Kovács Keve : "Tondó"

Verkaufspreis: 220 000 HUF

Leírás

[0L784/053/2]
Kör alakú absztrakt üvegfestmény, saját fém keretében.
Mű címe: TONDÓ

Ehhez a rendkívüli formájú kör alakú ólomüveg betétes képhez eredeti fából készült védőtok tartozik, lásd fotó. Csomagolását ebben biztonságosan vállaljuk.

Magasság: 79.5 cm
Szélesség: 79.5 cm
Kovács Keve
üvegtervező, grafikus




Születési hely: Csongrád
Születési dátum: 1951
Honlap:







Kiállítások az adatbázisban: 
Üveg és montázs - Kovács Keve üvegtervező és grafikus kiállítása 
Kovács Keve - üvegtervező-és grafikusművész kiállítása

Mesterei: Raszler Károly, Bohus Zoltán.



A budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett. 1980–1985: Magyar Képzőművészeti Főiskola; 1985–1987: Magyar Iparművészeti Főiskola, Szilikát Tanszék üveg szaka. 1993-tól a Szög-Art művészcsoport tagja. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusa, a rajztanítás mellett az építészeti üveg speciális kollégium tanára. Grafikusművészi tevékenysége mellett építészeti üvegtervezéssel foglalkozik. Köztéri munkái megtalálhatók közigazgatási és kulturális intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban, valamint kis falusi templomokban is. Elsősorban az ólomüveg technikáját műveli, ahol gyakorta használ grafikus elemeket is (kalligrafikus, archaikus írás), amelyeken a szitanyomás technikáját alkalmazza. Előszeretettel használja a tondó formát. Kísérleti jellegű darabjain a grafikus jellegű keretezést kitöltő üveg színerejét hangsúlyozza. Ezekre az általában nem figurális művekre a kompozíciós fegyelem, a tiszta fogalmazás jellemző.

 

Díjak/ösztöndíjak

2004 • MSZOSZ Művészeti Díj.



Egyéni kiállítások

1993, 1997 • Csongrádi Galéria,Csongrád

1994 • DÉLTERV székház, Szeged

1996 • Közösségi ház, Makó

1997 • Műszaki Főiskola, Csongrád.

2000 • Magyar Építőművészek Szövetségének Székháza, Budapest

2001 • Városi Képtár, Orosháza

2002 •  LJ. Magán galéria, Mezőtúr

2002 • Kék Iskola Galéria, Budapest

2004 • Építészeti üveg a XXI. században, Miskolci Galéria, Miskolc

2004 • Egy üveg története, SZTE Közművelődési Tanszék galériája, Szeged

2006 • Piarista Gimnázium Galériája, Szeged

2007 • UATP Helios Művészeti Galéria, Temesvár

2007 • Nyugati Egyetem, Temesvár

2010 • Szerbtemplom Galéria, Balassagyarmat

2010 • DLA kiállítás SZTE-JGYPK, Szeged.



Csoportos kiállítások

1993 • Szög-Art kiállítás, Kálvária Galéria, Szeged

1994 • Képző- és iparművészeti kiállítás, Városi Galéria, Szentes • Szegedi képzőművészek kiállítása, 78-as Galéria, Sopron • Miskolci Téli Tárlat, Miskolci Galéria, Miskolc • Szög-Art kiállítás, Képtár, Szeged • Pedagógusképző főiskolák művésztanárainak kiállítása, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár • Novák István építész és alkotótársainak kiállítása, Képtár, Szeged • Juhász Gyula Tanárképző Főiskola művésztanárainak kiállítása, Tanítóképző Főiskola, Szekszárd; Művészeti Akadémia, Bécs

1995 • Szög-Art kiállítás, Művelődési Központ, Balatonfüred; Helios Galéria, Temesvár

1996 • Szög-Art kiállítás, Magyar Intézet, Stuttgart • Párhuzamok, B Galéria, Szeged • Szegedi művésztelep kiállítása, Kálvária Galéria, Szeged • Szög-Art kiállítás, Freiburg (D)

