: Újdelhi; Katmandu; Bagdad; 1970: Veszprém; 1972: Csók G., Nehézipari Műszaki Egy., Miskolc; 1973: Városi Tanács Klubja, Oroszlány; HNF VI. ker. Klubja, Bp.; Kulich Gyula Tízek Ifj. Klubja, Bcsaba; 1974: Műv. H., Pécs, Mednyánszky T.; 1975: Mohács; Szigetvár; Somogyapáti; Siklós; 1977: Ernst M.; Vaszary T., Kaposvár; Műv. Közp. Nyíregyháza; Alkaloida Gyógyszergyár Klubja, Tiszavasvári; Kisvárda; Mátészalka; Vásárosnamény; 1978: Műv. H., Tokaj; Rákóczi Várm., Szerencs; Guttenberg Műv. H.; 1979: Városi Kt., Kazincbarcika; Benczúr T., Nyíregyháza; Építők Műszaki Klubja, Bp.; 1980: Goldberger Műv. H.; Mini G., Újpest; Kápolnatárlat, Boglárlelle; 1981: Kossuth M., Cegléd; FHM; Rábaközi M., Kapuvár; 1982: Xantus J. M., Győr; Néprajzi és Helytört. M., Csorna; 1983: Vigadó G.; Csók G.; Műv. H., Biharkeresztes; Városi Kt., Mosonmagyaróvár; 1984: Fáklya Klub; Várm., Simonytornya, Helyőrségi Műv. H.; DOTE, Debrecen; Rakamaz, Medgyessy T.; Műv. Közp., Nyíregyháza; Műv. Közp., Fehérgyarmat; Műv. H., Vásárosnamény; Városi Tanács díszterme, Kisújszállás; 1985: Báthory M., Nyírbátor; Műv. Közp., Nagykálló; Műv. Közp., Kecskemét; 1986: Bihari M., Berettyóújfalu; 1989: Vigadó G.; 1991: Műv. H., Berettyóújfalu; 1992: GAMF, Kecskemét. Km: secco (Tokaj, római katolikus templom). Mk: Bihari M.; MNG; Várm., Simontornya; Városi Műgyűjtemény, Csorna; Xantus J. M., Győr. Irod.: Szíj R.: Xantu Gyula, Bp., 1977. (H. L.)

[FK2610/Bp42/16] A kép mérete: 38 x 58 cm keret nélkül. Készült: Gouache, Papír A kép Darabont Tamás (Budapest, 1930) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Darabont 1976" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán autográf felirat található az eredeti hátoldalból Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Művészi képzettségét különböző szakkörökben szerezte, többek között Grábel Margit, Tamás Ervin, Fenyő A. Endre és Gallé Tibor irányításával. 1996-ig a fővárosban élt, majd Érden talált otthonra. 1960-70 között reklámgrafikusként tevékenykedett. Egyéni (Csepel Galéria, Mednyánszky Terem, Hotel Fórum, Kapuvár, Dunaújváros, Balassagyarmat, Miskolc, Győr, Szeged, Kecskemét, Pécs, Eger, stb.) és csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. Hazai és bulgáriai tájképek mellett, főként történelmi és bölcseleti témák foglalkoztatják. Az 1970-es évektől vízpartok és nádasok jelennek meg tájképein, az 1990-es években pedig a zene játszik fontos szerepet egyre színesebbé váló, elvont tájain. Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. (Fitz Péter adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Művészi képzettségét szakkörökben szerezte, többek között Fenyő A. Endre, Tamás Ervin irányításával. 1960-72 között reklámgrafikusként dolgozott. Csoportos bemutatók mellett 1970-ben Kaposvárott. 1972-ben Dunaújvárosban, 1973-ben a Bolgár Kulturális Központban és a Csepel Galériában, 1974-ben Balassagyarmaton volt önálló kiállítása. - Hazai és bulgáriai tájképek mellett főként történelmi és bölcseleti problémák foglalkoztatják; szenvedélyesen kutatja az ember és a technika kapcsolatát, a lélek küzdelmét az elgépiesedés veszélyei ellen. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. Művészeti képzettségét különböző szakkörökben szerezte, többek között Fenyő A. Endre és Tamás Ervin irányításával. 1960-70 k. reklámgrafikusként dolgozott. Hazai és külhoni tárlatokon mutatta be műveit (Kaposvár, Dunaújváros, Bolgár Kulturális Központ, Csepel Galéria, Balassagyarmat, stb.). Hazai és bolgáriai tájképek mellett, főként történelmi és bölcseleti témák foglalkoztatják. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Első mestere, - miközben reklámgrafikusként is dolgozott - Gallé Tibor volt, 1961-1965 között Fenyő A. Endre, Grábert Margit és Tamás Ervin irányításával folytatta tanulmányait. 1965 óta sok kollektív kiállításon vett részt. A hódmezővásárhelyi őszi tárlatokon rendszeresen kiállít. 11 önálló kiállítása volt; legfontosabbak Dunaújvárosban (1972), a Bolgár Kulturális Központban (1973), Balassagyarmaton (1974), Miskolcon (1978), Győrött (1980), Szegeden (1982) és Salgótarjánban (1984). Képeiből a magyar tájak, vízek világának szeretete tükröződik. Visszafogott színeiből csend és nyugalom árad. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Autodidakta, magántanulmányok, mesterei: Gallé Tibor, Grábert Margit, Tamás Ervin. 1996-ig Budapesten, majd Érden él. A család, a belső világ jelentik számára a festői témákat. A 70-es évektől vízpartok, nádasok jelennek meg tájképein, a 90-es években pedig a zene játszik fontos szerepet egyre színesebbé váló, elvont tájain. Ek: 1971: Rábaközi M., Kapuvár; 1972: Uitz T., Dunaújváros, 1973: Bolgár Kult. Közp.: Csepel G., 1974: Horváth E. G., Bgyarmat; 1978. Szőnyi T., Miskolc; 1980: Képcsarnok, Salgótarján; 1986: Mednyánszky T., 1987: Iványi Grünwald T., Kecskemét; 1988: Ferencyz T., Pécs; Rudnay T., Eger; 1990: Sympathic Manager Club; 1993: Hotel Fórum (kat.); 1998: Kőrösi Csoma Ált. Isk., Érd. Vcsk: számos csoportos kiállításon vett részt, Vásárhelyi Őszi Tárlat; Évenkénti Erzsébet Tárlat, ÉRd. Mk: MNG. Irod.: Szeghalmi E.: (kat., bev. tan., Hotel Fórum, 1993). (F. P.)