Joseph Skelton és J. Willis (metszette: J. Skelton és H. Winkles) : Bampton katedrális

Verkaufspreis: 42 000 HUF

Leírás

[FKC743/Bp208/17]
A kép mérete: 28 x 21 cm keret nélkül.
Készült: Színes rézmetszet, Papír
A kép Joseph Skelton és J. Willis (metszette: J. Skelton és H. Winkles) alkotása.
Jelezve: lent
A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett:
Típus:
Témakör:

2025. August. 15.

(Das Produkt haben bisher 23-mal gesehen.)

Verkäufer:
Empfang:
Bezahlung:

Joseph Skelton és J. Willis (metszette: J. Skelton és H. Winkles) : Bampton katedrális


nützlich!
[FKC743/Bp208/17] A kép mérete: 28 x 21 cm keret nélkül. Készült: Színes rézmetszet, Papír A kép Joseph Skelton és J. Willis (metszette: J. Skelton és H. Winkles) alkotása. Jelezve: lent A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Weitere Details
Hordozó: papír
Jelzett:
Típus:
Témakör:

2025. August. 15.

(Das Produkt haben bisher 23-mal gesehen.)

Verkäufer:
Empfang:
Bezahlung:


Verkaufspreis:
42 000 HUF
Bisher 0 Angebot auf dieses Produkt.

