[2A147/123] Papír szénrajz, két üveglap között, szép állapotú, nyers színű képcsarnokos keretben. Jelzés jobbra lent: KAJÁRI GYULA Hátoldalán Képcsarnokos címke: KÉPCSARNOK V. MŰVÉSZ NEVE: KAJÁRI GYULA MŰVÉSZI ALKOTÁS CÍME: ÜLŐ ASSZONY Magasság: 40 cm Szélesség: 51.5 cm Súly: 2.595 kg Kajári Gyula grafikus Ősi, 1926-12-28 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 1995. május 8. 1948–1949: Magyar Iparművészeti Főiskola; 1949-1953: Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest. Mesterei: Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György. 1941-től vésnöktanonc a Herendi Porcelángyárban, 1955–1959: a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője. 1971–1979: Dunaújvárosban élt; 1972-ben Hódmezővásárhelyen megrendezte a Majolikagyár történeti kiállítását a Tornyai János Múzeumban, amelynek katalógusában megírta a gyár történetét. 1963–1971 között sokat dolgozott Kecskeméten, a művésztelepen. 1979–1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen alkotott. Drámai hatású szén- és krétarajzai indulatos egyéniségről tanúskodnak, aki minden vonást társadalomformáló cselekedetnek tart. Szociológiai és pszichikai felismerések öltenek formát tanyasi jeleneteiben és a paraszti közegből kinőtt ipari munkásság helyzetével foglalkozó lapjain. Művészeket, írókat és politikusokat (Dante, Nietzsche, Németh László, Kodály Zoltán, Széchenyi stb.) idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja: keretében azon öntörvényű, önmagukhoz következetes személyiségek előtt tiszteleg, akik szembe mertek szállni koruk avítt nézeteivel. Kerámiaedényekből formált domborművei és vázaképei kísérletek a népi fazekashagyomány korszerű felhasználására. Balatonakaliban helyezték végső nyugalomra. Hagyatékának gondozására 1996-ban létrejött a Kajári Emlékalapítvány. Szülőhelye, Ősi 2009-ben (posztumusz) díszpolgárává választotta. Emlékét emléktáblák őrzik Ősiben (1996), Sümegen (1997), Mártélyon (1997) és Hódmezővásárhelyen (2001.)   Díjak, ösztöndíjak 1959 • MEDOSZ-díj 1962, 1966, 1968, 1974 • a Szegedi Nyári Tárlat grafikai díja 1971 • a XIV. Alföldi Tárlat nívódíja, Békéscsaba 1975 • Munkácsy-díj 1976 • a Balatoni Nyári Tárlat grafikai díja, Keszthely 1979 • a Veszprém Megyei Tanács művészeti díja.    Irodalom SZÍJ R.: Kajári Gyula, Alföld, 1965/5. SOLYMÁR I.: Kajári Gyula, Művészet, 1969/3. POGÁNY Ö. G.: Kajári Gyula kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, Művészet, 1970/4. GOÓR I.: Kajári Gyula, Forrás, 1970/5. Mai magyar rajzművészet, Budapest, 1972 MENYHÁRT L.: Nekem fekete volt minden... Beszélgetés Kajári Gyulával, Művészet, 1980/8. LELKES I.: (gyűjt. kat., bev., tan.), Bakonyi Múzeum, Veszprém, 1981 Kajári Emlékalbum: Kajári Gyula, Kajári Emlékalapítvány-Hódmezővásárhely, 1966 KŐSZEGFALVI F.: Kajári Gyula bibliográfia, Veszprém-Hódmezővásárhely, 1999 LELKES I.: Kajári Gyula emléke, Veszprém, 2001 FENYVESI FÉLIX L.: Vásárhelyi képírók (Kihunyt a sötét izzás). Szeged, 2003 SÜMEGI Gy.: KÉP-SZÓ –Képzőművészek ’56-ról. Budapest, 2004 SZUROMI P.: Kajári Gyula – Fekete izzásban. Szeged, 2006 FECSKE A.: Vajon kinek a művészete? (Drámák fekete-fehérben). Budapest, 2009. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Vegyipari Egyetem, Veszprém • Kiállítóterem, Dunaújváros 1979 • FIM Stúdió  [Szabó Sándor vásárhelyi fazekassal], Budapest 1996 • Padlás Galéria Balatonalmádi • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1997 • Portrék, Országos Idegennyelvű Könyvtár, Budapest 1998 • Emlékkiállítás, Fekete ház, Szeged 1999 • Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém 2000 • Kisfaludy Sándor Művelődési Ház, Sümeg 2005 • Palota Galéria, Sümeg 2006 • Bozsó gyűjtemény, Kecskemét • Németh László Városi Könyvtár, Hódmezővásárhely 2007 • Aulich Art Galéria, Budapest • Molnár Csilla Andrea szépségkirálynő emlékére készített sorozat, Villa Galéria,  Fonyód • Portrék, Polgármesteri hivatal, Monostorapáti 2009 • Ősi 1000 éves, Kévés Stúdió Galéria, Budapest • Kisfaludy Galéria Gyűjteményes kiállítás, Balatonfüred • Óvoda, Sümeg. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Vásárhelyi Őszi Tárlatok Szegedi Nyári Tárlatok 1959 • Alföld a festészetben, Műcsarnok, Budapest 1968 • Mai magyar grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1976 • Fényes szellők nemzedéke, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben • Katona József Múzeum, Kecskemét • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Palota Galéria, (Püspöki Palota), Sümeg • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely. Forrás: artportal.hu

