[FKA504/Bp105/22]
A kép mérete: 15 x 25 cm keret nélkül.
Készült: Rézkarc, Papír
A kép Kádár György (Budapest, 1912) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Kádár (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus. Művészeti tanulmányait Gallé Tibor, Bortnyik Sándor és Örkényi-Strasser István szabadiskolájában kezdte, majd Párizsban az École Technique Supériur Art et Publicitéban folytatta. 1946-ban kapcsolódott be a hazai művészeti életbe. 1948-49 között az Iparművészeti Főiskola, 1949-74 között a Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Rendszeresen szerepelt országos és külföldi tárlatokon. 1952-ben Kossuth-díjjal, 1955-ben pedig Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1972-ben Érdemes, 1976-ban Kiváló Művész címmel jutalmazták. 1958-ban feleségével, Tury Máriával közösen Diplome d'Honneur-t nyert Brüsszelben a világkiállításon. Leíró jellegű látványfestést követően tért át az '50-es években egy áttételesebb, intellektuális eszközei révén ható festői modorra, bár realista alapállását a konstruktív stílus kereteiben sem adta fel. Számos mozaikját, gobelinjét és freskóit találjuk középületeinkben. Könyvgrafikával és plakáttervezéssel is foglalkozott. (MÉ)
Magyar festők és grafikusok adattára
Tanulmányait Gallé Tibor és Bortnyik Sándor szabadiskolájában kezdte, majd Párizsban folytatta. 1946-ban kapcsolódott be a hazai művészeti életbe, rendszeres résztvevője az országos tárlatoknak és a magyar festészet külföldi bemutatóinak. Tárlata 1962-ben a Csók Galériában, 1972-ben a Műcsarnokban, 1976-ban Szombathelyen volt, 1962-ben Rómában állított ki. 1952-ben Kossuth-díjat, 1955-ben Munkácsy-díjat kapott, 1972-ben érdemes, 1976-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. 1958-ban feleségével Túry Máriával közösen Diplome d'Honneur-t nyert a brüsszeli világkiállításon. - Leíró jellegű látványfestés után tért át az ötvenes évek végén egy áttételesebb, intellektuális eszközei révén ható festői modorra, bár realista alapállását a konstruktív stílus kereteiben sem adta föl. Számos mozaikját, gobelinjét, freskóját találjuk középületeinkben. - Irod.: Láncz Sándor: Kádár György. Bp. 1980. - P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Grafikus. Tanulmányait Gallé Tibor, val. Bortnyik Sándor szabadiskolájában kezdte, majd Párizsban folytatta. 1946-ban kapcsolódott be a hazai művészeti életbe. Rendszeresen szerepelt országos és külföldi tárlatokon. 1952-ben Kossuth-díjjal, 1955-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1972-ben érdemes, 1976-ban kiváló művészi címmel jutalmazták. 1958-ban feleségével, Tury Máriával közösen Diplome d' Honneur-t nyert a brüsszeli világkiállításon. Leíró jellegű látványfestés után tért át az 50-es években egy áttételesebb, intellektuális eszközei révén ható festői modorra, bár realista alapállását a konstruktív stílus kereteiben sem adta fel. Számos mozaikját, gobelinjét, freskóit találjuk középületeinkben. A bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett. (MÉ)
Művészeti lexikon I-IV.
Kossuth- és Munkácsy-díjas festő és grafikus, főiskolai tanár. Tanulmányait Bp.-en és Párizsban végezte, majd főleg az alkalmazott grafika területén dolgozott. Nagyon fiatalon kapcsolódott a munkásmozgalomhoz, és ez meg is határozta művészetét. Színházi plakátjai artisztikus, a darab szellemét jól kifejező művek. A festészettel teljes odaadással csak a felszabadulás után foglalkozhatott, 1951-ben a Konecsni Györggyel közösen festett nagy Dózsa-kompozícióra (Vihar előtt) Kossuth-díjat kapott. Azóta egyre fejleszti festői módszerét, keresi a monumentális művekhez illő, korszerű, konstruktív szellemű kifejezési formát. Számos sgraffitót és mozaikot tervezett (Bp., Mártonhegyi úti iskola). 1958-ban a brüsszeli világkiállításon feleségével, Túry Máriával közösen festett dekoratív falképpel szerepelt, 1959-ben Kataona József Bánk bánjához készített illusztrációkat. 1962-ben a Csók Galériában volt kiállítása, 1964-ben pedig feleségével közös kiállítást rendezett műveiből Rómában.
Oelmacher Anna
[FKA504/Bp105/22]
A kép mérete: 15 x 25 cm keret nélkül.
Készült: Rézkarc, Papír
A kép Kádár György (Budapest, 1912) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Kádár (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, grafikus. Művészeti tanulmányait Gallé Tibor, Bortnyik Sándor és Örkényi-Strasser István szabadiskolájában kezdte, majd Párizsban az École Technique Supériur Art et Publicitéban folytatta. 1946-ban kapcsolódott be a hazai művészeti életbe. 1948-49 között az Iparművészeti Főiskola, 1949-74 között a Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Rendszeresen szerepelt országos és külföldi tárlatokon. 1952-ben Kossuth-díjjal, 1955-ben pedig Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1972-ben Érdemes, 1976-ban Kiváló Művész címmel jutalmazták. 1958-ban feleségével, Tury Máriával közösen Diplome d'Honneur-t nyert Brüsszelben a világkiállításon. Leíró jellegű látványfestést követően tért át az '50-es években egy áttételesebb, intellektuális eszközei révén ható festői modorra, bár realista alapállását a konstruktív stílus kereteiben sem adta fel. Számos mozaikját, gobelinjét és freskóit találjuk középületeinkben. Könyvgrafikával és plakáttervezéssel is foglalkozott. (MÉ)
Magyar festők és grafikusok adattára
Tanulmányait Gallé Tibor és Bortnyik Sándor szabadiskolájában kezdte, majd Párizsban folytatta. 1946-ban kapcsolódott be a hazai művészeti életbe, rendszeres résztvevője az országos tárlatoknak és a magyar festészet külföldi bemutatóinak. Tárlata 1962-ben a Csók Galériában, 1972-ben a Műcsarnokban, 1976-ban Szombathelyen volt, 1962-ben Rómában állított ki. 1952-ben Kossuth-díjat, 1955-ben Munkácsy-díjat kapott, 1972-ben érdemes, 1976-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. 1958-ban feleségével Túry Máriával közösen Diplome d'Honneur-t nyert a brüsszeli világkiállításon. - Leíró jellegű látványfestés után tért át az ötvenes évek végén egy áttételesebb, intellektuális eszközei révén ható festői modorra, bár realista alapállását a konstruktív stílus kereteiben sem adta föl. Számos mozaikját, gobelinjét, freskóját találjuk középületeinkben. - Irod.: Láncz Sándor: Kádár György. Bp. 1980. - P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.
Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Grafikus. Tanulmányait Gallé Tibor, val. Bortnyik Sándor szabadiskolájában kezdte, majd Párizsban folytatta. 1946-ban kapcsolódott be a hazai művészeti életbe. Rendszeresen szerepelt országos és külföldi tárlatokon. 1952-ben Kossuth-díjjal, 1955-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1972-ben érdemes, 1976-ban kiváló művészi címmel jutalmazták. 1958-ban feleségével, Tury Máriával közösen Diplome d' Honneur-t nyert a brüsszeli világkiállításon. Leíró jellegű látványfestés után tért át az 50-es években egy áttételesebb, intellektuális eszközei révén ható festői modorra, bár realista alapállását a konstruktív stílus kereteiben sem adta fel. Számos mozaikját, gobelinjét, freskóit találjuk középületeinkben. A bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanáraként tevékenykedett. (MÉ)
Művészeti lexikon I-IV.
Kossuth- és Munkácsy-díjas festő és grafikus, főiskolai tanár. Tanulmányait Bp.-en és Párizsban végezte, majd főleg az alkalmazott grafika területén dolgozott. Nagyon fiatalon kapcsolódott a munkásmozgalomhoz, és ez meg is határozta művészetét. Színházi plakátjai artisztikus, a darab szellemét jól kifejező művek. A festészettel teljes odaadással csak a felszabadulás után foglalkozhatott, 1951-ben a Konecsni Györggyel közösen festett nagy Dózsa-kompozícióra (Vihar előtt) Kossuth-díjat kapott. Azóta egyre fejleszti festői módszerét, keresi a monumentális művekhez illő, korszerű, konstruktív szellemű kifejezési formát. Számos sgraffitót és mozaikot tervezett (Bp., Mártonhegyi úti iskola). 1958-ban a brüsszeli világkiállításon feleségével, Túry Máriával közösen festett dekoratív falképpel szerepelt, 1959-ben Kataona József Bánk bánjához készített illusztrációkat. 1962-ben a Csók Galériában volt kiállítása, 1964-ben pedig feleségével közös kiállítást rendezett műveiből Rómában.
Oelmacher Anna
