[0O199/089] Olaj vászon festmény, régi aranyozott keretben. Jelzés jobbra lent: KURUCZ 88 Feszítő kereten Képcsarnok Vállalat címkéje, rajta felirat: KURUCZ D. ISTVÁN TANYA Magasság: 54.5 cm Szélesség: 94.5 cm Súly: 3.58 kg Kurucz D. István festő Születési hely: Hódmezővásárhely Születési dátum: 1914 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Az Alföld festője – Kurucz D. István kiállítása Mesterei: Rudnay Gyula, Benkhard Ágoston, Szőnyi István, Nagy Sándor. 1933: Szőnyi István magániskolájának növendéke; 1934-1940: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Rudnay Gyula, Benkhard Ágoston, Szőnyi István, Nagy Sándor. 1950: Munkácsy-díj; 1960: a VII. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai-plakettje; 1941-1942, 1961, 1983: római ösztöndíj; 1964: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj: 1971: érdemes művész; 1974: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1977: Káplár Miklós-díj és emlékplakett; 1978: kiváló művész; 1984: Szocialista Magyarországért érdemrend; 1985: Kossuth-díj. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe, a Vásárhely Népe c. lap munkatársa, 1948-ban Budapestre költözött, a Kossuth Akadémia képzőművész körének vezetője volt. 1949-1959 között Szőnyi István tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-1952 között megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. 1953-ban vásárhelyi házában és műtermében megnyílt a Képzőművészeti Alap 8. sz. művésztelepe. 1962-ben kiállított a XXXI. Velencei Biennálén. 1963-tól Budapesten dolgozott. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai országban, valamint Japánban, Mongóliában és Algériában. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezte és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, valamint a Hortobágyi Alkotótábor elnöke volt. Képi világát és etikai alapállását tekintve a magyar piktúra fejlődésében különös szerepet játszó alföldi festészet folytatója, ám ezt a Tornyai és Koszta kezdeményezte népi realista irányzatot a társadalmi-gazdasági fejlődés aktuális fejleményeihez igazítva, egyéni felfogásban művelte. Szemlélődő habitusa jó fogódzóra lelt a temperafestés újrafelfedezésében, amelynek könnyed, levegős színharmóniái nála - az elődöktől eltérően - határozott rajzossággal és a tónusok árnyaltságával ötvöződtek. Első korszakában, a 40-es években még szorosan tapad a tradíciókhoz, amit az indulása mögé hátteret rajzoló valóság, ifjúságának szociális- és természetélményei magyaráznak. Korai művei (Disznóvásár, 1939; Kapu előtt, 1941; Tyúketetés, 1943) voltaképpen képi eszközökkel megoldott szociofotók, melyeket a közlés expresszív ereje, a visszafogott indulat és az ábrázoltakkal való együttérzés szemérmes lírája tesz hitelessé. A II. világháborút követő idők dinamikus atmoszférája jelentős változásokkal járt festészetében, ami tárgyköre kibővülése mellett kompozíciós módszereinek leegyszerűsödésében érhető tetten. Olykor a fogalmi érzékelésig eljutó jellemzése régi témáit is új tartalmakkal telíti: a paraszti életforma józan realitásai már nem a társadalmi mozdulatlanság, hanem a céltudatosan és hasznosan élt emberi élet, az erkölcsi értékek szimbólumaiként jelennek meg képein (Halászok, 1945, Földosztás, 1946). Különösen kifejezőek ebből a szempontból alakos ábrázolásai, melyeken az ikonszerű tömörséggel megfogalmazott figurák a földdel összenőtt ember sorsának természetes ethoszát alakítják képi emócióvá (Parasztasszony, Csikós, 1961). Más műveiben a mezei munka civilizálódását nyomozva a táj új típusú, "társadalmasított" ábrázolását, s vele a 60-as évek kollektivizálódott Alföld-képét teremti meg (Cséplés, 1958; Aratás, 1960). Az alföld problémakörhöz kapcsolódnak a 60-as években megszaporodó tájábrázolásai is, amelyek fő témája a mély horizontú, legtöbbször ember nélküli alföldi táj mindent magába olvasztó végtelensége (Fehér tanyák, Tél, 1963). A táji inspiráció forrása a 70-es évek közepétől már nem