Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FK1845/Z24/18] A kép mérete: 50 x 66 cm keret nélkül. Készült: pasztell, tempera, Papír A kép Kéri László (Budapest, 1949) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kéri László 76" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskola festőszakán végezte 1976-ban. Sarkantyu Simon festőművész útmutatásai mellett képezte magát, de mesterének tartja Svády Lajost is. Évekig Szentesen dolgozott, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1977-ben tartotta első tárlatát. Ezt számos csoportos és egyéni bemutató követte. 1998-ban a Szegedi Táblaképfestészeti Biennálén szerepelt sikerrel. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, valamint a békéscsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert el. Nem alföldi születésű, de tárgyi, valamint képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. Rajzai, tusrajzai elementáris grafikusi tehetségről árulkodnak. Emberi viszonyokat, meghökkentő - alkalmasint - megdöbbentő emberi helyzeteket ábrázolnak rajzai. Festészetét illletően, pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizimus és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A '80-as évek elején színei egyszerűbbek, tisztábbak lesznek. A '80-as, '90-es évtizedfordulón újból zaklatottan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokkat próbálkozik. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Számos köztéri munkája ismert (többnyire pannók). Alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi Tornyai J. Múzeum őrzi. (Pogány Gábor, MÉ, N.I.: Új Műv, 1992/5, Sz.P.: Új Műv. 1998/10) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd egy ideig Szentesen, később Hódmezővásárhelyen működött, ahol 1977-ben tartotta első tárlatát. Festészetének meghatározója az Alföld, de tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1976-ban a Képzőművészeti Főiskolán végezte, a még ebben az évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él, ahol 1977-ben tartotta első kiállítását. Festészetének meghatározója választott szűkebb hazája, az Alföld. Bár nem közvetlenül,inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1976-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, s még ez évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él; első kiállítása e városban volt 1977-ben. - Festészetének meghatározója választott szűkebb pátriája, az Alföld; bár nem közvetlenül, inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi festészeti hagyományokhoz. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1976: MKF, festő szak, mestere: Sarkanyú Simon, de Sváby Lajost is mesterének tartja. 1976-84-ig Szentesen él, azóta Hmvhelyen. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a bcsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert; 1980: PIM, József A.-pályázat HNF díja; 1978, 1984, 1986: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1987: Tornyai Plakett; 1992: Akvarell B: Eger város Önkormányzat díja; 1998: Zene szemeimnek, MATÁV festészeti pályázat II. díja. Pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizmus, és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A 80-as évek elején a színek egyszerűbbek, tisztábbak lesznek és előszeretettel alkalmaz a képen belső fényforrást. A 80-as, 90-es évtizedfordulón újból zaklatottaan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ, szimbolikája áttételesebbé válik, majd kisméretű vásznakból sorozatokat készít, egy keretben álllítva ki azokat. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokat választ. Kéri László festészete mindvégig emberközpontú, figurális, az erőteljes emberi érzelmek közvetítője. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Ek: 1977: Medgyessy T., Hmvhely; 1979: Kisg. Szentes; 1981: Horváth E. G., Bgyarmat; 1983: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1985: Vaszary T., Kaposvár; Gyöngyösi G., Gyöngyös; 1988: M. Historii, Lódz (PL); Magyar Int. Varsó; 1989: Art Service G., Párizs (kat.); 1990: Chateau d' Eguilly, Pouilly en Auxois (FR); 1991: Coll. Hung., Bécs; Műv. Közp., Nagykanizsa; 1993: Art Service G., Párizs; 1995: Wesselényi 70 G.; Tornyai J. M., Hmvhely; Bartók G., Szeged; 1996: G. de Meerse, Haarelmmermeer (NL); Hódtói Ált. Isk., Hmvhely; 1997: Tiszai G., Csongrád Vcsk: 1977-től Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, Alföldi Tárlatok, Bcsaba; 1981: Az út elején? Közben? Nyolc fiatal művész, Bartók 32 G.; 1982: I. Orsz. Rajzb., Salgótarján, Festőművészek a XI. kerületben, Bartók 32 G.; 1984: Vásárhelyi művészek, Zentai M. (Senta, YU), Vallomások az emberről, Juhász Gy. Műv. Közp., Szeged; 1987: Nközi Művésztelep, Iserlohn (NSZK); 1988: Görög Templom, Vác; Wilhelmshafen (D); 1994: Európa elrablása, Vigadó G.; 1997: Szimbiózis, Pest Center G.; 1998: Mednyánszky Társaság, S. Andrea G., Párma (OL); Belső rajz, Nádor G.; Kollázs, Vigadó G.; Zene szemeinknek, MATÁV pályázat, Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Bp.; 1999: Ne vakolj a freskóra, Móra F. M. Képtára, Szeged; Mednyánszky Társaság, Koller G.; Színes rajz, Nádor G.; Kortárs költészet és grafika, Kecskemét; Betű a képen. II. Festészeti B., Művészetek H., Szekszárd. Mk: MNG; Tornyai J. M., Hmvhely. Km: pannó (1983, Szentes, Ifjúsági és Műv. H.); pannó, (1984, Kistelek, Házasságkötő t.); A hajdúk letelepítése (pannó, 1986, Hajdúböszörmény, Műv. H.); Aradi Vértanúk (pannó, 1989, Bp., Stefánia Palota); pannó (1994, Bp., MNB, Vadász u.). Díszlettervek: Csehov: Hosszú úton (Csíky Gergely Színház, Kaposvár, 1986-87); Binder, H.: A gondok (Színház- és Filmműv. Főisk., 1997-98). Irod.: Szuromi P.: Elmozdulások, Kéri László festészetéről, MŰV 1981/2.; Tóth A.: Kéri László (kat. bev., 1989); Kéri László, Galeriscorpe (Guide des Galeries, Párizs), 1989/10-12.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1989. nov. 10; Nagy I.: Aradi vértanúk. Kéri László pannójáról, MŰV, 1989/10.; Kéri László, Le Bien Public (Dijon FR), 1990. máj. 3.; Nagy I.: Elemi agresszivitás, Kéri László legújabb munkáiról, ÚM, 1992/5.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1993. márc. 5.; Szuromi Pl: Kéri László, in: Tükrök, tükröződések, Szeged, 1994.; Szuromi P.: Riasztó mozgástér. Kéri László kiállítása a Tornyaiban, ÉS, 1995. ápr. 1.; Szilágyi A.: Kéri László, in: A képzőművészet hullámterében, Bp., 1998. (PO.G.)

[FKC056/Bp78/79] A kép mérete: 6 x 6,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Magyar grafikus, 1960 körül alkotása. Jelezve Jobbra lent "Utca, 3/2, Olvashatatlan (cer.)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKB982/Z25] A kép mérete: 25 x 18 cm keret nélkül. Készült: Rézmetszet, Papír A kép Ehrenreich Sándor Ádám (Pozsony, 1784, Bécs, 1852) alkotása. Jelezve Jobbra lent "A. Ehrenreich sc. (a lemezen)" A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Pozsony, 1784 - Bécs, 1852 Réz- és acélmetsző. 1802-től a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd Pesten a Trattner-nyomdának dolgozott. A kor legkeresettebb metszőinek egyike volt. 1823-tól az 1840-es évekig "Icones principium..."címen egy arcképsorozatot jelentetett meg, melynek nagy részét ő metszette. 1825-től Bécsben, 1840-42 között ismét Pesten működött. Visszatérve Bécsbe, "Képek Magyarország történetéből" címmel 1842-ben P.J.N. Geiger rajzai után egy litografált sorozat kiadását kezdte meg, mely igen népszerű és elterjedt volt. Műkereskedése és kiadóvállalata volt a Szervita téren.