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FK1352/Bp62/15] A kép mérete: 41 x 55 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír (kartonra kasírozva) A kép Sárkány Lóránd (Dés, 1904, Budapest, 1973) alkotása. Jelezve Balra fent "Sárkány Lóránd" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A rajztanári oklevél megszerzését követően Miskolcon végzett művészeti tanulmányokat. 1923-1928 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál, 1930-ban pedig állami ösztöndíjjal Párizsban képezte magát. 1930-1931-ben a római Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagja volt. 1927-től hazai és külhoni kiállításokon vett részt. A Miskolci Művészek Társaságának alapító tagja volt. A fővárosi Iparművészeti Iskola grafikai osztályán, a budai Tanítóképzőben, majd az Egyetemi Gyakorló Iskolában vezető tanárként működött. Többnyire nagyobb lélegzetű, alakos kompozíciókat festett. Főleg bibliai tárgyú jelenetek megfestése foglalkoztatta (Golgota, Krisztus Lévi házában). Ő hozta létre a vörösberényi és a balatonboglári festőtelepeket. 1961-ban Székely Bertalan-díjjal tüntették ki. "Bohémek" című festménye a Magyar Nemzeti Galériában van. (M. K. P.: Műv. 1968/7, Éber) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán 1923-1928 között Benkhard Ágost tanítványaként végzett. 1929-1930-ban a párizsi École des Beaux-Arts kompozíciós osztályán dolgozott. Nagyobb tanulmányutakat tett Olaszországban, Svájcban, Németországban és a SZU-ban. 1927 óta szerepelt kiállításokon. Festményein a valóság változatos szemszögből ábrázolt részleteit nagy formai biztonsággal jelenítette meg. Hosszú ideig folytatott pedagógiai tevékenységet. Ő hozta létre a vörösberényi, a balatonboglári művésztelepet, a budapesti Pedagógus Képzőművészek Stúdiójának egyik irányítója, a Miskolci Művészek Társaságának alapító tagja volt. 1961-ban Székely Bertalan-díjjal tüntették ki. Önálló kiállítást a Magyar Optikai Művek Kultúrházában 1957-ban, az Ernst Múzeumban 1959-ben, az ELTE Klubban 1963-ban és a Fáklya Klubban 1968-ban rendezett. A Magyar Nemzeti Galéria több képét őrzi. - Irod.: M. Kiss Pál: Sárkány Lóránd kiállítása. Művészet, 1968. 7. sz. - MÉL Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A rajztanári oklevél megszerzése után Miskolcon, 1923-29 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál végzett tanulmányokat, majd 1930-ban Párizsban képezte magát. 1930-31-ben a római Collegium Hungaricum ösztöndíjas tagja volt. 1927-től sok hazai és külföldi tárlaton szerepelt. A Miskolci Művészetk Társaságának alapító tagja volt. A bp.-i Iparművészeti Iskola grafikai osztályán, a budai Tanítóképzőben, majd az Egyetemi Gyakorló Iskolában vezető tanárként működött. Főleg bibliai tárgyú kompozíciókat festett (Krisztus Lévi házában, Golgota, stb.). Ő hozta létre a vörösberényi és balatonboglári művésztelepeket. 1961-ben Székely Bertalan-díjjal tüntették ki. "Bohémek" c. festménye a MNG-ban van. (M. K. P.: Műv.-1968/7. Éber) Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1923-28 között Benkhard Ágost tanítványaként végzett, majd Párizsban és Rómában folytatta tanulmányait. 1927 óta szerepelt kiállításokon. A Miskolci Művészek Társaságának alapító tagja volt. Főként biblikus témájú képeket festett. A felszabadulás óta pedagógusként is dolgozik. 1961-ben Székely Bertalan-díjjal tüntették ki. A Nemz. Gal. több képét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Benkhard Ágost növendékeként tanult a főiskolán, majd 1929-1930-ban Párizsban képezte magát. Nagyobb tanulmányutakat tett Olaszországba, Svájcba, Németországba, Csehszlovákiába és a Szovjetunióba. Önálló kiállítása a MOM kultúrházban (1957), az Ernst Múzeumban (1959), az ELTE klubjában (1963) és a Fáklya klubban (1966) volt. - Festészetében a valóság változatos szemszögből nézett részleteit idézte fel átgondolt formai biztonsággal.

[1I786/043] Papír szénrajz üveglap mögött, aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Magasság: 56.5 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.805 kg

[FK2622/Bp11/13] A kép mérete: 56 x 42 cm keret nélkül. Készült: szén, kréta, Papír A kép Francia vagy olasz mester, XVIII. század alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült

[FK2443/Bp45/22] A kép mérete: 62 x 44 cm keret nélkül. Készült: Szén, Papír A kép Magyar művész, 1940 körül alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép