[0Y169/X294] Papír tempera, akvarell vegyestechnika festmény, üveglap mögött, hibátlan keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Magasság: 42 cm Szélesség: 58 cm Súly: 2.8 kg Vinkler László festő, grafikus, művészeti író Születési hely: Szabadka Születési dátum: 1912 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:    Vinkler László emlékkiállítása        Vinkler 100 – Fantasztikus realizmus  Mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1930-1935: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1932, 1933: Balló-díj; 1937: Jellinek-díj; Fényes Adolf-díj. Képzőművészeti tanulmányaival párhuzamosan két évig jogot hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1935-ben ösztöndíjat nyert: Rómában, a Collegium Hungaricumban töltött nyolc hónapot. Néhány vallási témájú szegedi freskója korareneszánsz mesterek hatását mutatja, de szorosan nem kapcsolódott a Római Iskola törekvéseihez. Szakmai sikereit pályája kezdetén bravúros portréművészetével vívta ki, és a műfaj szeretete egész munkásságát végigkísérte. Tanulmányutak: 1937: Párizs, 1939: Szicília. 1947-ben felkérésre megszervezte és elindította a szegedi Tanárképző Főiskola Rajz- és Művészettörténet Tanszékének munkáját, s ekkortól megbízott tanszékvezetőként tevékenykedett itt 1957-ig, amikor politikai okok miatt állásából felmentették és csak 1972-ben helyezték vissza. Időközben festői pályája töretlenül folytatódott. ~ pedagógiai tevékenységéből adódóan kísérletező hajlamú művész volt, szellemi rokona az 1945-1947-ig hivatalosan, majd feloszlatása után laza csoportként működő Európai Iskolának, amely a Szentendrei Iskola hagyományait és az európai haladó művészi formákat, a kubizmust, szürrealizmust, non-figurációt preferálta. A 60-as években már együtt tartott a korszak egyetemes haladó irányzataival (absztrakt expresszionizmus, tasizmus). Az alkalmazott művészeti stílusok mindig az adott alkotói problémafelvetéséhez igazodtak, filozófiai mélységű gondolataikkal és igényességükkel magas színvonalat képviseltek. Az analitikus kubizmus a háború pusztításainak kifejezője, a szürrealizmus mitológiai példázatainak hordozója, a tasizmus a belső világának kivetülése volt. Természetelvű ábrázolásokon keresztül jutott el azokhoz a szürrealisztikus művészeti elvekhez, amelyeknek nagyszerű példái azok az automatikus, a vonal erejét hangsúlyozó figurális tusrajzok, amelyekkel a modern magyar grafika a korszak törekvéseihez kapcsolódott (Szalay Lajos, Kondor Béla, Martyn Ferenc). Ezekkel párhuzamosan kezdett tasiszta kísérletei nyomán jutott el művészi törekvéseinek csúcspontjára. A csorgatásos technikával véletlenszerűen keletkezett fekete-fehér alap-kompozíciókat gesztusokkal, felismerhető természeti formákat idéző festék-foltokkal tette elevenné. Foglalkoztatta a XX. századi művész és a képzőművészet létjogosultságának kérdése, helye a nemzeti és az egyetemes kultúra egészében. Írásaiban saját maga ideológusaként sajátos terminológia-alkotással is megpróbálkozott (Szürraffaellista kiáltvány, Szürcézanneizmus, 1966). 1957-ben a városban végzett művészi munkája elismeréséül a szegedi Collegium Artium Képzőművészeti tagozata vezetőjévé választotta. 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. A szegedi patrióta festő jelentőségét adja, hogy önálló kísérletezések eredményeképpen jutott el az avantgárd képzőművészet második hullámának törekvéseihez. Művészetének meghatározó eleme a múlttal való kontinuitáskeresés is, a görög mitológia jelképrendszerének felhasználása és reneszánsz parafrázisainak (pl.: Tiziano:Vénusz) sorozata. ~ élete utolsó évtizedében, részben olaszországi és görögországi utazásainak hatására visszatért a természetelvű ábrázolásokhoz is. Műveinek jelentős részét a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Egyéni kiállítások 1957 • A szegedi Képző- és Iparművészeti Szalon Klauzál téri terme, Szeged 1959 • Retrospektív kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1963 • Képcsarnok, Szeged 1971 • Az én világom, Szeged 1982 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1997 • Pokolraszállás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1998 • ~ 1942-es első önálló kiállításának rekonstrukciója, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 2001 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Antik motívumok, Mártonfi Galéria, Kecskemét • Grafikák, Tiffany Galéria, Budapest 2002 • Gyűjteményes kiállítás, Szombathelyi Képtár • Mű-terem Galéria, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • A Képzőművészetek Szabad Szakszervezete Vidéki Csoportjának I. Kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1956 • II. Országos miskolci Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1967 • Szegedi Képzőművészek Tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1970 • Változatok egy témára, A szegedi Állami Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke művésztanárainak kiállítása, Állami Tanárképző Főiskola, Szeged 2001 • ~ és tanítványai, Városi Képtár, Orosháza. Válogatott írásai Képzőművészeti Alkotások, Budapest, 1954 Szeged mai képzőművészete, Délmagyarország, 1966., augusztus 7. Oidipus (Egy műalkotás keletkezésének elemzése), Acta Academiae Paedagogiae Szegediensis, Series Artistica, Szeged, 1967 Meditazioni sul dramma della vita umana nello specchio del cinquecento con considerazione speciale del Coreggio e del Parmigianino, Parma nell'arte, 1969/1. Aktuális képzőművészeti problémák a differenciáció és az integráció aspektusában, A szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Szeged, 1972 Rajzoktatás és művészeti nevelés koncepciójának fejlődése a tanárképző főiskolák negyedszázados története során, Az általános iskolai tanárképzés 25 éve, Budapest, 1973 Stilisztikai jelcsoportok a képzőművészeti alkotás folyamatában, A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1976 Művészet és mitológia, A szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyve, Szeged, 1978-1979/1. Irodalom SZELESI Z.: ~ - Művészek a Tisza partján, Tiszatáj, 1968/6. köszöntése, Művészet, 1972/6. SZELESI Z.: Művészet és személyiség, Művészet, 1973/1. Van-e szegedi műhely? Művészet, 1973/8. TANDI L.: ~nál, Tiszatáj, 1979/12. P. SZABÓ E.: ~ emlékkiállítása, Új Tükör, 1982/28. PAPP L.: Az ember valósága, Tiszatáj, 1986/9. SZUROMI P.: Átváltozások. Tükrök, tükröződések, Szolnok, 1994 SZUROMI P.: ~ válogatott írásai, Szeged, 2001. Muladi Brigitta Forrás: artportal

