[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FKB624/Bp100/20] A kép mérete: 100 x 27 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Fontos Sándor (Szeged, 1920, Szeged, 1991) alkotása. Jelezve jobbra lent "Fontos S." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait 1951-55 között a szegedi Tanárképző Főiskolán végezte Vinkler László növendékeként. Előbb Üllésen, majd 1969-től Szegeden dolgozott, mint rajzpedagógus. 1952-től állított ki. Kiállításai voltak a szegedi Gulácsy Teremben, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, a fővárosi Mednyánszky Teremben és a Magyar Nemzeti Galériában. 1975-1982 között rendszeresen részt vett a Szegedi Nyári Tárlatokon, 1975-87 között a Vásárhelyi Ősz Tárlatokon. Festészetében egy időben a konstruktivitás volt jellemző, majd egyféle lírai-konstruktív stílus jellemzi. Pályája utolsó éveiben mozgalmas, jelképes és ironikus felfogású figurális kompozíciókat alkotott. Az alföldi homoktájak sajátosságát, szépségét egyéni módon vitte vászonra. Díjak: a Csongrád megyei Tanács alkotói díja; a Munka Érdemrend arany fokozata. A szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi alkotásait. (Szuromi Pál adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a szegedi Tanárképző Főiskolán végezte Vinkler László tanítványaként. Eleinte Üllésen, majd 1969-től Szegeden dolgozott mint rajzpedagógus. 1952 óta kiállító művész. Kiállításai voltak a Szegedi Gulácsy Teremben, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, fővárosi a Mednyánszky Teremben, a MNG-ban. Festészetében egy időben a konstruktivitás volt jellemző, később egyféle lírai-konstruktív stílus jellemzi. A Szegedi Nyári Tárlatok többszörös kitüntetettje. Az alföldi homoktájak sajátosságát, szépségeit, szépségét egyéni módon viszi vászonra. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Szegedi Tanárképző Főiskolán 1955-ben végezte Vinkler László növendékeként. Rajztanári oklevelet szerzett. Évekig pedagógus Üllésen, majd 1969 óta Szegeden él. 1952-től kiállító művész, 1960-ban, 1965-ben és 1974-ben a szegedi Gulácsy-bemutatóteremben, 1962-ben a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeumban, 1963-ban a szegedi Móra Ferenc Múzeumban, 1976-ban a Mednyánszky Teremben mutatkozott be önállóan. 1967-ben nagyobb anyaggal szerepelt a szegedi képzőművészet kiállításán a Magyar Nemzeti Galériában. A csoportos tárlatok rendszeres kiállító művésze. A Szegedi Nyári Tárlatok többszörös kitüntetettje. Gyűjteményes kiállítását 1980-ban Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban nagyobb anyaggal szerepelt. 1987-ben Budapesten a Mednyánszky Teremben nyílt kiállítása. Festészetében egy időben a konstrukitvitás volt jellemző, később azonban egyféle lírai-konstruktív stílus jellemzi. Stílusának föltűnő jegye, hogy mély színezésű képeit átszövik a kompozíciót kialakító vonalak, amelyek mintegy érhálózatát adják a műnek. Az alföldi homoktájak sajátosságát, szépségét egyéni módon viszi vászonra. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok, Bp. 1985. - ÖLK Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő. A szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett 1955-ben rajztanári diplomát Vinkler László növendékeként. Évekig művész-pedagógus az üllési tanyavilágban, 1969 óta Szegeden él. 1952 óta kiállító művész; 1960-ban, 1965-ben és 1974-ben a Képcsarnok szegedi bemutatótermében, 1962-ben a vásárhelyi Tornyai Múzeumban, 1963-ban és 1980-ban a szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában, 1976-ban a Mednyánszky Teremben, 1978-ban Kecskeméten, 1979-ben Csongrádon, 1981-ben Siófokon és Szolnokon, 1983-ban Esztergomban és Békéscsabán mutatkozott be önálló kollekciókkal. Egyes művei eljutottak Jugoszláviába, a Szovjetunióba, az NDK-ba és Finnországba. A csongrád megyei Tanács művészeti díjának (1976) kitüntetettje, a Szegedi Nyári Tárlat többszörös díjnyertese. - Hol expresszív erejű, hol költői hangulatú piktúrájának központi témája a szegedi tanyavilág, az itt élő emberek. Stílusának jellegzetessége, hogy mélyszínezésű képeit átszövik a kompozíciót kialakító vonalak, amelyek mintegy érhálózatát adják a műnek, lüktető mozgást víve az ábrázolásokba. Újabban az absztrakció felé tájékozódik. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő. 1951-55 szegedi Juhász Gy. TF, mestere: Vinkler László. 1976: Csongrád megyei Tanács alkotói díja, Szeged. 1980: Munka Érdemrend arany fokozata. Szegeden élt. A 70-es évekig leginkább szerkezetes elvű, dekoratív hangvételű tájképeket készített. Majd felszámolja a reális földi látszatokat, s helyettük kozmikus képzetű, expresszív látomásokat hoz létre. Pályája utolsó éveiben mozgalmas, jelképes és ironikus felfogású figurális kompozíciókat alkotott. Ek: 1963: Tornyai J.M., Hmvhely; 1965: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1976: Mednyánszky T.; 1978: Kecskeméti Képtár; 1980: Móra F. M.; Képtára, Szeged; 1984: Várm., Esztergom; 1990: Móra F. M. Képtára, Szeged. Vcsk: 1967: Szegedi képzőművészek tárlata, MNG; 1975-82: Szegedi Tárlat, Móra M. Képtára, Szeged; 1975-87: Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai J. M., Hmvhely; 1986: Szeged képzőművészete, Móra F. M. Képtára, Szeged. Mk: Móra F. M., Szeged. Irod.: Szelesi Z.: Alföldi művészek között. Fontos Sándor, Tiszatáj, 1965/1.; Tasnádi A.: Fontos Sándornál, Tiszatáj, 1980/3. (Sz. P.)

[FK0478/Bp39/10] A kép mérete: 27,5 x 39,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Károlyi Ernő (Pesterzsébet, 1923) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Károlyi Ernő" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Iparrajziskolában kezdte tanulmányait, utána Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 között a Képzőművészet Főiskolán folytatott tanulmányokat. Berény Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István növendéke volt. Az 50-es évek első felében a legszigorúbb neoakadémizmus világában nevelkedett. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban, Franciaországban és Itáliában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1988-ban Az Ernst Múzeumban, 1997-ben a Duna Galériában és a Szinyei Szalonban, több vidéki városban és Németországban mutatta be alkotásait. Korai alkotókorszakában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd a '60-as években Picasso, Braque, Delauney művészetének tanulságait kamatoztatva festői elvonatkoztatások felé fordult. Utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal festett város- és tájképsorozatokon örökítette meg. Emellett a '80-as évektől lírai absztrakt és absztrakt expresszionista szemléletű, érzékeny színvilággal komponált, geometrikus és amorf alakzatokat szintetizáló, erőteljes elvont festészetet teremtett. Kollázsokkal, intarziatervekkel is szerepelt kiállításokon. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és több vidéki képtárban. (W. T. adatközlése nyomán, MÉ, V.L.: Műv. 1972/9, W.T.: Műv. 1988/9) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Iparrajziskolában kezdte tanulmányait, utánna Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 k. tanulmányokat folytatotta bp.-i Képzőművészeti Főiskolán. Berényi Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István növendéke volt. Az 50-es évek első felében a legszigorúbb neoakadémizmus világában nevelkedett. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban, Franciaországban és Itáliában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben és vidéki városokban mutatta be műveit. Mértanias szemléletű, dekoratív hangütésű festő, elvonatkoztatásaiban azonban nem megy el a teljes absztrakcióig. Alkotásai olykor szimbólikus értelműek. Többnyire táj- és városképeket alkotott. Kollázsokkal, intarziatervekkel is szerepelt kiállításokon (MÉ, V.L.: Műv.