Jelzett vásárhelyi kerámia edény 24 cm

Eladási ár: 15 000 HUF

Leírás

[1S057/X286]
Nagy méretű, jelzett, szürkéskék színű, mázas, kézzel festett vásárhelyi fedeles cserép edény, szilke.

Alján jelzés:
HMV

Magasság: 24 cm
Szélesség: 15.5 cm
Hosszúság: 21 cm
Súly: 1.93 kg

Tulajdonságok

Jelzett: Igen
Anyag: kerámia
Alkotó: Hódmezővásárhelyi

vásárlási információk

Feltöltve: 2024. június. 06.

(A műtárgyat eddig 254-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Jelzett vásárhelyi kerámia edény 24 cm

[1S057/X286] Nagy méretű, jelzett, szürkéskék színű, mázas, kézzel festett vásárhelyi fedeles cserép edény, szilke. Alján jelzés: HMV Magasság: 24 cm Szélesség: 15.5 cm Hosszúság: 21 cm Súly: 1.93 kg

További részletek
Jelzett: Igen
Anyag: kerámia
Alkotó: Hódmezővásárhelyi

vásárlási információk
Feltöltve: 2024. június. 06.

(A műtárgyat eddig 254-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
15 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1Y462/Z065] Hibátlan állapotú, jelzett kortárs Vertel Andrea kerámia kisplasztika, kerámia figura - Madonna szobor, anya gyermekével. Hátoldalán karcolt jelzés: VA (Vertel Andrea) Magasság: 27.7 cm Szélesség: 17 cm Hosszúság: 11 cm Súly: 1.135 kg Vertel Andrea keramikus Budapest, 1953-08-15 1971: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, mesterei: Sándor István, Lőrincz Győző. 1993: a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió ösztöndíja. 1975-től az Iparművészeti Vállalat és a Képcsarnok galériában forgalmazta munkáit. Egyedileg mintázott figurális kerámiát készít. Porcelánt és samottot is használ, a finom és a durva anyagok ellentétét aknázza ki alkotásaiban. Irodalom KESZTHELYI K.-LACZKÓ I.: A magyar kerámiaművészet I. Alkotók, adatok 1945-1998, Budapest, 1999. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1980 • Videoton Művelődési Ház, Székesfehérvár 1989 • Képcsarnok, Sopron • Dési Huber Terem, Veszprém • Kommunális Galéria, Vác • Idea Castellum • Puchheim 1991 • Royal Art Galéria, Tihany 1995 • Képcsarnok, Sopron • Medgyessy Terem, Debrecen • Rudnay Terem, Eger • Kastély Galéria, Kapolcs • József Attila Művelődési Ház, Göd Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1988 • Internationales Art Festival, Deutsches M., München 1993 • Art revue Budapest, Budapest • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom 1996 • XIV. Országos Kerámia Biennálé, Pécs. Forrás: artportal.hu 
Vertel Andrea kerámia figura - Madonna 27.7 cm
45 000 HUF
[1Y461/Z065] Hibátlan állapotú, jelzett kortárs Vertel Andrea kerámia kisplasztika, kerámia figura - férfi virágcsokorral. Hátoldalán karcolt jelzés: VA (Vertel Andrea) Magasság: 24.2 cm Szélesség: 11.5 cm Hosszúság: 10 cm Súly: 0.8 kg Vertel Andrea keramikus Budapest, 1953-08-15 1971: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, mesterei: Sándor István, Lőrincz Győző. 1993: a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió ösztöndíja. 1975-től az Iparművészeti Vállalat és a Képcsarnok galériában forgalmazta munkáit. Egyedileg mintázott figurális kerámiát készít. Porcelánt és samottot is használ, a finom és a durva anyagok ellentétét aknázza ki alkotásaiban. Irodalom KESZTHELYI K.