[FK1077/Bp60/11] A kép mérete: 25,5 x 33,5 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Ifj. Iván Szilárd (Budapest, 1955) alkotása. Jelezve Lent "Kirándulók; ifj. Iván Szilárd (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1974-80 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán képezte magát. Sarkantyú Simon volt a mestere. Gobelinnel is foglalkozott. 1981 óta a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja. Egyéni (BÁV Kortárs Galéria, Koller Galéria, Szeged, Debrecen, Cegléd, Kecskemét, Nagykanizsa, stb.) és vegyes (London, Ciprus, stb.) tárlatokon vett részt. Elsősorban a Balaton és környékének jellegzetes hangulatait, fény-árnyék viszonyait, színeit, az ember és a természet örök és változó kapcsolatát festi. Díjak: a Magyar Hitelbank díja; Herman Lipót-díj. (Faludy Judit adatközlése nyomán)

[0Z647/057] Papír grafit ceruzarajz, üveglap mögött, fenyő keretben. Régi vár várak ábrázolás! Jelezve jobbra lent: JUDGES Mű címe középen lent: EDINBURGH CASTLE Magasság: 29 cm Szélesség: 36 cm Súly: 0.75 kg

[1I099/047] Papír acélmetszet üveglap mögött, keret nélkül, akasztási lehetőséggel. Feliratok: L. ROCHBOK DELT. - G. HELS. SCULP A KISDISZNÓDI TEMPLOM ERDÉLYBEN MICHELSBERG IN SIEBENBÜRGEN Magasság: 21.7 cm Szélesség: 30.7 cm Súly: 0.385 kg Kisdisznód    A hegyi templom Kisdisznód (románul Cisnădioara, németül Michelsberg) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.  Fekvése  Nagyszebentől 12 km-re dél–délnyugatra, a Csindrel-hegység aljában fekszik.  Nevének eredete  Magyar és román neve is Nagydisznódra utal. Először latinos alakban említették 1223-ban, sancti Michaelis néven. További történeti névalakjai: Michelsperg (1488), Csisznadia-mik és Michelsdorf (1501), Csiznedioara (1850).  Története  Eredetileg Fehér vármegyéhez tartozó szász falu volt, valószínűleg a 12. század végén alapították. 1223-ban a falut hegyen álló templomával együtt a kerci apátság kapta meg. Később, amikor Mátyás király 1474-ben feloszlatta az apátságot, Nagyszeben városa alá rendelték s ettől kezdve Szebenszékhez, 1876-tól pedig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott. 1658-ban a törökök égették föl a falut és megpróbálkoztak a hegyi templom ostromával is (ez volt a templom történetének egyetlen ostroma). 1705-ben a labancok fosztották ki és gyújtották föl. Gyümölcstermesztéséről és népi háziiparáról (kosár- és szalmakalapfonás) volt híres. 1873-ban egy kisdisznódi ház szolgált a bécsi világkiállításon felépített „szász” parasztház modelljéül. Régen a nagydisznódiak kedvelt kirándulóhelye volt, ma sok nagyszebeni vásárol vagy épít benne hétvégi házat.    Forrás: wikipédia 

[FKC352/Bp75/64] A kép mérete: 12 x 7,5 cm keret nélkül. Készült: Színes rézkarc, Papír A kép Osztrák művész 1940 körül alkotása. Jelezve lent "Insbruck, M... (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC765/Bp75/78] A kép mérete: 14 x 9 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Európai művész 1920 körül alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK1264/Bp93/25] A kép mérete: 32 x 19 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Sándor József (Gyömrői) (Gyömrő, 1887, Budapest, 1936) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Gy. Sándor József" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Tanulmányait Münchenben végezte. 1910-től szerepelt kiállításokon impresszionisztikus szemléletű utcai képekkel, többnyire tömegeket kitevő staffázzsal (pl. Englischer Garten Münchenben). A rézkarc műfaját is eredményesen művelte (Halászbástya, Bazilika stb.). 1913-ban koll. tárlata volt a Nemzeti Szalonban, 1918-ban és 1920-ban az Ernst Múzeumban, 1925-ben a Benczúr Társaság kiállításának keretében, 1929-ben a Műcsarnokban. 1913-ban "Vízözön" című kompozíciójával ezüstérmet nyert a Nemzeti Szalonban, 1921-ben kitüntető elismerést kapott a Műcsarnokban, 1922-ben pedig a Lipótvárosi Kaszinó díját nyerte. A Benczúr Társaság tagja volt. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában található (Öreg város, Csendes emberek, Kálvin-tér, A Szerviták-temploma). (Éber, ML, Új Idők Lexikona) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Münchenben végezte. 1910-től szerepelt kiállításokon. Többnyire impresszionisztikus utcaképeket festett. A rézkarc műfaját is eredményesen művelte, több díjat nyert. Csoportos kiállítása volt a Nemzeti Szalonban (1913), az Ernst Múzeumban (1918, 1920), a Benczúr Társaságban (1925) és a Műcsarnokban (1929). Néhány képe (Öreg város, Csöndes emberek, Kálvin tér) a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. - Irod.: Bálint Aladár: Az Ernst Múzeum csoportos kiállítása. Nyugat, 1918. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Tanulmányait Münchenben végezte. 1910-től szerepelt kiállításokon impresszionisztikus szemléletű utcai képekkel, többnyire tömegeket kitevő staffázzsal (Pl. Englischer Garten Münchenben). Jeles rézkarcokkal is szerepelt. 1913-ban "Vízözön" c. kompozíciójával ezüstérmet nyert Budapesten, a Nemzeti Szalonban, 1921-ben kitüntető elismerést kapott a Műcsarnokban, 1922-ben ugyanott a Lipótvárosi Kaszinó-díját nyerte. Az Ernst Múzeumban, a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban volt kiállítása. A Benczúr Társaság tagja volt. Több műve a MNG-ban van. (Éber) Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus. Tanulmányait Münchenben végezte. 1910-től szerepelt kiállításokon. Többnyire impresszionisztikus utcaképeket festett. A rézkarc műfaját is eredményesen művelte, több díjat nyert. Kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban (1913), az Ernst Múzeumban (1918 és 1920), a Benczúr Társaság kiállításainak keretében (1925) és a Műcsarnokban (1929). Néhány képe (Öreg város, Csendes emberek, Kálvin tér) a Nemz. Gal. tulajdona. Művészeti lexikon I-II. Münchenben végezte tanulmányait s 1910 óta állít ki Budapesten impresszionista szemléletű utcai képeket, többnyire tömegeket kitevő staffázzsal (pl. Englischer Garten München-ben). Jeles rézkarcokkal is szerepelt (Halászbástya, Bazilika).