[0Z646/057] Papír grafit ceruzarajz, üveglap mögött, fenyő keretben. Jelezve jobbra lent: JUDGES Mű címe középen lent: CANONGATE THE TOLBOOTH EDINBURGH Magasság: 29.5 cm Szélesség: 36 cm Súly: 0.745 kg Canongate Tolbooth A Wikipedia-ból, az ingyenes enciklopédia Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez A Canongate Tolbooth, 1591-ben épült. Canongate Tolbooth egy történelmi mérföldkő a Óváros területén Edinburgh épült 1591-ben, mint egy Tolbooth , vagyis a központi ügyvezetése és az igazság az, akkor külön burgh az a Canongate amely kívül Edinburgh város falai . Az épületet jelenleg a Népi Történeti Múzeum használja, és A kategóriájú épületként védett . [1] Történelem [ szerkesztés ] A tolbooth tornyát 1591-ben építették, és a keletre eső blokkot abban az időben vagy kissé utána Sir Lewis Bellenden , Broughton báró, valamint a Canongate és a skót lord igazságügyi tisztviselő feudális felettese állította . [1] [2] A városi tanács volt a bíróság, a börtön börtön és a találkozó helye. [1] 1875-ben Robert Morham városépítész nagy részben restaurálta és átalakította a külsejét. Belső szinten az első és a tetőtér emeletet egyesítették, hogy egyetlen emelet legyen, ma a Népi Történeti Múzeum . [3] [4] Design [ szerkesztés ] Az óra bartizánokkal mindkét oldalra és a kúpos torony A Tolbooth egy harangtoronyból áll, egy keleti alsó blokkkal, amely a tanácsteremt és a tárgyalót tartalmazta. [5] A torony két bartizans díszítő gunloops mindkét oldalán egy órát, kelt 1884, mely fölött van függesztve a Royal Mile által kovácsoltvas konzolok. [2] [3] A bartizánok felett kúpos torony található [3], míg utcai szinten egy kerek íves pend van , amely a Tolbooth Wyndbe vezet. [6] építészeti jellemzőit a keleti blokk közé egy kő forestair ami egy ajtó mellett a torony, [5] az Oriel ablak , [2]és négy Mormon által ápolt dormer , Rothiemay Gordon 1647-es térképének alapján, amely három piended helyébe lépett .   Forrás: wikipédia

[1778/033] A lapon a Parabola című műsor személyiségeinek karikatúrája látható, Varga József, Pálfy-Gárdos. Jelzés nélküli karikatúra. Szélesség: 28 cm Hosszúság: 23 cm   Kaján Tibor karikaturista, grafikus Születési hely: Miskolc Születési dátum: 1921 Kiállítások az adatbázisban:  Kaján Tibor kiállítása  Így élünk mi !! - Kaján Tibor kiállítása  KOKSZ - Árvay László, Bojcsuk Iván, Fenekovács László, Gyulai Líviusz, Halász Géza, Jelenczky László, Kaján Tibor, Kemény György  "PLAY ART" - Tendenciák napjaink képzőművészetében  Rajzolok, tehát vagyok - Kaján Tibor karikatúra-kiállítása  Vonalgondolatok - Kaján Tibor kiállítása Mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. 1945-1950: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Berény Róbert, Kmetty János, Barcsay Jenő, Koffán Károly. Rajzai, karikatúrái 1945-től jelennek meg. Indulása óta a Ludas Matyi, 1964-től a Tükör, majd Új Tükör, később a Magyar Nemzet, majd a Magyar Hírlap munkatársa volt, rajzai, karikatúrái rendszeresen megjelentek, illetve megjelennek aLyukasóra, Magyar Tudomány, Népszabadság, Új Írás, Filozófiai Szemle, Hócipő és más lapok hasábjain is. 1970-ben a Magyar Televízió Karika-túra című filmsorozata az ő munkásságának bemutatásával indult. A karikatúra iránti érdeklődésének elmélyülésében, szemlélete kialakulásában jelentős szerepe volt Gáspár Antal rajzainak, a kettejük között kialakult mester-tanítvány viszonynak. A "pesti humor" legnemesebb hagyományainak folytatói közé tartozik, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Heltai Jenő humora mellett döntő hatást gyakorolt stílusa, látásmódja formálódásában Madách Imre Luciferjének filozófiája, Daumier rajzművészete, a Swift Gulliverjéből és Rostand Cyranójából sugárzó "bölcs mosoly". Karikatúráit az eszközök ökonomikus használata, a letisztult, tömör kompozíció jellemzi; rajzai szöveg nélküliek, kizárólag a vizuális nyelv hatásmechanizmusára épülnek. A belső történésekre figyel, rajzai a karikatúra műfaján belül az elmélyült, meditatív vonulathoz tartoznak, filozofikus mélységűek. Kiindulópontot a leggyakrabban a szó-szókép kapcsolata jelenti számára, asszociációi a legtávolabbi jelentésterületeket kötik össze egymással. Ahogyan formáival a hatásosságot, lapjai mondandójánál mindig kerülte a direkt politizálást, a rajz fő szerepét a rejtett összefüggések megtalálásában, feltárásában, megértésében és megfelelő formába öntésében látja. Általa létrehozott, gyakorolt műfaj az ún. nekrológkarikatúra, amelynek hőse a művész által tisztelt vagy közel álló személy, akinek halála után összefoglaló, mintegy emblémajellegű rajzot készít (pl. Chaplin, Einstein, Liszt, Beethoven, Mándy Iván).   Díjak/ösztöndíjak 1953, 1963 • Ezüst Kupa, Tolentino 1964 • Bordighera, II. díj 1953, 1968 • Munkácsy-díj 1975 • érdemes művész 1981 • Munka Érdemrend arany fokozata 1988 • kiváló művész 1992 • Pulitzer-díj 1994 • Opus-díj; a Magyar Köztársaság Tiszti Érdemrendje; Aranytoll (a MUOSZ díja) 2001 • Herczeg Klára-díj (senior) 2004 • Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje 2011 • Prima Primissima Díj. Egyéni kiállítások 1975 • Művelődési Központ, Tata (kat.) • Művelődési Központ, Veszprém • Nehézipari Egyetem, Miskolc 1979 • Tanítóképző Főiskola, Szombathely • Fészek Klub, Budapest 1982 • Dorottya u. Galéria, Budapest 1995 • Budapesti Művészeti Hét, Jeruzsálem 1997 • Fészek Klub, Budapest • Rajzolok, tehát vagyok, Kass Galéria, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Karikatúragyűjtemény, Bázel Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Irodalom LÓSKA L.:  Kaján Tibor karikatúrái. Művészet, 1975/7. FÖLDES A.: Kaján Színház. Színház, 1980/1. VADAS J.: Képtáviratok Iróniából. Élet és Irodalom, 1982. január 22. FARAGÓ V.: Kaján Tibor. Kritika, 1984/4. Kaján Tibor: XX. századvég. Kritika, 1984/10. GALAMBOS Á.: Kaján Tibor , a vizuális botrányhős. 7 Lap, 1990. november 26. Bölcs mosoly. Vasárnapi Magazin, 1996. március 16. Az örök kétkedő. Kávéházi beszélgetés  Kaján Tiborral. Magyarország, 1997/34. Karikatúrakötetei Kaján rajzok, Budapest, 1955 Meglepő táblák, Budapest, 1959 Kaján Lexikon, Budapest, 1969 Apropos, Budapest, Berlin, 1972 Kaján képernyő, Budapest, 1973 Rajzolok, tehát vagyok, Budapest, 1996  Budapest, 1999. P. Szabó Ernő Forrás: artportal.hu

[FKC747/Bp304/129] A kép mérete: 34 x 21 cm keret nélkül. Készült: Színes litográfia, Papír Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Új

[1J340/109] Papír ceruzarajz, üveglap mögött, régi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: RÉVAY GY. 952 Magasság: 45.5 cm Szélesség: 35 cm Súly: 1.07 kg

[1P043/129] Papír tus, színes kréta vegyes technika üveglap mögött, keret nélkül. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés jobbra lent: P. FURCULITA Felirat a képen: DENTIST (Fogorvos) Magasság: 24 cm Szélesség: 18 cm Súly: 0.315 kg

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária