Jelzett KULCSÁR fafaragás Hunyadi búcsúja

Eladási ár: 46 000 HUF

Leírás

[0E073/UZ-N]
Jelzett, nagyméretű fafaragás, falitál, dísztál.

A fafaragás Benczúr Gyula által 1866-ban megfestett témát ábrázolja,
Hunyadi László búcsúját.

Jelzés középen, lent:
KULCSÁR Z. 1980

Jelzés a hátoldalon:
KULCSÁR Z 1979
KZD-01

Szélesség: 45 cm
Súly: 1.1 kg
 

...egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot.
V. László király esküvel büntetlenséget ígért, és Lászlónak adta atyja minden tisztségét.
Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét,
Mátyást, valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a
Hunyadi párt – Szilágyi Erzsébet és testvére Mihály vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett.
A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli
gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték.
A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá, de Hunyadi még ezután is élt.
Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia,
ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott.
Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és
igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét. Nem sokkal később,
1458-ban Mátyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét.
...egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot.

V. László király esküvel büntetlenséget ígért, és Lászlónak adta atyja minden tisztségét.

Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét, Mátyást, valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a Hunyadi párt – Szilágyi Erzsébet és testvére Mihály vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett.

 

A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték.

 

A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá, de Hunyadi még ezután is élt.

Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott.

Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét. Nem sokkal később, 1458-ban Mátyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét.

 

Forrás: www.wikipedia.hu

 

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 12.

(A műtárgyat eddig 1280-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Jelzett KULCSÁR fafaragás Hunyadi búcsúja

[0E073/UZ-N] Jelzett, nagyméretű fafaragás, falitál, dísztál. A fafaragás Benczúr Gyula által 1866-ban megfestett témát ábrázolja, Hunyadi László búcsúját. Jelzés középen, lent: KULCSÁR Z. 1980 Jelzés a hátoldalon: KULCSÁR Z 1979 KZD-01 Szélesség: 45 cm Súly: 1.1 kg   ...egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot. V. László király esküvel büntetlenséget ígért, és Lászlónak adta atyja minden tisztségét. Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét, Mátyást, valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a Hunyadi párt – Szilágyi Erzsébet és testvére Mihály vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett. A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték. A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá, de Hunyadi még ezután is élt. Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott. Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét. Nem sokkal később, 1458-ban Mátyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét. ...egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot. V. László király esküvel büntetlenséget ígért, és Lászlónak adta atyja minden tisztségét. Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét, Mátyást, valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a Hunyadi párt – Szilágyi Erzsébet és testvére Mihály vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett.   A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték.   A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá, de Hunyadi még ezután is élt. Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott. Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét. Nem sokkal később, 1458-ban Mátyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét.   Forrás: www.wikipedia.hu  

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 12.

(A műtárgyat eddig 1280-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
46 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B035/070] Papír pasztell festmény, paszpartuzva, két üveglap között, világos színű képcsarnokos keretben. Jelzés jobbra lent: DIENES I. Hátoldalán a Képcsarnok vállalat címkéje, rajta felirat: Művész neve : DIENES ISTVÁN Művészeti alkotás címe : DOMBOK Magasság: 50 cm Szélesség: 70 cm Súly: 4.225 kg Dienes István Budapest, 1905 - 1977, Budapest Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett 1937-ben. Mesterei: Nagy Sándor, Réti István. A főiskolán barátságot kötött Szabados Jenővel, Iván Szilárddal, Kling Györggyel, Breznay Józseffel, Mácsai István és Szűcs Istvánnal. Ezen barátságok élete végéig elkísérték.  1937-ben Nemes Marcell-díjat, 1948-ban minisztériumi díjat kapott. Munkáival kiállításokon szerepelt a Nemzeti Szalonban és az Ernst Múzeumban. 1937- 38-ban ösztöndíjas tanársegédként működött a főiskola freskó szakán. 1935-1957 között rendszeresen részt vett a Műcsarnok csoportos tárlatain. 1964-ben gyűjteményes kiállítása volt a budapesti Derkovits Teremben. Falfestményt készített a gönci katolikus templom számára. 1953-tól szabadúszóként, 1956-tól az Istókovics Kálmán vezette alkotói közösség tagjaként alkotott, amig az fennállt.   Kiállításai Válogatott csoportos kiállítások: 1935 1937 Magyar Képzőművészeti Főiskola kiállítás, Budapest 1940 Tavaszi Szalon, Műcsarnok, 1947 Magyar Művészhetek Reprezentatív Kiállítása, január, Budapest 1951 Magyar képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 2. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1953 3. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 Tavaszi tárlat, Műcsarnok, Budapest   Egyéni kiállítások 1964 Gyűjtemény kiállítás, Derkovits Terem, Budapest 1975 Gyűjtemény kiállítás, Tanácsháza, Gönc   Forrás: kieselbach.hu
Dienes István: "Dombok"
66 000 HUF
[2B033/084] Papír akvarell festmény, virágcsendélet, üveglap mögött, paszpartuban, hibátlan állapotú aranyozott modern keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Datált jelzés balra lent: MAGYARNÉ DERSZIB ETI 1999 Magasság: 68.5 cm Szélesség: 54.5 cm Súly: 2.3 kg Magyarné Derszib Eti   1948-ban született Sopronban. Folyamatosan itt él és dolgozik, mint rajz- matematika-fizika szakos tanár. 13 éves kora óta rendszeresen fest. Példaképei a francia impresszionisták: Monet, Degas és követőik, de leginkább Renoir. Kedvelt témái: öreg házak, falu- és városrészletek, tájképek, virágcsendéletek, portrék, állatok... Főleg aquarellel dolgozik, de gyakran alkalmaz olaj- és tustechnikát is. 1990-től saját festőiskolát vezet a gyakorlati festészet iránt érdeklődő soproniak összefogására. Ugyanebben az évben elnyerte a CZIFFRA ALAPÍTVÁNY ösztöndíját. Így egy hónapig festhette Párizs és Senlis környékét, miközben a senlisi Chapelle Royale-ban kiállított képeivel nagy elismerést aratott. Következésképp 1996 nyarán ismételten élvezhette az alapítvány és a franciák vendégszeretetét. 1999-ben Nagycenkre költözött. Azóta fő hivatása festő. Alkotásai magángyűjtőknél az összes kontinensen megtalálhatók, de Európa néhány Liszt Ferenc múzeumában is. A megújult Soproni Képzőművészeti Társaság egyik alapító tagja. Eddigi önálló kiállításai: Magyarország - Sopron, Kapuvár, Győr, Pécs, Esztergom, Dorog, Budapest, Szentendre, Celldömölk, Mohács, Sárvár, Mosonmagyaróvár, Nagycenk; Ausztria - Gumpoldskirchen, Lutzmannsburg, Raiding; Németország - Landau;     Forrás: sopronikepzomuveszetitarsasag.hu
Magyarné Derszib Eti : Rózsacsokor kék vázában
55 000 HUF