[FK2668/Bp301/4] A kép mérete: 50,5 x 80,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Moldován István (Kolozsvár, 1911) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Moldován István" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja láltható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Kolozsvárott, a Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A következő esztendőben a nagybányai Szépművészeti Iskolában Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat és kitüntetést nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 között Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett egyéni bemutatókat. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta munkáit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. Műv. díjak: a Szinyei Társaság elismerő oklevele, a Főváros festészeti-díja, "Kolozsvár a képzőművészetben" II. díj, állami ösztöndíj, római ösztöndíj, a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díja, SZOT festészeti díj. Több murális művet (mozaik) alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria több alkotását őrzi. (M. L.: Műv. 1967/6, RI-NM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a kolozsvári Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A nagybányai szabadiskolában is megfordult. Itt Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben Budapesten a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 k. Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsváron, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett önálló kiállítást. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta műveit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. 1942-ben megkapta a Szinyei Társaság elismerését, és a Főváros festészeti-díjat,1943-ban elnyerte a "Kolozsvár a képzőművészetben" c. díjat. 1947-ben állami ösztöndíjat,1948-ban a római ösztöndíjat, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját kapta meg. A MNG több művét őrzi. (M. L.: Műv.-1976/6) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Kolozsvárott a Képzőművészeti Főiskolán, majd Nagybányán Thorma János és Krizsán János irányítása mellett kezdte, 1931-től Budapesten megszakításokkal a Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Szőnyi István növendékeként fejezte be. 1949-ben és 1950-ben ösztöndíjjal dolgozott Erdélyben, majd hosszú tanulmányutakra indult Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, s a Szovjetunióba. Először Kolozsvárott lépett a nyilvánosság elé 1943-ban, majd 1946-ban Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban, 1955, 1961 és 1981-ben a Csók Galériában, 1959-ben a KKI-ben, 1960-ban Nagykanizsán, 1963-ban Kiskunfélegyházán, 1966-ban Debrecenben, 1969 és 1975-ben Békéscsabán, 1971-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Gyöngyösön és Debrecenben, 1977-ben Egerben, 1979-ben Veszprémben, 1983-ban Miskolcon, 1984-ben Csepelen, 1986-ban a Vigadó Galériában rendezett önálló kiállítást. Külföldi kiállításai: Moszkva, Varsó, India, Szófia, Párizs, Bukarest, Belgrád, New York, Montreál és Toronto. Eddig közel kétezer színes táblaképet festett, de szívesen foglalkozik mozaikkészítéssel is. 1964-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskola, 1968-ban a Salgótarjáni Kórház, 1969-ben a názáreti templom és 1970-ben a Videoton Vállalat díszterme részére mozaikot készített. - Erdély szerelmese. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált festészetében. Olyan formanyelvet alakított ki magának, amely színvilágában és summázó formaalakításában sajátos erdélyi zamat érződik, ugyanakkor korszerűen modern is konstruktivista stílusa. Munkásságát 1942-ben a Szinyei Társaság elismerésével és a Fővárosi festészeti-díjjal, 1943-ben Római-ösztöndíjjal, 1947-ben Állam ösztöndíjjal (Románai), 1963-ben a SZOT festészeti-díjával, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti-díjával tüntették ki. - Irod.: Bíró Béla: Kolozsváry Moldován István. Erdélyi Helikon, 1943.; Felvinczi Takács Zoltán: Kolozsváry Moldován István. Kolozsvár, 1943.; Dutka Mária: Magyar Nemzet, 1961.; Maksay László: Moldován István. Művészet, 1965.; D. Fehér Zsuzsa. Moldován István, Bp. 1971.; Theisler György: Moldován István. Művészet, 1971.; Losonci Miklós: Moldován István. Pest Megyei Hírlap, 1981.; Csorba Mária: Moldován István Pesti Műsor, 1984. ÖLK Művészeti lexikon I-IV. Festő. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1931-től megszakításokkal Réti István és Szőnyi István növendékeként végezte. Közben Nagybányán Thorma János irányítása mellett dolgozott. 1948-50 között Romániában élt. 1943-ben Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, ill. a Csók Galériában rendeztek önálló kiállítást sajátos atmoszférájú, lírai tájképeiből, eleven színvilágú portréiból. Újabb kiállításain egyéni technikájú, erőteljesebben szerkesztett, mondern hangvételű művekkel szerepel. 1963-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola számára készített mozaikot. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, SZOT-díjas. Tanulmányait Thorma János nagybányai szabadiskolájában kezdte, majd 1931-1940-ben Réti és Szőnyi növendéke a főiskolán. 1948-1950-ben ösztöndíjas Romániában. Tanulmányúton több európai országban, a Szovjetunióban és az USÁ-ban járt. 1943 óta szerepelt a nyilvánosság előtt; fontosabb kiállításai: Csók Galéria (1951, 1961, 1981), Kulturális Kapcsolatok Intézete (1959), Mednyánszky Terem (1971), Békéscsaba (1974), Eger (1977), Miskolc (1983). Egyes művei eljutottak Indiába, az USÁ-ba és Kanadába. 1942-ben a Szinyei Társaság festészeti díjával, 1963-ban SZOT-díjjal, 1969-ben Milánó város ezüstérmével tüntették ki. A názáreti templom magyar kápolnájának díszítésére kiírt pályázaton Patrona Hungraiae mozaik tervével Milánóban első díjat nyert. 1967-ben 8x2,5 nagyságban az kivitelezésre is került. - Frontálisan komponált, dekoratív igényű tájképein elsősorban erdélyi és alföldi témákat dolgoz fel romantikus ízzel, népies-etnografikus jelleggel. Több mozaikot készített állami megbízásra. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Tanulmányait 1930--ban kezdte a kolozsvári Szépművészeti Isk.-ban, a következő évben az MKF-n Réti István, majd 1940-től Szőnyi István tanítványa. Közben Nagybanyán tanult Thorma János és Krizsán János irányítása mellett. 1943-ben állított ki először Kolozsváron, majd 1946-ben Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban. 1950-től rendszeres résztvevője a Magyar Képzőművészeti Kiállításoknak. Budapesten, a Százados úti művésztelepen él és dolgozik. Rendkívül termékeny festő, de más műfajokban (sokszorosított grafika, mozaik) is szívesen kipróbálta magát. Művészetére a poszt-nagybányai festői hagyomány, és az összegző, a konstruktív szerkesztést előtérbe helyező formaadás egyensúlya jellemző. Az erdélyi tájak és emberek érzékeny megörökítője. 1942-ben a Szinyei Társaság elismerő oklevelét és a Főváros festészeti díját, 1943-ban a Kolozsvár a képzőművészetben II. díját, 1963-ban a SZOT festészeti díját, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját nyerte el. 1943-ban megkapta a római ösztöndíjat, de nem vette igénybe. 1948-50 között ösztöndíjjal Romániában dolgozott. Több műve az MNG gyűjteményébe került. Ek: 1959: KKI; 1960: Nagykanizsa; 1963: Kiskunfélegyháza; 1966, 1973: Medgyessy T., Debrecen; 1969, 1975: Munkácsy T., Bcsaba; 1971: Mednyánszky T., Bp.; 1973: Gyöngyös; 1977: Rudnay T., Eger; 1979: Veszprém; 1955, 1962, 1981: Csók Képtár, Bp.; 1983: Szőnyi István T., Miskolc; 1984: Iskola G. (kat.) Csepel; 1986, 1988: Vigadó G. Vcsk: 1942: Művészeti hetek, Erdélyi Nemzeti M., Kolozsvár; A nagybányai Szent István Hét festménypályázata, István Szálló; 1943: A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; 1950-65: 1-10. Magyar Képzőműv. Kiállítás; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1981: Erdők világa, Csontváry T.; 1988: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1996: Nagybányai festészet magángyűjteményekben, Budapest G.; 1998: A Százados úti művésztelep kiállítása, Pataky Galéria; 2000: Tisztelet a mesternek I. (Szőnyi-tanítványok kiállítása), Szőnyi István Emlékm. Km. Pécsi Pedagógiai Főisk. (mozaik, 1964); Salgótarjáni Kórház (mozaik, 1968); Nazareth, Mária Templom (mozaik, 1969); Videoton Díszterem (mozaik, 1970, Szfvár). Irod.: Bíró B: Két kolozsvári tárlat, Erdélyi Helikon, 1943/11.; László Gy.: Két kolozsvári kiállítás, Termés, 1943/3.; Felvinczi Takács Z.: Kolozsváry-Moldován Béla (kat. előszó, Kolozsvár, 1943); Kisdéginé Kirimi I.: Moldován István mozaikképe, MŰV, 964/5.; Maksay L.: Moldován István műtermében, MŰV, 1967/6.; Theisler Gy.: Moldován István kiállítása, MŰV, 1972/3.; Kolozsváry Moldován István (kat., Iskola G., Csepel, 1985). (SZü.Gy.)

[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FK1111/Bp404/28] A kép mérete: 70 x 55 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Magyar festő, XX. század alkotása. Jelezve Balra lent "Olvashatatlan jelzéssel" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK3259/Bp53/4] A kép mérete: 50 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Nagy Béla (Cegléd, 1923) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Nagy B. 1978" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A Képzőművészeti Főiskolát 1942-50 között végezte (közben katona és hadifogoly). Kontuly Béla, Kmetty János, Bernáth Aurél és Bortnyik Sándor voltak a tanítómesterei. A főiskola után tanárként dolgozott Hatvanban, majd a Gyöngyösi Gimnáziumba került, ahol az évkönyv rendszeres illusztrálásán kívül portrékat festett az ősi iskola hajdani nagy növendékeiről. A városban a képzőművészeti kört vezette, azonban keveset festett. A Népművelési Intézet tokaji művésztelepén kezdte el újból a rendszeres művészi munkát. 1968 óta Kazincbarcikán él. Rendszeresen szerepelt a Heves megyei és a borsodi kiállításokon, észak-magyarországi területi tárlatokon és országos bemutatókon. Munkái eljutottak Bulgáriába, Csehszlovákiába és Lengyelországba is. 1964 óta tagja a Művészi Alapnak. Két ízben nyerte el a Nemes Marcell-díjat, munkáit többször jutalmazták a Pedagógusok Orsz. Tárlatain. Több nemzetközi művésztelepen tevékenykedett (Sosnowiec, Ólubló, stb.). A látott és tapasztalt világ képi elemeit leginkább az Európai Iskola felfogásához közeli módon fogalmazza műalkotássá. Eleven kolorizmussal festett munkáin az ember alkotta táji motívumok szervesen épülnek be a természet látványába. Tokaj és vidéke, Gyula városa, a Balaton környéke jelenti számára az ihlető tájat. Munkái megtalálhatók a Kassai Galériában, a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnáziumban és a miskolci Herman Ottó Múzeumban. (KIFB, Goda Gertrúd adatközlése nyomán, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Kontuly Béla és Kmetty János tanítványa volt. 1950-ben végzett. Tíz évig középiskolában tanított, utána óvónőképzőben rajztanár. Önálló kiállítása Tokajban volt. Természetelvű, impresszionisztikus festő, aki azonban a modern irányzatok eredményeit is beleépítette festészetébe. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp.- 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve A Képzőművészeti Főiskolát 1942-1950 között végezte. Kontuly Béla, Kmetty János, Bernáth Aurél, Bortnyik Sándor voltak a mesterei. Két ízben nyerte el a Nemes Marcell-díjat. A Főiskola után tanárként dolgozott Hatvanban, majd a Gyöngyösi Gimnáziumba került. Az évkönyv rendszeres illusztrálásán kívül portrékat festett az ősi iskola hajdani nagy növendékeiről. A városban a képzőművészeti kört vezette. A Népművelési Intézet tokaji művésztelepén kezdte el újból a rendszeresebb művészi munkát. 1961-ben a Pedagógusok Szakszervezetének Elnöksége a II. Országos Képzőművészeti Kiállításon jutalomban részesítette. 1964 óta tagja a Művészeti Alapnak. 1968 óta él Kazincbarcikán. Rendszeresen részt vett a Heves megyei és a borsodi kiállításokon, észak-magyarországi területi tárlatokon és országos kiállításokon. Munkái eljutottak Bulgáriába, Csehszlovákiába, Lengyelországba. Művei megtalálhatók a Kassai Galériában és a Miskolci Múzeumban. Természetelvű, impresszionisztikus festő, aki azonban a modern irányzatok eredményeit is beleépítette festészetébe. (KIFB, MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán Kontuly Béla és Kmetty János tanítványa volt. 1950-ben végzett. Tíz évig középiskolában tanított, jelenleg óvónőképzőben tanít rajzot. Önálló kiállítása Tokajban volt. Természetelvű, impresszionisztikus festő, aki azonban a modern irányzatok eredményeit is beépítette festészetébe.

[FK2641/Bp90/3] A kép mérete: 76 x 100,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Sajó Gyula alkotása. Jelezve Jobbra lent "Sajó Gyula 1954" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható.

[FK2949/Bp7/29] A kép mérete: 53 x 79,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Szekfű János (Kiskunmajsa, 1910, Szeged, 2004) alkotása. Jelezve Balra lent "Szekfű" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán kiállítási címke: Vasutas Műv. Ház Képzőművészeti Köre Szeged Egyéb Festő. 1938-45: Gallé Tibor Budapesti festőiskolájában tanult. A 40-es évek végétől működő MÁV Képzőművész Kör alapítója és egyik vezetője. Ugyancsak ő alapította a Szegedi Szépmíves Céhet. Résztvevője a szegedi országos és megyei tárlatoknak. Visszafogott színvilágú piktúrájában az alföldi festészeti hagyományok ízlésvilágát követte. Mesterei: Gallé Tibor. Egyéni kiállítások 1976, 1990 • Szeged 1991 • Kistelek • Szeged 1992 • Algyő • Forráskút • Szeged 1996 • Szeged 2010 • Szeged • Kiskunmajsa. Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Nemzetközi vasutas kiállítás, Bécs 1960 • Hat szegedi festőművész, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Képző- és Díszítőmúvészeti Körök kiállítása, Műcsarnok, Budapest • Vasutasok IV. Nemzetközi Kiállítása, Műcsarnok, Budapest • Nemzetközi vasutas kiállítás, München 1979 • Nemzetközi vasutas kiállítás, Bácska-Topolya 1987 • Nemzetközi vasutas kiállítás, Drezda 1989 • Nemzetközi vasutas kiállítás, Szabadka 1990 • Nemzetközi vasutas kiállítás, Temesvár. Irodalom Irodalom- és művészettört. tanulmányok 1., Szeged, 1997, Móra Ferenc Múzeum SZELESI Z.: Szeged képzőművészete. Szeged, 1975. Forrás: www.artportal.hu