[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FK0478/Bp39/10] A kép mérete: 27,5 x 39,5 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Károlyi Ernő (Pesterzsébet, 1923) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Károlyi Ernő" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Iparrajziskolában kezdte tanulmányait, utána Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 között a Képzőművészet Főiskolán folytatott tanulmányokat. Berény Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István növendéke volt. Az 50-es évek első felében a legszigorúbb neoakadémizmus világában nevelkedett. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban, Franciaországban és Itáliában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1988-ban Az Ernst Múzeumban, 1997-ben a Duna Galériában és a Szinyei Szalonban, több vidéki városban és Németországban mutatta be alkotásait. Korai alkotókorszakában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd a '60-as években Picasso, Braque, Delauney művészetének tanulságait kamatoztatva festői elvonatkoztatások felé fordult. Utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal festett város- és tájképsorozatokon örökítette meg. Emellett a '80-as évektől lírai absztrakt és absztrakt expresszionista szemléletű, érzékeny színvilággal komponált, geometrikus és amorf alakzatokat szintetizáló, erőteljes elvont festészetet teremtett. Kollázsokkal, intarziatervekkel is szerepelt kiállításokon. Munkái helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és több vidéki képtárban. (W. T. adatközlése nyomán, MÉ, V.L.: Műv. 1972/9, W.T.: Műv. 1988/9) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Iparrajziskolában kezdte tanulmányait, utánna Kmetty János szabadiskoláját látogatta. 1946-51 k. tanulmányokat folytatotta bp.-i Képzőművészeti Főiskolán. Berényi Róbert, Pór Bertalan és Szőnyi István növendéke volt. Az 50-es évek első felében a legszigorúbb neoakadémizmus világában nevelkedett. Tanulmányúton járt több kelet-európai országban, Franciaországban és Itáliában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1972-ben a Mednyánszky Teremben és vidéki városokban mutatta be műveit. Mértanias szemléletű, dekoratív hangütésű festő, elvonatkoztatásaiban azonban nem megy el a teljes absztrakcióig. Alkotásai olykor szimbólikus értelműek. Többnyire táj- és városképeket alkotott. Kollázsokkal, intarziatervekkel is szerepelt kiállításokon (MÉ, V.L.: Műv.-1972-8, W.T.: Műv.-1988/9) Magyar festők és grafikusok adattára 1951-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányutakat tett Olasz- és Franciaországban, Csehszlovákiában, Romániában, Jugoszláviában. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szegeden, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Miskolcon, 1974-ben a Csepel Galériában és Nyíregyházán állította ki festményeit és kollázsait. - Mértanias szemléletű, dekoratív hangütésű festő, elvonatkoztatásaiban azonban nem megy el a teljes abasztrakcióig. Színgazdag, érzékletes felületi hatásokkal dolgozó képei olykor szimbolikus értelműek. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő. 1951-ben fejezte be tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányúton járt számos nyugat-európai országban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szegeden, 1972-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Miskolcon, 1974-ben a Csepel Galériában és Nyíregyházán, 1979-ben Nagykanizsán, 1981-ben az NSZK-ban, 1982-ben Salgótarjánban állította ki festményeit és kollázsait. - Geometrizáló szemléletű, dekoratív hangütésű festő, némely munkájában eljut a teljes absztrakcióig. Színgazdag, érzékletes felületi hatásokkal dolgozó képei olykor szimbolikus értelműek. Murális feladatok is foglalkoztatják. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, grafikus. 1937-41: Főv. Iparrajzisk., bútortervezői tanulmányok; 1946-51: MKF, mestere: Kmetty János, Berény Róbert, Pór Bertalan, Barcsay Jenő, Szőnyi István. Budapesten él és dolgozik. Korai alkotószakaszában posztimpresszionista tájakat, csendéleteket és életképeket festett, majd a 60-as években Picasso, Braque és Delauney művészetének tanulságait kamatoztatva a festői elvonatkoztatás felé fordult. Az európai országokban, elsősorban a mediterrán tájakon 1962-től napjainkig tett utazásainak élményeit és emlékeit posztimpresszionista felfogású, olajjal festett táj- és városképsorozatokon örökítette meg, amelyekből számos kiállítást rendezett. Emellett a 80-as évektől lírai absztrakt és absztrakt expresszionista szemléletű, érzékeny színvilággal komponált, geometrikus és amorf alakzatokat szintetizáló, erőteljes elvont festészetet teremtett. Festészeti munkái mellett jelentősek kollázsai is. Ek: 1962: Május 1. mozi, Bp.; 1964: Románia és Csehszlovákia tájai, Fényes A. T. (kat.); 1967: Olasz tájak, Gulácsy T., Szeged; 1972: Mednyánszky T. (kat.) ; 1973: Libresso, Miskolc; 1974: Csepel G.; Benczúr Gyula T., Nyíregyháza; 1979: Egry J. T., Nagykanizsa; 1981: Werner Jaeger Halle, Nettetal (NSZK); 1984: Képcsarnok, Salgótarján; 1985: Kollázsok, Pataky G., Dési Huber T., Veszprém; 1986: SZOT Rózsadomb Üdülő, Bp.; 1987: Görög tájak, Derkovits T., Szhely; 1988: Mediterrán tájak, Csepel G. (kat.); Ernst M. (kat.); 1989: Műhely G., Szentendre; 1990: Börzsöny M., Szob; 1991: Aklmisck G., Gronau-Epe; 1992: Vigadó G. (kat.); 1993: Művésztelepi G. (kat.), Szentendre; 1997: Műcsarnok, Győr; 1999: Duna G., Szinyei Szalon. Vcsk: 1975, 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági M.; 1975, 1977: Pedagógus Képzőművészek Orsz. Kiállítása, Fáklya Klub; 1977: Orsz. Képzőműv. Kiállítás, Műcsarnok. Mk: Ferenczy M., Szentendre; FK; MNG; SZK, Szhely. Irod.: Abonyi A. M.: (kat. bev., Mednyánszky T., 1972); Végvári L.: Károlyi Ernő képei a Mednyánszky Teremben, MŰV, 1972/8.; Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész Mediterrán tájak című kiállítása (kat. bev., Csepel G., 1988); Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Ernst M., 1988); Wehner T.: Rész/egész. Károlyi Ernő életművészete, MŰV, 1988/8.; Aszalós E.: Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Vigadó G., 1992); Wehner T. : A forma és a folt. Károlyi Ernő festőművész kiállítása (kat. bev., Szentendre, Művésztelepi G., 1993). (W.T.)

[FK1337/Bp56/13] A kép mérete: 41 x 45 cm keret nélkül. Készült: Akvarell, Papír A kép Medgyes Jenő jelzéssel alkotása. Jelezve Jobbra lent "Medgyes Jenő Porgány 1959" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK2363/Bp403/34] A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Molnár Róza (Monor, 1900, Budapest, 1977) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Molnár Róza" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. 1923-ban került a nagybányai szabadiskolába, ahol 1927-ig Réti István és Thorma János korrigálta. 1928-ban már a Szépművészeti Iskolát látogatta. A '30-as években nagyobb tanulmányutat tett Párizsban, majd visszatért Nagybányára, az évtized végétől pedig Magyarországon telepedett le. 1924-ben jelentkezett először alkotásaival a Nagybányai Festők Társasága tárlatán. 