a távlati élmény, hanem a táj anyagi és szellemi mivoltát meghatározó természeti közeg, amelynek megjelenítésében - merészen átlépve a konvenciókon - a nonfiguratív festészet eszköztárát is felhasználja. Pályája utolsó harmadában festett Hortobágy-ábrázolásai immár a természet mélyebb struktúráit megismerő és átélő ember újszerű látomásai. Bár technikai felkészültsége és kompozíciós készsége szinte predesztinálták murális feladatok megoldására, alig néhány műve került megvalósításra. Több pannó- és freskóterve, így a Mohácsi csata és a Hajdúság története vázlatstádiumban maradt, vagy csak részben került kivitelezésre. Elméleti kérdések is foglalkoztatták, több cikket, tanulmányt írt a rajztanítás, a művészképzés, a műkereskedelem és a művészetpolitika kérdéseiről. Egyéni kiállítások 1960 • Műcsarnok, Budapest [Kamotsay Istvánnal] 1965, 1968 • Milánó 1970 • Csók Galéria, Budapest 1974 • Vaszary Terem, Kaposvár 1976 • Józsefvárosi Galéria, Budapest 1987 • Csók Galéria, Budapest • Művészetek Háza, Szekszárd • Hollósy Galéria, Budapest 1989 • Vármúzeum, Simontornya • Városi Kiállítóterem, Zalaegerszeg. Válogatott csoportos kiállítások Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon stb. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein (1964 • Vásárhelyi Tárlatok, 1954-1963 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1974 • Vásárhelyi Tárlatok 1964-1973 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma 1954-1978, Műcsarnok). Művek közgyűjteményekben Köztéri művei pannó (1963, Szegedi Kenderfonó) pannó (1964, Salgótarján, Rendőrkapitányság) secco (1967, Sportkórház, Budapest). Irodalom SZÍJ R.: ~, (tanulmány, Várpalota, 1967) D. FEHÉR ZS.: ~ kiállítása, in: Képzőművészeti Almanach 3, Budapest, 1972 OELMACHER A.: ~ kiállítása a Csók Galériában, in: A szocialista képzőművészet nyomában, Budapest, 1975 "Mindig freskót szerettem volna festeni..." Beszélgetés ~nal, Művészet, 1984/3. TANDI L.: Műteremlátogatás ~nál, Tiszatáj, 1986/2. Vásárhelyi festők (szerk.: KRISTÓ N. I., Budapest, 1988) ~ jubileumán (illusztrált tanulmány, bev.: POGÁNY Ö. G., Debrecen, 1990) események nélkül, Művészet, 1990/3. Az Alföld vonzásában, in: Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1996. Tasnádi Attila Forrás: www.artportal.hu

[FKB093/Bp302/65] A kép mérete: 30 x 21 cm keret nélkül. Készült: Tempera, Papír A kép Z. Gulyás Ferenc jelzéssel 1948 alkotása. Jelezve balra lent "Z. Gulyás Ferenc 948" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Olaj, vászon 52x62 cm, j.j.l. : Barta Mária

[0L784/053/2] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Kör alakú absztrakt üvegfestmény, saját fém keretében. Mű címe: TONDÓ Ehhez a rendkívüli formájú kör alakú ólomüveg betétes képhez eredeti fából készült védőtok tartozik, lásd fotó. Csomagolását ebben biztonságosan vállaljuk. Magasság: 79.5 cm Szélesség: 79.5 cm Kovács Keve üvegtervező, grafikus Születési hely: Csongrád Születési dátum: 1951 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Üveg és montázs - Kovács Keve üvegtervező és grafikus kiállítása  Kovács Keve - üvegtervező-és grafikusművész kiállítása Mesterei: Raszler Károly, Bohus Zoltán. A budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett. 1980–1985: Magyar Képzőművészeti Főiskola; 1985–1987: Magyar Iparművészeti Főiskola, Szilikát Tanszék üveg szaka. 1993-tól a Szög-Art művészcsoport tagja. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusa, a rajztanítás mellett az építészeti üveg speciális kollégium tanára. Grafikusművészi tevékenysége mellett építészeti üvegtervezéssel foglalkozik. Köztéri munkái megtalálhatók közigazgatási és kulturális intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban, valamint kis falusi templomokban is. Elsősorban az ólomüveg technikáját műveli, ahol gyakorta használ grafikus elemeket is (kalligrafikus, archaikus írás), amelyeken a szitanyomás technikáját alkalmazza. Előszeretettel használja a tondó formát. Kísérleti jellegű darabjain a grafikus jellegű keretezést kitöltő üveg színerejét hangsúlyozza. Ezekre az általában nem figurális művekre a kompozíciós fegyelem, a tiszta fogalmazás jellemző.   Díjak/ösztöndíjak 2004 • MSZOSZ Művészeti Díj. Egyéni kiállítások 1993, 1997 • Csongrádi Galéria,Csongrád 1994 • DÉLTERV székház, Szeged 1996 • Közösségi ház, Makó 1997 • Műszaki Főiskola, Csongrád. 2000 • Magyar Építőművészek Szövetségének Székháza, Budapest 2001 • Városi Képtár, Orosháza 2002 •  LJ. Magán galéria, Mezőtúr 2002 • Kék Iskola Galéria, Budapest 2004 • Építészeti üveg a XXI. században, Miskolci Galéria, Miskolc 2004 • Egy üveg története, SZTE Közművelődési Tanszék galériája, Szeged 2006 • Piarista Gimnázium Galériája, Szeged 2007 • UATP Helios Művészeti Galéria, Temesvár 2007 • Nyugati Egyetem, Temesvár 2010 • Szerbtemplom Galéria, Balassagyarmat 2010 • DLA kiállítás SZTE-JGYPK, Szeged. Csoportos kiállítások 1993 • Szög-Art kiállítás, Kálvária Galéria, Szeged 1994 • Képző- és iparművészeti kiállítás, Városi Galéria, Szentes • Szegedi képzőművészek kiállítása, 78-as Galéria, Sopron • Miskolci Téli Tárlat, Miskolci Galéria, Miskolc • Szög-Art kiállítás, Képtár, Szeged • Pedagógusképző főiskolák művésztanárainak kiállítása, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár • Novák István építész és alkotótársainak kiállítása, Képtár, Szeged • Juhász Gyula Tanárképző Főiskola művésztanárainak kiállítása, Tanítóképző Főiskola, Szekszárd; Művészeti Akadémia, Bécs 1995 • Szög-Art kiállítás, Művelődési Központ, Balatonfüred; Helios Galéria, Temesvár 1996 • Szög-Art kiállítás, Magyar Intézet, Stuttgart • Párhuzamok, B Galéria, Szeged • Szegedi művésztelep kiállítása, Kálvária Galéria, Szeged • Szög-Art kiállítás, Freiburg (D) 1997 • Szegedi művésztelep kiállítása, Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged • Szög-Art kiállítás, Magyar Intézet, Párizs; Vajda Lajos Stúdió Pincegaléria, Szentendre • Ezredvégi hangulatok, Szín-Kép Galéria, Szeged 1998 • Galériazáró kiállítás, Szín-Kép Galéria, Szeged 1999 • Nemzetközi Kovács kiállítás, Szombathelyi Képtár, Szombathely 2002 • Szög-Art kiállítás, Városi Galéria, Csongrád • Jubileumi Szög-Art kiállítás, DÉMÁSZ-székház, Szeged 2003 • Szög-Art kiállítás, Magyar Intézet, Róma (I); Helios Galéria, Temesvár; Duna-menti Kulturális Egyesület Kiállítóterme, Rév-Komárom Városi Galéria, Orosháza • Kerámia és üveg a kortárs építészetben, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém 2004 • Üvegfestészet most – Országos kortárs üvegfestészeti bemutató, Bartók 32 Galéria, Budapest 2005 • „Kötődés”, a MAT XVII és a Szög-Art kiállítása, Erdős Renée Ház, Budapest • Szög-Art kiállítás, UATP Helios Művészeti Galéria, Temesvár • Etűdök a kortárs művészetből kiállítás, Városi Galéria, Csongrád 2006 • Művészet határtalanul kiállítás, Delta Galéria, Arad • Szög-Art kiállítás, Régi Művésztelep Galéria, Szentendre • Szög-Art és Plein Air tárlat, Vörös és Kék kápolna, Balatonboglár 2008 • Üvegfestészet, Bartók 32 Galéria, Budapest 2009 • Művészek Alkotó Társasága – MAT XVII kiállítása, Erdős Renée Ház, Budapest • Üvegfestészet, Róth Miksa Ház, Budapest • Szög-Art kiállítás, József Attila Galéria, Budapest • Tanárképző Főiskola, Kaposvár   Megbízásra készített művek  1992 • üvegablak, festett, szitázott üveg, 16 m, Szabványügyi Hivatal, Sas utca, Budapest 1993 • üvegablakok, színezett, szitázott, ólmozott üveg, 5,6 m, Római katolikus templom, Sajópetri • üvegablak, ólmozott színes üveg, 2,8 m, Budapest V., Országház, Posta 1994 • üvegablak, szitázott, színes, ólmozott üveg, 9 m, Nemzeti Színház, Miskolc 1995 • üvegablak, szitázott, színes, ólmozott üveg, 1,2 m, Római katolikus templom, Ajnácskő • üvegablak, szitázott, színes üveg, 43 m, DÉLTERV-székház, Szeged 1996–1997 • rózsaablak, szitázott, színes, ólmozott üveg, 5,4 m; üvegablakok, szitázott, festett, ólmozott üveg, 6,2 m, Római katolikus templom, Orosháza 1996 • üvegablak, színes ólmozott üveg, 2,5 m, Római katolikus templom, Bélmegyer 1997–1998 • szentély üvegablak, színes ólmozott üveg, 15,4 m; főhajó üvegablakok, szitázott, festett, ólmozott üveg, 14 m, Salézi rend Római katolikus templom, Budapest 1999 • üvegablakok, festett üveg, 4,8 m, Fatemplom, Miskolc • Századvégi kompozíció, szitázott színes üveg, 13,2 m, MATÁV-székház, Budapest 1999 • üvegablak, színezett, ólmozott üveg, 60 m, Cora Áruház, Szeged 2000 • savazott üvegablakok rekonstrukciója, Rippl-Rónai utca, Budapest 2001 • központi lépcsőház üvegablaka szitázott, ólmozott üveg, 13,7 m, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged • színes üvegablak és ajtó (3 db), szitázott, színes, ólmozott üveg, 4 m; 1,5 m, Levéltár, Csongrád 2002 • díszítő üvegkompozíció, színes ólmozott üveg, 140×100 cm, Külkereskedelmi Szakközépiskola, Budapest 2003 • rózsaablak, festett, színes, ólmozott üveg, 1,4 m, Római katolikus templom, Sajólád 2004 • Betű fároszok, szitázással festett és csiszolt, fazettázott üveg, 8,2 m, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtártudományi és Közművelődési Tanszéke, Szeged 2005 • Pulitzer-kompozíció [Kalmár Mártonnal], acél, üveg, Kollégium, Makó • üvegablakok (9 db), szitázott, festett és csiszolt, hengerelt gépi antik és kézi antik üveg, 9 × 600×96 cm, Evangélikus templom, Budapest 2006 •SZTE Egyetemi Könyvtár ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Szeged. 2008 • Rk. templom ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Orosháza 2009 • MAVIR Székház ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Budapest 2009 • Rk. templom körablak, szitázott, festett, ólmozott üveg, Kiscsécs 2010 • SZTE Regionális Tudás-Transzfer és Szolgáltató Központ ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Szeged. Művek közgyűjteményekben • Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Köztéri művei • ólmozott üvegablakok (római katolikus templom, Sajópetri; Nemzeti Színház, Miskolc; DÉLTERV-székház, Szeged; Szalézi rendház, Budapest; Budai Hengermalom, Budapest; római katolikus templom, Bélmegyer; római katolikus templom, Orosháza). Irodalom LOVAS J.: Kovács Keve üvegablak álmai. Délvilág, 1993. szeptember 12. RÉVÉSZ L.: Kovács Keve kiállítása. Délmagyarország, 1993. október 20. GARAI L.: Átlátható világ. Délmagyarország, 1996. augusztus 8. NAGY Z.: Üvegművészet építészeti közegben. Négy magyar iparművész munkáiról. Alaprajz, 1998/1., 60–61. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 2. kötet. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2000, 496.  PÁLOSI J.: Ezredvég – üvegablak. Építész Évkönyv, 2000, 122–123. K. Gy.: Üveg a képtárban. Békés Megyei Nap, 2001. november 15. KOVÁCS E.: A művész világa mozaikokból. Kovács Keve üvegcsodái a képtárban. Békés Megyei Hírlap, 2001. november 19. K. Gy.: Szerelmük az üveg. Kovács Keve kiállítása az orosházi képtárban. Békés Megyei Nap, 2001. november 20. SASS E.: Üvegen izgalmas gondolatok. Kovács Keve iparművész műtárgyai az orosházi képtárban. Békés Megyei Napló, 2001. december 1. HEGEDŰS N.: Betűk az üvegen. Népszabadság Magazin, 2002. augusztus 2. BODONYI E.: A Csongrádi Levéltár üvegablakairól. Délmagyarország, 2002 Révai Új Lexikon, 12. kötet. Szekszárd, Babits Kiadó, 2003, 470. HOLLÓSI ZS.: Ha lehet legyünk jobbak ma, mint tegnap voltunk. Tiszatáj, 2003/7., 111–120. H. Zs.: Betűtörténetünk a könyvtár ablakain. Kovács Keve üvegkompozíciói a nagy magyar tervezőknek állítanak emléket. Délmagyarország, 2004. október 7. I. Sz.: Pulitzer-kompozíció – acélból és üvegből Makón. Délmagyarország, 2005. szeptember 21. Hann Ferenc + kiegészítve A Magyar Üvegművészet, 2006 alapján + Tóth Attila Forrás: www.artportal.hu

[1A463/X164] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, fém keretbe foglalt, domború üvegre festett, datált árnykép. Csikós a lovával ábrázolás. Falra akasztási lehetőséggel rendelkezik. Dátum balra lent: 1939 Magasság: 20.5 cm Szélesség: 15.5 cm Súly: 0.2 kg