[0Y131/Z013] Papír filctoll akvarell vegyestechnika festmény, üveglap mögött, keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Datált jelzés jobbra fent: VINKLER LÁSZLÓ 1976-III-20 Magasság: 41 cm Szélesség: 53 cm Súly: 1.96 kg Vinkler László festő, grafikus, művészeti író Születési hely: Szabadka Születési dátum: 1912 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:    Vinkler László emlékkiállítása        Vinkler 100 – Fantasztikus realizmus  Mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1930-1935: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1932, 1933: Balló-díj; 1937: Jellinek-díj; Fényes Adolf-díj. Képzőművészeti tanulmányaival párhuzamosan két évig jogot hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1935-ben ösztöndíjat nyert: Rómában, a Collegium Hungaricumban töltött nyolc hónapot. Néhány vallási témájú szegedi freskója korareneszánsz mesterek hatását mutatja, de szorosan nem kapcsolódott a Római Iskola törekvéseihez. Szakmai sikereit pályája kezdetén bravúros portréművészetével vívta ki, és a műfaj szeretete egész munkásságát végigkísérte. Tanulmányutak: 1937: Párizs, 1939: Szicília. 1947-ben felkérésre megszervezte és elindította a szegedi Tanárképző Főiskola Rajz- és Művészettörténet Tanszékének munkáját, s ekkortól megbízott tanszékvezetőként tevékenykedett itt 1957-ig, amikor politikai okok miatt állásából felmentették és csak 1972-ben helyezték vissza. Időközben festői pályája töretlenül folytatódott. ~ pedagógiai tevékenységéből adódóan kísérletező hajlamú művész volt, szellemi rokona az 1945-1947-ig hivatalosan, majd feloszlatása után laza csoportként működő Európai Iskolának, amely a Szentendrei Iskola hagyományait és az európai haladó művészi formákat, a kubizmust, szürrealizmust, non-figurációt preferálta. A 60-as években már együtt tartott a korszak egyetemes haladó irányzataival (absztrakt expresszionizmus, tasizmus). Az alkalmazott művészeti stílusok mindig az adott alkotói problémafelvetéséhez igazodtak, filozófiai mélységű gondolataikkal és igényességükkel magas színvonalat képviseltek. Az analitikus kubizmus a háború pusztításainak kifejezője, a szürrealizmus mitológiai példázatainak hordozója, a tasizmus a belső világának kivetülése volt. Természetelvű ábrázolásokon keresztül jutott el azokhoz a szürrealisztikus művészeti elvekhez, amelyeknek nagyszerű példái azok az automatikus, a vonal erejét hangsúlyozó figurális tusrajzok, amelyekkel a modern magyar grafika a korszak törekvéseihez kapcsolódott (Szalay Lajos, Kondor Béla, Martyn Ferenc). Ezekkel párhuzamosan kezdett tasiszta kísérletei nyomán jutott el művészi törekvéseinek csúcspontjára. A csorgatásos technikával véletlenszerűen keletkezett fekete-fehér alap-kompozíciókat gesztusokkal, felismerhető természeti formákat idéző festék-foltokkal tette elevenné. Foglalkoztatta a XX. századi művész és a képzőművészet létjogosultságának kérdése, helye a nemzeti és az egyetemes kultúra egészében. Írásaiban saját maga ideológusaként sajátos terminológia-alkotással is megpróbálkozott (Szürraffaellista kiáltvány, Szürcézanneizmus, 1966). 1957-ben a városban végzett művészi munkája elismeréséül a szegedi Collegium Artium Képzőművészeti tagozata vezetőjévé választotta. 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. A szegedi patrióta festő jelentőségét adja, hogy önálló kísérletezések eredményeképpen jutott el az avantgárd képzőművészet második hullámának törekvéseihez. Művészetének meghatározó eleme a múlttal való kontinuitáskeresés is, a görög mitológia jelképrendszerének felhasználása és reneszánsz parafrázisainak (pl.: Tiziano:Vénusz) sorozata. ~ élete utolsó évtizedében, részben olaszországi és görögországi utazásainak hatására visszatért a természetelvű ábrázolásokhoz is. Műveinek jelentős részét a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Egyéni kiállítások 1957 • A szegedi Képző- és Iparművészeti Szalon Klauzál téri terme, Szeged 1959 • Retrospektív kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1963 • Képcsarnok, Szeged 1971 • Az én világom, Szeged 1982 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1997 • Pokolraszállás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1998 • ~ 1942-es első önálló kiállításának rekonstrukciója, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 2001 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Antik motívumok, Mártonfi Galéria, Kecskemét • Grafikák, Tiffany Galéria, Budapest 2002 • Gyűjteményes kiállítás, Szombathelyi Képtár • Mű-terem Galéria, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • A Képzőművészetek Szabad Szakszervezete Vidéki Csoportjának I. Kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1956 • II. Országos miskolci Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1967 • Szegedi Képzőművészek Tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1970 • Változatok egy témára, A szegedi Állami Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke művésztanárainak kiállítása, Állami Tanárképző Főiskola, Szeged 2001 • ~ és tanítványai, Városi Képtár, Orosháza. Válogatott írásai Képzőművészeti Alkotások, Budapest, 1954 Szeged mai képzőművészete, Délmagyarország, 1966., augusztus 7. Oidipus (Egy műalkotás keletkezésének elemzése), Acta Academiae Paedagogiae Szegediensis, Series Artistica, Szeged, 1967 Meditazioni sul dramma della vita umana nello specchio del cinquecento con considerazione speciale del Coreggio e del Parmigianino, Parma nell'arte, 1969/1. Aktuális képzőművészeti problémák a differenciáció és az integráció aspektusában, A szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Szeged, 1972 Rajzoktatás és művészeti nevelés koncepciójának fejlődése a tanárképző főiskolák negyedszázados története során, Az általános iskolai tanárképzés 25 éve, Budapest, 1973 Stilisztikai jelcsoportok a képzőművészeti alkotás folyamatában, A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1976 Művészet és mitológia, A szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyve, Szeged, 1978-1979/1. Irodalom SZELESI Z.: ~ - Művészek a Tisza partján, Tiszatáj, 1968/6. köszöntése, Művészet, 1972/6. SZELESI Z.: Művészet és személyiség, Művészet, 1973/1. Van-e szegedi műhely? Művészet, 1973/8. TANDI L.: ~nál, Tiszatáj, 1979/12. P. SZABÓ E.: ~ emlékkiállítása, Új Tükör, 1982/28. PAPP L.: Az ember valósága, Tiszatáj, 1986/9. SZUROMI P.: Átváltozások. Tükrök, tükröződések, Szolnok, 1994 SZUROMI P.: ~ válogatott írásai, Szeged, 2001. Muladi Brigitta Forrás: artportal

[1H274/047] Vegyes technika selyemkép üveglap mögött, keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés balra lent: M. ZSOMBORI E. Jobbra lent: BP. '92. Hátoldalon felirat: MAYER ZSOMBORI ERZSÉBET BÓBITA (SELYEM) Magasság: 55 cm Szélesség: 48 cm Súly: 1.605 kg Zsombori Erzsébet – Zsimbi Zsimbi a selyem útján Zsombori Erzsébet selyemfestészete Ez a kötet egy művészeti album, mely az ismert festőművész és illusztrátor, Zsombori Erzsébet, azaz Zsimbi selyemfestményeinek az albuma. A mű tehát egy művészi életpályát mutat be, természetesen az alkotó által készített gyönyörű művektől keretezve. Zsimbi 1975-től vesz részt hazai és külföldi tárlatokon. Kiállításait gyakorta lehet megtekinteni különböző helyszíneken, de állandó kiállítása volt a Budai Várban lévő galériájában.  Több mint 100 egyéni kiállítása volt Magyarországon és szerte a nagyvilágban, és számos csoportos kiállításon is részt vett.Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Művészetéről így vall: „A festés olyan, mint a naplóírás. Egy tárlat anyagából sok minden kiderül, legalább egy szegmense az életünknek. Mi változunk, és ezzel együtt változnak a képek, a színek, világos, sötét, fekete, fehér, boldog és boldogtalan… Hangulatokat, érzéseket festek. Zenét. A világban zene szól, és a zenében virágot képzelek…A bagoly néha szomorú, a bohóc sokarcú. A réten néha egyedül sétál a madár, máskor kettesben repülnek.… A füvek közt élet, a köveknek lelkük van… A napraforgó a nap felé fordul, benne az élet spirálja… A tél tiszta, makulátlan, hó borít be mindent.” Forrás: https://feketesas.hu/konyv/zsimbi-a-selyem-utjan/ Névváltozat: Zsimbi Mayer Zsombori Erzsébet Nagynénje, Zsombory Erzsébet irányította a képzőművészet felé. 1969-84 között reklámgrafikus Kolozsváron és Zilahon, közben 1972-73-ban díszítő művészetet tanult. 1981: Megéneklünk Románia országos fesztivál I. és II. díja. A Képzőművészek Szövetsége Szilágy megyei Körének tagja. Alkalmazott grafikusként indult, majd festeni kezdett, eleinte hagyományos batik technikával, virágcsendéleteket (Liliom I. és II., Krizantémok, Kikerics, Mezei virágok c. sorozat) portrékat, figurális kompozíciókat is készített (pl.: Hagyomány, Tánc I.). Megismerkedett a selyemmel, megteremtette saját technikáját és művészi világát. Batik technikája párosult az akvarell adta lehetőségekkel és egy új komplex eszközvilágnak adta át helyét. Lágy foltok kapcsolódnak egymásba képein, majd egy-egy határozottabb kontúrvonal karakteresebbé teszi a képet. Témáit leggyakrabban a természetből veszi: vízpartot, évszakokat, növényeket, állatokat, madarakat fest, líraian, álomszerűen, könnyed vonalvezetéssel, a pasztellszínek számtalan árnyalatát felhasználva. Képei sokszor áttételes jelentések hordozói (pl.: Sors), a szép tájak, virágok időnként félelmeket, szorongásokat is kifejeznek. 1987-ben áttelepült Magyarországra. A Szőnyi István Alkotóközösség tagja. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Stúdió – 51, Kolozsvár 1978 • Batikkiállítás, Művelődési Központ, Zilah • Filo Galéria, Kolozsvár 1987 • Sport Kórház, Budapest 1988 • Külkereskedelmi Főiskola, Budapest 1989 • Kulturinnov Galéria • Művelődési Központ, Bonyhád 1990 • Galéria, Tamási • Bonyhád 1990 • Erdélyi Kulturális Napok, Eger • Kortárs Galéria, Debrecen • Stúdió Galéria, Budapest 1991 • Madách Kft. Galéria, Budapest 1991-től állandó kiállítás, Budapest, Dísz tér 4-5. 1992 • Törökbálint • Enying [Ficzere Mátyással] • Kernstok Galéria, Tatabánya • Ócsa • Nagykőrös 1993 • Magyarok Háza, Stockholm 1994 • Szolnok • Tata • Kolozsvár [Zsombory Erzsébettel] • Vándorkiállítás (SVE) 1993, 1994 • Budai vár, Budapest 1995 • Budai vár – Budapest, I. Dísz tér 4-5. [Deák Balázzsal, Szenczy Zoltánnal] 1995 • Koppenhága • Stúdió Galéria, Bécs • New York • Washington • New Brunswick 1995 • 010 Galéria, Budapest [ifj. Feszt Lászlóval, Szenczy Zoltánnal, Bálint Zsomborral] 1996 • Főkonzulátus [Kalmár Jánossal, Szenczy Zoltánnal], New York 1996 • Zsámbéki Szombatok, Zsámbék 1999 • Korunk Galéria, Kolozsvár. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1989 • Budapesti Nemzetközi Vásár, Budapest 1989 • Erdélyi Képzőművészek Vándorkiállítása, Barbican Center, London • Kós Károly Céh kiállítása, Budapest 1994 • Kansas, Wichita (USA) 2000 • Millennium 2000. Magyar Képzőművészeti Kiállítás, Magyar Ház, Stockholm. Forrás: artportal.hu

[FKB607/Bp205/99] A kép mérete: 30 x 56 cm keret nélkül. Készült: Olaj, tempera, Farostlemez A kép Erdős Péter (Hódmezővásárhely, 1938) alkotása. Jelezve balra lent "Erdős Péter 1970" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, keramikus, ötvösművész. A szegedi Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos és Vinkler László oktatta. 