[3054/051] Olaj farost festmény, jelezve balra fent ZOMBORI L 76. A kép hátoldalán régi Képcsarnokos papírvignetta, rajta ZOMBORI LÁSZLÓ KÜLVÁROS KÉPCSARNOK SZEGEDI BEMUTATÓTEREM. A faroston felirat: ZOMBORI LÁSZLÓ SZEGED "KÜLVÁROS". Szélesség: 53 cm Hosszúság: 90 cm Zombori László festő Születési hely: Szeged Születési dátum: 1937 Honlap: Kiállítások az adatbázisban: 1954-58: szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. 1968, 1970, 1974, 1995: Szegedi Nyári Tárlat díjai; 1975: Juhász Gyula-díj; 1977: Koszta-plakett; 1979: Szeged város alkotói díja. A szegedi Szög-Art Művészeti Egyesület tagja. A 60-as, 70-es években a tömbös, mértanias és jelképes előadásmód jellemzi képeit, később dinamikus és lírai hangvételű műveket készített. Az utóbbi években festészete már a lírai absztrakció formatartományába került. Egyéni kiállítások 1971 • Csongrádi Galéria, Csongrád 1982 • Pécsi Galéria, Pécs Válogatott csoportos kiállítások 1967 • Szegedi képzőművészek tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1970-75 • XI.-XVI. Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1983, 1985 • I-II. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1986 • Szeged képzőművészete, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1997 • Szegedi festők, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Művek közgyűjteményekben Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Köztéri művei képsorozat (táblaképek, 1975, Szeged, Szeged Étterem) Irodalom kiállítása, Tiszatáj, 1969/3-4. SIMAI M.: Műteremlátogatás ~nál, Tiszatáj, 1978/5. SZUROMI P.: Emlékek és látomások. ~ legújabb műveiről, Szeged, 1994/10. Szegedi festők, Szeged, 1997. Szuromi Pál Forrás: artportal.hu

[FK3279/Bp304/37] A kép mérete: 35 x 41 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Áron-Nagy Lajos (Budapest, 1913, Székesfehérvár, 1987) alkotása. Jelezve Balra lent "Áron-Nagy" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán: a Művészeti Alap és a Képcsarnokvállalat raglapja látható, és autográf írással: Áron-Nagy lajos "Parti fák" 1968 Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1913 - Székesfehérvár 1987 Festő, 1933-38 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult Benkhard Ágost irányítása mellett. Ösztöndíjjal több európai városban járt. 1939-től Székesfehérvárott dolgozott, mint rajzpedagógus. 1935-től vett részt tárlatokon. 1943-ban gyűjteményes kiállítása volt a fővárosban, 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1959-ben, 1964-ben és 1973-ban Székesfehérvárott, 1967-ben a Csók Galériában, 1969-ben Győrött, 1973-ban Egerben, 1976-ban Veszprémben és Várpalotán. Számos műv. díj tulajdonosa. 1938-ban a Balló-díjat, 1943-ban a római Collegium Hungaricum-díjat, 1958-ban Alba Regia-díjat, 1965-ben Csók István-díjat, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. "Csongor és Tünde" című pannója a Vörösmarty Színházban, az "Ezeréves Fehérvár" című nagyméretű munkája a Székesfehérvári Velence Szállóban található. Műveit a '30-as évek posztimpresszionizmusával ötvöző expresszivitás jellemzi. A lírai hangulatú, finom festőiségű életképektől, tájképektől és portréktól az egészen elvont dekoratív folthatásokig Áron szinte mindent kipróbált. A liptói táj élménye volt az alapindok ahhoz a kísérlethez, mely egész munkásságát foglalkoztatta. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és a székesfehérvári István Király Múzeumban. (ML, S.P.: Műv. 1968/3, F.M.K.: Műv. 1978) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1913 - Székesfehérvár, 1987.) Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1933-1938 között, ahol Benkhard Ágost volt a mestere. Ösztöndíjjal bejárta a nyugateurópai nagyvárosokat. 1939 óta Székesfehérváron volt rajztanár. 1935 óta jelentkezik a kiállításokon: 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1959-ben és 1973-ban Székesfehérvárott, 1967-ben a Csók Galériában, 1969-ben Győrött, 1973-ban Egerben, 1974-ben a Csepeli Galériában. 1976-ban Veszprémben és Várpalotán volt önálló tárlata. Számos kitüntetés tulajdonosa: 1958-ban Alba Regia, 1965-ben Csók István díj, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. Posztimpresszionisztikus tájképeket és portrékat fest. "Csongor és Tünde" c. pannója a Vörösmarty Színházban, az "Ezeréves Fehérvár" c. nagyméretű alkotása a székesfehérvári Velence Szállóban található. Képei vannak a MNG-ban és a székesfehérvári István Király Múzeumban. - ML. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1913 - Székesfehérvár, 1987. Festő. 1933-38 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán tanult Benkhard Ágostnál. Ösztöndíjjal több európai városban járt. 1939-től Székesfehérvárott működött mint rajztanár. 1935-től szerepelt tárlatokon, 1943-ban gyűjteményes tárlata volt a fővárosban, 1955-ben a budapesti Fényes Adolf Teremben, 1959-ben, 1964-ben, 1973-ban Székesfehérváron, 1967-ben a Csók Galériában, 1969-ben Győrött, 1973-ban Egerben, 1976-ban Veszprémben és Várpalotán. Számos díj és kitüntetés tulajdonosa. 1938-ban a Balló-díjat, 1943-ban a római Collegium Hungaricum díját, 1958-ban Alba Regia díjat, 1965-ben Csók István díjat, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjat kapott. "Csongor és Tünde" c. pannója a Vörösmarty Színházban, az "Ezeréves Fehérvár" c. nagyméretű alkotása a székesfehérvári Velence Szállóban található. Munkáit a 30-as évek posztimpresszionizmusával ötvöződő expresszivitás jellemzi. A lírai hangulatú, finom festőiségű életképektől, tájképektől és portréktól az egészen elvont dekoratív folthatásokig szinte mindent kipróbált. A liptói táj élménye volt az alapindok ahhoz a kísérlethez, mely egész munkásságát foglalkoztatta. Munkái megtalálhatók a MNG-ban és a székesfehérvári István Király Múzeumban. (ML, S.P.: Műv. - 1968/3, F.M.K.: Műv.-1978) Művészeti lexikon I-IV. (Bp., 1913. nov. 7.- ) Festő, Munkácsy-díjas, 1933-38 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult Benkhard Ágostnál. Ösztöndíjjal bejárta a Ny-európai nagyvárosokat. 1939 óta Székesfehérváron középiskolai rajztanár. 1943-ban és 1955-ben gyűjt. kiállítása volt Bp.-en, 1964-ben Székesfehérváron. Tájképeket, portrékat fest. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek festő, Munkácsy-díjas Budapest, 1913 1933-1938 között Benkhard Ágost növendéke a Képzőművészeti Főiskolán, majd a Balló Ede-ösztöndíjjal bejárta Nyugat-Európát. Újabban Bulgáriában, Csehszlovákiában, Görögországban, Lengyelországban és Finnországban volt tanulmányúton. 1939 óta Székesfehérvárott művész-pedagógus. 1935 óta jelentkezik kiállításokon, 1955-ben a Fényes Adolf Teremben, 1959-ben, 1964-ben, 1973-ban, 1981-ben és 1983-ban Győrött, 1973-ban Egerben, 1976-ban Veszprémben és Várpalotán, 1979-ben Dunaújvárosban, 1980-ban a Bolgár Kulturális Központban voltak jelentősebb tárlatai. Számos művészeti elismerés - Alba Regia-díj (1958), Csók István-érem (1965), Velinszky László-díj (1970) stb. - kitüntetettje, a Munkácsy-díj (1965, 1967) tulajdonosa. - Legkedvesebb műfaja a tájkép, indulásakor a Tisza-vidék, később a Velencei tó, a Balaton, majd utazásai nyomán görög, bolgár és szlovákiai tájak ihlették. Stílusbelileg a harmincas évek poszt-impresszionizmusából kinőtt expresszivitás jellemzi, amelyen belül szinte minden megoldást kipróbált a lírai életképtől a dekoratív foltfestésig. Művészetének erénye, hogy mindezt saját törvényei szerint oldotta meg, s így e változatosság ellenére is életműve egységes képet mutat. Egyéb Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1938- ban. Mestere: Benkhard Ágost. 1938-ban elnyerte a Balló Ede Ösztöndíjat, mellyel európai tanulmányutat tett. 1944-ben megkapta a Kultuszminisztérium balatoni ösztöndíját. 1965- ben Csók István-díjjal, 1956-ban és 1967-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1985-ben a Művészeti Alap nívódíjasa lett. 1939- től Székesfehérváron élt, az alkotó munka mellett rajzpedagógusként dolgozott. 1971- ben Székesfehérvár díszpolgárává választották. 1935-től szerepelt Fejér megyei és országos kiállításokon. Első egyéni kiállítását 1955-ben rendezte. 1959-től több alkalommal Székesfehérváron, 1967-ben a Műcsarnok győri kiállítótermében, s több más kiállítóhelyen mutatta be műveit. Csoportos kiállításon szerepelt 1978-ban a Magyar Nemzeti Galériában és többször a Műcsarnokban. 1963-ban a székesfehérvári Vörösmarty Színházba Csongor és Tünde címmel készített pannót. Murális kompozíciói találhatók Bakonycsernyén, Mosonszentjánoson és a székesfehérvári Magyar Király Hotelben. Képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a székesfehérvári István Király Múzeum gyűjteményében.

[FKB508/Bp98/26] A kép mérete: 27,5 x 36 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Slosár Károly (1903, 1978) alkotása. Jelezve balra lent "Slosár" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Egyéb Slosár Károly 1903-1978 festőművész, grafikus

[1F165/046] Olaj farost festmény, üveglap mögött, kopottas barna keretben. Jelzés jobbra lent: MIZSER PÁL '69 Hátoldalon címke, rajta felirat: KOSZTA JÓZSEF GALÉRIA BUDAPEST ZSŰRI SZÁM: 178/2125 "CSÓNAKOS" Magasság: 72 cm Szélesség: 92 cm Súly: 6.81 kg Mizser Pál festő Újpest, 1941-04-14 Szerző: Pogány Gábor 1960: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Fónyi Géza. 1968-1971: Derkovits-ösztöndíj. Kezdeti konstruktív szerkezetbe komponált természetelvű látványfestészete fokozatosan egyre színesebbé vált; a 70-es évek második felében valós tájszerkezetét a valószerűtlenül élénk, vöröses-lilás-narancsos színvilága tette látomásossá. Később a tájelemek váltak egyre szürreálisabbakká, mintha Tanguy világa jelent volna meg a Duna menti dombvidéken, ezzel párhuzamosan színei higgadtabbá váltak. Irodalom Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1967, 1971, 1975 • Vác 1972 • Miskolc • Dunaújváros • Budapest 1976 • Kecskemét, Érd.    Forrás: artportal.hu   

[FKC106/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Kemény Zsigmond (Budapest, 1911) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kemény Zs." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, szobrász. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1939-ben Kisfaludi Strobl Zsigmondnál szobrászatot, 1947-53 között Domanovszky Endrénél és Berény Róbertnél pedig festészetet tanult. Tanulmányúton járt Itáliában és Franciaországban. Az 1950-es években hosszabb időt töltött a kecskeméti művésztelepen. 1940-től kiállító művész. 1953-tól rendszeresen szerepelt figurális képekkel különböző tárlatokon (Móricz Zsigmond szegényparasztok között, stb.). Később dekoratív szellemű kompozíciókat festett. Képszerkesztésében figyelembe vette a konstruktivizmus elveit is. (ML, MÉ, KM) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán szerzett festőművész diplomát. Tanulmányúton Olasz- és Franciaországban járt. Az ötvenes-hatvanas években hosszabb időt töltött a kecskeméti művésztelepen. 1940 óta szerepel a nyilvánosság előtt. Festészetét az életszerűség jellemzi, képszerkesztésében figyelembe veszi a konstruktivizmus vívmányait is. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, szobrász. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmondnál szobrászatot, Domanovszky Endrénél és Berény Róbertnél festészetet tanult. Tanulmányúton járt Olasz- és Franciaországban. Az 50-es években hosszabb időt töltött a kecskeméti művésztelepen. 1940-től kiállító művész. 1953-tól rendszeresen szerepelt figurális képekkel különböző kiállításokon (Móricz Zsigmond szegényparasztok között). Később dekoratív szellemű kompozíciókat festett. Képszerkesztésben figyelembe veszi a konstruktivizmus elveit is. (ML, MÉ) Művészeti lexikon I-IV. Festő, szobrász. 1939-ben a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Strobl Zsigmond, majd 1947-53 között Domanovszky Endre és Berény Róbert növendéke volt. Hosszabb időt töltött a kecskeméti művésztelepen. 1953 óta figurális képeivel rendszeresen szerepel kiállításokon (Móricz Zsigmond szegényparasztok között, az Írószövetség tulajdona). Újabban dekoratív szellemű kompozíciókat fest. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban kapott - öntevékeny művészeti tanulmányok után - festődiplomát. Tanulmányúton Olasz- és Franciaországban járt. 1940 óta szerepel a nyilvánosság előtt, leginkább csoportos kiállításokon. Gyakorta dolgozik a kecskeméti művésztelepen. - Festészetét életszerű jelleg, a látványi valóság eleven, ízes transzponációja jellemzi, szerkesztésmódjában azonban figyelemmel van a konstruktivizmus vívmányaira is.

[1M474/027] Olaj farost festmény barna keretben. A festék alatt a hordozó felületen nagy méretű valódi falevelek találhatók, ezzel különleges alapot és struktúrát adva a képnek. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés jobbra lent, lásd fotó. Magasság: 49 cm Szélesség: 39 cm Súly: 0.925 kg