[1W707/Z035] Régi, hibátlan állapotú, talapzaton álló, festetlen Herendi porcelán figura, Hadik András lovasszobra. A csákó tolldísze restaurátor által szakszerűen javított. Alján mélynyomással: HEREND Formaszám: 5475 Talapzaton formatervező neve: VASTAGH GYÖRGY BUDAPEST 1937 Magasság: 32.5 cm Szélesség: 10 cm Hosszúság: 27.5 cm Súly: 1.42 kg Hadik András (hadvezér)  [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Ez a szócikk a hadvezérről szól. Hasonló címmel lásd még: Hadik András (egyértelműsítő lap). Hadik András Hadik András (Georg Weikert festménye, 1783) Erdély kormányzója Hivatali idő 1764. július 17. – 1768. március 7. Előd Adolf Nikolaus Buccow Utód Karl O’Donnell Az Udvari Haditanács elnöke Hivatali idő 1774 – 1790. március 12. Előd Franz Moritz von Lacy Utód Michael Johann von Wallis Katonai pályafutása Csatái Lengyel örökösödési háború Született 1710. október 16.  Magyarország, Csallóköz Elhunyt 1790. március 12.(79 évesen)  Habsburg Birodalom, Bécs Szülei Hadik Mihály, Hardy Franciska Házastársa Francziska Lichnowsky Gyermekei Mária Jozefa, János, Károly József, András Foglalkozás Condottieri Díjak Knight Grand Cross of the Military Order of Maria Theresa   A Wikimédia Commons tartalmaz Hadik András témájú médiaállományokat. Gróf futaki Hadik András (németül: Andreas Reichsgraf Hadik von Futak; Csallóköz, 1710. október 16. – Bécs, 1790. március 12.) magyar huszártábornok, császári tábornagy (Feldmarschall), földbirtokos, politikus. Ükunokája: Hadik JánosUnokája: Hadik Ágoston   Tartalomjegyzék    [elrejtés]  1Élete 1.1Pályafutása 1.2Berlin megsarcolása 1.3További karrierje 1.4Házassága és gyermekei 2Emlékezete 2.1Szobra 3Irodalom 4Külső hivatkozások 5Jegyzetek    Élete[szerkesztés]  Pályafutása[szerkesztés] Hadik András kisnemesi családba született futaki Hadik Mihály és Hardy Franciska harmadik gyermekeként. Életútja jellemző példája annak, hogy milyen karrierlehetőségek nyíltak a 18. században a császári hadseregben a magyar nemesek számára. Szolgálatát 1732-ben kezdte egy magyarokból szervezett huszárezredben, ahol nagyon gyorsan haladt előre a ranglétrán. 1744-ben ezredes, 1747-ben tábornok lett. Mária Terézia szolgálatában részt vett az osztrák örökösödési háborúban, majd a hétéves háborúban (1756–63). 1759-ben már lovassági tábornokká léptették elő. 1762-63-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnoka lett.  Berlin megsarcolása[szerkesztés] 1757. október 10-én kalandos vállalkozásba kezdett, nevezetesen a sziléziai Habsburg–porosz frontvonaltól 450 kilométerre északra fekvő Berlin, Nagy Frigyes porosz király fővárosának elfoglalásába. A porosz uralkodó ezekben a napokban ugyanis nem tartózkodott Berlinben, hanem személyesen irányította összevont haderőit a Habsburgok és franciák elleni távoli háborús fronton, Naumburgnál, így a Sziléziából Berlinbe vezető országút katonai védelem nélkül maradt. Hadik András 4320 katonájával, köztük a saját nevét viselő Hadik-huszárezred és a Baranyay-huszárezred válogatott magyar lovasaival indult útnak. Az ellenséges hátországban a felfedezést elkerülendő az éjszaka leple alatt meneteltek, míg napközben elrejtőzve pihentek. Ily módon mindössze hat nap alatt tették meg az ellenség földjén a jelentős távolságot (450 kilométert, vagyis naponta mintegy 70–80 km-t). Külön érdekessége a vállalkozásnak, hogy Hadik a gyalogságot a huszárok mögé ültetve szállíttatta. A Berlin falai alatt meglepetésszerűen megjelenő magyar huszárok a város átadását és hatalmas hadisarc kifizetését követelték. Ám a város tanácsa és a katonai kormányzó képtelenségnek találta a komolyabb ellenséges ostromgyűrű hírét, ezért a fizetést megtagadták, mire Hadik a tüzérségét azonnal a városkapuk elé állíttatta. Az ágyútűz a város főkapuját betörte, a porosz őrség elmenekült. A huszárok fergeteges rohama a városban ellenálló 5500 főnyi helyőrséget szétszórta és foglyul ejtette. A városi tanács vezetői ezután már azonnal kifizették az óriási, 215 000 talléros összeget. A pénz egy részét Hadik a katonái között osztotta szét. A várost magát megkímélte, csapatát erős fegyelem alatt tartotta, és nem vitt el egyebet, csak hat porosz zászlót, valamint Mária Terézia részére személyes ajándékként két tucat női kesztyűt, amelyekre a város címerét hímeztette. A magyar huszárok csak egy napig tartózkodtak az elfoglalt városban, amíg a kesztyűk elkészültek. Nagy Frigyes csak október 13-án értesült az ellenség hátországbeli mozgásáról, és rögtön jelentős csapatokat küldött Berlin védelmére, ezek azonban csak 18-án érkeztek meg. Hadik az előző éjszaka már elhagyta a várost, és erőltetett menetben, nagy kerülővel visszaindult a sziléziai frontvonal felé. Útközben egy huszárkülönítmény Oderafrankfurtvárosát is megsarcolta. A sereg pihenés nélkül menetelt, és bár oldalvédje többször is összeütközött a porosz huszárokkal, végül szerencsésen megérkeztek a Habsburg ellenőrzés alatt álló területre. Hadik vesztesége 88 ember és 57 ló volt, ezzel szemben Berlinből 425 porosz hadifoglyot hozott magával.  