[FKA030/Bp305/55] A kép mérete: 29 x 24 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír A kép Sarkantyu Simon (Pincehely, 1921, Budapest, 1989) alkotása. Jelezve jobbra lent "Sarkantyú" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1941-1944 között Rudnay Gyula növendékeként tanult a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1946-ban fejezte be stúdiumait a Derkovits Kollégiumban. 1947-53 között a népi kollégium igazgatója volt Dombóváron, illetve Budapesten. 1960-81 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola adjunktusa-, majd docenseként tevékenykedett. Tanulmányúton járt több nyugat- és kelet-európai országban. Budapesten működött. Számos egyéni tárlaton szerepelt (Csók Galéria, Csontváry Terem, Dombóvár, Kölesd, Nagykanizsa, Szeged, Szekszárd, Szombathely, stb.). 1950-től rendszeresen jelen volt a magyar művészet hazai és külhoni csoportos rendezvényein (VElencei Biennále, Párizs Antwerpen, Prága, Stockholm, kisázsiai országok, Tokió, Moszkva, stb.). A Kilencek egyik alapító tagja és tárlataik aktív résztvevője volt. Sarkantyu festői felfogása a posztnagybányai hagyománykör folytatója, viszont az irányzat lírai kolorizmusa nála a képi elemek bizonyos megszerkesztettségével, illetve az előadás nagyvonalúságával párosul, ami stílusának eleven, dekoratív jelleget kölcsönöz. Problematikái zömmel a mindennapokban gyökereznek, elsősorban a modern szellemi élet szerkezetének, a kor életérzésének megragadása foglalkoztatta. Előszeretettel festett csendéleteket, melyeknek kis világából a valóság nagyobb összefüggéseire utalt, de tájképein, sőt alakos kompozícióin is az ábrázolt élmény vagy jelenség egyetemes érvényű vonásait emelte ki. Díjak: 1956-59 között Derkovits-ösztöndíj; 1960-ban és 1967-ben Munkácsy-díj; Prix d''Honneur, Salon Populistae, Párizs; MAOE-nívódíj. Sarkantyu művelője volt a murális műfajoknak is, több pannót a szekkót készített. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Fővárosi Képtár, a miskolci képtár és a szekszárdi Wosinszky M. Múzeum. (K.Gy.: Műv. 1984/4, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Rudnay Gyula növendékeként végzett a főiskolán, 1960 óta ugyanitt docens. Tanulmányúton járt több népi demokratikus országba, a Szovjetunióban is, valamint Olasz- és Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban és Ausztriában. 1950 óta szerepel a hazai és külföldi tárlatokon, kiállított többek között az 1962-es Velencei Biennálén, Párizsban, Moszkvában, Antwerpenben, Varsóban, Prágában, Szófiában, a kisázsiai országokban, Stockholmban és Tokióban. Önálló tárlatai voltak Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Intézetében (1959) és a Csók Galériában (1974), Nagykanizsán (1969), Szegeden (1970) és Szekszárdon (1972). A Kilencek alapító tagja és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1960-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat valamint a Miskolci Ország Kiállítás nagydíját. - Korszerűsége formanyelvében is megmutatkozik: a summázó előadás döntő stílusjegyévé vált. Művelője a murális műfajoknak, több pannót, szekkót készített középületek számára. (Házasságkötőterem, Szekszárd; Madách Színház, Budapest; MSZMP székház, Gödöllő stb.) - Irod.: P. Sz. T.: Művészi életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Rudnay Gyula növendékeként végzett a budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1960 óta ugyanitt docensként működött. Tanulmányúton járt több európai országban. 1950-től szerepel hazai és külhoni tárlatakon (Velencei Biennálé-1962, Párizs, Antwerpen, Prága, kisázsiai országok, Stockholm, Tokió, Moszkva, stb.). A KILENCEK alapító tagja és kiállításaik aktív résztvevője. 1956-59 k. Derkovits-ösztöndíjat, 1960-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. 1958-ban Párizsban elnyerte a Salon Populiste Prix d'Honneur-jét. Korszerűsége formanyelvében is megmutatkozik: summázó előadás döntő stílusjegyévé vált. Művelője a murális műfajoknak is, több pannót és szekkót készített (Szekszárdi Házasságkötőterem, bp.-i Madách Színház). (ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő, Munkácsy-díjas. 1941-44 között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. 1945 után magániskolákban tanult tovább. 1960 óta a Képzőművészeti Főiskola tanára. Történelmi festményeket, tájképeket, csendéleteket fest, stílusára Domanovszky Endre és Szentiványi Lajos hatott. 1958-ban Párizsban a Salon Populiste-ben kiállított műveivel díjat nyert. 1959-ben gyűjt. kiállításon mutatta be újabb képeit. 1960-ban a Velencei Biennalén vett részt. Sgraffitóját Oroszlányban, két nagyméretű pannóját a bp.-i Madách Színházban helyezték el.

[FKB582/Bp11/25] A kép mérete: 73 x 58 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír A kép Hegedűs R. jelzéssel magyar művész 1890 alkotása. Jelezve balra lent "Hegedűs R. München, 1890. august 14." A festmény egy helyen sérült. Keret: Sérült

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FK2622/Bp11/13] A kép mérete: 56 x 42 cm keret nélkül. Készült: szén, kréta, Papír A kép Francia vagy olasz mester, XVIII. század alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült

[0Y190/X287] Papír szénrajz, üveglap mögött, keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Jelzés jobbra lent, lásd fotó. Magasság: 40 cm Szélesség: 32 cm Súly: 1.28 kg

papír, grafikai szén, 48,4/34,5 cm, 1978.