1925-ben egyéni kiállítása volt a nagybányai Református Iskolában, 1938-ban és 1940-ben a román fővárosban jelentkezett gyűjteményes bemutatóval. Hazatérve Magyarországra 1942-ben a budapesti Tamás Galériában, 1949-ben pedig a Fészek Klubban szerepelt. 1958-ban a Magyar Képzőművésznők műcsarnokbeli csoportos tárlatán, 1962-ben a nagybányai festők emlékkiállításán láthatták alkotásait (MNG). Mindvégig "nagybányainak" vallotta magát, az után is, hogy sorsa más tájakra, messzire vezette a közösségtől. A nagybányai festészet természetelvű hagyományait folytatta, festményei, amelyekből erdélyi és magyarországi városokban szervezett tárlatokat magukon viselték a nagybányai természetlátás örökségét, fölismerhető manírjait. Elsősorban a színélmények megragadására törekedett. Molnár különösen vonzódott a tájkép, a csendélet és az enteriőr műfajához. Könyvillusztrációkat is készített. 1969-ben a Nagymarosi Alkotótáborban dolgozott. (Murádin Jenő: NFM, MÉ, NF, TJJ, RINM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1922-ben került a nagybányai szabadiskolába, ahol Réti István és Thorma János korrigálta. A 30-as években nagyobb tanulmányutat tett Párizsban. Több hazai kiállításon szerepelt. 1925-ben egyéni tárlata volt a nagybányai Református Iskolában. 1938-ban és 1940-ben Bukarestben jelentkezett gyűjteményes tárlattal, majd Budapesten, a Fészek Klubban és a Tamás Galériában állított ki. 1962-ben szerepelt a nagybányai festők emlékkiállításán. A nagybányai festészet természetelvű hagyományait folytatta. Különösen vonzódott a csendélet és az enteriőr műfajához. (MÉ, NF) Magyar festők és grafikusok adattára 1922-ben került a nagybányai művésztelepre, ahol Réti István és Thorma János korrigálta. A harmincas években nagyobb párizsi tanulmányutat tett. Több kisebb bemutató után 1938-ban és 1940-ben Bukarestben mutatta be gyűjteményes anyagát, majd Budapesten a Fészek Klubban és a Tamás Galériában állít ki. Szerepelt a nagybányai festők 1962-es emlékkiállításán. A nagybányai festészet természetelvű hagyományait folytatja. Különösen vonzódott a csöndélet és az enteriőr műfajához. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1922-ben került a nagybányai művésztelepre, ahol Réti István és Thorma János korrigálta. A harmincas években Párizsban dolgozik. Több kisebb bemutató után 1938-ban és 1940-ben Bukarestben mutatta be gyűjteményes tárlatát, majd Budapesten a FÉSZEK Klubban és a Tamás Galériában állított ki. - Impresszionista felfogású, a nagybányai természetelvűséget folytató művei főként csendéleti és enteriőr-témákat ábrázoltak. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő. 1923-1928: festészeti tanulmányokat folytatott a Nagybányai Művésztelepen. Mesterei: Réti István, Thorma János. A 30-as években Párizsban élt és dolgozott. 1938-ban gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből Bukarestben. A 30-as évek végétől újra Magyarországon élt. 1969-ben a Nagymarosi Alkotóházban alkotott. Főként tájképeket, csendéleteket, enteriőröket festett. Látásmódja a nagybányai természetelvűségben gyökerezik. Elsősorban a színélmények megragadására törekedett. Könyvillusztrációkat is készített. Ek: 1938, 1940: Bukarest; 1942: Tamás G. (Rubletzky Gézával); 1949: Fészek Klub. Vcsk: 1958: Magyar Képzőművésznők kiállítása, Műcsarnok; 1962: Nagybányai festők emlékkiállítása, MNG. Irod.: Fedor Á.: A legfiatalabb nagybányai festőnő, Nők Lapja, 1963. febr. 9. (Gy.G.)

