[1U432/VTR-17] Hibátlan állapotú, vajszínű, virág- és pillangó mintás, aranyozott Zsolnay porcelán dísz váza. Alján zöld öttornyú Zsolnay márkajelzés: ZSOLNAY HUNGARY 1868 PÉCS HAND-PAINTED Formaszám: 10052/026 Magasság: 8.3 cm Szélesség: 7 cm Súly: 0.095 kg   Magassága 14,5 cm, átmérője 10,5 cm Súlya: 116 g    

[1X618/Z034] Hibátlan állapotú, gazdagon aranyozott virágmintás, pillangós Zsolnay porcelán váza. Alján zöld színű felirat és Zsolnay márkajelzés: KÉSZÜLT A MOL RÉSZÉRE ZSOLNAY HUNGARY 1868 PÉCS HAND-PAINTED Arannyal formaszám: 871/40/026 Magasság: 16.3 cm Szélesség: 8.2 cm Súly: 0.255 kg   Átmérője 12,5 cm. Magassága 6,5 cm. Súlya 257 g.    

[1Z719/Z008] Régi, hibátlan állapotú vajszínű gazdagon aranyozott virágmintákkal díszített, karcsú Zsolnay porcelán váza, díszváza. Alján zöld színű Zsolnay öttornyú márkajelzés: ZSOLNAY HUNGARY 1853 PÉCS HAND-PAINTED Arannyal formaszám: 9170/II/139 28 Magasság: 19.8 cm Szélesség: 5.5 cm Súly: 0.22 kg   Átmérője 7,5 cm. Magassága 12,5 cm. Súlya 245 g.    

[1N729/VTR-17] Hibátlan állapotú, vajszínű Zsolnay aranyozott kis méretű díszváza, ibolyaváza, búzavirág mintás díszítéssel. Alján zöld Zsolnay - Pécs öttornyú márkajelzés: ZSOLNAY HUNGARY PÉCS 1868 HAND-PAINTED Magasság: 8.3 cm Szélesség: 7 cm Súly: 0.105 kg   Magassága 14,5 cm, átmérője 10,5 cm Súlya: 116 g    

[1Z701/Z008] Hibátlan állapotú, gazdagon aranyozott, virág mintával díszített, kisméretű, vajszínű Zsolnay porcelán kis váza, ibolyaváza. Aranyozása kopásmentes, ajándékba adható. Alján zöld Zsolnay márkajelzés: ZSOLNAY HUNGARY 1868 PÉCS HAND-PAINTED Magasság: 6.6 cm Szélesség: 7 cm Súly: 0.1 kg   Átmérője 6 cm. Magassága 6 cm. Súlya 80g.    

[1N479/X225/2] Régi hibátlan állapotú Zsolnay porcelán dísztárgy. Soproni Tűztorony. Alján Zsolnay öttornyú márkajelzés: ZSOLNAY PÉCS MADE IN HUNGARY HAND-PAINTED Magasság: 23 cm Szélesség: 4.5 cm Súly: 0.215 kg Tűztorony (Sopron)    Tűztorony Település Sopron A Tűztorony 2012-ben kiszélesített és megújult kapuja A Tűztorony régen, a 2009-ben indult felújítás előtt Az 58 méter magas soproni Tűztorony a város jelképe. A Fő téren áll. A 13. században építették, majd évszázadokon át szolgálta a várost. Állékonyságát a 19. század végén, a Városháza építése során, elveszítette, majd statikai okokból kapuját leszűkítették. Eredeti jellegét a 2009-2012-es megerősítése és helyreállítása során kapta vissza.  Története Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra – más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy 13–17. századi pincebörtön is. A 13. századtól a tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben. A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkán félpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű. Írásban először 1409-ben említették. A városba érkező idegen magas töltésen jutott el a város igazi kapujához, a mai tűztorony négyzetes, nagy előépítményéhez, és annak boltozatos terén áthaladva ért el a Fő térre. A 15. században épülhetett ki abban a formájában, ahogy a legkorábbi ábrázolásai a 16. század derekán mutatják. A toronyőrök éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték, hogy merre látnak tüzet. Zenész-toronyőr (Ádler György) szegődtetéséről az első írásos adatunk 1546-ból való. A toronyőr később három másik trombitással együtt jelezte, ha ellenség vagy előkelőség, borszállítmány közeledett. A körerkélyről negyedóránként trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, és a 16. századtól a toronyórát is ők kezelték. Zenész privilégiumuk 1829-ben a Soproni Zeneegyesület megalakulásával megszűnt, de 1885-ig negyedóránként továbbra is megfújták a kürtöt. A torony 1676-ban teljesen leégett. Újjáépítését a lakosság sürgetésének dacára tulajdonképpen csak 1680-ban kezdték el. Erre közadakozásból gyűjtöttek pénzt. Építőmestereket Bécsújhelyről hívtak, a követ a helyi bányákból fejtették. A körerkélyt barokkos stílusban építették újjá. Az órát vagy Purr János lorettói órás, vagy a szintén lorettói Bienn János készítette. A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi Országgyűlés és a királynő koronázásának emlékére, de a torony tetejére csak bő fél évszázaddal később, a nagy tűzvész után, a Lipót császár neve napjára rendezett ünnepségre tették fel. Ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is. 1893–94-ben lebontották a régi városházát, és eközben megbolygatták a torony alapjait; bécsi szakértők szerint az építmény összeomlással fenyegetett. Már-már lebontották, de Kiss István és Schulek Frigyes meghallgatása után köztes megoldást választottak: megtiltották a kapu alatt a kocsik közlekedését, elfalazták a széles bejárót, és csak a gyalogosokat engedték át. Az így megerősített torony minden baj nélkül átvészelte a világháborúkat. A tűztoronyhoz tartozott a felvonóhíddal és védőművekkel ellátott Előkapu, aminek helyén alakult ki az 1760-70-es években a ma is „Előkapu” néven ismert zegzugos utca. A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami felett a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. 1970-ben a régi toronyőrház helyére beton lépcsőházat építettek, ami egyúttal támasztja is a tornyot (a védőépület Dr. Kissné Nagypál Judit tervei szerint készült a várfalat bemutató rekonstrukció tervével együtt). 2007-ben indult a legutolsó rekonstrukciós munkák tervezése. A kivitelezés 2009-ben kezdődött, és az összes felújítási munkálat a 2012. december 14-ei Hűség napi ünnepségre fejeződött be.    Forrás: wikipédia