-1972-8, W.T.: Műv.-1988/9) Magyar festők és grafikusok adattára 1951-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányutakat tett Olasz- és Franciaországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szegeden, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Miskolcon, 1974-ben a Csepel Galériában és Nyíregyházán állította ki festményeit és kollázsait. - Mértanias szemléletű, dekoratív hangütésű festő, elvonatkoztatásaiban azonban nem megy el a teljes abasztrakcióig. Színgazdag, érzékletes felületi hatásokkal dolgozó képei olykor szimbolikus értelműek. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő. 1951-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányúton járt számos nyugat-európai országban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szegeden, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Miskolcon, 1974-ben a Csepel Galériában és Nyíregyházán, 1979-ben Nagykanizsán, 1981-ben az NSZK-ban, 1982-ben Salgótarjánban állította ki festményeit és kollázsait. - Geometrizáló szemléletű, dekoratív hangütésű festő, némely munkájában eljut a teljes absztrakcióig. Színgazdag, érzékletes felületi hatásokkal dolgozó képei olykor szimbolikus értelműek. Murális feladatok is foglalkoztatják. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, grafikus. 1937-41: Főv. Iparrajzisk., bútortervezői tanulmányok; 1946-51: MKF, mestere: Kmetty János, Berény Róbert, Pór Bertalan, Barcsay Jenő, Szőnyi István. Budapesten él és dolgozik. Korai alkotószakaszában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd a 60-as években Picasso, Braque és Delauney művészetének tanulságait kamatoztatva a festői elvonatkoztatás felé fordult. Az európai országokban, elsősorban a mediterrán tájakon 1962-től napjainkig tett utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal festett táj- és városképsorozatokon örökítette meg, amelyekből számos kiállítást rendezett. Emellett a 80-as évektől lírai absztrakt és absztrakt expresszionista szemléletű, érzékeny színvilággal komponált, geometrikus és amorf alakzatokat szintetizáló, erőteljes elvont festészetet teremtett. Festészeti munkái mellett jelentősek kollázsai is. Ek: 1962: Május 1. mozi, Bp.; 1964: Románia és Csehszlovákia tájai, Fényes A. T. (kat.); 1967: Olasz tájak, Gulácsy T., Szeged; 1972: Mednyánszky T. (kat.) ; 1973: Libresso, Miskolc; 1974: Csepel G.; Benczúr Gyula T., Nyíregyháza; 1979: Egry J. T., Nagykanizsa; 1981: Werner Jaeger Halle, Nettetal (NSZK); 1984: Képcsarnok, Salgótarján; 1985: Kollázsok, Pataky G., Dési Huber T., Veszprém; 1986: SZOT Rózsadomb Üdülő, Bp.; 1987: Görög tájak, Derkovits T., Szhely; 1988: Mediterrán tájak, Csepel G. (kat.); Ernst M. (kat.); 1989: Műhely G., Szentendre; 1990: Börzsöny M., Szob; 1991: Aklmisck G., Gronau-Epe; 1992: Vigadó G. (kat.); 1993: Művésztelepi G. (kat.), Szentendre; 1997: Műcsarnok, Győr; 1999: Duna G., Szinyei Szalon. Vcsk: 1975, 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági M.; 1975, 1977: Pedagógus Képzőművészek Orsz. Kiállítása, Fáklya Klub; 1977: Orsz. Képzőműv. Kiállítás, Műcsarnok. Mk: Ferenczy M., Szentendre; FK; MNG; SZK, Szhely. Irod.: Abonyi A. M.: (kat. bev., Mednyánszky T., 1972); Végvári L.: Károlyi Ernő képei a Mednyánszky Teremben, MŰV, 1972/8.; Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész Mediterrán tájak című kiállítása (kat. bev., Csepel G., 1988); Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Ernst M., 1988); Wehner T.: Rész/egész. Károlyi Ernő életművészete, MŰV, 1988/8.; Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Vigadó G., 1992); Wehner T. : A forma és a folt. Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Szentendre, Művésztelepi G., 1993). (W.T.)

