[1E640/Z064]
Szép állapotú, jelzett, falra akasztási lehetőséggel rendelkező terrakotta relief. Rajta József Attila portré.
Felirat:
JÓZSEF ATTILA
Datált jelzés jobbra fent:
FARKAS ALADÁR 1941
Magasság: 26.5 cm
Szélesség: 21.5 cm
Súly: 0.945 kg
Farkas Aladár
szobrász
Újpest, 1909-03-27
Elhalálozott: Budapest, 1981. december 11.
1928-tól faszobrász tanuló, közben az Iparrajziskolába járt, mesterei: Fülöp Elemér, Ohmann Béla, Bouche. 1930-tól rendszeresen mintázott. 1937-1939: Párizsban tanult, École des Beaux-Arts; bekapcsolódott a francia munkásmozgalomba, a Francia Kommunista Párt tagja lett. Hazatérte után 1940-ben részt vett a Szocialista Képzőművészek Csoportja újjászervezésében, annak egyik vezetőségi tagja, az 1942-es, betiltott Szabadság és Nép kiállítás egyik szervezője, résztvevője volt. 1942-ben büntetőszázaddal Újvidékre, majd Ukrajnába került, ahol hadifogolyként Krasznogorszkban az antifasiszta iskola politikai megbízottja lett. 1946 őszén tért vissza Magyarországra, sokoldalú közéleti tevékenységet fejtett ki, tagja lett a Képzőművészek Szabadszervezetének, 1946-1948: Magyar Állami Szénbányák (MASZ) kulturális osztályának vezetője s a bányavidéki vándorkiállítások szervezője volt. 1948-ban részt vett a Képző- és Iparművészek Szövetségének megalakításában – annak később elnökségi tagja, első párttitkára -, majd 1949-1950-ben a Képzőművészek Szakszervezete és a Képzőművészeti Alap, valamint Lektorátus létrehozásában, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége (egykori MŰDOSZ) Központi Vezetőségének tagja haláláig. Kezdetektől tagja volt a Partizánszövetségnek és a Munkásőrségnek. A művészeti közélet jelentős személyisége, az I. Magyar Képzőművészeti Kiállítás szervezésének felelőse. Pályáját a munkásmozgalmi tevékenység és a művészi alkotás különös egybefonódása jellemezte. Művészi szemléletét, témavilágát munkás származása, politikai beállítottsága, a mindenkori elnyomottak iránti szolidaritás határozta meg. A szocializmusnak elkötelezett magyar szobrászat egyik legszervesebb oeuvre-ét megteremtő, következetes egyéniség, harcos forradalmár, aki az “ars militans” vagy a “politikus művész” típusát testesítette meg, csaknem teljesen egyedülállóan a magyar képzőművészetben. Szobrainak nyugtalan felületével, expresszív formavilágával a harmincas évek forradalmi romantikáját őrzi, melyek közül talán a legismertebbek a spanyol polgárháború megtorlását jelképpé formáló Spanyol anya (1937) című lendületes kisplasztikája, illetve a direkt szimbólumként értékelt, lépő csontvázat ábrázoló Fasizmus című domborműve. 1945 után rövid ideig a szocialista realizmus jellemzi, főként köztéri műveit, portréit. E politikai jellegű szoborsorozatokban ismét expresszív kifejezéssel (Koreai sorozat, 1952-1953) fogalmazta meg mondanivalóját. Politikai véleményét művészi eszközökkel tolmácsolta az “1956-os ellenforradalmat” felelevenítő sorozatában a pártállami rendszer ideológiájának szellemében. Nemzetközi hírnevet a vietnámi háború borzalmait megörökítő szoborsorozatával (1964-1965) szerzett. Kisplasztikai sorozatai kortörténeti dokumentumok, megrázó szellemű, egymás hatását erősítő drámai szobor-epigrammák, a csak rá jellemző epikus szobrászat csúcspontjai. 1956-tól a munkásőrökről több szobrot, plakettet készített. Legtöbb köztéri szobrát eltávolították.
„Életművében figyelme kitágulását követhetjük nyomon: Újpestről, szűkebb emberi és társadalmi környezetéből Párizs, s a spanyolországi hírek nyitják rá szemét és elméjét az események nemzetközi vonatkozásaira és léptékére, majd teljesedik ki a vietnami sorozatának mondanivalójával. Érett kori műveiben a hazai és nemzetközi események megformálása elválaszthatatlan egységet képez.” – írja róla lánya, Farkas Luca.
Díjak/ösztöndíjak
1950, 1953 • Munkácsy-díj
1967 • Szocialista Hazáért Érdemrend
1969, 1975 • Munka Érdemrend arany fokozata
1971 • érdemes művész
1972 • Szakszervezetek Országos Tanácsa Művészeti-díj
1937-1939,1966 • párizsi tanulmányút
1967 • vietnámi tanulmányút.
Irodalom
Oelmacher A.: ~szobrász, Irodalmi Szemle, 1947. december 26.
Pogány Ö. G.: ~és Nolipa István gyűjteményes kiállítása (kat. bev., 1948)
és Nolipa István Pál, Szabad Művészet, 1948
Aradi N.:Háy Károly és ~gyűjteményes kiállítása (kat. bev., Ernst Múzeum, Budapest, 1960)
~vietnámi sorozata, Művészet, 1966/12.
Vietnam. ~plasztikái, bev.: Goda G., Budapest, 1967
~1909-1981, Budapest, 1984
Németh L.: A Szocialista Képzőművészek Csoportjának története, Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve, 1952
Gádor E.-Pogány Ö. G.: Magyar szobrászat, Budapest, 1953
Bölöni Gy.: Magyarság - emberség, Budapest, 1959
Valami készül, Budapest, 1964
Magyar Nemzeti Galéria vezető, Budapest, 1965
Czigány T.: Vietnámért. ~művei, rövid film, MAFILM, 1968
Aradi N.: A szocialista képzőművészet története, Budapest, 1970
Aradi N.: Szocialista képzőművészet jelképei, Budapest, 1974
P. Szabó E.: ~és Fenyő A. Endre kiállítása, Új Tükör, 1978. december
Aradi N.: A Szocialista Képzőművészek Csoportja és az egyetemes művészet, Művészet, 1980/3.
A szocialista szobrászat, Művészet, 1981/4.
Oelmacher A.: ~önéletrajzából, Kritika, 1982/4.
~:Hommage à Picasso, Guernica nélkül, Új Írás, 1981/1.
Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1936 • Műterem [Preisz (Marton) Endrével]
1948 • Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezetének Székháza [Nolipa Istvánnal]
1957 • Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest
1968 • Budapest-Hanoiért [Kasitzky Ilonával, Tedesco Annával], Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Székház
1971 • Harcolnak az életért [Hincz Gyulával], Csók Galéria, Budapest • Galerie im Turm [Hincz Gyulával], Berlin
1974 • Munkásőrség Központi Parancsnokképző Iskola
1976 • Csontváry Terem [Hincz Gyulával], Pécs
1983 • Rideg Sándor Művelődési Ház, Budapest • HH Hevesi Sándor Művelődési Központ, Nagykanizsa (emlékkiállítás)
1988 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum (emlékkiállítás),
2010 • Vietnámi-sorozat, Ha-Noi, Vietnám; Vajdahunyad vár, Budapest,
2011 • Corvinus Egyetem, Budapest,
2012 • Double reflet [Lucien Hervé fotóival], budapesti Francia Intézet, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
1934 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1936 • Tavaszi Szalon, Nemzeti Szalon, Budapest
1937 • IV. Csoport kiállítás, Műterem
1941:Szocialista képzőművészek csoportkiállítása, Magántisztviselők Szövetsége Székháza
1942 • Szabadság és Nép, Vasas Székház
1944 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1946 • Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete I. kiállítása, Pécs
1948 • A dolgozó nő és anya, Ernst M • Új magyar képzőművészet, Fővárosi Képtár, Budapest vándorkiállítás
1949 • Magyar érem és plakettművészet 1800-tól napjainkig, Fővárosi Képtár, Budapest
1.-6., 7., 8., 9., 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1951 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Moszkva • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest
1952 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1954:Magyar Kisplasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1957 • “Magyarországi ellenforradalom” vándorkiállítás • Magyar forradalmi művészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest;III. Miskolci Országos Képzőművészeti kiállítás; A felszabadult Budapest művészete, Műcsarnok, Budapest
1958:Mai magyar festészet, szobrászat és grafika, Antwerpen
1959 • Munkásélet, Magyar Nemzeti Múzeum Legújabbkori Múzeum, Budapest
1962 • Szabadság és Nép, Csók Galéria, Budapest
1964 • Szoc. Képzőművészek Csoportja 1934-1944, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1965 • Százados úti művésztelep kiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Magyar képzőművészek a fasizmus ellen, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1967 • Lenin a képzőművészetben, Balassi Múzeum, Esztergom
1968 • Dolgozó emberek között, Ernst Múzeum, Budapest
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest
1974 • Angyalföld művészeinek Tárlata, Műcsarnok, Budapest • A Szocialista Képzőművészek Csoportja, Magyar Nemzeti Galéria-GANZ-MÁVAG Művelődési Központ
1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
1980 • Művészek az üzemekben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1981:Szocialista szobrászat 1919-1945, Savaria Múzeum Szombathely
Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Petőfi Irodalmi Múzeum
Forrás: artportal.hu