További karrierje[szerkesztés] Berlin megsarcolása a történelem leghíresebb huszárcsínyeként ismert, ami a porosz királynak óriási szégyen volt, ellenségeinek pedig nevetség tárgyául szolgált. Hadik Andrást tettéért a Mária Terézia-rendnagykeresztjével tüntették ki. A háború befejezése után hatalmas birtokokat, valamint grófi rangot kapott. 1763-ban egy ideig budai katonai kormányzó, majd 1764-68 között Erdély katonai főparancsnoka és királyi biztosa, az erdélyi kormányszék vezetője lett. Ebben a minőségében – Magyarországon elsőként – ő indítványozta a jobbágyrendszerfelszámolását. 1769-ben a karlócai illír nemzeti kongresszus kormánybiztosává nevezték ki. 1772-ben a Habsburg csapatok fővezére, majd a Habsburg Birodalomhoz csatolt lengyel–román terület, Bukovina első polgári kormányzója lett. 1774-től tábornagy és a bécsi Udvari Haditanács elnöke volt. Élete utolsó évtizedére mind a Habsburg Birodalomban, mind Magyarországon a legkiválóbb hadvezérnek tartották, és az övéhez hasonló fényes karrier példátlan maradt. Élete végén kegyelmet eszközölt ki a Habsburg kényszersorozás elől Moldvába menekült székelyeknek és családjaiknak, akiket az általa kormányzott Bukovinában telepített le. A bukovinai székely települések közül Hadikfalvát és Andrásfalvát is őróla nevezték el hálából.  Emlékezete[szerkesztés] Van több Hadik-kastély is, egy Hadik András utca a XII. kerületben, és számos egyéb szervezet is viseli a Hadik nevet. Nevezetes Hadik hely volt a Hadik kávéház, amely a közeli Hadik laktanyáról kapta a nevét. A Magyar Honvédség 42. Baranya Felderítő Zászlóaljának mélységi felderítő ejtőernyős százada gróf Hadik András nevét viselte, egészen a zászlóalj megszűntéig. 2004. szeptember 1-jétől a szlovák Védelmi Minisztérium a fegyveres erők új Akadémiáját nevezte el róla. Bécsben, a 14. kerületében 1894 óta van Hadik köz (németül: Hadikgasse), és Hadikpark, amely Schönbrunni kastéllyalszemben található. Kőszegen, a volt Bencés Gimnázium helyén emléktábla őrzi annak emlékét, hogy Hadik András valaha itt tanult. Szobra[szerkesztés]   Hadik András szobra, amely egyúttal a hármas huszárok emlékműve, a Budai Várnegyedben a Szentháromság utca – Úri utca sarkon található. 1937. április 29-én avatták fel; készítője Vastagh György. „Mágikus” erejében sokáig hittek a közeli BME központi kollégiumban lakó fiatalok, de számtalanszor nézik meg a szobrot még ma is a kíváncsiskodók. Sokszor csak a szobor egyetlen pontjára, a ló heréjére koncentrálnak, amelyet a volt kollégisták szidollal fényesítettek – revétlenítettek – a diákvirtus jegyében. Történt ez időnként annak ellenére, hogy a szobrot rendőrök felügyelték. A diákság ezt kicselezendő, jóval a diplomaosztó előtt kifényesítette a szobor ezen részét, aztán cipőkrémmel bekente, amit a megfigyelés mellett is egy mozdulattal le lehetett törölni egy óvatlan pillanatban. Bár a várban lévő kollégium épületét ma már más célra használják, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának hallgatói mérnökké válásukkor még ápolják a szobornál a hagyományokat.[1] A hagyomány alapja az, hogy a második világháborús bombázást épségben vészelte át a szobor, bár a környező épületek súlyos sérüléseket szenvedtek. Erről egy korabeli fénykép is tanúskodik, amely a diavetítőben is látszik (a 4.). Forrás: wikipédia.hu
VASTAGH GYÖRGY: Hadik András festetlen Herendi porcelán lovasszobra 32.5 cm
190 000 HUF
[FKC693/Bp201/38] A kép mérete: 86 x 71 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Henczné Deák Adrienne (Budapest, 1890, Budapest, 1956) alkotása. Jelezve balra lent "Henczné, Deák Adrienne" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt, majd Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és a jászapáti művésztelepen dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életképdíjat. "Csendélet" című olajfestménye a Magyar Nemzeti Galériában található. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt. később Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és jászapáti művésztelepeken dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életkép-díjat. "Csöndélet" c. olajfestménye az MNG-ben van. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Deák-Ébner Lajos és Bosznay István tanítványa volt. Később Márton Ferencnél állatrajzot tanult. Nyaranta a sárospataki és a jászapáti művésztelepeken dolgozott. 1938-ban elnyerte a Halmos-féle életképdíjat. "Csendélet" c. olajfestménye a MNG-ban található. (Éber)
Henczné Deák Adrienne : Sárga virágok
450 000 HUF

gleiche Produkten der Kategorie

[FKC207/Z25] A kép mérete: 29 x 39,5 cm keret nélkül. Készült: Rézmetszet, Papír A kép Rékassy Csaba (Budapest, 1937) alkotása. Jelezve jobbra lent "Rékassy Cs. (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A fővárosi Képzőművészeti Gimnáziumban grafikai tanszakra járt. Litográfiát, linót és fametszést tanult. A Főiskolán festőművész oklevelet kapott, diplomamunkája egy kerámia falikép volt. Kádár György növendékeként végzett. Tanulmányúton járt Itáliában. 1964 óta számos hazai és külföldi bemutatón szerepelt. Rendszeresen részt vett a miskolci Országos Grafikai Biennálén és a hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatokon. Évente szerepel a Fiatal Képzőművészek Stúdiója "Stúdió2 kiállításain. Grafikai munkái jelen voltak a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, a Sao-Paulói, Buenos Aires-i, krakkói, firenzei és tokiói biennálékon. Dolgozott a hódmezővásárhelyi, 1986-88 között a mezőtúri művésztelepen. Díjak: Tornyai-plakett; Munkácsy-díj; a Tokiói Grafikai Biennále díja (Honorable Mention Prize); a Dürer-emlékkiállítás díja; a VIII. Miskolci Országos Grafikai Biennále nagydíja; Szeged városi tanács díja; Érdemes Művész; könyvillusztrátori nívódíj; a Várnai Grafikai Biennále díja; Kiváló Művész. A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú fa- és rézmetszeteit. Munkáit figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk jelentőségeit is kiaknázó népies realizmus jellemzi. Sokoldalú művész. Nyolc műfajban dolgozik: grafika (fametszet, rézmetszet), festmény, tűzzománc, falikép, kerámia és iparművészet (faliszekrények, cserépedények, faintarzia, rézmunkák). Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria és a szolnoki Damjanich János Múzeum őrzi. (MÉ, D.F.Zs.: Műv. 1963/3, Műv. 1964/2, K.Gy.: Műv. 1966/2, V.Z.: Műv. 1971/1, B.É.: Műv. 1963/2, M.L.: Műv. 1989/11/12, P.Sz.E.: Műv. 1989/11/12, FJ) Magyar festők és grafikusok adattára 1956-1962 között Kádár György növendéke a Képzőművészeti Főiskolán. Tanulmányúton Olaszországban járt. 1963-tól kiállító művész, egyéni tárlata 1971-ben a Műcsarnokban, majd Hódmezővásárhelyt és Szegeden, 1975-ben a Csók Galériában volt. Munkái szerepeltek a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, a Miskolci Grafikai Ifjúsági Biennálén (1967), a Sao Paulo-i, Buenos Aires-i, krakkói, firenzei és tokiói biennálékon. A Tornyai-plakett (1971) tulajdonosa, 1972-ben Munkácsy-díjat kapott. A Miskolci Grafikai Biennálé (1967, 1969, 1975 nagydíj), a Tokiói Biennálé (1970) és a Dürer-emlékkiállítás (1971) díjnyertese. 1984-ben elnyerte Szeged Városi Tanács díját. A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú fametszeteit. Műveit figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk lehetőségeit kiaknázó népies realizmus jellemzi. 1985-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kádár György tanítványa volt. Tanulmányúton járt Olaszországban. Több hazai és külföldi tárlaton szerepelt. Munkái jelen voltak a Párizsi Ifjúsági Biennálékon, a Sao-Paulo-i, Buenos Aires-i, krakkói, firenzei és tokiói biennálékon. 1971-ben Tornyai-plakettet, 1972-ben Munkácsy-díjat kapott. 1970-ben a Tokiói Biennálé, 1971-ben a Dürer-emlékkiállítás díjnyertese. A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú fametszeteit. Alkotásait figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk lehetőségeit is kiaknázó népies realizmus jellemzi. 1985-ben érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1962-ben végzett Kádár György növendékeként. 1963 óta kiállító művész; egyéni tárlata 1971-ben a Műcsarnokban, Hódmezővásárhelyen és Szegeden, 1975-ben és 1979-ben a Csók Galériában, 1978-ban Miskolcon volt. Szerepelt a párizsi Ifjúsági Biennálén (1967) és több nemzetközi grafikai rendezvényen. A Tornyai-plakett (1971) tulajdonosa, a Miskolci Grafikai Biennálé többszörös díjnyertese (1967, 1969, 1975 nagydíj); díjazták Tokióban (1970) és a Nemzeti Galéria Dürer-emlékkiállításán (1971). 1972-ben Munkácsy-díjat kapott. - A népművészetből és a régi faragványokból alakította ki mesehangú, síkdekoratív stílusát. Fametszeteit, rézkarcait figyelemreméltó művesség, tiszta vonalkultúra, a groteszk lehetőségeit kihasználó népies realizmus jellemzi. 1985-ben érdemes művészi címet kapott.
Rékassy Csaba : "Buda 1970"
68 000 HUF