[1I372/027] Olaj farost vegyes technika, régi keretben, falra akasztási lehetőséggel. A kép felületén felpörgések találhatók, lásd fotó. Jelezve balra lent: SINKÓ 76 Magasság: 37 cm Szélesség: 53 cm Súly: 0.785 kg

[FKC367/Z018] A kép mérete: 50 x 40 cm keret nélkül. Készült: Vegyes technika, Vászon A kép Lampl Mária W. (Budapest, 1914) alkotása. Jelezve balra lent "W. Lampl Mária 78" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnok kiállítási raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1932-35 között Szőnyi István magániskoláját, 1935-1937 között Aba-Novák Vilmos magániskoláját látogatta. 1937-42 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Szőnyi István és Nagy Sándor növendéke volt. 1978 óta kiállító művész. 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben és 1985-ben Szolnokon, az Aba-Novák Teremben rendezett munkáiból gyűjteményes tárlatot. Posztimpresszionista jellegű olajtempera munkák kerültek ki keze alól. Nagy kedvvel festette a virágok gazdag színvilágát, csendéleteit, szobabelsőit, éppúgy mint arc- és tájképeit. Műveit a derűs életszemlélet és az ennek megfelelő színvilág jellemzi. (MÉ, KMML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1932-35 között Szőnyi István magániskoláját, 1935-1937 között Aba-Novák Vilmos magániskoláját látogatta. 1937-42 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Szőnyi István és Nagy Sándor növendéke volt. 1978 óta kiállító művész. 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben és 1985-ben Szolnokon, az Aba-Novák Teremben rendezett munkáiból gyűjteményes tárlatot. Posztimpresszionista jellegű olajtempera munkák kerültek ki keze alól. Nagy kedvvel festette a virágok gazdag színvilágát, csendéleteit, szobabelsőit, éppúgy mint arc- és tájképeit. Műveit a derűs életszemlélet és az ennek megfelelő színvilág jellemzi. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1942-ben Szőnyi István és Nagy Sándor növendékeként. A nyilvánosság előtt 1978-ban mutatkozott be gyűjteményes anyaggal. Egyéni tárlatát 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben a szolnoki Aba-Novák Teremben rendezte meg. Nagy kedvvel festi a virágok gazdag színvilágát, csöndéleteit, szobabelsőit épp úgy, mint tájképeit. Alkotásait a derűs életszemlélet és az ennek megfelelő színvilág jellemzi. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp., 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A középiskola befejezése után nagybátyja, Pátzay Pál szobrászművész ösztönzésére Szőnyi István, majd Aba-Novák Vilmos magániskolájában kezdte művészi tanulmányait. A Képzőművészeti Főiskolára 1937-ben vették föl, s 1942-ben kapott oklevelet, mint Szőnyi István és Nagy Sándor növendéke. A közönség előtt 1978-ban mutatkozott be gyűjteményes kiállítással. - Egyéni tárlata nyílt 1979-ben a Derkovits Teremben, 1982-ben a szolnoki Aba-Novák Teremben. A természet festői szépségei ihleti alkotásra. Nagy kedvvel festi a virágok gazdag színvilágát, csendéleteit, szobabelsőit éppúgy, mint tájképeit a derűs életszemlélet s az ennek megfelelő színvilág jellemzi. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1932-35: Szőnyi István magánisk.-ja, 1935-37: Aba Novák Vilmos magánisk.-ja, 1937-42: MKF, mestere Szőnyi István, Nagy Sándor. Posztimpresszionista olajtempera virágcsendéleteket, arc- és tájképeket fest. Ek: 1978: HNF, Bp.,; 1979: Derkovits T.; 1982: Aba Novák T., Szolnok; 1985: Aba Novák T., Szolnok.