[FK3006/Bp95/15] A kép mérete: 43 x 21 cm keret nélkül. Készült: papírkivágás (színes), Papír A kép Kínai művész, 1900 körül alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK3386/Bp403/32] A kép mérete: 50 x 81 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Moldován István (Kolozsvár, 1911) alkotása. Jelezve balra lent "Moldován" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon a Képcsarnok Vállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Kolozsvárott, a Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A következő esztendőben a nagybányai Szépművészeti Iskolában Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat és kitüntetést nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 között Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett egyéni bemutatókat. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta munkáit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. Műv. díjak: a Szinyei Társaság elismerő oklevele, a Főváros festészeti-díja, "Kolozsvár a képzőművészetben" II. díj, állami ösztöndíj, római ösztöndíj, a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díja, SZOT festészeti díj. Több murális művet (mozaik) alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria több alkotását őrzi. (M. L.: Műv. 1967/6, RI-NM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a kolozsvári Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A nagybányai szabadiskolában is megfordult. Itt Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben Budapesten a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 k. Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsváron, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett önálló kiállítást. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta műveit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. 1942-ben megkapta a Szinyei Társaság elismerését, és a Főváros festészeti-díjat,1943-ban elnyerte a "Kolozsvár a képzőművészetben" c. díjat. 1947-ben állami ösztöndíjat,1948-ban a római ösztöndíjat, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját kapta meg. A MNG több művét őrzi. (M. L.: Műv.-1976/6) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Kolozsvárott a Képzőművészeti Főiskolán, majd Nagybányán Thorma János és Krizsán János irányítása mellett kezdte, 1931-től Budapesten megszakításokkal a Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Szőnyi István növendékeként fejezte be. 1949-ben és 1950-ben ösztöndíjjal dolgozott Erdélyben, majd hosszú tanulmányutakra indult Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, s a Szovjetunióba. Először Kolozsvárott lépett a nyilvánosság elé 1943-ban, majd 1946-ban Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban, 1955, 1961 és 1981-ben a Csók Galériában, 1959-ben a KKI-ben, 1960-ban Nagykanizsán, 1963-ban Kiskunfélegyházán, 1966-ban Debrecenben, 1969 és 1975-ben Békéscsabán, 1971-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Gyöngyösön és Debrecenben, 1977-ben Egerben, 1979-ben Veszprémben, 1983-ban Miskolcon, 1984-ben Csepelen, 1986-ban a Vigadó Galériában rendezett önálló kiállítást. Külföldi kiállításai: Moszkva, Varsó, India, Szófia, Párizs, Bukarest, Belgrád, New York, Montreál és Toronto. Eddig közel kétezer színes táblaképet festett, de szívesen foglalkozik mozaikkészítéssel is. 1964-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskola, 1968-ban a Salgótarjáni Kórház, 1969-ben a názáreti templom és 1970-ben a Videoton Vállalat díszterme részére mozaikot készített. - Erdély szerelmese. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált festészetében. Olyan formanyelvet alakított ki magának, amely színvilágában és summázó formaalakításában sajátos erdélyi zamat érződik, ugyanakkor korszerűen modern is konstruktivista stílusa. Munkásságát 1942-ben a Szinyei Társaság elismerésével és a Fővárosi festészeti-díjjal, 1943-ben Római-ösztöndíjjal, 1947-ben Állam ösztöndíjjal (Románai), 1963-ben a SZOT festészeti-díjával, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti-díjával tüntették ki. - Irod.: Bíró Béla: Kolozsváry Moldován István. Erdélyi Helikon, 1943.; Felvinczi Takács Zoltán: Kolozsváry Moldován István. Kolozsvár, 1943.; Dutka Mária: Magyar Nemzet, 1961.; Maksay László: Moldován István. Művészet, 1965.; D. Fehér Zsuzsa. Moldován István, Bp. 1971.; Theisler György: Moldován István. Művészet, 1971.; Losonci Miklós: Moldován István. Pest Megyei Hírlap, 1981.; Csorba Mária: Moldován István Pesti Műsor, 1984. ÖLK Művészeti lexikon I-IV. Festő. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1931-től megszakításokkal Réti István és Szőnyi István növendékeként végezte. Közben Nagybányán Thorma János irányítása mellett dolgozott. 1948-50 között Romániában élt. 1943-ben Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, ill. a Csók Galériában rendeztek önálló kiállítást sajátos atmoszférájú, lírai tájképeiből, eleven színvilágú portréiból. Újabb kiállításain egyéni technikájú, erőteljesebben szerkesztett, mondern hangvételű művekkel szerepel. 1963-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola számára készített mozaikot. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, SZOT-díjas. Tanulmányait Thorma János nagybányai szabadiskolájában kezdte, majd 1931-1940-ben Réti és Szőnyi növendéke a főiskolán. 1948-1950-ben ösztöndíjas Romániában. Tanulmányúton több európai országban, a Szovjetunióban és az USÁ-ban járt. 1943 óta szerepelt a nyilvánosság előtt; fontosabb kiállításai: Csók Galéria (1951, 1961, 1981), Kulturális Kapcsolatok Intézete (1959), Mednyánszky Terem (1971), Békéscsaba (1974), Eger (1977), Miskolc (1983). Egyes művei eljutottak Indiába, az USÁ-ba és Kanadába. 1942-ben a Szinyei Társaság festészeti díjával, 1963-ban SZOT-díjjal, 1969-ben Milánó város ezüstérmével tüntették ki. A názáreti templom magyar kápolnájának díszítésére kiírt pályázaton Patrona Hungraiae mozaik tervével Milánóban első díjat nyert. 1967-ben 8x2,5 nagyságban az kivitelezésre is került. - Frontálisan komponált, dekoratív igényű tájképein elsősorban erdélyi és alföldi témákat dolgoz fel romantikus ízzel, népies-etnografikus jelleggel. Több mozaikot készített állami megbízásra. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Tanulmányait 1930--ban kezdte a kolozsvári Szépművészeti Isk.-ban, a következő évben az MKF-n Réti István, majd 1940-től Szőnyi István tanítványa. Közben Nagybanyán tanult Thorma János és Krizsán János irányítása mellett. 1943-ben állított ki először Kolozsváron, majd 1946-ben Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban. 1950-től rendszeres résztvevője a Magyar Képzőművészeti Kiállításoknak. Budapesten, a Százados úti művésztelepen él és dolgozik. Rendkívül termékeny festő, de más műfajokban (sokszorosított grafika, mozaik) is szívesen kipróbálta magát. Művészetére a poszt-nagybányai festői hagyomány, és az összegző, a konstruktív szerkesztést előtérbe helyező formaadás egyensúlya jellemző. Az erdélyi tájak és emberek érzékeny megörökítője. 1942-ben a Szinyei Társaság elismerő oklevelét és a Főváros festészeti díját, 1943-ban a Kolozsvár a képzőművészetben II. díját, 1963-ban a SZOT festészeti díját, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját nyerte el. 1943-ban megkapta a római ösztöndíjat, de nem vette igénybe. 1948-50 között ösztöndíjjal Romániában dolgozott. Több műve az MNG gyűjteményébe került. Ek: 1959: KKI; 1960: Nagykanizsa; 1963: Kiskunfélegyháza; 1966, 1973: Medgyessy T., Debrecen; 1969, 1975: Munkácsy T., Bcsaba; 1971: Mednyánszky T., Bp.; 1973: Gyöngyös; 1977: Rudnay T., Eger; 1979: Veszprém; 1955, 1962, 1981: Csók Képtár, Bp.; 1983: Szőnyi István T., Miskolc; 1984: Iskola G. (kat.) Csepel; 1986, 1988: Vigadó G. Vcsk: 1942: Művészeti hetek, Erdélyi Nemzeti M., Kolozsvár; A nagybányai Szent István Hét festménypályázata, István Szálló; 1943: A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; 1950-65: 1-10. Magyar Képzőműv. Kiállítás; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1981: Erdők világa, Csontváry T.; 1988: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1996: Nagybányai festészet magángyűjteményekben, Budapest G.; 1998: A Százados úti művésztelep kiállítása, Pataky Galéria; 2000: Tisztelet a mesternek I. (Szőnyi-tanítványok kiállítása), Szőnyi István Emlékm. Km. Pécsi Pedagógiai Főisk. (mozaik, 1964); Salgótarjáni Kórház (mozaik, 1968); Nazareth, Mária Templom (mozaik, 1969); Videoton Díszterem (mozaik, 1970, Szfvár). Irod.: Bíró B: Két kolozsvári tárlat, Erdélyi Helikon, 1943/11.; László Gy.: Két kolozsvári kiállítás, Termés, 1943/3.; Felvinczi Takács Z.: Kolozsváry-Moldován Béla (kat. előszó, Kolozsvár, 1943); Kisdéginé Kirimi I.: Moldován István mozaikképe, MŰV, 964/5.; Maksay L.: Moldován István műtermében, MŰV, 1967/6.; Theisler Gy.: Moldován István kiállítása, MŰV, 1972/3.; Kolozsváry Moldován István (kat., Iskola G., Csepel, 1985). (SZü.Gy.)