Kallós Miklós Elek : MÉE Sárospataki Csoport XI. Vándorgyűlés bronz emlékérme 1981

Eladási ár: 4 000 HUF

Leírás

[2B164/FSZ]
Kétoldalas bronz érem, plakett.

Az egyik oldalon felirat
A FŐISKOLA ALAPÍTÓJA: PERÉNYI PÉTER
PATRÓNÁJA : LÓRÁNTFFY ZSUZSSANNA
1531-1981


Másik Oldalon felirat:
MAGYAR ÉREMGYŰJTŐK EGYESÜLETE
XI VÁNDORGYŰLÉSE SÁROSPATAK 1981 AUGUSZTUS 21-22.
SUB ROSA

Tervező: Kallós Elek

Szélesség: 4.3 cm
Súly: 0.03 kg
Kallós Miklós Elek
szobrász
Pozsonyligetfalu, 1911-09-28

Elhalálozott: Budapest, 1989. június 7.

1928-32: Országos Magyar Iparművészeti Iskola, Reményi József tanítványa. 1938-44: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Kisfaludi Strobl Zsigmond. Később Kallós Ede és Sidló Ferenc műhelyében dolgozott. 1958-75: a Színházak Központi Műtermeinek szobrásza volt. Az 1930-as évektől szerepelt kiállításokon, ill. vett részt pályázatokon (1936: Tengerészeti emlékműre kiírt pályázat; 1938: Madách-szobor 1. pályázata [Köteles Józseffel]; 1951: Hunyadi-lovasszobor pályázata). Elsősorban portrékat: Pászkán Lilla (1941); Svanholm Set (1943); Schwarzer Géza (1955); Oláh Imrének (1956), kisplasztikákat: Madonna gyermekkel (1940); Támaszkodó akt (1942); Szt. Család (1942), plaketteket: Remigio Pian (1940); Magyar betlehemesek rendje (1936); Kőrösi Csoma Sándor; Bogdánffy Ödön (1951); Vendl Aladár (1956), domborműveket: Mátyás király művészek és tudósok társaságában (1941) készített, többnyire kevésbé időtálló anyagokból, gipszből, terrakottából, fából. Kivételt ez alól néhány általa tervezett liturgikus építmény képezett: Borsodnádasdi templom főoltár; Kalotaszegi oltár (1938), továbbá külső épületszobrászati díszekre szóló megbízatása pl. az Operaház szobordíszei: Dvořák, Erkel, Händel, Liszt (kő, 1954).

Irodalom
SZOLLÁTH GY.: A magyar éremművészet érmei és plakettjei, 1972.

Egyéni kiállítások
Egyéni kiállítások
1997 • Ceglédi Galéria, emlékkiállítás.

Válogatott csoportos kiállítások
Válogatott csoportos kiállítások
Szép Otthon kiállítás, Budapest
Szt. István-kiállítás, OMKT
1940 • Gyermek a művészetben, Műcsarnok, Budapest
Jubileumi kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Fővárosi Képtár, Budapest • Művészeti hetek, Komárom
1943 • Őszi tárlat, Műcsarnok, Budapest • Téli tárlat, Műcsarnok, Budapest • Magyar művészetért kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása • VII. Nemzetközi képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1954 • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest
1964 • Kossuth Múzeum, Cegléd.

Művek közgyűjteményekben
Művek közgyűjteményekben


Forrás: artportal.hu 

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. augusztus. 07.

(A műtárgyat eddig 7-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kallós Miklós Elek : MÉE Sárospataki Csoport XI. Vándorgyűlés bronz emlékérme 1981

[2B164/FSZ] Kétoldalas bronz érem, plakett. Az egyik oldalon felirat A FŐISKOLA ALAPÍTÓJA: PERÉNYI PÉTER PATRÓNÁJA : LÓRÁNTFFY ZSUZSSANNA 1531-1981 Másik Oldalon felirat: MAGYAR ÉREMGYŰJTŐK EGYESÜLETE XI VÁNDORGYŰLÉSE SÁROSPATAK 1981 AUGUSZTUS 21-22. SUB ROSA Tervező: Kallós Elek Szélesség: 4.3 cm Súly: 0.03 kg Kallós Miklós Elek szobrász Pozsonyligetfalu, 1911-09-28 Elhalálozott: Budapest, 1989. június 7. 1928-32: Országos Magyar Iparművészeti Iskola, Reményi József tanítványa. 1938-44: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Kisfaludi Strobl Zsigmond. Később Kallós Ede és Sidló Ferenc műhelyében dolgozott. 1958-75: a Színházak Központi Műtermeinek szobrásza volt. Az 1930-as évektől szerepelt kiállításokon, ill. vett részt pályázatokon (1936: Tengerészeti emlékműre kiírt pályázat; 1938: Madách-szobor 1. pályázata [Köteles Józseffel]; 1951: Hunyadi-lovasszobor pályázata). Elsősorban portrékat: Pászkán Lilla (1941); Svanholm Set (1943); Schwarzer Géza (1955); Oláh Imrének (1956), kisplasztikákat: Madonna gyermekkel (1940); Támaszkodó akt (1942); Szt. Család (1942), plaketteket: Remigio Pian (1940); Magyar betlehemesek rendje (1936); Kőrösi Csoma Sándor; Bogdánffy Ödön (1951); Vendl Aladár (1956), domborműveket: Mátyás király művészek és tudósok társaságában (1941) készített, többnyire kevésbé időtálló anyagokból, gipszből, terrakottából, fából. Kivételt ez alól néhány általa tervezett liturgikus építmény képezett: Borsodnádasdi templom főoltár; Kalotaszegi oltár (1938), továbbá külső épületszobrászati díszekre szóló megbízatása pl. az Operaház szobordíszei: Dvořák, Erkel, Händel, Liszt (kő, 1954). Irodalom SZOLLÁTH GY.: A magyar éremművészet érmei és plakettjei, 1972. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1997 • Ceglédi Galéria, emlékkiállítás. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Szép Otthon kiállítás, Budapest Szt. István-kiállítás, OMKT 1940 • Gyermek a művészetben, Műcsarnok, Budapest Jubileumi kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Fővárosi Képtár, Budapest • Művészeti hetek, Komárom 1943 • Őszi tárlat, Műcsarnok, Budapest • Téli tárlat, Műcsarnok, Budapest • Magyar művészetért kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása • VII. Nemzetközi képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1954 • Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest 1964 • Kossuth Múzeum, Cegléd. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu 

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. augusztus. 07.

(A műtárgyat eddig 7-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
4 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B314/X021] Szép állapotú, jelzett mázas, virágdíszes kerámia bokály, oldalán virágdíszítés. Alján jelzés: KIS Z. HMV Magasság: 17.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.37 kg        Hódmezővásárhely - Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti. Kis Zoltánnak a nagyapja és az apja is fazekas volt. Vásárhely legidősebb fazekasmestere nemrégiben töltötte be a nyolcvanötödik életévét. Elmesélte: a Széchenyi téri házát az 1948-as szilvatermésnek köszönheti, ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, 13 ezer lekvárosbödönt készített, amiért 15 ezer forintot kapott. Ebből vásárolta meg a házát.  – Már gyermekkoromban ott lábatlankodtam a műhelyben, gyúrtam az agyagot, majd amikor kijártam a hatodik osztályt, beálltam dolgozni édesapámhoz. 1939-ben szabadultam fel, a mestervizsgát 1942 nyarán tettem le, s még decemberben kiváltottam az ipart. Az Érsek utcai műhelyben nem díszes majolikákat, hanem egyszerű parasztedényeket gyártottunk, mert azokra hatalmas volt a kereslet. A kereskedők mindent azonnal elvittek tőlünk. Akkoriban kezdték Újvároson a díszedényeket is gyártani, ám azokra akkor még jóval kevesebb volt a vevő – mondta a nyolcvanötödik életévét nemrégiben ünnepelő Kis Zoltán. A rendkívül jó kedélyű mester elmesélte, hogy régmúlt időkben a cserepesek még a Kossuth téri piacon árulták a portékájukat, s édesapja placca mellett árult Vékony Sándor, aki a díszes majolikákat kezdte készíteni.  Egy lett a két s-ből Kis Zoltán édesapja, Kiss Sándor még két s-sel írta a nevét, ahogy azt a nagypapa és felmenői is. A mester kapuján még két s-sel, ám a mesterlevelén és minden iratán már csak egy s-sel szerepel a neve. A mester elmondta, hogy amikor a zsidótörvények idején igazolni kellett a család felmenőinek származását, az egyik hivatalnok hagyta el a vezetéknevük egyik betűjét, s lettek a Kissek Kissek. – Szinte megszakítás nélkül dolgoztam, s ha nem jön közbe a háború, az életem is zökkenőmentes lett volna. Csakhogy a háború alatt behívtak katonának, s híradósként megjártam az orosz frontot. Majd amikor visszavonultunk, kiképző lettem, végül Németországig, Oldenburg városáig menekültünk az oroszok elől. Végül angolok fogtak el bennünket, s csak 1946-ban engedtek haza.  Kis Zoltán idehaza ismét a korong mellé ült az Érsek utcai családi műhelyben, s 1949 szeptemberéig ott is dolgozott.  – A mostani, Széchenyi téri házamat előrelátásomnak és az 1948-as bőséges szilvatermésnek köszönhetem. Ugyanis amikor kiderült, hogy rekordtermés várható, nekiálltam lekváros bödönöket gyártani. Tizenháromezret tettem fel a padlásra. Lett is rá kereslet, összesen tizenötezer forintot árultam ki belőle. Ezt a kis házat 10 ezer 500 forintért adták el nekem annak idején – mondta a mester. Noha a kis fazekasműhelyeket nem államosították, nehéz idők jöttek a mesteremberekre a háború után, ugyanis elvették a cserepeket felvásárló kereskedők iparengedélyét. – Akkor döglött meg a szakma, s kellett másból megélni. Én például szarvasmarhákkal kezdtem foglalkozni, teheneket tartottam, tenyészbikáimmal pedig országos versenyeket is nyertem. A fazekasság mellett egészen 1975-ig foglalkoztam állatokkal. Közben öt és fél évig a fővárosi majolikagyárnak is dolgoztam, én meóztam a termékeiket. Kis Zoltán hatvan év után, 2002-ben adta vissza az ipart, s azóta csak kedvtelésből ül vissza néha-néha a korong mellé. Forrás: www.delmagyar.hu    
Régi Kis Zoltán vásárhelyi kerámia bokály 17.5 cm
12 500 HUF