1968-73 között a fővárosi Képzőművészeti Főiskolát látogatta, ahol Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Egyéni bemutatókon kívül, 1960-tól rendszeresen részt vett a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Dél-alföldi kiállításokon, a Szegedi Nyári Tárlatokon, Táj- és Portrébiennálékon. Az alföldi festészeti hagyományok folytatója. Erdős Péter művein megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Képmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. Nagy tömbökben komponált formák és visszafogott színvilág jellemzik. Rézdomborítással is foglalkozik. Körplasztikában Szántó Kovács János és Dr. Tárkány Sz. Ernő portréja ismert. Kerámiát is készít. Műveit a Magyar Nemzeti Galériában és más hazai közgyűjteményekben őrzik. (MÉ, Horváth Teréz adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, keramikus, ötvösművész. A szegedi Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos és Vinkler László tanította. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. A festészeten kívül rézdomborítással és kerámiával is foglalkozik. Munkáin megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Arcmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. Műveit a MNG-ban és más hazai közgyűjteményekben őrzik. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A Szegedi Tanárképző Főiskolán, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos, Vinkler László, a Képzőművészeti Főiskolán pedig Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. 1960 óta szerepel rendszeresen a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon. A vásárhelyi művészekkel együtt számos külföldi kiállításon szerepelt, így Zentán, Lodzban, Jerevánban, Vallaurisban, Tokióban. Első önálló kiállítása 1967-ben Hódmezővásárhelyen volt, majd Szentesen (1967), Békéscsabán (1967, 1976), Hatvanban (1974), Békésen és Orosházán (1975). Képeit több múzeum őrzi, köztük a Magyar Nemzeti Galéria. Tanulmányúton járt Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Szovjet-Örményországban. A festészeten kívül rézdomborítással és kerámiával is foglalkozik. Képein megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Arcmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. - ÖLK Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1960-ban szerzett rajztanári diplomát Szegeden, majd a Képzőművészeti Főiskolán 1969-1972 között Veres Sándor és Patay László növendékeként tanult. Utazásokat tett a Szovjetunióban és a környező népi demokráciákban. 1960 óta kiállító művész; egyéni tárlata Hódmezővásárhelyen, Szentesen (1967), Békéscsabán (1967, 1976), Hatvanban (1974), Békésen és Orosházán (1975), Nagykanizsán (1979), Kaposvárott (1982) és Pécsett (1984) voltak. - Művészi koncepciója az alföldi festészet népi-realista hagyományaihoz kötődik; képeinek fő témája a parasztság mai élete és természeti környezete.

[1N254/043] Papír zsírkréta, tempera, akvarell vegyes technika üveglap mögött, zsákvászon háttér előtt, egyszerű fenyőfa keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés jobbra lent, lásd fotó. Magasság: 45.5 cm Szélesség: 52.5 cm Súly: 1.91 kg

[1E030/W042] Papír vegyes technika festmény, paszpartuban, üveglap mögött, keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Magasság: 42 cm Szélesség: 39 cm Súly: 1.09 kg Péter János, M. festő Székelyudvarhely, 1941-01-27 Szerző: Pogány Gábor 1965: Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola, Kolozsvár. Festészete sejtelmes lírai absztrakció, amelyben szürrealisztikus lebegő formák idéznek valósnak tűnő tereket, árnyakat, formákat. E képek festői megfogalmazása érzékeny, finom, de erőteljes fény-árnyék játékokkal történik, az egyes színfelületek valőr- és tónusértékeit sokszoros lazúrrétegekkel festi. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Forrás: artportal.hu 

[1R416/137] Vegyes technika farost festmény, régi keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve jobbra lent: HARMATH SÁNDOR Hátoldalán jelzés, felirat: HARMATH SÁNDOR JÓZSEFVÁROSI KÉPZŐMŰVÉSZ KÖR HÁZCSOPORT 1972 Magasság: 56 cm Szélesség: 46.5 cm Súly: 1.555 kg