[FK2610/Bp42/16] A kép mérete: 38 x 58 cm keret nélkül. Készült: Gouache, Papír A kép Darabont Tamás (Budapest, 1930) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Darabont 1976" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán autográf felirat található az eredeti hátoldalból Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Művészi képzettségét különböző szakkörökben szerezte, többek között Grábel Margit, Tamás Ervin, Fenyő A. Endre és Gallé Tibor irányításával. 1996-ig a fővárosban élt, majd Érden talált otthonra. 1960-70 között reklámgrafikusként tevékenykedett. Egyéni (Csepel Galéria, Mednyánszky Terem, Hotel Fórum, Kapuvár, Dunaújváros, Balassagyarmat, Miskolc, Győr, Szeged, Kecskemét, Pécs, Eger, stb.) és csoportos kiállításokon mutatta be munkáit. Hazai és bulgáriai tájképek mellett, főként történelmi és bölcseleti témák foglalkoztatják. Az 1970-es évektől vízpartok és nádasok jelennek meg tájképein, az 1990-es években pedig a zene játszik fontos szerepet egyre színesebbé váló, elvont tájain. Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. (Fitz Péter adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Művészi képzettségét szakkörökben szerezte, többek között Fenyő A. Endre, Tamás Ervin irányításával. 1960-72 között reklámgrafikusként dolgozott. Csoportos bemutatók mellett 1970-ben Kaposvárott. 1972-ben Dunaújvárosban, 1973-ben a Bolgár Kulturális Központban és a Csepel Galériában, 1974-ben Balassagyarmaton volt önálló kiállítása. - Hazai és bulgáriai tájképek mellett főként történelmi és bölcseleti problémák foglalkoztatják; szenvedélyesen kutatja az ember és a technika kapcsolatát, a lélek küzdelmét az elgépiesedés veszélyei ellen. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. Művészeti képzettségét különböző szakkörökben szerezte, többek között Fenyő A. Endre és Tamás Ervin irányításával. 1960-70 k. reklámgrafikusként dolgozott. Hazai és külhoni tárlatokon mutatta be műveit (Kaposvár, Dunaújváros, Bolgár Kulturális Központ, Csepel Galéria, Balassagyarmat, stb.). Hazai és bolgáriai tájképek mellett, főként történelmi és bölcseleti témák foglalkoztatják. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Első mestere, - miközben reklámgrafikusként is dolgozott - Gallé Tibor volt, 1961-1965 között Fenyő A. Endre, Grábert Margit és Tamás Ervin irányításával folytatta tanulmányait. 1965 óta sok kollektív kiállításon vett részt. A hódmezővásárhelyi őszi tárlatokon rendszeresen kiállít. 11 önálló kiállítása volt; legfontosabbak Dunaújvárosban (1972), a Bolgár Kulturális Központban (1973), Balassagyarmaton (1974), Miskolcon (1978), Győrött (1980), Szegeden (1982) és Salgótarjánban (1984). Képeiből a magyar tájak, vízek világának szeretete tükröződik. Visszafogott színeiből csend és nyugalom árad. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Autodidakta, magántanulmányok, mesterei: Gallé Tibor, Grábert Margit, Tamás Ervin. 1996-ig Budapesten, majd Érden él. A család, a belső világ jelentik számára a festői témákat. A 70-es évektől vízpartok, nádasok jelennek meg tájképein, a 90-es években pedig a zene játszik fontos szerepet egyre színesebbé váló, elvont tájain. Ek: 1971: Rábaközi M., Kapuvár; 1972: Uitz T., Dunaújváros, 1973: Bolgár Kult. Közp.: Csepel G., 1974: Horváth E. G., Bgyarmat; 1978. Szőnyi T., Miskolc; 1980: Képcsarnok, Salgótarján; 1986: Mednyánszky T., 1987: Iványi Grünwald T., Kecskemét; 1988: Ferencyz T., Pécs; Rudnay T., Eger; 1990: Sympathic Manager Club; 1993: Hotel Fórum (kat.); 1998: Kőrösi Csoma Ált. Isk., Érd. Vcsk: számos csoportos kiállításon vett részt, Vásárhelyi Őszi Tárlat; Évenkénti Erzsébet Tárlat, ÉRd. Mk: MNG. Irod.: Szeghalmi E.: (kat., bev. tan., Hotel Fórum, 1993). (F. P.)

[FKC048/Bp67/27] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 17-ig A kép mérete: 19,5 x 29 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Bordás Ferenc (Temesvár, 1911, Budapest, 1982) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Bordás Ferenc (cer.)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. Korán megnyilatkozó tehetségét Devich Sándor szegedi rajztanár irányításával fejlesztette. Mint grafikus indult, elsősorban fametszéssel foglalkozott, melyre az akkor már Európa-szerte ismert szegedi grafikusművész, Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Woyty-Wimmer, bécsi mester keltette fel érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózó Aba-Novák Vilmos is érdeklődést váltott ki belőle. Vallomása szerint tőle tanult a legtöbbet, nem is formailag, hanem tartalmilag. Tanulmányúton járt Ausztriában, háromszor Olaszországban. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 fametszettel vett részt. Rendszeresen szerepelt Comóban, Luganóban, a hamburgi nemzetközi ex libris kongresszuson. A hadifogság után Székesfehérvárott Pallay Józseffel, valamint Áron Nagy Lajossal Képzőművészeti Kört vezetett 1950-ig. Indulása már az első években modern, s expresszionizmusba ágyazott szürrealista művek kerültek ki keze alól. Az '50-es évek végén inkább a színek felé hajlott, a grafikában is elsősorban a kolor-linó vonzotta, de itt is a vonalak és a színek teljes egyensúlyára törekedett. Prospektus, plakát, könyvcímlap, s a merkantil-grafika egyéb ágai mellett kirándult a könyvillusztráció területére is (Berczeli A.K., Fekete Madonna, Erdélyi album, stb.). A franciaországi Nancy-ban Diplome d'Honneur-rel tüntették ki, a Valentin Le Campion emlékpályázaton kitüntetést nyert. 1965-ben a Firenzei Akadémia megalapításának 500. évfordulóján tiszteletbeli tagjai közé sorolta. (T.E.: Műv. 1968/2, G.F.: Műv. 1971/3, Kiáll. Kat.) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. Korán megnyilatkozó tehetségét Devich Sándor szegedi rajztanár irányításával fejlesztette. Mint grafikus indult, elsősorban fametszéssel foglalkozott, melyre az akkor már Európa-szerte ismert szegedi grafikusművész, Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Woythy-Wimmer, bécsi mester keltette fel érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózó Aba-Novák Vilmos is érdeklődést váltott ki belőle. Vallomása szerint tőle tanult a legtöbbet, nem is formailag, hanem tartalmilag. Tanulmányúton járt Ausztriában, háromszor Olaszországban. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 fametszettel vett részt. Rendszeresen szerepelt Comoban, Luganoban, a hamburgi nemzetközi ex librisz-kongresszuson. A hadifogság után Székesfehérváron Pallay Józseffel, valamint Áron Nagy Lajossal Képzőművészeti Kört vezetett 1950-ig. Indulása már az első években modern, s expresszionizmusba ágyazott szűrrealista művek kerültek ki keze alól. Az 50-es évek végén inkább a színek felé hajlott, grafikáiban is elsősorban a kolor-linó vonzotta, de itt a vonalak és a színek teljes egyensúlyára törekedett. Prospektus, plakát, könyvcímlap, s a merkantil-grafika egyéb ágai mellett kirándult a könyvillusztráció területére is (Berczeli A.K.-Fekete Madonna, Erdélyi album, stb.). Nancy-ban Diplome d'Honneur-rel tüntették ki, a Valentin Le Campion emlékpályázaton kitüntetést nyert, majd 1965-ben a Firenzei Akadémia megalapításának 500. évfordulóján tiszteletbeli tagjai közé sorolta. (T.E.: Műv.-1968/2, G.F.: Műv.-1971/3) Magyar festők és grafikusok adattára Korán megnyilatkozó tehetségével Devich Sándor foglalkozott. Grafikusi hajlamainak kibontakozásában, elsősorban is a fametszésre - Buday György példája ösztönözte. A rézkarc művelése iránt pedig Hubert Weyty-Wimmer bécsi mester keltette föl érdeklődését, noha az akkoriban Szegeden freskózott Aba-Novák Vilmos is lekötötte. A szegedi képzőművészek 1937-es kiállításán 42 különböző fametszettel szerepelt. Szovjet hadifogsága után Székesfehérváron orvosként dolgozik, szabadidejében pedig a képzőművészeti kört vezeti. Grafikai tevékenysége teljes kötetlenségében - az ötvenes évektől kezdve - Budapesten való végleges letelepedését követően bontakozott ki. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Művészeti lexikon I-IV. Grafikus. Orvosi diplomát szerzett, de már egyetemi hallgató korától foglalkozik grafikával. Különösen a fametszést műveli. Több könyvet illusztrált. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Orvosi tanulmányaival párhuzamosan Aba-Novák Vilmostól festészetet, Devich Sándortól és Buday Györgytől grafikát tanult Szegeden, majd kisgrafikával és ex librisszel kezdett foglalkozni. Kiállításai voltak Szegeden (1937, 1938, 1971), Budapesten (1961, 1965, 1967, 1970, 1974, 1977), valamint a lengyelországi Malborkban (1967) és Tarnowban (1972). Tagja volt a firenzei Képzőművészeti Akadémiának (1965), munkáit díjazták számos nemzetközi kisgrafikai rendezvényen. - Az egyformán jól kezelt grafikai technikák közül a fametszet állt hozzá a legközelebb, melyet intellektuális igénnyel, egyéni jelképrendszer megteremtésével művelt. Vonzódott a drámai és epikus témákhoz, de sajátos egyensúlyérzéke mindig megóvta a túlzásoktól.