-LACZKÓ I.: A magyar kerámiaművészet I. Alkotók, adatok 1945-1998, Budapest, 1999. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1980 • Videoton Művelődési Ház, Székesfehérvár 1989 • Képcsarnok, Sopron • Dési Huber Terem, Veszprém • Kommunális Galéria, Vác • Idea Castellum • Puchheim 1991 • Royal Art Galéria, Tihany 1995 • Képcsarnok, Sopron • Medgyessy Terem, Debrecen • Rudnay Terem, Eger • Kastély Galéria, Kapolcs • József Attila Művelődési Ház, Göd Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1988 • Internationales Art Festival, Deutsches M., München 1993 • Art revue Budapest, Budapest • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom 1996 • XIV. Országos Kerámia Biennálé, Pécs. Forrás: artportal.hu 
Vertel Andrea kerámia figura - Férfi virágcsokorral 24 cm
38 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1R579/X150] Régi szép állapotú, hódmezővásárhelyi fehér mázas kerámia teáskészlet. A készlet darabjai korából és használatból eredő kisebb mázkopások találhatók. Az egyik tányér széle sérült, lásd fotó. A készlet darabjai: - 1 darab nagyobb méretű teás kiöntő (19.7 x 13 x 20 cm) - 1 darab kiöntő (16 x 13.5 x 17.5 cm) - 1 darab három lábon álló fedeles cukortartó bonbonier (12 x 12.5 x 14.3 cm) - 6 darab teáscsésze (6.3 x 9.3 x 12.3 cm) - 6 darab alátét tányér (13.7 cm) Alján jelzés: BAÁN I. KOSZORÚS M. HMV 1940 Súly: 3.78 kg Hódmezővásárhelyi Kismesterek A 19. század második felére országos jelentőségűvé nőtt vásárhelyi fazekasság a század végére komoly kihívásokkal nézett szembe. Míg korábban a háztartások edényszükségletének szinte egyedüli kielégítőiként dolgoztak, ekkorra megjelentek az gyári zománcos és keménycserép edények, sőt a porcelán tálak, bögrék is elérhetők váltak. A fazekasok nehezen tudták felvenni a versenyt az olcsó termékekkel, ezért arra kényszerültek, hogy új, piacképes kerámiákat készítsenek. A polgárosuló parasztság igényei megváltoztak, s ez tárgyi világukban, így lakberendezésükben is megnyilvánult. Szobáikban a festett ládákat, tékákat polgári ízlésű bútorokkal cserélték le, díszként pedig vázákat, falitányérokat, virágtartókat helyeztek el. Ezt az új igényt ismerték fel a fazekasok és egyre többen tértek át a díszedények készítésére amellett, hogy egyes használati edények iránt még sokáig megmaradt a kereslet. A fazekasok törekvésére ösztönző erőként hatott a vásárhelyi művészek által 1912-ben megalapított Majolikatelep tevékenysége, és annak sikerei a kiállításokon. A Telep első termékein felbukkan a helyi népi kerámia, forma- és színvilága, néhány motívuma, ugyanakkor a kor stílusirányzata, a szecesszió is alapvetően meghatározta cseréptárgyaik kialakítását. A látványos, színes, polgári otthonokba jól illeszkedő kerámiák a fazekasok számára mintául szolgáltak. A korongosok és a festőasszonyok révén terjedtek a formák, minták a Telep és a kisműhelyek között. Ez utóbbiakban azonban nem egyszerű másolatok születtek, hanem a mesterek és írókásaik a saját ízlésüknek megfelelően dolgozták át a művészek által tervezett kerámiákat, megteremtve így a saját népi szecessziós stílusukat.   