[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[6742/043] Olaj, farost festmény, jelezve jobbra lent ORVOS ANDRÁS . Hibátlan keretben, azonnal falra akasztható állapotban, ajándékba adható. Szélesség: 53 cm Hosszúság: 63 cm Súly: 2.65 kg Orvos András festő Születési hely: Békéscsaba Születési dátum: 1939 Honlap: http://orvosatelier.gsh.hu Kiállítások az adatbázisban:  Régi német gépek – mai magyar képek  Concerto - Balázs Imre, Gyémánt László, Jozefka Antal, Kiss Sándor Lajos, Koltai-Dietrich Gábor, Németh Árpád, Orvos András, Si  Fekete képek – Orvos András festőművész és Fekete István fotóművész kiállítása  Orvos András kiállítása  Arculatok - Bárdosi József és Orvos András kiállítása  Székek és virágok - Bárdosi József és Orvos András kiállítása  Portrék - Fekete István és Orvos András kiállítása  Orvos András festőművész kiállítása  Orvos András kiállítása Mesterei: Mokos József. 1958-1963: Magyar Iparművészeti Főiskola, textiltervező szak. Képzőművészeti tanulmányait Mokos József impresszionista festő szabadiskolájában kezdte. 1963-1977 között általános iskolai rajztanár. 1978-1986 között a budapesti Moholy-stúdió vezetője volt. Jelenleg Vácott él és dolgozik szabadfoglalkozású festőművészként. 1969-ben Párizsban járt. Rajzai egy időben rendszeresen megjelentek az Élet és Irodalom-ban. Rendszeres résztvevője volt a Balatonboglári kápolnatárlatoknak. Festményei geometrikus szerkezetbe foglalt növénymotívumokra épülnek. Egy-egy részletet kinagyít, színben és plasztikában felfokozva jeleníti meg. 1986 óta tájképeit a Dunakanyar ihleti. Egyéni kiállítások 1973 • Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Petőfi Sándor Művelődési Központ, Esztergom (kat.) 1975 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Csepel Galéria, Budapest 1983 • Bástya Galéria, Budapest • Városi könyvtár, Vác 1995 • Esti Kornél Irodalmi Kávéház, Vác 2004 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 2008 • Trió, Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat • Curia Galéria [Fekete Istvánnal], Vác 2009 • Trió, Újpest Galéria, Budapest • Görög Templom Kiállítóterem, Tragor Ignác Múzeum, Vác. Válogatott csoportos kiállítások Rendszeres szereplője volt a Pedagógus Képzőművészek Kiállításainak, ill. a váci tárlatoknak. 1965 • XII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely 1966 • XIII. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1967 • Képzőművészeti Stúdió Kiállítása, Fáklya Klub, Budapest 1969 • No 1. csoport, József Attila Művelődési Központ 1970 • No 1 csoport, OEK, Pécs 1971 • No 1 csoport, Semmelweis Orvostudományi Egyetem • No 1 csoport, Állatkert oroszlánbarlangja • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár 1972 • Balatonboglári kápolnatárlatok, Balatonboglár • Fiatal budapesti művészek kiállítása, Ifjúsági Tribün Szalon, Újvidék 1973 • Kopernikusz emlékkiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Kápolna-műterem, Balatonboglár •Angyalföldi Képző- és Iparművészek Kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1974 • XVII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1975 • XVIII. Alföldi Tárlat, Békéscsaba • Vajda Lajos Stúdió Galéria, Szentendre 1976 • XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1977 • Békés megyei művészek kiállítása, Mala G., Zrenjanin (YU) 1978 • VI. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger 1979 • XXI. Alföldi Tárlat, Békéscsaba 1980 • X. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, József Attila Művelődési Központ, Salgótarján • XXI. Nyári Tárlat, Szeged  Békéscsaba • Festészet, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest •Contemporary Hungarian Water Colors, Bankside Gallery, London • Nyitás I., Fészek Klub, Budapest 1983 • VIII. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger • I. Táblaképfestészeti Biennálé, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • 30. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1984 • IX. Országos Akvarell Biennálé, Tábornokház, Eger 1985 • Ungarische Kunst, Staatliche Museum, Meiningen (Német Demokratikus Köztársaság) 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1989 • A feltámasztott mimézis, Görög templom, Vác 1992 • Kapolcsi Művészeti Napok, Kapolcs 1994 • Tisztelet Munkácsynak, XXVIII. Alföldi Tárlat, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1995 • Múzsa, Nagymaros • MTV • Vác 1996 • Ex voto, Tragor Ignác Múzeum, Vác 1997 • No 1 csoport, Ernst Múzeum, Budapest Művek közgyűjteményekben Xantus János Múzeum, Győr. Irodalom MEZEI O.: ~ képei a Fényes Adolf Teremben, Művészet, 1972/3. FRANK J.: Műterem, ~nál, Élet és Irodalom, 1973. június 9. Nyomozás két szöveg értelmében, Művészet, 1973/6. SZAMOSI F.: ~ festményei, Fényes Adolf Terem, Új Tükör, 1979. február 4. MARKOVITS F.: Támadás a kápolna ellen, Holmi, 1991. január BOJÁR I. A.: Hol van ~?, Magyar Narancs, 1993. június 3. FRANK J.: No 1, Élet és Irodalom, 1997. július 18.  Balkon, 1997/7-9. Kopócsy Anna Forrás: artportal.hu

[FKA351/Bp202/38] A kép mérete: 32 x 45 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Nemes Tibor (Domaszék, 1955) alkotása. Jelezve balra lent "Nemes T. 87" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Egyéb "Magamról 1955-ben láttam meg a napvilágot egy pusztaszéli vályogházban Domaszéken. Rövidesen a természetet nyüzsgő hétköznapokra cserélve Budapestre költözött a család, ahol asztalos mester édesapám fejlettebb technológiával tudott dolgozni. A Pataki téri általános iskolában mind rajzból és versmondásból kitűnő voltam, „Magdi néni” a művészetek iránti nyitottságomat és kézügyességemet felismerve képességeim kibontakozását ösztönözte. Lakás iránti kérelmünket elbírálva a Vágóhíd utcába költöztünk, és új általános iskolába is kerültem. Andrássy Tibor rajztanárom javaslatára a budai József Attila Gimnázium rajztagozatán kezdtem el a középiskolát, ahonnan négy évvel később 6 osztálytársammal egyetemben kerültünk be a Képzőművészeti Főiskolába. A főiskolát elvégezve 1986-ban több évfolyamtársammal létrehoztuk az Akvarell Stúdió Alkotóközösséget, ahol egymást ösztönözve fejlesztettük tovább alkotóképességünket. 1979-1986 között a Budapest Galériának dolgoztam félállásban, majd ezután önállósultam. Számtalan kiállításon vettem részt alkotásaimmal Magyarországon, Németországban, Ausztriában. Műtermem Szentendrén található és előzetes egyeztetés után szívesen fogadom a képeim iránt érdeklődőket, de szívesen megyek házhoz is egy válogatott portfolióval. Vállalok művészeti tanácsadást, családi élmények, tájak megfestését fotó alapján." Nemes Tibor

[FKA706/FL-1] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: olajtempera, Farostlemez A kép Szentgyörgyi Kornél (Budapest, 1916, Budapest, 2006) alkotása. Jelezve jobbra fent "Szentgyörgyi 963" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1916 - Festő, grafikus. 1935-41 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán részesült művészi oktatásban. Karlovszky Bertalan, Szőnyi István és Benkhardt Ágost növendéke volt. 1941-42-ben ösztöndíjasként dolgozott Rómában. 1948-52 között a csepeli képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. 1952-56 között a Honvéd Képzőművészeti Stúdió tagjaként tevékenykedett. 1938-től szerepelt egyéni (Mednyánszky Terem, Csók Galéria, Vigadó Galéria, Fórum Galéria, Kortárs Galéria, Pécs, Miskolc, Szeged, Nagykanizsa, Róma, Parma, Lugano, Zürich, Bécs, stb.) és csoportos (Ernst Múzeum, Fővárosi Képtár, Magyar Nemzeti Galéria, Esztergom, Székesfehérvár) bemutatókon. 1951-től rendszeresen részt vett a Műcsarnokban rendezett Magyar Képzőművészeti kiállításokon. Művészi munkássága a grafikától egészen a monumentális feladatokig terjed. Festészetében töretlenül húzódik végig a realista alapállás, ami az idők folyamán a lágyabb lírai megfogalmazástól a későbbi konstruktívabb formavilágú alkotásaiban is megjelenik. Utóbb eljutott a teljes absztrakcióig. Az ember és ennek problémái foglalkoztatják, de szereti a tájat és a csendéletet is. Számos secco és üvegablak alkotója. Díjak: Munkácsy-díj; Kossuth-díj; a MKF kitüntető érme; az Academia Italia aranyérme; Arany Kentaur Díj, Itália. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Fővárosi Képtárban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban és a szolnoki Dajmanich János Múzeumban. (M.L.: Műv. 1962/1, L.S.: MÉ-1965/2, K.M.: Műv. 1985/3, V.J.: ÉS 1986/9, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1916 - ) A Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan és Szőnyi István vezetésével tanult, majd 1941-1942-ben ösztöndíjasként Rómában dolgozott. 1938 óta kiállító művész. 1945 után többek között a Csók Galériában, Szegeden, Szombathelyt és Miskolcon volt önálló tárlata. 1952-ben Munkácsy-, 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. - Sokrétű munkássága a grafikától a monumentális föladatokig terjed. Festészetében töretlenül húzódik végig a realista alapállás, ami az idők folyamán a lágyabb lírai megfogalmazástól a későbbi konstruktívabb formavilágú alkotásaiban is megjelenik. Főként az ember és az emberi lét kérdései foglalkoztatják, de szereti a tájat és a csöndéletet. Otthonosan mozog a murális műfajokban is (Szekkók, nagyméretű üvegablakok Veszprémben, Sárvárott). - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1916 - Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan és Szőnyi István voltak a mesterei. 1941-42-ben ösztöndíjasként dolgozott Rómában. 1938 óta szerepelt tárlatokon. 1952-ben Munkácsy-díjjal, 1953-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Munkássága a grafikától egészen a monumentális feladatokig terjed. Festészetében töretlenül húzódik végig a realista alapállás, ami az idők folyamán a lágyabb lírai megfogalmazástól a későbbi konstruktívabb formavilágú alkotásaiban is megjelenik. Főként az ember és ennek problémái foglalkoztatják, de szereti a tájat és a csendéletet is. Számos secco és üvegablak alkotója. (MÉ) Művészeti lexikon I-IV. (Bp., 1916. okt. 30. - ) Festő. Munkácsy- és Kossuth-díjas. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalannál és Szőnyi Istvánnál végezte 1937-41 között. 1938 óta kiállító művész. 1948-52 között a csepeli képzőművészeti szabadiskola vezetője volt. Történelmi képeivel és életképeivel vált ismertté. Az 50-es években naturalisztikus, jelenleg szerkezetes, dekoratív stílus jellemzi művészetét. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus. Kossuth- és Munkácsy-díjas Budapest, 1916 A Képzőművészeti Főiskolán Karlovszky Bertalan és Szőnyi István vezetésével tanult, majd 1941-42-ben ösztöndíjasként Rómában dolgozott. 1938 óta kiállító művész. Budapesti kiállításai közül a Csók István Galériában és a Mednyánszky Teremben rendezett a legjelentősebb, 1984-ben fiával a Fórum Szállóban közös kiállítása volt. Mint grafikus 1984-ben a Gutenberg Galériában mutatkozott be. Vidéki kiállításai: Szeged, Szombathely, Miskolc, Kölesd, Debrecen, Szekszárd, Celldömölk. Meghívás alapján két alkalommal állított ki Svájcban (Luganó). 1952-ben Munkácsy-, 1953-ban Kossuth-díjat kapott; 1982-ben elnyerte az Accademia Italia aranyérmét és az arany Kentaur díjat is. - Sokrétű munkássága a grafikától a monumentális feladatokig terjed. Festészetében töretlenül húzódik végig a realista alapállás, ami az idők folyamán a lágyabb, lírai megfogalmazástól a mai feszesebb, konstruktív formavilágú alkotásokban jelenik meg. Főként az ember és az emberi lét alaphelyzetei foglalkoztatják, de szereti a tájat és a csendéletet is. Számos murális munkája került kivitelezésre: a Honvédelmi Minisztériumban (gobelin), a sárvári Tanácsházán és a veszprémi Megyei Tanács üléstermében (ablak). Egyéb Életpályája 1935-41 között tanulmányokat folytatott a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Karlovszky Bertalan és Szőnyi István voltak. Római ösztöndíjas időszakában, 1942-ben Rómában, a Cinecittához tartozó főiskolán díszlettervezést tanult. 1948–52-ben a csepeli képzőművészeti szabadiskolát vezette. 1952–56-ban tagja volt a Honvéd Képzőművészeti Stúdiónak. 