Mérete 12,5 x 15 cm, kerettel együtt 24,5 x 20 cm.
A kép mérete 12,5 x 15 cm.
Kaján Tibor
karikaturista, grafikus
Születési hely: Miskolc
Születési dátum: 1921
Kiállítások az adatbázisban:
Kaján Tibor kiállítása
Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása
KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György
"PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében
Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása
Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása
Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly.
1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).
Díjak/ösztöndíjak
1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino
1964 • Bordighera, II. díj
1953, 1968 • Munkácsy-díj
1975 • érdemes művész
1981 • Munka Érdemrend arany fokozata
1988 • kiváló művész
1992 • Pulitzer-díj
1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja)
2001 • Herczeg Klára-díj (senior)
2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2011 • Prima Primissima Díj.
Egyéni kiállítások
1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc
1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest
1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest
1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem
1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged.
Válogatott csoportos kiállítások
Művek közgyűjteményekben
Karikatúragyűjtemény, Bázel
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.
Irodalom
LÓSKA L.: Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7.
FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1.
VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22.
FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4.
Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10.
GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26.
Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16.
Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34.
Karikatúrakötetei
Kaján rajzok, Budapest, 1955
Meglepő táblák, Budapest, 1959
Kaján Lexikon, Budapest, 1969
Apropos, Budapest, Berlin, 1972
Kaján képernyő, Budapest, 1973
Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996
Budapest, 1999.
[1779/033]
Jelezve jobbra lent:
BARÁTSÁGGAL KAJÁN TIBOR.
Szélesség: 20 cm
Hosszúság: 24.5 cm
Mérete 12,5 x 15 cm, kerettel együtt 24,5 x 20 cm.
A kép mérete 12,5 x 15 cm.
Kaján Tibor
karikaturista, grafikus
Születési hely: Miskolc
Születési dátum: 1921
Kiállítások az adatbázisban:
Kaján Tibor kiállítása
Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása
KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György
"PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében
Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása
Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása
Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly.
1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).
Díjak/ösztöndíjak
1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino
1964 • Bordighera, II. díj
1953, 1968 • Munkácsy-díj
1975 • érdemes művész
1981 • Munka Érdemrend arany fokozata
1988 • kiváló művész
1992 • Pulitzer-díj
1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja)
2001 • Herczeg Klára-díj (senior)
2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2011 • Prima Primissima Díj.
Egyéni kiállítások
1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc
1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest
1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest
1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem
1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged.
Válogatott csoportos kiállítások
Művek közgyűjteményekben
Karikatúragyűjtemény, Bázel
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.
Irodalom
LÓSKA L.: Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7.
FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1.
VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22.
FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4.
Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10.
GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26.
Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16.
Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34.
Karikatúrakötetei
Kaján rajzok, Budapest, 1955
Meglepő táblák, Budapest, 1959
Kaján Lexikon, Budapest, 1969
Apropos, Budapest, Berlin, 1972
Kaján képernyő, Budapest, 1973
Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996
Budapest, 1999.
P. Szabó Ernő
Forrás: artportal.hu