1997 • Szegedi művésztelep kiállítása, Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged • Szög-Art kiállítás, Magyar Intézet, Párizs; Vajda Lajos Stúdió Pincegaléria, Szentendre • Ezredvégi hangulatok, Szín-Kép Galéria, Szeged

1998 • Galériazáró kiállítás, Szín-Kép Galéria, Szeged

1999 • Nemzetközi Kovács kiállítás, Szombathelyi Képtár, Szombathely

2002 • Szög-Art kiállítás, Városi Galéria, Csongrád • Jubileumi Szög-Art kiállítás, DÉMÁSZ-székház, Szeged

2003 • Szög-Art kiállítás, Magyar Intézet, Róma (I); Helios Galéria, Temesvár; Duna-menti Kulturális Egyesület Kiállítóterme, Rév-Komárom Városi Galéria, Orosháza • Kerámia és üveg a kortárs építészetben, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém

2004 • Üvegfestészet most – Országos kortárs üvegfestészeti bemutató, Bartók 32 Galéria, Budapest

2005 • „Kötődés”, a MAT XVII és a Szög-Art kiállítása, Erdős Renée Ház, Budapest • Szög-Art kiállítás, UATP Helios Művészeti Galéria, Temesvár • Etűdök a kortárs művészetből kiállítás, Városi Galéria, Csongrád

2006 • Művészet határtalanul kiállítás, Delta Galéria, Arad • Szög-Art kiállítás, Régi Művésztelep Galéria, Szentendre • Szög-Art és Plein Air tárlat, Vörös és Kék kápolna, Balatonboglár

2008 • Üvegfestészet, Bartók 32 Galéria, Budapest

2009 • Művészek Alkotó Társasága – MAT XVII kiállítása, Erdős Renée Ház, Budapest • Üvegfestészet, Róth Miksa Ház, Budapest • Szög-Art kiállítás, József Attila Galéria, Budapest • Tanárképző Főiskola, Kaposvár

 

Megbízásra készített művek 

1992 • üvegablak, festett, szitázott üveg, 16 m, Szabványügyi Hivatal, Sas utca, Budapest

1993 • üvegablakok, színezett, szitázott, ólmozott üveg, 5,6 m, Római katolikus templom, Sajópetri • üvegablak, ólmozott színes üveg, 2,8 m, Budapest V., Országház, Posta

1994 • üvegablak, szitázott, színes, ólmozott üveg, 9 m, Nemzeti Színház, Miskolc

1995 • üvegablak, szitázott, színes, ólmozott üveg, 1,2 m, Római katolikus templom, Ajnácskő • üvegablak, szitázott, színes üveg, 43 m, DÉLTERV-székház, Szeged

1996–1997 • rózsaablak, szitázott, színes, ólmozott üveg, 5,4 m; üvegablakok, szitázott, festett, ólmozott üveg, 6,2 m, Római katolikus templom, Orosháza

1996 • üvegablak, színes ólmozott üveg, 2,5 m, Római katolikus templom, Bélmegyer

1997–1998 • szentély üvegablak, színes ólmozott üveg, 15,4 m; főhajó üvegablakok, szitázott, festett, ólmozott üveg, 14 m, Salézi rend Római katolikus templom, Budapest

1999 • üvegablakok, festett üveg, 4,8 m, Fatemplom, Miskolc • Századvégi kompozíció, szitázott színes üveg, 13,2 m, MATÁV-székház, Budapest

1999 • üvegablak, színezett, ólmozott üveg, 60 m, Cora Áruház, Szeged

2000 • savazott üvegablakok rekonstrukciója, Rippl-Rónai utca, Budapest

2001 • központi lépcsőház üvegablaka szitázott, ólmozott üveg, 13,7 m, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged • színes üvegablak és ajtó (3 db), szitázott, színes, ólmozott üveg, 4 m; 1,5 m, Levéltár, Csongrád

2002 • díszítő üvegkompozíció, színes ólmozott üveg, 140×100 cm, Külkereskedelmi Szakközépiskola, Budapest

2003 • rózsaablak, festett, színes, ólmozott üveg, 1,4 m, Római katolikus templom, Sajólád

2004 • Betű fároszok, szitázással festett és csiszolt, fazettázott üveg, 8,2 m, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtártudományi és Közművelődési Tanszéke, Szeged

2005 • Pulitzer-kompozíció [Kalmár Mártonnal], acél, üveg, Kollégium, Makó • üvegablakok (9 db), szitázott, festett és csiszolt, hengerelt gépi antik és kézi antik üveg, 9 × 600×96 cm, Evangélikus templom, Budapest

2006 •SZTE Egyetemi Könyvtár ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Szeged.

2008 • Rk. templom ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Orosháza

2009 • MAVIR Székház ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Budapest

2009 • Rk. templom körablak, szitázott, festett, ólmozott üveg, Kiscsécs

2010 • SZTE Regionális Tudás-Transzfer és Szolgáltató Központ ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Szeged.



Művek közgyűjteményekben
• Móra Ferenc Múzeum, Szeged.



Köztéri művei
• ólmozott üvegablakok (római katolikus templom, Sajópetri; Nemzeti Színház, Miskolc; DÉLTERV-székház, Szeged; Szalézi rendház, Budapest; Budai Hengermalom, Budapest; római katolikus templom, Bélmegyer; római katolikus templom, Orosháza).



Irodalom

LOVAS J.: Kovács Keve üvegablak álmai. Délvilág, 1993. szeptember 12.

RÉVÉSZ L.: Kovács Keve kiállítása. Délmagyarország, 1993. október 20.

GARAI L.: Átlátható világ. Délmagyarország, 1996. augusztus 8.

NAGY Z.: Üvegművészet építészeti közegben. Négy magyar iparművész munkáiról. Alaprajz, 1998/1., 60–61.

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 2. kötet. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2000, 496. 

PÁLOSI J.: Ezredvég – üvegablak. Építész Évkönyv, 2000, 122–123.

K. Gy.: Üveg a képtárban. Békés Megyei Nap, 2001. november 15.

KOVÁCS E.: A művész világa mozaikokból. Kovács Keve üvegcsodái a képtárban. Békés Megyei Hírlap, 2001. november 19.

K. Gy.: Szerelmük az üveg. Kovács Keve kiállítása az orosházi képtárban. Békés Megyei Nap, 2001. november 20.

SASS E.: Üvegen izgalmas gondolatok. Kovács Keve iparművész műtárgyai az orosházi képtárban. Békés Megyei Napló, 2001. december 1.

HEGEDŰS N.: Betűk az üvegen. Népszabadság Magazin, 2002. augusztus 2.

BODONYI E.: A Csongrádi Levéltár üvegablakairól. Délmagyarország, 2002

Révai Új Lexikon, 12. kötet. Szekszárd, Babits Kiadó, 2003, 470.

HOLLÓSI ZS.: Ha lehet legyünk jobbak ma, mint tegnap voltunk. Tiszatáj, 2003/7., 111–120.

H. Zs.: Betűtörténetünk a könyvtár ablakain. Kovács Keve üvegkompozíciói a nagy magyar tervezőknek állítanak emléket. Délmagyarország, 2004. október 7.

I. Sz.: Pulitzer-kompozíció – acélból és üvegből Makón. Délmagyarország, 2005. szeptember 21.


Hann Ferenc + kiegészítve A Magyar Üvegművészet, 2006 alapján + Tóth Attila
Forrás: www.artportal.hu

Tulajdonságok

Hordozó: üveg

2017. May. 11.

(Das Produkt haben bisher 2098-mal gesehen.)

Verkäufer:
Empfang:
Bezahlung:

Kovács Keve : "Tondó"


nützlich!
[0L784/053/2] Kör alakú absztrakt üvegfestmény, saját fém keretében. Mű címe: TONDÓ Ehhez a rendkívüli formájú kör alakú ólomüveg betétes képhez eredeti fából készült védőtok tartozik, lásd fotó. Csomagolását ebben biztonságosan vállaljuk. Magasság: 79.5 cm Szélesség: 79.5 cm Kovács Keve üvegtervező, grafikus Születési hely: Csongrád Születési dátum: 1951 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Üveg és montázs - Kovács Keve üvegtervező és grafikus kiállítása  Kovács Keve - üvegtervező-és grafikusművész kiállítása Mesterei: Raszler Károly, Bohus Zoltán. A budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett. 1980–1985: Magyar Képzőművészeti Főiskola; 1985–1987: Magyar Iparművészeti Főiskola, Szilikát Tanszék üveg szaka. 1993-tól a Szög-Art művészcsoport tagja. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusa, a rajztanítás mellett az építészeti üveg speciális kollégium tanára. Grafikusművészi tevékenysége mellett építészeti üvegtervezéssel foglalkozik. Köztéri munkái megtalálhatók közigazgatási és kulturális intézményekben, könyvtárakban, levéltárakban, valamint kis falusi templomokban is. Elsősorban az ólomüveg technikáját műveli, ahol gyakorta használ grafikus elemeket is (kalligrafikus, archaikus írás), amelyeken a szitanyomás technikáját alkalmazza. Előszeretettel használja a tondó formát. Kísérleti jellegű darabjain a grafikus jellegű keretezést kitöltő üveg színerejét hangsúlyozza. Ezekre az általában nem figurális művekre a kompozíciós fegyelem, a tiszta fogalmazás jellemző.   Díjak/ösztöndíjak 2004 • MSZOSZ Művészeti Díj. Egyéni kiállítások 1993, 1997 • Csongrádi Galéria,Csongrád 1994 • DÉLTERV székház, Szeged 1996 • Közösségi ház, Makó 1997 • Műszaki Főiskola, Csongrád. 2000 • Magyar Építőművészek Szövetségének Székháza, Budapest 2001 • Városi Képtár, Orosháza 2002 •  LJ. Magán galéria, Mezőtúr 2002 • Kék Iskola Galéria, Budapest 2004 • Építészeti üveg a XXI. században, Miskolci Galéria, Miskolc 2004 • Egy üveg története, SZTE Közművelődési Tanszék galériája, Szeged 2006 • Piarista Gimnázium Galériája, Szeged 2007 • UATP Helios Művészeti Galéria, Temesvár 2007 • Nyugati Egyetem, Temesvár 2010 • Szerbtemplom Galéria, Balassagyarmat 2010 • DLA kiállítás SZTE-JGYPK, Szeged. Csoportos kiállítások 1993 • Szög-Art kiállítás, Kálvária Galéria, Szeged 1994 • Képző- és iparművészeti kiállítás, Városi Galéria, Szentes • Szegedi képzőművészek kiállítása, 78-as Galéria, Sopron • Miskolci Téli Tárlat, Miskolci Galéria, Miskolc • Szög-Art kiállítás, Képtár, Szeged • Pedagógusképző főiskolák művésztanárainak kiállítása, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár • Novák István építész és alkotótársainak kiállítása, Képtár, Szeged • Juhász Gyula Tanárképző Főiskola művésztanárainak kiállítása, Tanítóképző Főiskola, Szekszárd; Művészeti Akadémia, Bécs 1995 • Szög-Art kiállítás, Művelődési Központ, Balatonfüred; Helios Galéria, Temesvár 1996 • Szög-Art kiállítás, Magyar Intézet, Stuttgart • Párhuzamok, B Galéria, Szeged • Szegedi művésztelep kiállítása, Kálvária Galéria, Szeged • Szög-Art kiállítás, Freiburg (D) 1997 • Szegedi művésztelep kiállítása, Bartók Béla Művelődési Központ, Szeged • Szög-Art kiállítás, Magyar Intézet, Párizs; Vajda Lajos Stúdió Pincegaléria, Szentendre • Ezredvégi hangulatok, Szín-Kép Galéria, Szeged 1998 • Galériazáró kiállítás, Szín-Kép Galéria, Szeged 1999 • Nemzetközi Kovács kiállítás, Szombathelyi Képtár, Szombathely 2002 • Szög-Art kiállítás, Városi Galéria, Csongrád • Jubileumi Szög-Art kiállítás, DÉMÁSZ-székház, Szeged 2003 • Szög-Art kiállítás, Magyar Intézet, Róma (I); Helios Galéria, Temesvár; Duna-menti Kulturális Egyesület Kiállítóterme, Rév-Komárom Városi Galéria, Orosháza • Kerámia és üveg a kortárs építészetben, Laczkó Dezső Múzeum, Veszprém 2004 • Üvegfestészet most – Országos kortárs üvegfestészeti bemutató, Bartók 32 Galéria, Budapest 2005 • „Kötődés”, a MAT XVII és a Szög-Art kiállítása, Erdős Renée Ház, Budapest • Szög-Art kiállítás, UATP Helios Művészeti Galéria, Temesvár • Etűdök a kortárs művészetből kiállítás, Városi Galéria, Csongrád 2006 • Művészet határtalanul kiállítás, Delta Galéria, Arad • Szög-Art kiállítás, Régi Művésztelep Galéria, Szentendre • Szög-Art és Plein Air tárlat, Vörös és Kék kápolna, Balatonboglár 2008 • Üvegfestészet, Bartók 32 Galéria, Budapest 2009 • Művészek Alkotó Társasága – MAT XVII kiállítása, Erdős Renée Ház, Budapest • Üvegfestészet, Róth Miksa Ház, Budapest • Szög-Art kiállítás, József Attila Galéria, Budapest • Tanárképző Főiskola, Kaposvár   Megbízásra készített művek  1992 • üvegablak, festett, szitázott üveg, 16 m, Szabványügyi Hivatal, Sas utca, Budapest 1993 • üvegablakok, színezett, szitázott, ólmozott üveg, 5,6 m, Római katolikus templom, Sajópetri • üvegablak, ólmozott színes üveg, 2,8 m, Budapest V., Országház, Posta 1994 • üvegablak, szitázott, színes, ólmozott üveg, 9 m, Nemzeti Színház, Miskolc 1995 • üvegablak, szitázott, színes, ólmozott üveg, 1,2 m, Római katolikus templom, Ajnácskő • üvegablak, szitázott, színes üveg, 43 m, DÉLTERV-székház, Szeged 1996–1997 • rózsaablak, szitázott, színes, ólmozott üveg, 5,4 m; üvegablakok, szitázott, festett, ólmozott üveg, 6,2 m, Római katolikus templom, Orosháza 1996 • üvegablak, színes ólmozott üveg, 2,5 m, Római katolikus templom, Bélmegyer 1997–1998 • szentély üvegablak, színes ólmozott üveg, 15,4 m; főhajó üvegablakok, szitázott, festett, ólmozott üveg, 14 m, Salézi rend Római katolikus templom, Budapest 1999 • üvegablakok, festett üveg, 4,8 m, Fatemplom, Miskolc • Századvégi kompozíció, szitázott színes üveg, 13,2 m, MATÁV-székház, Budapest 1999 • üvegablak, színezett, ólmozott üveg, 60 m, Cora Áruház, Szeged 2000 • savazott üvegablakok rekonstrukciója, Rippl-Rónai utca, Budapest 2001 • központi lépcsőház üvegablaka szitázott, ólmozott üveg, 13,7 m, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged • színes üvegablak és ajtó (3 db), szitázott, színes, ólmozott üveg, 4 m; 1,5 m, Levéltár, Csongrád 2002 • díszítő üvegkompozíció, színes ólmozott üveg, 140×100 cm, Külkereskedelmi Szakközépiskola, Budapest 2003 • rózsaablak, festett, színes, ólmozott üveg, 1,4 m, Római katolikus templom, Sajólád 2004 • Betű fároszok, szitázással festett és csiszolt, fazettázott üveg, 8,2 m, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtártudományi és Közművelődési Tanszéke, Szeged 2005 • Pulitzer-kompozíció [Kalmár Mártonnal], acél, üveg, Kollégium, Makó • üvegablakok (9 db), szitázott, festett és csiszolt, hengerelt gépi antik és kézi antik üveg, 9 × 600×96 cm, Evangélikus templom, Budapest 2006 •SZTE Egyetemi Könyvtár ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Szeged. 2008 • Rk. templom ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Orosháza 2009 • MAVIR Székház ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Budapest 2009 • Rk. templom körablak, szitázott, festett, ólmozott üveg, Kiscsécs 2010 • SZTE Regionális Tudás-Transzfer és Szolgáltató Központ ablakai, szitázott, színes, ólmozott üveg, Szeged. Művek közgyűjteményekben • Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Köztéri művei • ólmozott üvegablakok (római katolikus templom, Sajópetri; Nemzeti Színház, Miskolc; DÉLTERV-székház, Szeged; Szalézi rendház, Budapest; Budai Hengermalom, Budapest; római katolikus templom, Bélmegyer; római katolikus templom, Orosháza). Irodalom LOVAS J.: Kovács Keve üvegablak álmai. Délvilág, 1993. szeptember 12. RÉVÉSZ L.: Kovács Keve kiállítása. Délmagyarország, 1993. október 20. GARAI L.: Átlátható világ. Délmagyarország, 1996. augusztus 8. NAGY Z.: Üvegművészet építészeti közegben. Négy magyar iparművész munkáiról. Alaprajz, 1998/1., 60–61. Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, 2. kötet. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2000, 496.  PÁLOSI J.: Ezredvég – üvegablak. Építész Évkönyv, 2000, 122–123. K. Gy.: Üveg a képtárban. Békés Megyei Nap, 2001. november 15. KOVÁCS E.: A művész világa mozaikokból. Kovács Keve üvegcsodái a képtárban. Békés Megyei Hírlap, 2001. november 19. K. Gy.: Szerelmük az üveg. Kovács Keve kiállítása az orosházi képtárban. Békés Megyei Nap, 2001. november 20. SASS E.: Üvegen izgalmas gondolatok. Kovács Keve iparművész műtárgyai az orosházi képtárban. Békés Megyei Napló, 2001. december 1. HEGEDŰS N.: Betűk az üvegen. Népszabadság Magazin, 2002. augusztus 2. BODONYI E.: A Csongrádi Levéltár üvegablakairól. Délmagyarország, 2002 Révai Új Lexikon, 12. kötet. Szekszárd, Babits Kiadó, 2003, 470. HOLLÓSI ZS.: Ha lehet legyünk jobbak ma, mint tegnap voltunk. Tiszatáj, 2003/7., 111–120. H. Zs.: Betűtörténetünk a könyvtár ablakain. Kovács Keve üvegkompozíciói a nagy magyar tervezőknek állítanak emléket. Délmagyarország, 2004. október 7. I. Sz.: Pulitzer-kompozíció – acélból és üvegből Makón. Délmagyarország, 2005. szeptember 21. Hann Ferenc + kiegészítve A Magyar Üvegművészet, 2006 alapján + Tóth Attila Forrás: www.artportal.hu

Weitere Details
Hordozó: üveg

2017. May. 11.

(Das Produkt haben bisher 2098-mal gesehen.)

Verkäufer:
Empfang:
Bezahlung:


Verkaufspreis:
220 000 HUF
Bisher 0 Angebot auf dieses Produkt.

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

gleiche Produkten der Kategorie

[0O199/089] Olaj vászon festmény, régi aranyozott keretben. Jelzés jobbra lent: KURUCZ 88 Feszítő kereten Képcsarnok Vállalat címkéje, rajta felirat: KURUCZ D. ISTVÁN TANYA Magasság: 54.5 cm Szélesség: 94.5 cm Súly: 3.58 kg Kurucz D. István festő Születési hely: Hódmezővásárhely Születési dátum: 1914 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Az Alföld festője – Kurucz D. István kiállítása Mesterei: Rudnay Gyula, Benkhard Ágoston, Szőnyi István, Nagy Sándor. 1933: Szőnyi István magániskolájának növendéke; 1934-1940: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Rudnay Gyula, Benkhard Ágoston, Szőnyi István, Nagy Sándor. 1950: Munkácsy-díj; 1960: a VII. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai-plakettje; 1941-1942, 1961, 1983: római ösztöndíj; 1964: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj: 1971: érdemes művész; 1974: a Munka Érdemrend arany fokozata; 1977: Káplár Miklós-díj és emlékplakett; 1978: kiváló művész; 1984: Szocialista Magyarországért érdemrend; 1985: Kossuth-díj. 1940-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1943-1947 között bekapcsolódott szülővárosa művészeti és közéletébe, a Vásárhely Népe c. lap munkatársa, 1948-ban Budapestre költözött, a Kossuth Akadémia képzőművész körének vezetője volt. 1949-1959 között Szőnyi István tanársegédjeként freskótechnikát tanított a főiskolán. 1951-1952 között megszervezte a Honvédségi Képzőművészeti Stúdiót, majd kinevezték a Honvéd Képzőművészeti Iskola igazgatójának. 1953-ban vásárhelyi házában és műtermében megnyílt a Képzőművészeti Alap 8. sz. művésztelepe. 1962-ben kiállított a XXXI. Velencei Biennálén. 1963-tól Budapesten dolgozott. Tanulmányúton járt több kelet- és nyugat-európai országban, valamint Japánban, Mongóliában és Algériában. A vásárhelyi iskola reprezentáns egyéniségeként jelentős szerepe volt a Vásárhelyi Őszi Tárlatok elindításában. Megszervezte és vezette a Mednyánszky Társaságot, s haláláig a Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, valamint a Hortobágyi Alkotótábor elnöke volt. Képi világát és etikai alapállását tekintve a magyar piktúra fejlődésében különös szerepet játszó alföldi festészet folytatója, ám ezt a Tornyai és Koszta kezdeményezte népi realista irányzatot a társadalmi-gazdasági fejlődés aktuális fejleményeihez igazítva, egyéni felfogásban művelte. Szemlélődő habitusa jó fogódzóra lelt a temperafestés újrafelfedezésében, amelynek könnyed, levegős színharmóniái nála - az elődöktől eltérően - határozott rajzossággal és a tónusok árnyaltságával ötvöződtek. Első korszakában, a 40-es években még szorosan tapad a tradíciókhoz, amit az indulása mögé hátteret rajzoló valóság, ifjúságának szociális- és természetélményei magyaráznak. Korai művei (Disznóvásár, 1939; Kapu előtt, 1941; Tyúketetés, 1943) voltaképpen képi eszközökkel megoldott szociofotók, melyeket a közlés expresszív ereje, a visszafogott indulat és az ábrázoltakkal való együttérzés szemérmes lírája tesz hitelessé. A II. világháborút követő idők dinamikus atmoszférája jelentős változásokkal járt festészetében, ami tárgyköre kibővülése mellett kompozíciós módszereinek leegyszerűsödésében érhető