Jelzett KULCSÁR fafaragás Hunyadi búcsúja

Eladási ár: 46 000 HUF

Leírás

[0E073/UZ-N]
Jelzett, nagyméretű fafaragás, falitál, dísztál.

A fafaragás Benczúr Gyula által 1866-ban megfestett témát ábrázolja,
Hunyadi László búcsúját.

Jelzés középen, lent:
KULCSÁR Z. 1980

Jelzés a hátoldalon:
KULCSÁR Z 1979
KZD-01

Szélesség: 45 cm
Súly: 1.1 kg
 

...egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot.
V. László király esküvel büntetlenséget ígért, és Lászlónak adta atyja minden tisztségét.
Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét,
Mátyást, valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a
Hunyadi párt – Szilágyi Erzsébet és testvére Mihály vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett.
A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli
gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték.
A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá, de Hunyadi még ezután is élt.
Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia,
ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott.
Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és
igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét. Nem sokkal később,
1458-ban Mátyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét.
...egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot.

V. László király esküvel büntetlenséget ígért, és Lászlónak adta atyja minden tisztségét.

Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét, Mátyást, valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a Hunyadi párt – Szilágyi Erzsébet és testvére Mihály vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett.

 

A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték.

 

A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá, de Hunyadi még ezután is élt.

Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott.

Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét. Nem sokkal később, 1458-ban Mátyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét.

 

Forrás: www.wikipedia.hu

 

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 12.

(A műtárgyat eddig 1257-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Jelzett KULCSÁR fafaragás Hunyadi búcsúja

[0E073/UZ-N] Jelzett, nagyméretű fafaragás, falitál, dísztál. A fafaragás Benczúr Gyula által 1866-ban megfestett témát ábrázolja, Hunyadi László búcsúját. Jelzés középen, lent: KULCSÁR Z. 1980 Jelzés a hátoldalon: KULCSÁR Z 1979 KZD-01 Szélesség: 45 cm Súly: 1.1 kg   ...egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot. V. László király esküvel büntetlenséget ígért, és Lászlónak adta atyja minden tisztségét. Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét, Mátyást, valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a Hunyadi párt – Szilágyi Erzsébet és testvére Mihály vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett. A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték. A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá, de Hunyadi még ezután is élt. Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott. Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét. Nem sokkal később, 1458-ban Mátyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét. ...egy tisztázatlan vita során Hunyadi és hívei meggyilkolták Cillei Ulrikot. V. László király esküvel büntetlenséget ígért, és Lászlónak adta atyja minden tisztségét. Ezután azonban az uralkodó mégis megszegte esküjét, Budára rendelte Hunyadi Lászlót és öccsét, Mátyást, valamint néhány hívüket, és börtönbe vetette őket. Az események hatására a Hunyadi párt – Szilágyi Erzsébet és testvére Mihály vezetésével – polgárháborús helyzetet teremtett.   A királyi tanács minden törvényes formaságot mellőzve rövidesen kimondta, hogy Lászlót fővesztésre ítéli gyilkosságért és felségárulásért, és 1457. március 16-án Budán, a Szent György téren lefejezték.   A legenda szerint a hóhér háromszor sújtott le rá, de Hunyadi még ezután is élt. Az akkori törvények szerint ilyen esetben a királynak kegyelmet kellett volna adnia, ezt azonban nem tette meg, és a bakó végül már nem hibázott. Ez is azt mutatja, hogy a kortársak és a későbbi korok is mennyire alávaló és igazságtalan tettnek tartották a magyar történelem e fájdalmas eseményét. Nem sokkal később, 1458-ban Mátyás király kihantoltatta, és ünnepélyesen Gyulafehérvárott, apjuk mellett helyezte örök nyugalomra fivérét.   Forrás: www.wikipedia.hu  

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 12.

(A műtárgyat eddig 1257-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
46 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2A010/Z023] Hibátlan állapotú, jelzett, részben mázas biszkvit porcelán szobor. Hátoldalán mélynyomott jelzés: SJ *C ( SARKANTYU JUDIT ) Magasság: 28.6 cm Szélesség: 5.8 cm Hosszúság: 8 cm Súly: 0.64 kg Sarkantyu Judit keramikus Születési hely: Szakály Születési dátum: 1947 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  "Meséim" - Sarkantyu Judit keramikusművész kiállítása Mesterei: Csekovszky Árpád, Litkei József. 1968-tól a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanul, tanárai: Csekovszky Árpád, Litkei József. 1973: FIM burkolóanyag-pályázat, III. díj; 1975: Az év legszebb terméke, Iparművészeti Vállalat; 1976: A Csontváry Teremben megrendezett csoportos kiállításon a Művészeti Alap nívódíja; 1985: a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nívódíja. 1973-tól az Iparművészeti Vállalat Mázsa utcai Kerámia Üzemének volt a tervezője, majd 1979-től önálló tervezőként dolgozik saját műtermében. 1977-ben részt vett a Kerámia a kertben szimpóziumon, 1981-ben a Kecskeméti Kerámia Stúdió ösztöndíjasa volt. 1985-ben Siklóson dolgozott egy tíztagú szobrászcsoporttal. 1973-79 között az üzemi tervezés mellett anyagkísérleteket és építészeti munkákat végzett. Ezt követően az önálló technika és stílus kialakítása, folyamatos anyag- és formakísérletek következnek. Alapvetően enteriőr kerámiákat készít, figurális kőplasztikákat és faliképeket samottból és porcelánból. Egyéni kiállítások 1984 • Kossuth Lajos Művelődési Ház, Kölesd [Sarkantyu Simonnal] • Babits Mihály Művelődési Ház, Szekszárd • Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ, Debrecen 1988 • Vigadó Galéria, Budapest 1990 • Csók Galéria, Budapest • Kastélygaléria, Szirák 1996 • Csók Galéria, Budapest [Kiss Roóz Ilonával, Pannonhalmi Zsuzsával] 2000 • Szárnyak és árnyak, Szent Mihály-kápolna • Vincze Galéria, Szentendre. Válogatott csoportos kiállítások 1971 • Magyar Iparművészeti Főiskola Jubileumi Kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1974 • Mai magyar iparművészet, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 • Köztulajdon 1945-75, Műcsarnok, Budapest 1976 • Műcsarnok Szoborkiállítása, Őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, Budapest 1981 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest 1982, 1984 • VII., VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest Nemzetközi Mini Kerámia Triennálé, Zágráb 1985 • Iparművészeti Vállalat Jubileumi Kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest 1986 • A zsennyei Művésztelep tíz éve, Szombathely 1986, 1990 • Pest Megyei Iparművészeti Tárlat, Képtár, Szentendre 1987 • Kölesdi program 10 éve, Művészetek Háza, Szekszárd 1990, 1993, 1995, 1996 • MKT kiállítása, Csók Galéria, Budapest 1994 • Magastűzön, A MKT kiállítása, Gödöllői Galéria Őszi Kerámia Kiállítás, Palme Ház, Budapest 2001 • Szentendre Salonban, MűvészetMalom, Szentendre. Művek közgyűjteményekben Nemzetközi Kerámia Stúdió Gyűjtemény, Kecskemét • Janus Pannonius Múzeum, Pécs. Köztéri művei kerámia fríz (terrakotta, 1975, Somoskőújfalu, határátkelő állomás vámkezelő terem fala) térelválasztó rács és nagyméretű virágtartók (samott-porcelán keverék, mázatlan, 1986, Budapest, Államigazgatási Számítógépes Központ aulájában) plasztika, kerámia csobogókút (samott, 1990, Szekszárd, Mezőgazdasági Kombinát kajmádi kastélyának kertje) Irodalom  ~ kerámia képei és figurái, Művészet, 1984/4. VADAS J.: ~ kiállítása, Magyar Ifjúság, 1988. június 10. porcelán és samott faliképei, Magyar Iparművészet, 2000/4.  Szentendre, 2000. Forrás: www.artportal.hu
Sarkantyu Judit : Kék ruhás hölgy porcelán szobor 28.6 cm
44 000 HUF
[2A009/X326] Hibátlan állapotú, jelzett, talapzaton gugoló, pisztollyal játszó, festett terrakotta puttó szobor. A talapzaton elöl karolt jelzés: BORY J. 1910 Magasság: 24.5 cm Szélesség: 11.5 cm Hosszúság: 12 cm Súly: 2 kg Bory Jenő (Székesfehérvár, 1879. november 9. – Székesfehérvár, 1959. december 20.)  Magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár, 1943-tól 1945-ig a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora. Leghíresebb alkotása a „magyar Tádzs Mahal”-ként emlegetett székesfehérvári Bory-vár. Felesége Komócsin Ilona (1885–1974) festőművész volt. A József Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett (1903). Stróbl Alajosnál három évig mintázni tanult, majd a Mintarajziskolában Székely Bertalan festőnövendéke. Németországba (1905), majd ösztöndíjjal Olaszországba ment tanulmányútra (1906–1907); Carrarában, Pablo Triscorinál, a márványfaragást sajátította el. Kiállító művész (1906-tól). Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola r. tanára (1911–1920), a József Műegyetemen a szobrászat előadó tanára (1920-tól), a Képzőművészeti Főiskola rektora (1943-tól). Találmánya a pirobazalt nevű fekete kerámia. Az 1920-as évek elejétől a Székesfehérvár melletti Máriavölgyben építtette fel saját tervei alapján a Bory-várat betonból, neoromán stílusban. A plasztikai részek is tőle származtak. Néhány székesfehérvári vonatkozású érme is ismeretes.   forrás: intezet.nori.gov.hu, hu.wikipedia.org
Bory Jenő : Puttó pisztollyal - festett terrakotta szobor 24.5 cm
95 000 HUF