[FK1077/Bp60/11] A kép mérete: 25,5 x 33,5 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Ifj. Iván Szilárd (Budapest, 1955) alkotása. Jelezve Lent "Kirándulók; ifj. Iván Szilárd (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1974-80 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán képezte magát. Sarkantyú Simon volt a mestere. Gobelinnel is foglalkozott. 1981 óta a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja. Egyéni (BÁV Kortárs Galéria, Koller Galéria, Szeged, Debrecen, Cegléd, Kecskemét, Nagykanizsa, stb.) és vegyes (London, Ciprus, stb.) tárlatokon vett részt. Elsősorban a Balaton és környékének jellegzetes hangulatait, fény-árnyék viszonyait, színeit, az ember és a természet örök és változó kapcsolatát festi. Díjak: a Magyar Hitelbank díja; Herman Lipót-díj. (Faludy Judit adatközlése nyomán)

[FK1078/Bp60/12] A kép mérete: 27,5 x 39 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Ifj. Iván Szilárd (Budapest, 1955) alkotása. Jelezve Lent "Nyár; ifj. Iván Szilárd (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1974-80 között a budapesti Képzőművészeti Főiskola festő szakán képezte magát. Sarkantyú Simon volt a mestere. Gobelinnel is foglalkozott. 1981 óta a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének tagja. Egyéni (BÁV Kortárs Galéria, Koller Galéria, Szeged, Debrecen, Cegléd, Kecskemét, Nagykanizsa, stb.) és vegyes (London, Ciprus, stb.) tárlatokon vett részt. Elsősorban a Balaton és környékének jellegzetes hangulatait, fény-árnyék viszonyait, színeit, az ember és a természet örök és változó kapcsolatát festi. Díjak: a Magyar Hitelbank díja; Herman Lipót-díj. (Faludy Judit adatközlése nyomán)

[FKC432/Bp75/69] A kép mérete: 18 x 16 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Cselényi Elemér alkotása. Jelezve lent "díszítő művészet linómetszet Cselényi Elemértől (a lemezen)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC298/Bp302/103] A kép mérete: 21 x 50 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Németh András (Budapest, 1941) alkotása. Jelezve lent "- Mártélyi tanya - VII/VII. (AE) Németh András (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Művészeti tanulmányait Budapesten, a Képző- és Iparműv. Gimn.-ban kezdte meg, majd 1961-66 között az MKF sokszorosító grafikai szakán tanári diplomával végzett. Mesterei Fónyi Géza, Ék Sándor. Ösztöndíjasként a bcsabai Kner nyomdában szerzett gyakorlatot, Nyugat- és Kelet-Európában járt tanulmányúton. 1968-79 között rendszeres résztvevő a hazai és külhoni kollektív tárlatokon, országos kiállításokon, elsősorban Szegeden (Nyári Tárlat), Hmvhelyen (Őszi Tárlat), a Csepel Galériában, a Stúdió bemutatkozásain. Elsősorban fa-, az utóbbi két évtizedben színes linómetszeteket készít, főként illusztrációs célzattal. Gyakori témája természetességében is különöset sugalló állatfigura (pulyka, tyúk), növényi forma (torma). Reklámgrafikával is foglalkozik. Ek: 1968-70, 1980: Csepel G.; 1999: Rómaifürdő Isk. Vcsk: 1980: Püspökladány; 1981? Volkshochschule Sinsheim (NSZK); 1984: Meckesheim (NSZK); 1986: Kis Duna G.; 1986: Hamburg; 1987: Angelbachtal (NSZK); 1988: Magyar hét, Lambsheim (NSZK); 1988: Merzig (NSZK); 1989: Városi Kvtár, Saarlouis (NSZK); Tanácsh., Helmstadt (D); Ravenstein (NL); 1990: Magyar hetek, Sinsheim (D); Saarbrücken (D); 1991: Városi Kvtár, Mönchenglabdach (D); 1992: Ueda (JP), FM; 1993: Műv. H., Vác; 1994: Gárdonyi Géza Színház, Eger; Képzőművészeti Szakgimn., Szfvár; 1995: Zeneisk., Dunakeszi; Fót; 1996: Ravenstein (NL); 1997: Iskola G.; Műv. Közp., Kasz. Mk: Albertina, Bécs; MM. (B. S.) Magyar festők és grafikusok adattára 1966-ban végzett a Főiskola sokszorosító-grafikai szakán, mestere Ék Sándor volt. Több Nyugat- és Kelet-európai országban járt tanulmányúton. Csoportos bemutatók mellett önálló tárlatai voltak 1969-ben és 1970-ben Csepelen. – Főként fa- és linómetszeteket készít illusztrációs célzattal. Reklámgrafikával is foglalkozik. – Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1966-ban végzett a Főiskola sokszorosító-grafikai szakán, mestere Ék Sándor volt. Több nyugat- és kelet-európai országban járt tanulmányúton. Csoportos bemutatók mellett 1969-ben, 1970-ben és 1980-ban a Csepel Galériában jelentkezett nagyobb anyaggal. – Főként fa- és linómetszeteket készít, illusztrációs célzattal. Tevékenységének másik területe a reklámgrafika. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. Művészeti tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban kezdte meg, majd 1961-66 között a Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán tanári diplomával végzett. Mesterei: Fónyi Géza és Ék Sándor. Számos európai országban járt tanulmányúton. Ösztöndíjasként a békéscsabai Kner nyomdában szerzett gyakorlatot. 1968-79 között rendszeres résztvevője volt a hazai és külhoni csoportos kiállításoknak, országos tárlatoknak, elsősorban Szegeden, Hódmezővásárhelyen, a Csepel Galériában, a Stúdió bemutatkozásain. Elsősorban fa- és színes linómetszeteket készít, főként illusztrációs célzattal. Gyakori témája természetességében is különöset sugalló állatfigura (pulyka, tyúk), növényi forma (torma). Reklámgrafikával is foglalkozik. Munkáit a Művelődési Minisztérium és a bécsi Albertina gyűjteménye őrzi. (MÉ, LÁ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán Ék Sándor tanítványa volt. Több európai országban járt tanulmányúton. Több hazai tárlaton szerepelt. Főként fa- és linómetszeteket készít illusztrációs célzattal. Reklámgrafikával is foglalkozik. (MÉ)

[FKC975/Bp302/114] A kép mérete: 24 x 43 cm keret nélkül. Készült: Színes linómetszet, Papír A kép Csavlek András (Budapest, 1942) alkotása. Jelezve lent "Sopron télen Csavlek 973 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1968-ban a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Kádár György volt. A Stúdió tagjaként jelentkezett fővárosi és vidéki bemutatókon, a Szegedi Nyári Tárlatokon, a Balatoni Nyári Tárlatokon, a Dunántúli Tárlatokon és a DunapArt Művészeti Társaság kiállításain. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese. 1976-ban az egri Akvarell Biennálén díjazták munkáit. 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. Cs. lírai hangvételű alkotásain sajátos, vizionárius szemlélettel idézi a természeti jelenségek és tájak hangulatát. Egy-egy festményén kevés színt használ, az alaphangot a párás szürkék, kékek adják meg, a kompozíció fogódzópontjain pedig egy-egy élénk, meleg színfolt erősíti a képszerkezetet. Műveit a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteménye őrzi. (MÉ, KF, Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára 1968-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd a Stúdió tagjaként jelentkezett a fővárosi és vidéki tárlatokon. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese, 1976-bn az Egri Akvarell-biennálén díjazták munkáit. - Lírai hangvételű képein sajátos, vizionárius szemlélettel idézi meg a természeti jelenségek és tájak hangulatát. - 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait, majd a STÚDIÓ tagjaként jelentkezett fővárosi, val. vidéki tárlatokon. A Stúdió pályázatainak és kiállításainak többszörös díjnyertese. 1976-ban az Egri Akvarell Biennálén díjazták munkáit. 1978-ban Munkácsy-díjat kapott. Lírai hangvételű alkotásain sajátos, vizionárius szemlélettel idézi a természeti jelenségek és tájak hangulatát. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1968-ban kapott festődiplomát Kádár György növendékeként, azóta gyakori szereplője a művészeti életnek. Egyéni kiállítása 1979-ben a Csók Galériában, 1981-ben Salgótarjánban, 1983-ban Szegeden volt. Egyes művei eljutottak Párizsba, Londonba, Rómába stb. 1978-ban Olaszországban, 1977-ben, 1979-ben és 1981-ben Bulgáriában nyert nemzetközi díjakat. 1978-ban Munkácsy-díjjal tüntették ki. - Lírai hangvételű képein sajátos, vizionárius szemlélettel idézi meg a természeti jelenségek és a tájak hangulatát. Stílusa a dekoratív nonfiguráció felé hajlik, de legjobb munkáiban nem lépi túl a realizmus határait.

[1H713/019] Papír linómetszet üveglap mögött, színes paszpartuban, barna keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Jelzés metszeten belül: IL Jelzés ceruzával jobbra lent: IMRE LAJOS Kép címe balra lent: KRK. SZIGETI UTCA (PUNAT, HORVÁTORSZÁG LINÓ METSZET 6/50) Hátoldalán felirat: IMRE LAJOS KRK. SZIGETI RÉSZLET (PUNAT, HORVÁTORSZÁG) (LINÓ METSZET) Magasság: 27.5 cm Szélesség: 33.5 cm Súly: 0.515 kg Imre Lajos grafikus Hódmezővásárhely, 1936-12-31 Szerző: Tasnádi András Művészeti gimnáziumot, majd műegyetemet végzett, és statikus mérnökként helyezkedett el. Képzőművészeti ismereteit a Luzsicza Lajos vezette képzőművész körben fejlesztette tovább; metszeni Gy. Szabó Bélától és Kós Károlytól tanult. Önálló grafikai mappái: A kuruc szabadságharc 12 nevezetes vára (1976); In memoriam Gabriel Bethlen (1980); Alma Mater Sárospatak 1532-1982 (1982). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1983 • Ráday Könyvtár, Budapest • Kossuth Lajos Művelődési Ház, Miskolc. Forrás: artportal.hu