[1E032/W042] Papír vegyes technika festmény, paszpartuban, üveglap mögött, keretben. Datált jelzés balra lent: M. PÉTER JÁNOS 2004 Magasság: 39 cm Szélesség: 44 cm Súly: 1.64 kg Péter János, M. festő Székelyudvarhely, 1941-01-27 Szerző: Pogány Gábor 1965: Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, Kolozsvár. Festészete sejtelmes lírai absztrakció, amelyben szürrealisztikus lebegő formák idéznek valósnak tűnő tereket, árnyakat, formákat. E képek festői megfogalmazása érzékeny, finom, de erőteljes fény-árnyék játékokkal történik, az egyes színfelületek valőr- és tónusértékeit sokszoros lazúrrétegekkel festi. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Forrás: artportal.hu 

[1R443/122] Régi fém keretben, üveglap mögött található keleti bölcset ábrázoló vegyes technika festmény papíron. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Magasság: 24.5 cm Szélesség: 17.5 cm Súly: 0.425 kg

[1F163/008] Vegyes technika farost festmény feketére festett képcsarnokos kopottas keretben. Datált jelzés jobbra lent: LUDVIG ZOLTÁN '90 Hátoldalán felirat: LUDVIG ZOLTÁN FESTŐMŰVÉSZ CÍM: "ZÖLD HAJNAL" Címkén felirat: KOSZTA JÓZSEF GALÉRIA BUDAPEST ZSŰRI SZÁM: 100/2105 Magasság: 73.5 cm Szélesség: 88.5 cm Súly: 4.42 kg Ludvig Zoltán festő, reklámgrafikus Csikótöttös, 1953-01-13 Szerző: Sinóros Szabó Katalin 1967-71: Pécs, Képzőművészeti Gimnázium, reklámgrafika szak, mestere: Simon Béla. 1992: Zala Megyei Alkotói díj; 1997: Nagykanizsa: “Az év kreatív embere”. 1992-től az Osztrák Képzőművészek Klagenfurti Szövetségének aktív tagja. Szintén ettől az évtől szervezője a Troifach Art (A) nemzetközi művésztelepnek. 1994-től tagja a Moosburg székhelyű Modern Művészeket Támogató Nemzetközi Egyesületnek. Többféle technikát kipróbált, sokáig tevékenykedett reklámgrafikusként. Festményei, ill. festményszobrai különös, ősi, az idők előtti természetet idéző formavilágot képviselik. Organikus, leginkább antropomorf, figuratív-nonfiguratív forma- és színvilága a test és a szervezet külső-belső világát, az emberi és természeti világ találkozását tárja fel. Irodalom Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1985 • Simontornya • Lenti 1988 • Tapolca • Körmend 1990 • Hilton Szálló, Budapest • Nagyatád 1992 • Nürnberg 1992 • Klagenfurt. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu