Farkasházy Miklós : "Tea"

Eladási ár: 36 000 HUF

Leírás

[FK0942/Bp99/10]
A kép mérete: 31,5 x 14 cm keret nélkül.
Készült: Linómetszet, Papír
A kép Farkasházy Miklós (Budapest, 1895, Budapest, 1964) alkotása.
Jelezve Lent "5., Farkasházy (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Az Officina által kiadott "Farkasházy 20 lino" című albumból.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő és grafikus. Budapesten Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig Münchenben tartózkodott, s képezte magát. 1916-tól Budapesten és külföldön számos bemutatón szerepelt (Drezda, Hamburg, Köln, Svájc, Párizs, stb.) Előbb színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket alkotott, később rézkarccal is intezíven foglalkozott, majd az olajfestésre tért át. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Külföldi folyóiratokban is gyakran szerepelt. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal közösen készítette a budapesti Karolina úti pártiskola sgraffittóját. (ML, Éber)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és grafikus. Budapesten Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig Münchenben tartózkodott, s képezte magát. 1916-tól Budapesten és külföldön számos bemutatón szerepelt (Drezda, Hamburg, Köln, Svájc, Párizs, stb.) Előbb színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket alkotott, később rézkarccal is intezíven foglalkozott, majd az olajfestésre tért át. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Külföldi folyóiratokban is gyakran szerepelt. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal közösen készítette a budapesti Karolina úti pártiskola sgraffittóját. (ML, Éber)

Magyar festők és grafikusok adattára
Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig képezte magát Münchenben. 1916-tól külföldön és Budapesten számos kiállítása volt. Eleinte színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket készített, később olajképeket. Rendszeresen foglalkozott rézkarccal is. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal együtt készítette a Karolina úti pártiskola sgraffittóját. - ML

Művészeti lexikon I-IV.
Festő és grafikus. Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig képezte magát Münchenben. 1916-tól külföldön és Bp.-en számos kiállítása volt. Eleinte színes, dekoratív tusrajzokat és pasztelleket készített, később olajképeket is. Sokat és intenzíven foglalkozott a rézkarccal. Műveit az erőteljes kontúrvonal, a dekoratív kolorit, stilizált formanyelv jellemzi. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal együtt készítette a Karolina úti pártiskola sgraffitóját.

Művészeti lexikon I-II.
Festő és grafikus. 1895. Budapesten. Vesztróczy mellett tanult s később hosszabb ideig tartózkodott Münchenben. Eleinte szines dekoratív tusrajzokkal és pasztellekkel szerepelt, később a rézkarccal is intenzíven foglalkozott, újabban áttért az olajfestészetre. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Németországban (Hamburg, Drezda 1926, Köln 1928), Párizsban ismételten és Svájcban gyakran állított ki és külföldi folyóiratokban is gyakran szerepel. Budapesten 1926, 1927, 1932, 1933-ban rendezett kiállítást.

Tulajdonságok

Hordozó: papír

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1300-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Farkasházy Miklós : "Tea"

[FK0942/Bp99/10] A kép mérete: 31,5 x 14 cm keret nélkül. Készült: Linómetszet, Papír A kép Farkasházy Miklós (Budapest, 1895, Budapest, 1964) alkotása. Jelezve Lent "5., Farkasházy (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Az Officina által kiadott "Farkasházy 20 lino" című albumból. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. Budapesten Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig Münchenben tartózkodott, s képezte magát. 1916-tól Budapesten és külföldön számos bemutatón szerepelt (Drezda, Hamburg, Köln, Svájc, Párizs, stb.) Előbb színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket alkotott, később rézkarccal is intezíven foglalkozott, majd az olajfestésre tért át. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Külföldi folyóiratokban is gyakran szerepelt. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal közösen készítette a budapesti Karolina úti pártiskola sgraffittóját. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. Budapesten Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig Münchenben tartózkodott, s képezte magát. 1916-tól Budapesten és külföldön számos bemutatón szerepelt (Drezda, Hamburg, Köln, Svájc, Párizs, stb.) Előbb színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket alkotott, később rézkarccal is intezíven foglalkozott, majd az olajfestésre tért át. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Külföldi folyóiratokban is gyakran szerepelt. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal közösen készítette a budapesti Karolina úti pártiskola sgraffittóját. (ML, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig képezte magát Münchenben. 1916-tól külföldön és Budapesten számos kiállítása volt. Eleinte színes dekoratív tusrajzokat és pasztelleket készített, később olajképeket. Rendszeresen foglalkozott rézkarccal is. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal együtt készítette a Karolina úti pártiskola sgraffittóját. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus. Vesztróczy Manónál tanult, majd hosszabb ideig képezte magát Münchenben. 1916-tól külföldön és Bp.-en számos kiállítása volt. Eleinte színes, dekoratív tusrajzokat és pasztelleket készített, később olajképeket is. Sokat és intenzíven foglalkozott a rézkarccal. Műveit az erőteljes kontúrvonal, a dekoratív kolorit, stilizált formanyelv jellemzi. 1950-ben feleségével, Donner Gertrúddal együtt készítette a Karolina úti pártiskola sgraffitóját. Művészeti lexikon I-II. Festő és grafikus. 1895. Budapesten. Vesztróczy mellett tanult s később hosszabb ideig tartózkodott Münchenben. Eleinte szines dekoratív tusrajzokkal és pasztellekkel szerepelt, később a rézkarccal is intenzíven foglalkozott, újabban áttért az olajfestészetre. Erőteljesen stilizált rajza egyéni kifejezésmódjával igen artisztikusan hat, ornamentális fantáziája termékeny és változatos. Németországban (Hamburg, Drezda 1926, Köln 1928), Párizsban ismételten és Svájcban gyakran állított ki és külföldi folyóiratokban is gyakran szerepel. Budapesten 1926, 1927, 1932, 1933-ban rendezett kiállítást.