Ennek képviselői közül kiemelkedik Baán Imre, Csenki István és Lázi János hármasa, akik festőasszonyaik, a Lázi lányok révén, egységes stílust alakítottak ki. Az 1920-as évektől 1950-ig terjedő munkásságuk a hódmezővásárhelyi népi szecesszió legmarkánsabb vonalát képviseli, melynek virágkora az 1930-as, ’40-es évekre tehető. A stílus meghatározó egyénisége, a legváltozatosabb örökséget ránk hagyó Baán Imre (1894-1961) ezüstkoszorús mester. Az ő munkásságára hatott legerőteljesebben a Majolikatelep 1910-es, ’20-as évekbeli kerámiáinak formavilága és díszítése....   Forrás: https://www.folkartnouveau.com/gyujtemeny/hodmezovasarhelyi-kismesterek 
Régi jelzett Baán Imre kerámia teáskészlet 1940 Hódmezővásárhely
255 000 HUF
[1F867/UZ-N] Szép állapotú, jelzett extra nagy méretű, népi motívumokkal díszített gazdagon díszített, madaras, zöld mázas kerámia pálinkás butella. Oldalán felirat: "AZ EMBERNEK MEGJELENIK EGY REGÉNYE, ÉS HA TEHET RÓLA, HA NEM DE ÍRÓ LESZ AZONNAL, AKIRE EZENTÚL EGYRE MÉLYEBB SODRÁSSAL ÁRAD A VILÁG. NINCS IRGALOM MERT NINCS MEGÁLLÁS..." (SZABÓ PÁL) KÉSZÜLT A BUTELLA KÁRÁSZ JÓZSEF RÉSZÉRE, HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN 1984-BEN MÓNUS F. Magasság: 36 cm Szélesség: 14.5 cm Súly: 1.775 kg Mónus Ferenc Hódmezővásárhelyen született 1931-ben, ugyanott hunyt el 1999-ben. Fazekas apja 12 gyermeke közül az utolsó előttiként született. Sándor bátyja 22 évvel volt idősebb nála. Ő is a fazekas műhelyben nevelkedett. 12 évesen már hajtotta a korongot. 1945-48 között végezte az ipariskolát, közben apjánál volt tanuló. Szabadulása után apja műhelyében maradt. Használati és díszedényeket készítettek és piacoztak velük.1951-ben Hódmezővásárhelyen megalakult az Agyagiparosok Háziipari Szövetkezete, ahová apjával és testvéreivel együtt lépett be, 1957-ig itt dolgozott. Mestervizsgát tett majd önálló műhelyt indított. Készített cserépkályhát, dolgozott egy üveg és porcelánértékesítő vállalatnak, majd 1969-ben tért vissza a korongolt edények készítéséhez. 1966-1992-ben a Budapesti Háziipari Szövetkezet tagja lett, az országos ismertség, elismerések ekkor kezdődtek alkotó életében. A szakmai pályázaton nívódíjat kapott, 1982-ben a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel jutalmazták. Alkotásaival számos hazai városban szerepelt. A Háziipari Szövetkezet megszűnése után is folyamatosan zsűriztetett. Munkássága során mindvégig a vásárhelyi fazekas hagyományokat kutatta és alkalmazta. Belenőtt a 19. századi fazekasság forma és motívumvilágába, kialakítva ebből önálló stílusát. Fennálló edényei az újvárosi fazekas stílust követik, ebből alakította ki a lakásdísznek szánt nagyított butellákat, Miskákat, padlóvázáit. Étkészletei, tányérjai használati funkciójúak, szívesen alkalmazta a csúcsi fehér alapon kék írókás díszítményt. Áttört, nagyméretű edényeinek korongozása önmagában is bizonyítja magas fokú technikai tudását. Így nyilatkozott: „Fazekas vagyok, nem keramikus, mert a fazekas fogalma a korongnál kezdődik és a korongnál végződik.” Több országos díjjal jutalmazták, a Pro Urbe díjat szülővárosa 198-ben adományozta neki. 1967-ben népi iparművész címet kapott. 1976-ban kapta meg a Népművészet Mestere kitüntető címet. Forrás: http://www.studiolum.com/nm/hu/monusferenc.htm  
Hatalmas Mónus Ferenc feliratos zöld kerámia butella 36 cm
62 000 HUF