1938-tól kiállító művész, történelmi képeivel és életképeivel vált ismertté. Az 1950-es években a munkáséletet és a katonaéletet ábrázoló szocreál stílusban festett képei megfeleltek a hivatalos művészeti irányzatnak. Imre Istvánnal közösen festett Almaszedők című képét 1953-ban Kossuth-díjjal jutalmazták. Az 1960-as években eltávolodott a szocreál stílustól, a látványelemek absztrahálásával eljutott a konstruktív, dekoratív táj- és csendélet kompozíciókig, majd a teljes absztrakcióig. Életének végső alkotó időszakában ritmikus szín- és formakompozíciókat festett.[1] A Fészek Művészklub tiszteletbeli tagja volt. Műveit a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Szolnoki Képtárban, a Várpalotai Múzeumban, a szlovákiai Dunaszerdahelyi Galériában, a lengyelországi Słupsk Múzeumban, valamint hazai és külföldi magángyűjteményekben őrzik. Sok munkája sikeresen szerepelt a párizsi L'Hotel Drouot festmény aukcióin. Művei 1952 Almaszedők (Imre Istvánnal) 1958 Virágcsendélet bokályban (olaj, vászon, 61×81 cm) 1961-64 Épül az Erzsébet híd (olaj, farost, 60×80 cm) 1962 Balatoni táj (olaj, farost, 60×80 cm) 1968 Zebegényi táj (olaj, vászon, 70×80 cm) (Év nélkül) Női portré (olaj, vászon, 41×31 cm) (Év nélkül) Fák (olaj, farost, 60×80 cm) 1988 Leletek (olaj, farost, 60×80 cm) (Év nélkül) Gondolkodó (Női portré, olaj, vászon, 70×80 cm) (Év nélkül) Csendélet (olaj, vászon, 60×80 cm) (Év nélkül) Fészek (Év nélkül) Folyópart (olaj, farost, 70×80 cm) 2006 Budapest látképe (olaj, vászon, 38×64 cm) Köztéri művei Pannó (Tanácsháza, Sárvár) Freskó (Komló) Üvegablak (Veszprém Megyei Tanács, Veszprém) Gobelin (Honvédelmi Minisztérium, Budapest) Egyéni kiállítások 1942. Róma (Accademia d'Ungheria) 1969. Szeged (Gulácsy Terem) 1970. Budapest (Mednyánszky Terem) 1973. Szombathely (Derkovits Terem) 1975. Miskolc (Szőnyi Terem) 1977. Budapest (Csók Galária) 1978. Kölesd (Művelődési Ház) 1979. Lugano (Galleria Palladio) 1983. Parma (Galleria "Il nuovo Fuso") 1983. Pécs (Ferenczy Galéria) 1983. Budapest (Csepeli Iskola Galéria) 1984. Kiskőrös (Művelődési Ház) 1985. Budapest (Gutenberg Művelődési Otthon) 1986. Budapest (Vigadó Galéria) 1988. Nagykanizsa (Művelődési Központ) 1991. Zürich (E.D.V. Berätung A.G.) 1991. Bécs (Collegium Hungaricum) 1992. Budapest (Csontváry Terem) 1993. Budapest (Lord Major Galéria) 1996. Budapest (T.M. Galéria) 2006. Budapest (Magyar Borok Háza) Díjak 1940. Balló Ede utazási díj 1941. A Képzőművészeti Főiskola Kitüntető Érme 1941. Magyar Állami Római Ösztöndíj 1952. Munkácsy Mihály-díj 1953. Kossuth-díj 1982. Accademia Italia „Aranyérem” (Salsomaggiore Terme) 1982. Arany Kentaur-díj (Olaszország) Csók emlékérem; Szolnoki biennále díja; Nagymarosi Nyári Tárlat díja; Budapesti Történeti Múzeum díja; és még sok elismerés és díjazás. Publikációk 1969. Délmagyarország (Akácz) 1970. Ország Világ (B.E.) 1970. Magyar Hírlap (Bojár Iván) 1970. Katalógus előszó (D. Fehér Zsuzsa dr.) 1973. Vas Népe (Kulcsár J.) 1979. Cronaca di Lugano (M. Manvati) 1979. Vas Népe (b.r.) 1980. Mestermunka (Stuber S.) 1981. Katalógus előszó (Kollányi Ágoston) 1981. Ádám (Gombos László) 1981. Pesti Műsor (Csorba Mária) 1982. Premio Centauro D'Oro (Lexikon) 1982. Gazzetta di Parma (G. Cavazzini) 1983. Pest megyei Hírlap (Losonczi Miklós) 1983. Magyar Nemzet (Ember Mária) 1984. Katalógus előszó (Kollányi Ágoston) 1984. Pesti Műsor (Csorba Mária) 1986. Magyar Hírlap (Kenessey András) 1986. Élet és Irodalom (Vadas József) 1986. Új Tükör (Ury Ibolya) 1986. Népújság (Heves) 1986. Daily News 1986. Katalógus előszó (Ember Mária) 1986. Katalógus előszó (Pogány Ö. Gábor) 1987. Pesti Műsor (Csorba Mária) 1988. Zalai Hírlap (P.É.) 1990. La Gazette (Párizs) 1990. Mayer Katalógus 1991. Mai Nap (Eszes) 1991. Magyar Nemzet (Ember Mária) Forrás Művészeti lexikon IV. (R–Z). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 431. o. Szentgyörgyi Kornél 80. Születésnapja alkalmából rendezett kiállítás katalógusa. (Szentgyörgyi Kornél, Budapest, 1996.) Kortárs magyar művészeti lexikon III. (P–Z). Főszerk. Fitz Péter. Budapest: Enciklopédia. 2001. 555–556. o

[FKA972/Bp105/29] A kép mérete: 20 x 29 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Magyar művész, XX. század első fele alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

papír, akvarell, 66/50 cm, 2011.