További részletek
Hordozó: papír

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1300-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
36 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B103/154] Papír szitanyomat, üveglap mögött, aranyozott keretben. Szignó jobbra lent a szitanyomaton belül: SZÁSZ ENDRE Művész saját kezű aláírása jobbra lent ceruzával: SZÁSZ ENDRE Sorszám balra lent: 85/100 Magasság: 56.5 cm Szélesség: 76.5 cm Súly: 3.045 kg Szász Endre festő, grafikus Csíkszereda [Miercurea-Ciuc, RO],, 1926-01-7 Elhalálozott: Mosdós, 2003. augusztus 18. 1946: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szőnyi István. 1965: Munkácsy-díj; 1992: Magyar Köztársasági Érdemérem tisztikeresztje; Lipcsei Aranyérem. Már gyermekkorától kezdve természet után rajzolt. Marosvásárhelyen érettségizett. Itt került kapcsolatba Erdély akkori szellemi vezetőivel, Kós Károllyal, Szolnay Sándorral és Nagy Imrével, akik felismerték tehetségét és segítették fejlődését. Tanára itt az akvarellista Bordy András volt, aki ~ első kiállítását szervezte. 1946-ban került Budapestre. 1950-ben a Dekorációs Nemzeti Vállalatnál dolgozott, koholt vádak alapján eredetileg tíz év börtönre ítélték fegyverrejtegetésért, ebből egyet töltött le. Szabadulása után, 1951-ben megalakította a József körúti Alkotóközösséget, ahová volt kollegái tartoztak. Propaganda- és reklámanyagokat készítettek. 1952-ben ~ megvált a közösségtől. 1951 és 1960 között mintegy 600 könyvet illusztrált. Első munkája Csehov novelláskötetének illusztrációja volt, ekkor alakította ki stílusteremtő vonalrajzait, melyekkel számos díjat nyert külföldön. A hazai könyvillusztrálásban azóta is főként ez a stílus a meghatározó. Könyvillusztrációiban felhasználta a rézkarc technikáját is. Az 50-es évek második felétől készítette sajátos, puha felületeket létrehozó, hidegtű technikával készült rézkarcait. A legsikeresebb az Omar Khajjám Rubáiját lett, amely 1964-ben a British Museum pályázatán bekerült a XX. század harminc legszebb könyve közé. Már ezekben az években is folyamatosan festett grafikai munkássága mellett. 1960 és 1970 között főleg festészettel foglalkozott, legismertebb művei ekkor készültek. Próbálkozott filmművészettel is. Mintegy három évig dolgozott a filmgyárban, és ő volt az Egri csillagok látványtervezője. 1970-től Torontóban és Los Angelesben élt. Hazatérése után részt vett a Hollóházi Porcelángyár Stúdiójának megalapításában. Előbb Sopronba, majd Várdára költözött, ahol jelenleg is él. Ékszerrel, divattal, bútortervezéssel és porcelánfestéssel is kísérletezik. ~ egyénisége, festészeti és grafikai munkássága különös része a magyar képzőművészetnek és a művészeti életnek. Képei kivétel nélkül figuratívak, mégis olyan új, gazdag tartalmakat hordoznak, olyan formai, technikai és művészeti megoldásokat vonultatnak fel, amelyek messze a narratív ábrázolás fölé emelik őket. Alakjai sajátosak, egyéniek, sokan próbálják utánozni, ill. ennek alapján hamisítani. Művei három fő kategóriába sorolhatók, úgymint a fekete-fehér, vonalas rajzok, melyek legtöbbször illusztrációk; a szintén vonalas, de már egyszerűbb, geometrikushoz közelítő formavilágú alkotások, melyek fekete-fehérek, néha arannyal kiegészítve, ezek gyakran kerámia vagy porcelánképek, és végül a festmények, ill. hidegtűs eljárással készített rézkarcok. Az első kategóriába tartozó munkák lendületes, gyakran bővérű illusztrációk vagy önálló rajzok, amelyek a Barcsay-féle anatómiára épülnek, de sajátos ~ stílusban. A második kategória alkotásai talán a legelterjedtebbek, s így a legismertebbek. Számos fali kerámia, ill. porcelántárgy díszítésénél alkalmazta ezt a megoldást a művész. A műfaji követelményeknek megfelelően ezek kevésbé részletezők, túlnyomórészt nagy, tiszta formákból állnak. Így messziről is jól látható a teljes kompozíció és annak minden mozzanata, illetve nem vész el a funkcionális célokat szolgáló tárgyak aprólékos díszítésében. A festmények és hidegtűs rézkarcok adják ~ művészetének gerincét, ezekből táplálkoznak és nőnek ki az alkalmazott grafikai és egyéb technikai megoldással készült alkotások. Ezek a kompozíciók a szimbolizmus és a szürreál határán mozognak, de valójában egyik kategóriába sem sorolhatók be. Rejtélyes, sejtelmes nőalakok, a világ bölcsességét hordozó aggastyánok vagy fura szerzetek, lidércek, szellemek a képek szereplői. Legtöbbször egyetlen erőteljes alak köré szerveződik a kompozíció egésze. Áthatolhatatlan erdők, vénséges vén fák, az éjszaka baljós csendjébe burkolt városok vagy a képzelet szülte tájak veszik körül őket, de az alakok uralják az őket körülvevő vidéket, s mivel szinte mindig szemben állnak a nézővel, így a kívülállót is. Nem véletlen, hogy ezek a képek is rendkívüli sikert arattak világszerte. Mára ~ képeinek egész gyűjtőköre alakult ki. Irodalom Filmek Sorcerer 1971, kanadai V.I.P. 1976, német ~ 1983, 1989, magyar; Szász Bandi 1984, magyar. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1965 • Bulgária 1969 • Derkovits Terem (TV Galéria), Budapest • Szófia, Krakkó, Pécs, Szeged, Párizs, Berlin, Helsinki, Mexikóváros, Osló, Bécs, Ammán, Johannesburg, Tokió, Toronto, Montreál, Ottawa, Vancouver, New York, Los Angeles, San Francisco, New Orleans.  Forrás: artportal.hu
Szász Endre : Békakirályfi - sorszámozott szitanyomat
79 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1780/033] Jelzetlen Kaján Tibor grafika, karikatúra, tollrajz. Keretezve, üveg mögött található. Szélesség: 34.5 cm Hosszúság: 30 cm   Mérete 23 x 21 cm, kerettel együtt 34,5 x 30 cm.   Kaján Tibor karikaturista, grafikus Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1921 Kiállítások az adatbázisban:  Kaján Tibor kiállítása  Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása  KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György  "PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében  Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása  Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. 1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).   Díjak/ösztöndíjak 1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino 1964 • Bordighera, II. díj 1953, 1968 • Munkácsy-díj 1975 • érdemes művész 1981 • Munka Érdemrend arany fokozata 1988 • kiváló művész 1992 • Pulitzer-díj 1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja) 2001 • Herczeg Klára-díj (senior) 2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2011 • Prima Primissima Díj. Egyéni kiállítások 1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc 1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest 1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest 1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem 1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Karikatúragyűjtemény, Bázel Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Irodalom LÓSKA L.:  Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7. FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1. VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22. FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4. Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10. GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26. Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16. Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés  Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34. Karikatúrakötetei Kaján rajzok, Budapest, 1955 Meglepő táblák, Budapest, 1959 Kaján Lexikon, Budapest, 1969 Apropos, Budapest, Berlin, 1972 Kaján képernyő, Budapest, 1973 Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996  Budapest, 1999. P. Szabó Ernő Forrás: artportal.hu
Kaján Tibor egyedi karikatúra
95 000 HUF