tetten. Olykor a fogalmi érzékelésig eljutó jellemzése régi témáit is új tartalmakkal telíti: a paraszti életforma józan realitásai már nem a társadalmi mozdulatlanság, hanem a céltudatosan és hasznosan élt emberi élet, az erkölcsi értékek szimbólumaiként jelennek meg képein (Halászok, 1945, Földosztás, 1946). Különösen kifejezőek ebből a szempontból alakos ábrázolásai, melyeken az ikonszerű tömörséggel megfogalmazott figurák a földdel összenőtt ember sorsának természetes ethoszát alakítják képi emócióvá (Parasztasszony, Csikós, 1961). Más műveiben a mezei munka civilizálódását nyomozva a táj új típusú, "társadalmasított" ábrázolását, s vele a 60-as évek kollektivizálódott Alföld-képét teremti meg (Cséplés, 1958; Aratás, 1960). Az alföld problémakörhöz kapcsolódnak a 60-as években megszaporodó tájábrázolásai is, amelyek fő témája a mély horizontú, legtöbbször ember nélküli alföldi táj mindent magába olvasztó végtelensége (Fehér tanyák, Tél, 1963). A táji inspiráció forrása a 70-es évek közepétől már nem a távlati élmény, hanem a táj anyagi és szellemi mivoltát meghatározó természeti közeg, amelynek megjelenítésében - merészen átlépve a konvenciókon - a nonfiguratív festészet eszköztárát is felhasználja. Pályája utolsó harmadában festett Hortobágy-ábrázolásai immár a természet mélyebb struktúráit megismerő és átélő ember újszerű látomásai. Bár technikai felkészültsége és kompozíciós készsége szinte predesztinálták murális feladatok megoldására, alig néhány műve került megvalósításra. Több pannó- és freskóterve, így a Mohácsi csata és a Hajdúság története vázlatstádiumban maradt, vagy csak részben került kivitelezésre. Elméleti kérdések is foglalkoztatták, több cikket, tanulmányt írt a rajztanítás, a művészképzés, a műkereskedelem és a művészetpolitika kérdéseiről. Egyéni kiállítások 1960 • Műcsarnok, Budapest [Kamotsay Istvánnal] 1965, 1968 • Milánó 1970 • Csók Galéria, Budapest 1974 • Vaszary Terem, Kaposvár 1976 • Józsefvárosi Galéria, Budapest 1987 • Csók Galéria, Budapest • Művészetek Háza, Szekszárd • Hollósy Galéria, Budapest 1989 • Vármúzeum, Simontornya • Városi Kiállítóterem, Zalaegerszeg. Válogatott csoportos kiállítások Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Hatvani Tájkép és Portrébiennálékon, a Szegedi Nyári Tárlatokon stb. Képei bemutatásra kerültek a vásárhelyi iskola jubileumi rendezvényein (1964 • Vásárhelyi Tárlatok, 1954-1963 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1974 • Vásárhelyi Tárlatok 1964-1973 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatok negyedszázados jubileuma 1954-1978, Műcsarnok). Művek közgyűjteményekben Köztéri művei pannó (1963, Szegedi Kenderfonó) pannó (1964, Salgótarján, Rendőrkapitányság) secco (1967, Sportkórház, Budapest). Irodalom SZÍJ R.: ~, (tanulmány, Várpalota, 1967) D. FEHÉR ZS.: ~ kiállítása, in: Képzőművészeti Almanach 3, Budapest, 1972 OELMACHER A.: ~ kiállítása a Csók Galériában, in: A szocialista képzőművészet nyomában, Budapest, 1975 "Mindig freskót szerettem volna festeni..." Beszélgetés ~nal, Művészet, 1984/3. TANDI L.: Műteremlátogatás ~nál, Tiszatáj, 1986/2. Vásárhelyi festők (szerk.: KRISTÓ N. I., Budapest, 1988) ~ jubileumán (illusztrált tanulmány, bev.: POGÁNY Ö. G., Debrecen, 1990) események nélkül, Művészet, 1990/3. Az Alföld vonzásában, in: Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1996. Tasnádi Attila Forrás: www.artportal.hu
Kurucz D. István : "Tanya" 1988
155 000 HUF