[FK1337/Bp56/13] A kép mérete: 41 x 45 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Medgyes Jenő jelzéssel alkotása. Jelezve Jobbra lent "Medgyes Jenő Porgány 1959" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK2363/Bp403/34] A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Molnár Róza (Monor, 1900, Budapest, 1977) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Molnár Róza" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1923-ban került a nagybányai szabadiskolába, ahol 1927-ig Réti István és Thorma János korrigálta. 1928-ban már a Szépművészeti Iskolát látogatta. A '30-as években nagyobb tanulmányutat tett Párizsban, majd visszatért Nagybányára, az évtized végétől pedig Magyarországon telepedett le. 1924-ben jelentkezett először alkotásaival a Nagybányai Festők Társasága tárlatán. 1925-ben egyéni kiállítása volt a nagybányai Református Iskolában, 1938-ban és 1940-ben a román fővárosban jelentkezett gyűjteményes bemutatóval. Hazatérve Magyarországra 1942-ben a budapesti Tamás Galériában, 1949-ben pedig a Fészek Klubban szerepelt. 1958-ban a Magyar Képzőművésznők műcsarnokbeli csoportos tárlatán, 1962-ben a nagybányai festők emlékkiállításán láthatták alkotásait (MNG). Mindvégig "nagybányainak" vallotta magát, az után is, hogy sorsa más tájakra, messzire vezette a közösségtől. A nagybányai festészet természetelvű hagyományait folytatta, festményei, amelyekből erdélyi és magyarországi városokban szervezett tárlatokat magukon viselték a nagybányai természetlátás örökségét, fölismerhető manírjait. Elsősorban a színélmények megragadására törekedett. Molnár különösen vonzódott a tájkép, a csendélet és az enteriőr műfajához. Könyvillusztrációkat is készített. 1969-ben a Nagymarosi Alkotótáborban dolgozott. (Murádin Jenő: NFM, MÉ, NF, TJJ, RINM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1922-ben került a nagybányai szabadiskolába, ahol Réti István és Thorma János korrigálta. A 30-as években nagyobb tanulmányutat tett Párizsban. Több hazai kiállításon szerepelt. 1925-ben egyéni tárlata volt a nagybányai Református Iskolában. 1938-ban és 1940-ben Bukarestben jelentkezett gyűjteményes tárlattal, majd Budapesten, a Fészek Klubban és a Tamás Galériában állított ki. 1962-ben szerepelt a nagybányai festők emlékkiállításán. A nagybányai festészet természetelvű hagyományait folytatta. Különösen vonzódott a csendélet és az enteriőr műfajához. (MÉ, NF) Magyar festők és grafikusok adattára 1922-ben került a nagybányai művésztelepre, ahol Réti István és Thorma János korrigálta. A harmincas években nagyobb párizsi tanulmányutat tett. Több kisebb bemutató után 1938-ban és 1940-ben Bukarestben mutatta be gyűjteményes anyagát, majd Budapesten a Fészek Klubban és a Tamás Galériában állít ki. Szerepelt a nagybányai festők 1962-es emlékkiállításán. A nagybányai festészet természetelvű hagyományait folytatja. Különösen vonzódott a csöndélet és az enteriőr műfajához. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1922-ben került a nagybányai művésztelepre, ahol Réti István és Thorma János korrigálta. A harmincas években Párizsban dolgozik. Több kisebb bemutató után 1938-ban és 1940-ben Bukarestben mutatta be gyűjteményes tárlatát, majd Budapesten a FÉSZEK Klubban és a Tamás Galériában állított ki. - Impresszionista felfogású, a nagybányai természetelvűséget folytató művei főként csendéleti és enteriőr-témákat ábrázoltak. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő. 1923-1928: festészeti tanulmányokat folytatott a Nagybányai Művésztelepen. Mesterei: Réti István, Thorma János. A 30-as években Párizsban élt és dolgozott. 1938-ban gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből Bukarestben. A 30-as évek végétől újra Magyarországon élt. 1969-ben a Nagymarosi Alkotóházban alkotott. Főként tájképeket, csendéleteket, enteriőröket festett. Látásmódja a nagybányai természetelvűségben gyökerezik. Elsősorban a színélmények megragadására törekedett. Könyvillusztrációkat is készített. Ek: 1938, 1940: Bukarest; 1942: Tamás G. (Rubletzky Gézával); 1949: Fészek Klub. Vcsk: 1958: Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok; 1962: Nagybányai festők emlékkiállítása, MNG. Irod.: Fedor Á.: A legfiatalabb nagybányai festőnő, Nők Lapja, 1963. febr. 9. (Gy.G.)

[FK3006/Bp95/15] A kép mérete: 43 x 21 cm keret nélkül. Készült: papírkivágás (színes), Papír A kép Kínai művész, 1900 körül alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép