Kajári Gyula : Tsz elnök "Danúviával" 1960

Eladási ár: 225 000 HUF

Leírás

[FKB741/Z024]
A kép mérete: 59 x 39,5 cm keret nélkül.
Készült: Kréta, Papír
A kép Kajári Gyula (Ősi, 1926, Hódmezővásárhely, 1995) alkotása.
Jelezve balra lent "Kajári Gyula 1960"
A festmény jó állapotban van. Keret: Új

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő és grafikus. 1948-49-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán, 1950-1955 között pedig a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György voltak a mesterei. Tanulmányúton járt több nyugat- és kelet-európai országban. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1959-ig a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője volt. 1963-66 között Kecskeméten dolgozott, majd Dunaújvárosban folytatta munkásságát. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozott. Több hazai és külföldi kiállításon szerepelt munkáival. 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában volt díszbemutatója. Szerepelt a Galéria 1968-as reprezentatív grafikai bemutatóján. Ezen kívül Veszprémben, Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban, Kecskeméten, a Műcsarnokban, Szegeden, stb. mutatta be munkáit. 1975-ben Munkácsy-díjjal jutalmazták, 1966-ban és 1974-ben díjat kapott a Szegedi Nyári Tárlaton. Ezen kívül számos művészeti díj, nívódíj és kitüntetés tulajdonosa. Nagy indulatoktól izzó szén- és krétarajzaiban a múlt és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Művészeket, írókat és politikusokat idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja. Kerámiával is foglalkozott. A Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének volt tagja. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a szolnoki, a hódmezővásárhelyi, a békéscsabai és a kecskeméti képtárakban. (Tasnádi Attila, MÉ, MMR, V.M.K.: Műv. 1980/2)

Magyar festők és grafikusok adattára
1948-1949-ben az Iparművészeti, majd 1953-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. Tanulmányúton az NDK-ban járt. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le s 1959-ig az itteni majolikagyárban volt tervező. 1966 óta minden évben hosszabb-rövidebb ideig Dunaújvárosban dolgozott. 1968-ban Veszprémben és Dunaújvárosban, 1970-ben a Nemzeti Galériában és Hódmezővásárhelyt jelentkezett önálló kiállítással. Szerepelt a Galéria 1968-as reprezentatív grafikai bemutatóján. Munkáit bemutatták több külföldi országban. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki; 1966-ban és 1974-ben díjat nyert a Szegedi Nyári Tárlaton. - Nagy indulatoktól izzó krétarajzaiban a múlt és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Kerámiával is foglalkozik. - Irod.: Menyhárt László: Nekem fekete volt minden. Beszélgetés Kajári Gyulával. Művészet, 1980. 6.; P. Sz. T. Művész életrajzok. Bp. 1985.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és grafikus. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György voltak a mesterei. Tanulmányúton járt több európai országban. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1963-1966 k. Kecskeméten dolgozott, majd Dunaújvárosban folytatta munkásságát. Több hazai és külföldi kiállításon szerepelt munkáival. 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában volt kiállítása. Szerepelt a Galéria 1968-as reprezentatív grafikai tárlatán. Ezen kívül Veszprémben, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, stb. mutatta be munkáit. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1966-ban és 1974-ben díjat kapott a Szegedi Nyári Tárlaton. Nagy indulatoktól izzó krétarajzaiban a mult és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Kerámiával is foglalkozik. A Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének tagja. (MÉ, MMR, V.M.K.: Műv.-1980/2)

Művészeti lexikon I-IV.
Festő, grafikus. 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol egy ideig a majolikagyár művészeti irányítója volt. Drámai hatású szén- és krétarajzai rendszeresen szerepelnek hazai és külföldi kiállításokon.

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
Iparművészeti tanulmányok után iratkozott át a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban végzett Miháltz Pál, Konecsni György és Ék Sándor vezetésével. Tanulmányúton az NDK-ban járt. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, s 1959-ig az itteni majolikagyárban volt tervező. 1966 óta minden évben hosszabb-rövidebb ideig Dunaújvárosban dolgozik, legújabban Sümegen él. Egyéni tárlatai voltak Veszprémben (1968, 1981), Dunaújvárosban (1968), a Nemzeti Galériában és Hódmezővásárhelyen (1970), a Finomkerámiaipari Művek budapesti kiállítótermében (1979), valamint Nyergesújfalun (1978). Munkái eljutottak számos külföldi országba. 1975-ban Munkácsy-díjat kapott, 1966-ban és 1974-ben díjat nyert a Szegedi Nyári Tárlatokon. - Nagy indulatoktól izzó krétarajzaiban a múlt és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Újabban a munkásság és az általános emberi kérdések felé tágult érdeklődése, s stílusának keménysége is bizonyos oldódást mutat. Kerámiával is foglalkozik.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Témakör: Arckép, portré

vásárlási információk

Feltöltve: 2021. július. 06.

(A műtárgyat eddig 1102-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kajári Gyula : Tsz elnök "Danúviával" 1960

[FKB741/Z024] A kép mérete: 59 x 39,5 cm keret nélkül. Készült: Kréta, Papír A kép Kajári Gyula (Ősi, 1926, Hódmezővásárhely, 1995) alkotása. Jelezve balra lent "Kajári Gyula 1960" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. 1948-49-ben a budapesti Iparművészeti Főiskolán, 1950-1955 között pedig a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György voltak a mesterei. Tanulmányúton járt több nyugat- és kelet-európai országban. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1959-ig a Hódmezővásárhelyi Majolikagyár tervezője volt. 1963-66 között Kecskeméten dolgozott, majd Dunaújvárosban folytatta munkásságát. 1979-1995 között felváltva Sümegen és Hódmezővásárhelyen dolgozott. Több hazai és külföldi kiállításon szerepelt munkáival. 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában volt díszbemutatója. Szerepelt a Galéria 1968-as reprezentatív grafikai bemutatóján. Ezen kívül Veszprémben, Hódmezővásárhelyen, Dunaújvárosban, Kecskeméten, a Műcsarnokban, Szegeden, stb. mutatta be munkáit. 1975-ben Munkácsy-díjjal jutalmazták, 1966-ban és 1974-ben díjat kapott a Szegedi Nyári Tárlaton. Ezen kívül számos művészeti díj, nívódíj és kitüntetés tulajdonosa. Nagy indulatoktól izzó szén- és krétarajzaiban a múlt és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Művészeket, írókat és politikusokat idéző arcképsorozata egy személyes művelődéstörténeti panteon élményét adja. Kerámiával is foglalkozott. A Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének volt tagja. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a szolnoki, a hódmezővásárhelyi, a békéscsabai és a kecskeméti képtárakban. (Tasnádi Attila, MÉ, MMR, V.M.K.: Műv. 1980/2) Magyar festők és grafikusok adattára 1948-1949-ben az Iparművészeti, majd 1953-ig a Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mesterei Miháltz Pál, Ék Sándor és Konecsni György. Tanulmányúton az NDK-ban járt. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le s 1959-ig az itteni majolikagyárban volt tervező. 1966 óta minden évben hosszabb-rövidebb ideig Dunaújvárosban dolgozott. 1968-ban Veszprémben és Dunaújvárosban, 1970-ben a Nemzeti Galériában és Hódmezővásárhelyt jelentkezett önálló kiállítással. Szerepelt a Galéria 1968-as reprezentatív grafikai bemutatóján. Munkáit bemutatták több külföldi országban. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki; 1966-ban és 1974-ben díjat nyert a Szegedi Nyári Tárlaton. - Nagy indulatoktól izzó krétarajzaiban a múlt és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Kerámiával is foglalkozik. - Irod.: Menyhárt László: Nekem fekete volt minden. Beszélgetés Kajári Gyulával. Művészet, 1980. 6.; P. Sz. T. Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Miháltz Pál, Ék Sándor, Konecsni György voltak a mesterei. Tanulmányúton járt több európai országban. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1963-1966 k. Kecskeméten dolgozott, majd Dunaújvárosban folytatta munkásságát. Több hazai és külföldi kiállításon szerepelt munkáival. 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában volt kiállítása. Szerepelt a Galéria 1968-as reprezentatív grafikai tárlatán. Ezen kívül Veszprémben, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, stb. mutatta be munkáit. 1975-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1966-ban és 1974-ben díjat kapott a Szegedi Nyári Tárlaton. Nagy indulatoktól izzó krétarajzaiban a mult és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Kerámiával is foglalkozik. A Magyar Képző és Iparművészek Szövetségének tagja. (MÉ, MMR, V.M.K.: Műv.-1980/2) Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus. 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol egy ideig a majolikagyár művészeti irányítója volt. Drámai hatású szén- és krétarajzai rendszeresen szerepelnek hazai és külföldi kiállításokon. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Iparművészeti tanulmányok után iratkozott át a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban végzett Miháltz Pál, Konecsni György és Ék Sándor vezetésével. Tanulmányúton az NDK-ban járt. 1954-ben Hódmezővásárhelyen telepedett le, s 1959-ig az itteni majolikagyárban volt tervező. 1966 óta minden évben hosszabb-rövidebb ideig Dunaújvárosban dolgozik, legújabban Sümegen él. Egyéni tárlatai voltak Veszprémben (1968, 1981), Dunaújvárosban (1968), a Nemzeti Galériában és Hódmezővásárhelyen (1970), a Finomkerámiaipari Művek budapesti kiállítótermében (1979), valamint Nyergesújfalun (1978). Munkái eljutottak számos külföldi országba. 1975-ban Munkácsy-díjat kapott, 1966-ban és 1974-ben díjat nyert a Szegedi Nyári Tárlatokon. - Nagy indulatoktól izzó krétarajzaiban a múlt és a jelen sorskérdései, a paraszti életformaváltás gondjai foglalkoztatják. Újabban a munkásság és az általános emberi kérdések felé tágult érdeklődése, s stílusának keménysége is bizonyos oldódást mutat. Kerámiával is foglalkozik.

További részletek
Hordozó: papír
Témakör: Arckép, portré

vásárlási információk
Feltöltve: 2021. július. 06.

(A műtárgyat eddig 1102-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
225 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1J352/Z020] Sorszámozott papír fametszet üveglap mögött, fenyőfa keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: GÁBORJÁNI SZABÓ KÁLMÁN Sorszámozás: 2 88 Balra lent ceruzával: 8. 1936 Metszeten belül: G.SZ.K. Magasság: 41.5 cm Szélesség: 31 cm Súly: 0.695 kg Gáborjáni Szabó Kálmán festő, grafikus Debrecen, 1897-09-18 Elhalálozott: Budapest, 1955. június 17. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1922-ben fejezte be Révész Imre és Vaszary János tanítványaként, akinek tanársegédje is volt a főiskolán. 1922: a Szinyei Társaság ösztöndíja; 1930-1931, 1938-1939: a római Magyar Akadémia ösztöndíja. Tagja volt az Új Művészek Egyesületének, a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének. 1922-ben szülővárosában rajztanári állást kapott a Református Kollégium Tanítóképző Intézetében. 1944-1945-ben megbízott igazgatóként irányította a kollégiumot. Ezután rövid ideig a Kultuszminisztériumban dolgozott, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett. A 20-as évek elejétől kiállító művész. Az 1930-as évek végétől a szolnoki művésztelepen alkotott, amelynek törzstagja volt. Elsősorban grafikusként ismert, bár életművében jelentős helyet foglalnak el festményei. Készített illusztrációt, kisgrafikát és reklámgrafikát, de legjelentősebbek fametszetsorozatai. Egy rövid ideig a neoklasszicizmus hatása érződik munkáin. Későbbi metszetei drámai ellentétekre épülő, expresszív alkotások. A 30-as, 40-es években gyakran ábrázolta a paraszti életet. Irodalom TÓTH E.: ~ grafikái, Debrecen, 1963 EGRI M.: A szolnoki művésztelep, Budapest, 1977 Magyar művészet 1919-1945, Budapest, 1985. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1930 • Scherlhaus, Berlin 1967 • Bakonyi Múzeum, Veszprém. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1931 • A római Magyar Intézet ösztöndíjas művészeinek első kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • XVIII. Velencei Biennálé, Velence • Nemzetközi egyházművészeti kiállítás, Padova 1935 • a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1932 • Chicago 1934 • Hága • Amszterdam 1941 • 94. csoportkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest (nagyobb anyaggal) 1948 • a Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1977, 1978 • A Szolnoki Művésztelep Jubiláris Kiállítása, Damjanich János Múzeum • Szolnoki Galéria, Szolnok • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983 • Római iskola I., Keresztény Múzeum, Esztergom. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, Pécs  Forrás: artportal.hu 
Gáborjáni Szabó Kálmán : Búcsú 1936
45 000 HUF
[2A010/Z023] Hibátlan állapotú, jelzett, részben mázas biszkvit porcelán szobor. Hátoldalán mélynyomott jelzés: SJ *C ( SARKANTYU JUDIT ) Magasság: 28.6 cm Szélesség: 5.8 cm Hosszúság: 8 cm Súly: 0.64 kg Sarkantyu Judit keramikus Születési hely: Szakály Születési dátum: 1947 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  "Meséim" - Sarkantyu Judit keramikusművész kiállítása Mesterei: Csekovszky Árpád, Litkei József. 1968-tól a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanul, tanárai: Csekovszky Árpád, Litkei József. 1973: FIM burkolóanyag-pályázat, III. díj; 1975: Az év legszebb terméke, Iparművészeti Vállalat; 1976: A Csontváry Teremben megrendezett csoportos kiállításon a Művészeti Alap nívódíja; 1985: a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének nívódíja. 1973-tól az Iparművészeti Vállalat Mázsa utcai Kerámia Üzemének volt a tervezője, majd 1979-től önálló tervezőként dolgozik saját műtermében. 1977-ben részt vett a Kerámia a kertben szimpóziumon, 1981-ben a Kecskeméti Kerámia Stúdió ösztöndíjasa volt. 1985-ben Siklóson dolgozott egy tíztagú szobrászcsoporttal. 1973-79 között az üzemi tervezés mellett anyagkísérleteket és építészeti munkákat végzett. Ezt követően az önálló technika és stílus kialakítása, folyamatos anyag- és formakísérletek következnek. Alapvetően enteriőr kerámiákat készít, figurális kőplasztikákat és faliképeket samottból és porcelánból. Egyéni kiállítások 1984 • Kossuth Lajos Művelődési Ház, Kölesd [Sarkantyu Simonnal] • Babits Mihály Művelődési Ház, Szekszárd • Kölcsey Ferenc Megyei Művelődési Központ, Debrecen 1988 • Vigadó Galéria, Budapest 1990 • Csók Galéria, Budapest • Kastélygaléria, Szirák 1996 • Csók Galéria, Budapest [Kiss Roóz Ilonával, Pannonhalmi Zsuzsával] 2000 • Szárnyak és árnyak, Szent Mihály-kápolna • Vincze Galéria, Szentendre. Válogatott csoportos kiállítások 1971 • Magyar Iparművészeti Főiskola Jubileumi Kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1974 • Mai magyar iparművészet, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 • Köztulajdon 1945-75, Műcsarnok, Budapest 1976 • Műcsarnok Szoborkiállítása, Őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, Budapest 1981 • A kéz intelligenciája, Műcsarnok, Budapest 1982, 1984 • VII., VIII. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1983 • A tervezés értékteremtés. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest Nemzetközi Mini Kerámia Triennálé, Zágráb 1985 • Iparművészeti Vállalat Jubileumi Kiállítása, Vigadó Galéria, Budapest 1986 • A zsennyei Művésztelep tíz éve, Szombathely 1986, 1990 • Pest Megyei Iparművészeti Tárlat, Képtár, Szentendre 1987 • Kölesdi program 10 éve, Művészetek Háza, Szekszárd 1990, 1993, 1995, 1996 • MKT kiállítása, Csók Galéria, Budapest 1994 • Magastűzön, A MKT kiállítása, Gödöllői Galéria Őszi Kerámia Kiállítás, Palme Ház, Budapest 2001 • Szentendre Salonban, MűvészetMalom, Szentendre. Művek közgyűjteményekben Nemzetközi Kerámia Stúdió Gyűjtemény, Kecskemét • Janus Pannonius Múzeum, Pécs. Köztéri művei kerámia fríz (terrakotta, 1975, Somoskőújfalu, határátkelő állomás vámkezelő terem fala) térelválasztó rács és nagyméretű virágtartók (samott-porcelán keverék, mázatlan, 1986, Budapest, Államigazgatási Számítógépes Központ aulájában) plasztika, kerámia csobogókút (samott, 1990, Szekszárd, Mezőgazdasági Kombinát kajmádi kastélyának kertje) Irodalom  ~ kerámia képei és figurái, Művészet, 1984/4. VADAS J.: ~ kiállítása, Magyar Ifjúság, 1988. június 10. porcelán és samott faliképei, Magyar Iparművészet, 2000/4.  Szentendre, 2000. Forrás: www.artportal.hu
Sarkantyu Judit : Kék ruhás hölgy porcelán szobor 28.6 cm
44 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FKC476/Z020] A kép mérete: 33 x 18,5 cm keret nélkül. Készült: Linómetszet, Papír A kép Litkei József (Jászberény, 1924, Budapest, 1988) alkotása. Jelezve lent "Asszonyok; Litkei (filctoll)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Cseh Miklóssal és Nagy Lászlóval közösen 1947-ben megalapította a Dési Hubert István Népi Kollégiumot. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1951-ben végzett. Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan tanítványa volt. Olaszországban járt tanulmányúton. 1950-től kiállító művész. Egyéni (Nagy Balogh Terem, Műcsarnok, Fényes Adolf Terem, Jászberény) és koll. (Műcsarnok, Fővárosi Képtár, Ernst Múzeum, Fényes Adolf Terem, Miskolc, Keszthely, Eger, Sárbogárd, stb.) kiállításokon mutatta be műveit. A budapesti Iparművészeti Főiskolán alakrajzot tanított. Sokirányú érdeklődésénél fogva festményeinek, grafikáinak tárgya táj- és munkaábrázolás, csendélet és arckép. A látványból kiinduló képei realista igénnyel s konstruktív szerkesztettséggel készültek. Gyakorta élt az akvarell oldott és levegős lehetőségeivel. Szitanyomataira a szín-, forma és folthatások harmonikus egysége a jellemző. A FKMS által 1958-ben kiírt ex libris pályázaton indulva újszerű technikai megoldásaival vonta magára a figyelmet és elnyerte az I. díjat. Az Iparművészeti V. 1970-ben megrendezett kiállításon domborított bőrdobozával nyert díjat, a Budavári Palotában 1972-ben megrendezett Centenáriumi ajándéktárgyak kiállításon bőrdomborítású faliképével az I. díjat érdemelte ki. Munkáit őrzi az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria. Monumentális feladatok is foglalkoztatták (padlómozaikok, üvegablakok). (Matis Ferenc adatközlése nyomán: ML, MÉ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan tanítványa volt. Olaszországban járt tanulmányúton. 1950-től kiállító művész. 1964-ben a Fényes Adolf Teremben rendeztek műveiből kiállítást. A bp.-i Iparművészeti Főiskolán alakrajzot tanított. Gyakorta él az akvarell oldott és levegős lehetőségeivel. Monumentális feladatok is foglalkoztatják. (ML, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1951-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan irányításával. Tanulmányúton a Szovjetunióban és Olaszországban járt. 1950-től kiállító művész. 1956-ban a Nagy Balogh Teremben, 1964-ben a Fényes Adolf Teremben jelentkezett egyéni kiállítással. Az Iparművészeti Főiskolán alakrajztanár. Gyakorta él az akvarell oldott és levegős lehetőségeivel. Monumentális feladatok is foglalkoztatják és bőrdomborítással is kísérletezik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan voltak a mesterei. Az Iparművészeti Főiskolán alakrajzot tanít. 1964-ben a Fényes Adolf-teremben rendeztek műveiből kiállítást. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus. 1951-ben kapott diplomát Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan növendékeként. Tanulmányúton a Szovjetunióban és Olaszországban járt. 1950 óta kiállító művész; csoportos bemutatók mellett 1956-ban a Nagy Balogh Teremben, 1964-ben a Fényes Adolf Teremben, 1977-ben a Műcsarnokban jelentkezett önálló kollekcióval. Az Iparművészeti Főiskolán alakrajz-tanár. - Derűs, optimisztikus művészete az ember és a környezet kapcsolatát, a mindennapi lét humanisztikus oldalait nyomozza. Gyakorta él az akvarell oldott, levegős lehetőségeivel, itteni színkezelése feszesebb szerkezetű olajkompozícióiban is érvényesül. Kísérletezik murális feladatokkal (bőrdomborítás, üvegablaktervezés, gobelin stb.) és szeriográfiával. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő, grafikus. Cseh Miklóssal és Nagy Lászlóval együtt 1947-ben megalapította a Dési Huber István Népi Kollégiumot. Az MKF-en 1951-ben végzett, Bernáth Aurél, Bencze László és Pór Bertalan növendékeként. Tanulmányúton a Szovjetunióban és Olaszországban járt. A FKMS által 1958-ban kiírt ex libris pályázaton indulva újszerű technikai megoldásaival vonta magára a figyelmet, és I. díjat nyert. Hosszú éveken át a MIF alakrajzfestő tanára volt. Sokirányú érdeklődésénél fogva festményeinek, grafikáinak tárgya táj- és munkaábrázolás, csendélet, valamint portré. A látványból kiinduló képei realista igénnyel és konstruktív szerkesztettséggel készültek. Szitanyomataira a szín-, forma- és folthatások harmonikus egysége a jellemző. Az Iparművészeti V. 1970-ben megrendezett kiállításán domborított bőrdobozával nyert díjat. A Budavári Palotában 1972-ben rendezett Centenáriumi ajándéktárgyak kiállításon bőrdomborítású faliképeivel az I. díjat érdemelte ki. Ek: 1956: Nagy Balogh T.; 1964: Fényes A. T.; 1965: Lehel Vezér Gimn., Jászberény; 1977: Műcsarnok. Vcsk:1950-65: Magyar Képzőművészeti Kiállítások, Műcsarnok; 1968-74: Orsz. Akvarell B., Eger; 1949: Ifjúsági Képzőműv. Kiállítás (VIT), FK; 1952: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1953: Békeplakát és 5 éves terv grafikai kiállítás, Ernst M.; 1954: Magyar Kisplasztikai és Grafikai Kiállítás, Ernst M.; 1955: Fiatal Képzőművészek és Iparművészek Kiállítása, Ernst M.; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1961: Kisgrafika, M.; 1965: III. Orsz. Grafikai B., Miskolc; 1966: Állami Képzőművészeti Vásárlások Kiállítása, Műcsarnok;1968: 4. Balatoni Nyári Tárlat, Balatoni M., Keszthely; 1971: VI. Orsz. Grafikai B., Miskolc; 1980: József A. Műv. Közp., Sárbogárd; 1981: Műcsarnok. Mk: IM; MNG. Km: üvegablakok (Veszprém, megyeháza); padlómozaik (1974, kő, Sopron, AFIT-székház.) Irod.: Pogány Ö. G.: Magyar festészet a XX. században, Bp., 1959; Frank J.: Litkei József ÉS, 1964. dec. 19.; Fóthy J. Kiállítási krónika, MŰV, 1965/2. Interjú: Mi a véleménye a modern művészetről? ÉS, 1962. febr. 24. (M. F.)
Litkei József : "Asszonyok"
28 000 HUF