Grantner Jenő Toldi Miklós a farkassal

Eladási ár: 120 000 90 000 HUF

Leírás

[1848/UZ-K]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Hibátlan antik terrakotta szobor, kezében egy megölt farkas.

A talapzatán GRANTNER J. jelzés olvasható.

Magasság: 35.5 cm
 

Maga a szobor 35,5 cm magas, talapzata 11,5 x 9,5 cm.




Grantner Jenő
szobrász




Születési hely: Budapest
Születési dátum: 1907
Honlap:







Kiállítások az adatbázisban:

Mesterei: Szentgyörgyi István, Mátray Lajos, Simai Imre.



Iparművészeti Iskola, mesterei: Mátray Lajos, Simai Imre; 1928-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szentgyörgyi István. 1929: Szinyei Társaság kitüntető elismerése; 1939: MTA művészeti díj; 1943: a Főváros Ferenc József-díja, 1954: Munkácsy-díj. 1933-1935-ben római ösztöndíjas. A Százados úti Művésztelepen élt. A 60-as években restaurálással is foglalkozott (Szt. Anna-templom, Várbazár, Nagytétényi kastély, Stróbl Alajos Mátyás kútja és Szt. István szobra, a Vigadó szobrai). Fő célja a görög művészet tiszteletéből adódó tiszta szépség visszaadása. A lélekábrázolás közvetlensége, tematikai gazdagság, a témához alkalmazott, bravúros kivitel, nemes formaadás jellemzi korai műveit. Kitartott az akadémizmus mellett, így bizonyos plasztikái a félreértett realizmus szülöttei.



Egyéni kiállítások
1971 • Thorma János Múzeum [Metykó Gyulával], Kiskunhalas
1978 • Petőfi Művelődési Ház, Madaras.



Válogatott csoportos kiállítások
1936, 1942 • XX., XXIII. Velencei Biennálé, Velence
1937 • Magyar művészet, Künstlerhaus, Bécs és Párizsi Világkiállítás
1947 • I. Magyar Művészeti Kiállítás
1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1957 • 70 művész kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • III. Miskolci Országos kiállítás
1965 • Százados úti Művésztelep jubileumi kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1977 • Szobrászat '77, Műcsarnok, Budapest.



Művek közgyűjteményekben



Köztéri művei
Krisztus (1936, Gellérthegyi sziklatemplom)
 az Ady-ligetben; az emlékművet – fõalakját újrafaragva, a mellékalakokat az Ady-ligeti parkból elhozva – a Villányi úti Szent Imre templom és a Szent Imre Gimnázium közti közterületen állították fel.)
Alkotmány ünnepe (relief, 1950, BM)
Thököly Imre (bronzszobor, 1955, Millenniumi Emlékmű)
Művészet (1960, Budapest, II. ker.)
Ludas Matyi (alumínium szobor, 1962, Vidámpark, Debrecen)
Ősz (mészkő szobor, 1962, Fertőd, Esterházy-kastély)
Tormay Béla (bronz mellszobor, 1966, Állatorvostudományi Egyetem, Budapest)
Molnár Erik (mészkő mellszobor, 1968, Kecskemét)
Álló nő (ruskicai márvány szobor, 1966, Tokodaltáró)
Tormay Béla (vörösmárvány mellszobor, 1968, Agrártudományi Egyetem, Debrecen), Vásárhelyi Pál síremléke (mészkő szobor, 1971, Kerepesi temető)
Thán Károly (1974, Várpalota)
Hevesi Sándor (bronz dombormű, 1974, Nemzeti Színház, Budapest)
Radnóti (mellszobor, 1974, Orosháza)
Orth György (bronz mellszobor, 1978, Budapest, VIII. ker., Stadion)
Tavasz (bronzszobor, 1979, Práter utca, Budapest)
Bíró Lajos (bronzportré, 1972, Madang, Ausztrália)



Irodalom
BAJÓ GY.: Budapest újabbkori épületszobrászata, Budapest, 1942
VITÉZ NAGY Z.: Új magyar művészet, Budapest, 1941
Gondolatok a kisplasztikáról és a nagyplasztikáról, Szabad Művészet, 1954
VAYER L.: Zádor István és ~ kiállítása, Élet és Irodalom, 1958. február 21.
Zádor István és ~ kiállítása, Műterem, 1958/4.
HAITS G.: ~ szobrászművész műtermében, Művészet, 1967/2.
RÓZSA GY.: A "rómaiak", 1945 után, Művészet, 1977/12.
ROMVÁRY F.: Pécs szobrai, Pécs, 1986
KOVÁCS P.: Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Életünk, 1990.


Sz. Kürti Katalin
Forrás: artportal.hu


 

Tulajdonságok

Anyag: terrakotta
Jelzett: Igen

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 2902-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Grantner Jenő Toldi Miklós a farkassal

[1848/UZ-K] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Hibátlan antik terrakotta szobor, kezében egy megölt farkas. A talapzatán GRANTNER J. jelzés olvasható. Magasság: 35.5 cm   Maga a szobor 35,5 cm magas, talapzata 11,5 x 9,5 cm. Grantner Jenő szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1907 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Szentgyörgyi István, Mátray Lajos, Simai Imre. Iparművészeti Iskola, mesterei: Mátray Lajos, Simai Imre; 1928-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Szentgyörgyi István. 1929: Szinyei Társaság kitüntető elismerése; 1939: MTA művészeti díj; 1943: a Főváros Ferenc József-díja, 1954: Munkácsy-díj. 1933-1935-ben római ösztöndíjas. A Százados úti Művésztelepen élt. A 60-as években restaurálással is foglalkozott (Szt. Anna-templom, Várbazár, Nagytétényi kastély, Stróbl Alajos Mátyás kútja és Szt. István szobra, a Vigadó szobrai). Fő célja a görög művészet tiszteletéből adódó tiszta szépség visszaadása. A lélekábrázolás közvetlensége, tematikai gazdagság, a témához alkalmazott, bravúros kivitel, nemes formaadás jellemzi korai műveit. Kitartott az akadémizmus mellett, így bizonyos plasztikái a félreértett realizmus szülöttei. Egyéni kiállítások 1971 • Thorma János Múzeum [Metykó Gyulával], Kiskunhalas 1978 • Petőfi Művelődési Ház, Madaras. Válogatott csoportos kiállítások 1936, 1942 • XX., XXIII. Velencei Biennálé, Velence 1937 • Magyar művészet, Künstlerhaus, Bécs és Párizsi Világkiállítás 1947 • I. Magyar Művészeti Kiállítás 1952 • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1957 • 70 művész kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest • III. Miskolci Országos kiállítás 1965 • Százados úti Művésztelep jubileumi kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1977 • Szobrászat '77, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Köztéri művei Krisztus (1936, Gellérthegyi sziklatemplom)  az Ady-ligetben; az emlékművet – fõalakját újrafaragva, a mellékalakokat az Ady-ligeti parkból elhozva – a Villányi úti Szent Imre templom és a Szent Imre Gimnázium közti közterületen állították fel.) Alkotmány ünnepe (relief, 1950, BM) Thököly Imre (bronzszobor, 1955, Millenniumi Emlékmű) Művészet (1960, Budapest, II. ker.) Ludas Matyi (alumínium szobor, 1962, Vidámpark, Debrecen) Ősz (mészkő szobor, 1962, Fertőd, Esterházy-kastély) Tormay Béla (bronz mellszobor, 1966, Állatorvostudományi Egyetem, Budapest) Molnár Erik (mészkő mellszobor, 1968, Kecskemét) Álló nő (ruskicai márvány szobor, 1966, Tokodaltáró) Tormay Béla (vörösmárvány mellszobor, 1968, Agrártudományi Egyetem, Debrecen), Vásárhelyi Pál síremléke (mészkő szobor, 1971, Kerepesi temető) Thán Károly (1974, Várpalota) Hevesi Sándor (bronz dombormű, 1974, Nemzeti Színház, Budapest) Radnóti (mellszobor, 1974, Orosháza) Orth György (bronz mellszobor, 1978, Budapest, VIII. ker., Stadion) Tavasz (bronzszobor, 1979, Práter utca, Budapest) Bíró Lajos (bronzportré, 1972, Madang, Ausztrália) Irodalom BAJÓ GY.: Budapest újabbkori épületszobrászata, Budapest, 1942 VITÉZ NAGY Z.: Új magyar művészet, Budapest, 1941 Gondolatok a kisplasztikáról és a nagyplasztikáról, Szabad Művészet, 1954 VAYER L.: Zádor István és ~ kiállítása, Élet és Irodalom, 1958. február 21. Zádor István és ~ kiállítása, Műterem, 1958/4. HAITS G.: ~ szobrászművész műtermében, Művészet, 1967/2. RÓZSA GY.: A "rómaiak", 1945 után, Művészet, 1977/12. ROMVÁRY F.: Pécs szobrai, Pécs, 1986 KOVÁCS P.: Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Életünk, 1990. Sz. Kürti Katalin Forrás: artportal.hu  

További részletek
Anyag: terrakotta
Jelzett: Igen

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 2902-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
120 000 helyett
90 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[0D100/BX-9] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Talapzatán jelezve KERÉNYI J. SZép, ép állapotú, gyűjteménybe való darab. Magasság: 23 cm Szélesség: 27 cm Súly: 1.091 kg Kerényi Jenő szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1908 Kiállítások az adatbázisban:  Plasztikai varázslat. Szobrászati gondolatok formái. Kerényi Jenő kiállítás Mesterei: Bory Jenő. 1925-1930: Iparrajziskola; 1930-1937: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bory Jenő. 1937: Római ösztöndíj; 1942: Zrínyi-jutalom; 1950: Munkácsy-díj; Suzzara (OL), Nemzetközi kisplasztikai kiállítás I. díja; 1952: Munkácsy-díj; 1955: Kossuth-díj; 1958: Brüsszel, Világkiállítás, Grand Prix [Somogyi Józseffel]; 1964: érdemes művész; 1966: kiváló művész; 1968: Munka Érdemrend arany fokozata; 1969: Budapest Főváros Pro Arte aranyérme; 1969: II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs, Baranya megye nagydíja. Budapesten élt, 1934 óta volt kiállító művész. Mind a kisplasztikában, mind a monumentális ágazatokban aktívan tevékenykedett: körplasztikákat és domborműveket alkotott. Műveinek domináns anyaga a kő és a bronz, illetve az 50-es években az alumínium volt. Művészete klasszikus ihletettségű, figuraközpontú: női és férfi alakjait biztos szerkezeti felépítéssel, erőteljes mozgással áthatottan, nagyvonalú mintázással, illetve formaadással, érzékletes felületkezeléssel alkotta meg. Életműve az európai plasztika Bourdelle és Mestrovič szobrászatával rokonítható expresszív vonulatához kapcsolható. Művekben gazdag, sokrétű munkássága nem bontható egymástól elváló szakaszokra, csaknem négy évtizedet átfogó műegyüttese viszonylagos egységet alkot. Korai periódusában feszesen komponált, dinamikus belső energiákat összpontosító kompozíciókat készített: ezen alkotószakaszának pregnáns művei az 1942-1948 között született női aktok (Napozó, Fürdőző, Nyújtózkodó). A második világháború utáni években megalkotta a közelmúlt ötven évének példaadó, nagyhatású köztéri monumentumává vált alkotását, a sátoraljaújhelyi Partizánemlékművet, majd olyan, ugyancsak jelentős, állami megrendelésre alkotott műveket készített, mint a budapesti Csontváry-síremlék, vagy a tihanyi Legenda. Az 50-es évek második felétől mind erőteljesebbé vált szobrászatának expresszív alaphangja: a Harcosok, a Kis lovas-szobrok mellett monumentális díszkutak, díszítőszobrok (Győr, Budapest) tanúsítják ezt. A pályája utolsó időszakában született Antik legenda, Mózes, Géniusz, Golgota c. kompozíciók azt jelzik, hogy a mítoszok, a legendák világa, a biblikus témák felé fordult: e műveinek drámai, feszült hatásvilágát mély gondolatiság, vibráló formarend, tépett felületkezelés teremti meg. Egyéni kiállítások 1978 • Szentendre (állandó kiállítás) 2006 • Körmendi Galéria, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások 1940 • Sportdíj-kiállítás 1942 • XXIII. Velencei Biennálé, Velence 1958 • Világkiállítás, Brüsszel [Somogyi Józseffel] 1960 • XXX. Velencei Biennálé, Velence 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1973 • II. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest 1975 • Köztulajdon, Műcsarnok, Budapest • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1978 • IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok. Művek közgyűjteményekben Fővárosi Képtár, Budapest Köztéri művei id. Markó Károly (domborműves kő emléktábla, 1941, Budapest, Markó u.) Novák Mihályné síremléke (1945 körül, Kerepesi temető) Partizánemlékmű (bronz, 1948, Sátoraljaújhely) Táncolók (bronz, 1958, Brüsszel [Somogyi Józseffel]) Figurális díszkút (bronz, 1959, Győr) A szocializmus allegóriája (kődombormű, 1960, Győr, Pályaudvar) Hárfás lány (bronz, 1961, Budapest, Emke Vendéglő, sorsa ismeretlen) Női akt (kő, 1961, Debrecen, Nagyerdei Gyógyfürdő) Háromalakos csoport (bronz, 1961, Madách Színház) Lebegő női akt (alumínium, 1961, Debrecen) Fekvő nőalak (alumínium, 1963, Pécs, Hajnóczy J. u.) Nő kígyóval (alumínium, 1963, Veszprém, Gyógyszertári Központ) Tanácsköztársasági emlékmű (bronz, 1964, Nagykanizsa) Olvasó lányok (kő, 1965, Eger) Zenélő lány (bronz, 1966, Vác, Dunamenti Cementművek-lakótelep) Szocialista művészet (kő, 1967, Gárdony) Körzőt tartó kéz (alumínium, 1967, Margitsziget Munkásmozgalmi emlékmű (Géniusz) (bronz, 1969, Miskolc, ?) Anya gyermekkel (bronz, 1972, Moszkva, Magyar Nagykövetség kertje) Munkáskezek (kő, 1973, Miskolc) Magvető (bronz, 1974, Salgótarján) Lángot tartó nő (bronz, 1975, Budapest, II. ker., Vérhalom tér)  (bronz, 1979, Városliget), Csontváry (bronz, 1979, Pécs, Sétatér [síremlék-másodpéldány]) Zenélő (bronz, 1983, České Budějovice [CSZ]) Csontváry-portré (bronz, 1994, Pozsony, Magyar Kulturális Központ). Irodalom RABINOVSZKY M.: ~ újabb szobrai, Művészet, 1948/9. NÉMETH L.: Új monumentális művészet felé. Domanovszky Endre, ~ és Somogyi József művészetéről, Szabad Művészet, 1955/4. NÉMETH L.: Modern magyar művészet, Budapest, 1968 SZVETLOV, I.: ~, Moszkva, 1968 SZINYEI MERSE A.: ~ köztéri szobrai, Budapest, 1969 KOVALOVSZKY M.: Expresszionizmus - forma és magatartás, Művészet, 1974/5. PÁTZAY P.: ~, Budapest, 1975 POGÁNY Ö. G.: ~ 1908-1975 kiállítása (kat., Magyar Nemzeti Galéria, 1976) POGÁNY Ö. G.: ~ről és művészetéről (A ~ Múzeum katalógusa, Szentendre, 1977) SZINYEI M. A.: ~, 35 év 35 művész, Budapest, 1985 Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985 Köztéri szobraink, Budapest, 1986 Adalékok az állandó kiállítások történetéhez. ~ Múzeum, in.: Pest megye képzőművészete, Szentendre, 1990 KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992. Wehner Tibor
Kerényi Jenő : Könyöklő nő terrakotta szobor
180 000 HUF
[0G225/UZ-N] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Antik jelzett nagyméretű Marokkói vízhordó férfit ábrázoló terrakotta szobor az 1800-as évek Alján jelzés: JM (Johann Maresch 1821-1914) A szobor profi restaurátor által javított. Magasság: 57.5 cm Szélesség: 19 cm Súly: 4.5 kg Johann Maresch Johann Maresch Tagja a cseh tartományi képviselőházi Az irodában:  1867-ben  -  1870-ben Az irodában:  1878-as  -  1883-ban, pártállásra tagság Alkotmány Párt  ústavověrný ingatlanok születés Július 11. 1821 halál 1914 gyerekek Ferdinand Maresch Johann Maresch ( július 11. 1821-ben [1] - ? 1914 [2] ), volt egy osztrák és cseh üzletemberek és politikusok német állampolgár származó Usti nad Labem , a második felében a 19. század tagja a cseh tartományi képviselőházi . Életrajzok Mintegy 1841 összeállt üzleti partner Adolf Baehr , aki korábban a gyár tulajdonában Szászországban Pirna a fazekasság és a kerti törpét. Miután Adolf Baehr meghalt 1849 tuberkulózisban, férjhez ment Johann Maresch lányával. Volt tíz gyereke. Gyárát siderolitovou kerámia (a hivatalos neve Johann Maresch Thon- und Stein- gutwaren szövet Aussigés Johann Maresch Siderolith und Terrakotta Fabrik ) helyeztünk Usti nad Labem, a sarkán Teplitzerstrasse és Johannesstrasse . Áruk itt termelt volt ismert márka B & M, mintegy 1863 cég át a márka JM. A cég kiterjedt gyártó és exportáló áruikat. [1] [2] Kerámia törpe elő a cég Mareschově körül, mivel a korai 80-as, a 19. században vált az egyik jelképe az Usti nad Labem. Az eredeti darab a termelés a növény között drága gyűjtők tétel. [3] A cég később 1890-ben vette át a fia , Ferdinand Maresch . [1] [2] [4] Ő volt aktív, és nyilvánosan, és hogy közben a forradalmi évben 1848 . Ő volt a német liberális orientáció. Ő segített előállítani a lap Aussiger Anzeiger és tagja volt a járási tanács.[2] A 60-as, a 19. század részt vett tartományi politikában. Ebben a tartományi választások március 1867 -ben beválasztották a cseh tartományi parlament a Curia vidéki települések (District of Decin - Benesov - Cseh Kamenice). [5] A parlament ezután ismét visszatért a választások 1878 , jelenleg is birtokos curia (nesvěřenecké birtok). [6] volt tagja az úgynevezett alkotmányos párt (liberális és centralista orientált, elutasította a föderalista törekvések nem német népcsoportok), és arisztokratikus inda, fél ústavověrného birtok . Forrás: www.cs.wikipedia.org
Antik Johann Maresch terrakotta szobor
210 000 HUF
[1D201/UZ-N] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Szép állapotú, jelzett terrakotta szobor. Ülő, botján támaszkodó juhász subában. Hátoldalán karcolt jelzés: SOMOGYI ÁRPÁD Magasság: 21 cm Szélesség: 14.5 cm Súly: 0.85 kg Somogyi Árpád szobrász Születési hely: Karcag Születési dátum: 1926 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. Főiskolai tanulmányai előtt, 1943 és 1945 között Medgyessy Ferenc műtermében tanult mintázni. 1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. 1951: Munkácsy-díj; 1958: VIT-díj. Realista szellemiségű, főként parasztalakokat mintázó szobrász. Jelentős portréművészete is. Elsősorban monumentális alkotásokat készít, megrendeléseket teljesít, de kisplasztikái is ismertek. Bronzból öntött, kőből faragott művei nyugalmat sugárzó, kiegyensúlyozott, tömbszerű, zárt kompozíciók. Egyéni kiállítások 1979 • Kisgaléria, Hajdúszoboszló 1981 • Városi Galéria, Debrecen 1996 • Hortobágyi Csárda (állandó) Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Köztéri művei Agronómus lány (bronz, 1952, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Móricz Zsigmond (bronz, 1953, Kisújszállás) Kévén ülő parasztlány (mészkő, 1955, Budapest, Mezőgazdasági kiállítás) Kaszás legény (bronz, 1956, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Gábor Áron (kő, 1958, Karcag) Táncoló (alumínium, 1959, Diósgyőr, Papírgyár) Nő könyvvel (kő, 1961, Veszprém, Egyetem) Szerdahelyi József (márvány, 1961, Miskolc, Nemzeti Színház) Furulyázó fiú (bronz, 1962, Miskolc) Schönherz Zoltán (gipsz, 1965, Budapesti Műszaki Egyetem Kollégium) Ülő nő (kő, 1965, Záhony, Vasútállomás) Kőtömbön ülő fiú (alumínium, kő, 1966, Budapest, XVII. ker., Kép u.) Szovjet emlékmű (mészkő, 1967, Pétervására) Pásztorfiú (bronz, 1968, Hortobágy, Csárda) Anya (bronz dombormű, 1969, Karcag, Városi Tanács Házasságkötő Terem) Ülő munkásnő (kő, 1970 k., Győr) Lenin (márvány, 1970, Karcag, Városi Tanács) Veres Péter (bronz, 1972, Balmazújváros) Vízbenéző (bronz, 1972, Leányfalu) Vörösmarty Mihály (mészkő, 1972, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, márvány portrédombormű, 1972, Makó, Erdei Ferenc-szülőház) Széchenyi István (kő, 1973, Budapest, Közgazdaságtudományi Egyetem) Vénusz (bronz, 1973, Tác, Gorsium Étterem) Gulyás Pál (kő, bronz, 1974, Debrecen, 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, 1974, Mezőtúr, Mezőgazdasági és Gépészeti Főiskola) Veres Péter (terrakotta, 1976, Budapest, Óbudai Bevásárlóközpont) 300 éves évforduló emléktábla (bronz, 1976, Karcag, Gábor Áron Gimnázium) Móricz Zsigmond (mészkő, 1976, Mezőtúr, Városi Könyvtár) Citerázó lány (mészkő, 1976, Karcag, Május 1. Tsz.) Somogyi Imre (kő, 1978, Budapest, XI. ker., Kertészeti Egyetem, Szüret u.-i Kollégium) Móricz Zsigmond (márvány, bronz, 1979, Szentendre, Móricz Zsigmond Gimnázium) Pásztor (bronz, 1980, Nádudvar) Kenyérvivő (bronz, 1980, Nagykőrös, Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet) MGTSZ jubileumi emlékszobor (Női szobor) (mészkő, 1983, Abony) József Attila (bronz, 1984, Abony, József Attila Tsz.) Ecsedi István (bronz, gránit domborműves emléktábla, 1987, Hortobágy, Nemzeti Park) Disznótoros jelenet (patinázott gipsz, 1987, Nádudvar, Vörös Csillag Étterem) Erdei Ferenc (bronz, 1988, Harta, Erdei Ferenc Tsz.) A II. világháború emlékműve (mészkő, 1989, Nádudvar) A II. világháború áldozatainak emlékműve (mészkő, bronz, 1992, Kunmadaras) Lány citerával (bronz, kő, 1997, Hajdúszovát, Általános Iskola)  (Dallas, Marjet Hall előtt). Irodalom POGÁNY Ö. G.: ~ (kat. bev., Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1976), KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992. Szolláth György-Wehner Tibor Forrás: Artportal.hu
Somogyi Árpád : Ülő juhász terrakotta szobor 21 cm
33 000 HUF
[1D205/BX-9] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Hibátlan állapotú, jelzett terrakotta akt szobor. Ülő akt szobor, kezében almával. Oldalán jelzés: SOMOGYI Á Alján képcsarnokos zsűricímke, rajta felirat: KÉPCSARNOK ZSŰRISZÁM: KCS/SZ/75/76 Magasság: 24 cm Szélesség: 11 cm Hosszúság: 16 cm Súly: 0.54 kg Somogyi Árpád szobrász Születési hely: Karcag Születési dátum: 1926 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. Főiskolai tanulmányai előtt, 1943 és 1945 között Medgyessy Ferenc műtermében tanult mintázni. 1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc. 1951: Munkácsy-díj; 1958: VIT-díj. Realista szellemiségű, főként parasztalakokat mintázó szobrász. Jelentős portréművészete is. Elsősorban monumentális alkotásokat készít, megrendeléseket teljesít, de kisplasztikái is ismertek. Bronzból öntött, kőből faragott művei nyugalmat sugárzó, kiegyensúlyozott, tömbszerű, zárt kompozíciók. Egyéni kiállítások 1979 • Kisgaléria, Hajdúszoboszló 1981 • Városi Galéria, Debrecen 1996 • Hortobágyi Csárda (állandó) Művek közgyűjteményekben Déri Múzeum, Debrecen • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Köztéri művei Agronómus lány (bronz, 1952, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Móricz Zsigmond (bronz, 1953, Kisújszállás) Kévén ülő parasztlány (mészkő, 1955, Budapest, Mezőgazdasági kiállítás) Kaszás legény (bronz, 1956, Budapest, V. ker., Kossuth Lajos tér) Gábor Áron (kő, 1958, Karcag) Táncoló (alumínium, 1959, Diósgyőr, Papírgyár) Nő könyvvel (kő, 1961, Veszprém, Egyetem) Szerdahelyi József (márvány, 1961, Miskolc, Nemzeti Színház) Furulyázó fiú (bronz, 1962, Miskolc) Schönherz Zoltán (gipsz, 1965, Budapesti Műszaki Egyetem Kollégium) Ülő nő (kő, 1965, Záhony, Vasútállomás) Kőtömbön ülő fiú (alumínium, kő, 1966, Budapest, XVII. ker., Kép u.) Szovjet emlékmű (mészkő, 1967, Pétervására) Pásztorfiú (bronz, 1968, Hortobágy, Csárda) Anya (bronz dombormű, 1969, Karcag, Városi Tanács Házasságkötő Terem) Ülő munkásnő (kő, 1970 k., Győr) Lenin (márvány, 1970, Karcag, Városi Tanács) Veres Péter (bronz, 1972, Balmazújváros) Vízbenéző (bronz, 1972, Leányfalu) Vörösmarty Mihály (mészkő, 1972, Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, márvány portrédombormű, 1972, Makó, Erdei Ferenc-szülőház) Széchenyi István (kő, 1973, Budapest, Közgazdaságtudományi Egyetem) Vénusz (bronz, 1973, Tác, Gorsium Étterem) Gulyás Pál (kő, bronz, 1974, Debrecen, 109. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet) Erdei Ferenc (bronz, 1974, Mezőtúr, Mezőgazdasági és Gépészeti Főiskola) Veres Péter (terrakotta, 1976, Budapest, Óbudai Bevásárlóközpont) 300 éves évforduló emléktábla (bronz, 1976, Karcag, Gábor Áron Gimnázium) Móricz Zsigmond (mészkő, 1976, Mezőtúr, Városi Könyvtár) Citerázó lány (mészkő, 1976, Karcag, Május 1. Tsz.) Somogyi Imre (kő, 1978, Budapest, XI. ker., Kertészeti Egyetem, Szüret u.-i Kollégium) Móricz Zsigmond (márvány, bronz, 1979, Szentendre, Móricz Zsigmond Gimnázium) Pásztor (bronz, 1980, Nádudvar) Kenyérvivő (bronz, 1980, Nagykőrös, Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Intézet) MGTSZ jubileumi emlékszobor (Női szobor) (mészkő, 1983, Abony) József Attila (bronz, 1984, Abony, József Attila Tsz.) Ecsedi István (bronz, gránit domborműves emléktábla, 1987, Hortobágy, Nemzeti Park) Disznótoros jelenet (patinázott gipsz, 1987, Nádudvar, Vörös Csillag Étterem) Erdei Ferenc (bronz, 1988, Harta, Erdei Ferenc Tsz.) A II. világháború emlékműve (mészkő, 1989, Nádudvar) A II. világháború áldozatainak emlékműve (mészkő, bronz, 1992, Kunmadaras) Lány citerával (bronz, kő, 1997, Hajdúszovát, Általános Iskola)  (Dallas, Marjet Hall előtt). Irodalom POGÁNY Ö. G.: ~ (kat. bev., Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1976), KOVÁCS P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992. Szolláth György-Wehner Tibor Forrás: Artportal.hu
Somogyi Árpád : Ülő női akt 24 cm
36 000 HUF