Kézdi Kovács Elemér : Napkelte

Eladási ár: 220 000 HUF

Leírás

[FK3451/FL-4]
A kép mérete: 50 x 63 cm keret nélkül.
Készült: Olaj, Falemez
A kép Kézdi Kovács Elemér (Budapest, 1898) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Kézdi Kovács E."
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Budapest, 1898 - ?
Festő, iparművész. Kézdi-Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd ugyanitt a Képzőművészeti Főiskolán végzett művészeti tanulmányokat. Stílusos dekoratív tervezetekkel, tengerparti impressziókkal és arcképekkel 1916-17-ben szerepelt először az Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain, melyeknek ezt követően rendszeres és szorgalmas kiállítója lett. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett. 1933-től a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New Yorkban telepedett le. (Éber, LÁ, Új Idők Lexikona)

Magyar festők és grafikusok adattára
(Budapest, 1898 - )
Kézdi-Kovács László fia. Budapesten az Iparművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Dekoratív tervezetekkel 1916-1917-ben szerepel először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett, László Fülöp ösztönzésére. 1951-ben New Yorkban telepedett le. MTA

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Bp., 1898. -
Festő, iparművész. Kézdi-Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, és a Képzőművészeti Főiskolán végezte művészeti tanulmányait. Dekoratív tervezetekkel és tengerparti impressziókkal szerepelt először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett. 1933-tól a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New York-ban telepedett le. (Éber)

Egyéb
Festő, iparművész. Kézdi Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti
Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait.
1916-17-ben szerepelt először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain dekoratív tervekkel és tengerparti impressziókkal.
1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben járt, ahol portrékat festett.
1933-tól a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New Yorkba költözött.

Tulajdonságok

Hordozó: fa
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1622-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kézdi Kovács Elemér : Napkelte

[FK3451/FL-4] A kép mérete: 50 x 63 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Falemez A kép Kézdi Kovács Elemér (Budapest, 1898) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kézdi Kovács E." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Budapest, 1898 - ? Festő, iparművész. Kézdi-Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd ugyanitt a Képzőművészeti Főiskolán végzett művészeti tanulmányokat. Stílusos dekoratív tervezetekkel, tengerparti impressziókkal és arcképekkel 1916-17-ben szerepelt először az Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain, melyeknek ezt követően rendszeres és szorgalmas kiállítója lett. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett. 1933-től a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New Yorkban telepedett le. (Éber, LÁ, Új Idők Lexikona) Magyar festők és grafikusok adattára (Budapest, 1898 - ) Kézdi-Kovács László fia. Budapesten az Iparművészeti és a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Dekoratív tervezetekkel 1916-1917-ben szerepel először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett, László Fülöp ösztönzésére. 1951-ben New Yorkban telepedett le. MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Bp., 1898. - Festő, iparművész. Kézdi-Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, és a Képzőművészeti Főiskolán végezte művészeti tanulmányait. Dekoratív tervezetekkel és tengerparti impressziókkal szerepelt először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben főleg arcképeket festett. 1933-tól a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New York-ban telepedett le. (Éber) Egyéb Festő, iparművész. Kézdi Kovács László fia. A budapesti Iparművészeti Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. 1916-17-ben szerepelt először a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon tárlatain dekoratív tervekkel és tengerparti impressziókkal. 1922-től Firenzében, Londonban és Brüsszelben járt, ahol portrékat festett. 1933-tól a Nemzeti Szalon titkára volt. 1951-ben New Yorkba költözött.

További részletek
Hordozó: fa
Jelzett: igen
Állapot: Hibátlan
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 07.

(A műtárgyat eddig 1622-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
220 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[FK2668/Bp301/4] A kép mérete: 50,5 x 80,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Moldován István (Kolozsvár, 1911) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Moldován István" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja láltható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait Kolozsvárott, a Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A következő esztendőben a nagybányai Szépművészeti Iskolában Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat és kitüntetést nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 között Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett egyéni bemutatókat. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta munkáit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. Műv. díjak: a Szinyei Társaság elismerő oklevele, a Főváros festészeti-díja, "Kolozsvár a képzőművészetben" II. díj, állami ösztöndíj, római ösztöndíj, a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díja, SZOT festészeti díj. Több murális művet (mozaik) alkotott. A Magyar Nemzeti Galéria több alkotását őrzi. (M. L.: Műv. 1967/6, RI-NM) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a kolozsvári Szépművészeti Főiskolán kezdte 1930-ban. A nagybányai szabadiskolában is megfordult. Itt Thorma János és Krizsán János korrektúráján képezte magát. 1931-ben Budapesten a Képzőművészeti Főiskola hallgatója lett. Réti István, később Szőnyi István volt a mestere. Már mint főiskolás sok díjat nyert. 1948-ban megkapta a római ösztöndíjat, de lemondva róla, Erdélybe ment. 1948-1950 k. Erdélyben élt, és népművészetben gazdag vidékein festett. 1943-ban Kolozsváron, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, illetve a Csók Galériában rendezett önálló kiállítást. Ezen kívül több Európai országban, az USA-ban, Kanadában és Indiában is bemutatta műveit. Eleinte sajátos atmoszférájú, lírai tájképeket, eleven színvilágú képmásokat festett, később mondernebb, erőteljesebben szerkesztett művekkel jelentkezett. A Pécsi Tanárképző Főiskola számára mozaikot készített. Erdély szerelmese volt. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált sokoldalú művészetében. 1942-ben megkapta a Szinyei Társaság elismerését, és a Főváros festészeti-díjat,1943-ban elnyerte a "Kolozsvár a képzőművészetben" c. díjat. 1947-ben állami ösztöndíjat,1948-ban a római ösztöndíjat, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját kapta meg. A MNG több művét őrzi. (M. L.: Műv.-1976/6) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Kolozsvárott a Képzőművészeti Főiskolán, majd Nagybányán Thorma János és Krizsán János irányítása mellett kezdte, 1931-től Budapesten megszakításokkal a Képzőművészeti Főiskolán Réti István és Szőnyi István növendékeként fejezte be. 1949-ben és 1950-ben ösztöndíjjal dolgozott Erdélyben, majd hosszú tanulmányutakra indult Nyugat-Európába, az Egyesült Államokba, s a Szovjetunióba. Először Kolozsvárott lépett a nyilvánosság elé 1943-ban, majd 1946-ban Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban, 1955, 1961 és 1981-ben a Csók Galériában, 1959-ben a KKI-ben, 1960-ban Nagykanizsán, 1963-ban Kiskunfélegyházán, 1966-ban Debrecenben, 1969 és 1975-ben Békéscsabán, 1971-ben a Mednyánszky Teremben, 1973-ban Gyöngyösön és Debrecenben, 1977-ben Egerben, 1979-ben Veszprémben, 1983-ban Miskolcon, 1984-ben Csepelen, 1986-ban a Vigadó Galériában rendezett önálló kiállítást. Külföldi kiállításai: Moszkva, Varsó, India, Szófia, Párizs, Bukarest, Belgrád, New York, Montreál és Toronto. Eddig közel kétezer színes táblaképet festett, de szívesen foglalkozik mozaikkészítéssel is. 1964-ben a Pécsi Pedagógiai Főiskola, 1968-ban a Salgótarjáni Kórház, 1969-ben a názáreti templom és 1970-ben a Videoton Vállalat díszterme részére mozaikot készített. - Erdély szerelmese. A székely népművészet gazdag formavilágának hatása döntő jelentőségűvé vált festészetében. Olyan formanyelvet alakított ki magának, amely színvilágában és summázó formaalakításában sajátos erdélyi zamat érződik, ugyanakkor korszerűen modern is konstruktivista stílusa. Munkásságát 1942-ben a Szinyei Társaság elismerésével és a Fővárosi festészeti-díjjal, 1943-ben Római-ösztöndíjjal, 1947-ben Állam ösztöndíjjal (Románai), 1963-ben a SZOT festészeti-díjával, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti-díjával tüntették ki. - Irod.: Bíró Béla: Kolozsváry Moldován István. Erdélyi Helikon, 1943.; Felvinczi Takács Zoltán: Kolozsváry Moldován István. Kolozsvár, 1943.; Dutka Mária: Magyar Nemzet, 1961.; Maksay László: Moldován István. Művészet, 1965.; D. Fehér Zsuzsa. Moldován István, Bp. 1971.; Theisler György: Moldován István. Művészet, 1971.; Losonci Miklós: Moldován István. Pest Megyei Hírlap, 1981.; Csorba Mária: Moldován István Pesti Műsor, 1984. ÖLK Művészeti lexikon I-IV. Festő. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán 1931-től megszakításokkal Réti István és Szőnyi István növendékeként végezte. Közben Nagybányán Thorma János irányítása mellett dolgozott. 1948-50 között Romániában élt. 1943-ben Kolozsvárott, 1946-ban Gyöngyösön, 1955-ben, 1959-ben és 1962-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, ill. a Csók Galériában rendeztek önálló kiállítást sajátos atmoszférájú, lírai tájképeiből, eleven színvilágú portréiból. Újabb kiállításain egyéni technikájú, erőteljesebben szerkesztett, mondern hangvételű művekkel szerepel. 1963-ban a Pécsi Tanárképző Főiskola számára készített mozaikot. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, SZOT-díjas. Tanulmányait Thorma János nagybányai szabadiskolájában kezdte, majd 1931-1940-ben Réti és Szőnyi növendéke a főiskolán. 1948-1950-ben ösztöndíjas Romániában. Tanulmányúton több európai országban, a Szovjetunióban és az USÁ-ban járt. 1943 óta szerepelt a nyilvánosság előtt; fontosabb kiállításai: Csók Galéria (1951, 1961, 1981), Kulturális Kapcsolatok Intézete (1959), Mednyánszky Terem (1971), Békéscsaba (1974), Eger (1977), Miskolc (1983). Egyes művei eljutottak Indiába, az USÁ-ba és Kanadába. 1942-ben a Szinyei Társaság festészeti díjával, 1963-ban SZOT-díjjal, 1969-ben Milánó város ezüstérmével tüntették ki. A názáreti templom magyar kápolnájának díszítésére kiírt pályázaton Patrona Hungraiae mozaik tervével Milánóban első díjat nyert. 1967-ben 8x2,5 nagyságban az kivitelezésre is került. - Frontálisan komponált, dekoratív igényű tájképein elsősorban erdélyi és alföldi témákat dolgoz fel romantikus ízzel, népies-etnografikus jelleggel. Több mozaikot készített állami megbízásra. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Tanulmányait 1930--ban kezdte a kolozsvári Szépművészeti Isk.-ban, a következő évben az MKF-n Réti István, majd 1940-től Szőnyi István tanítványa. Közben Nagybanyán tanult Thorma János és Krizsán János irányítása mellett. 1943-ben állított ki először Kolozsváron, majd 1946-ben Egerben és Gyöngyösön, 1947-ben Miskolcon, 1948-ban Hatvanban. 1950-től rendszeres résztvevője a Magyar Képzőművészeti Kiállításoknak. Budapesten, a Százados úti művésztelepen él és dolgozik. Rendkívül termékeny festő, de más műfajokban (sokszorosított grafika, mozaik) is szívesen kipróbálta magát. Művészetére a poszt-nagybányai festői hagyomány, és az összegző, a konstruktív szerkesztést előtérbe helyező formaadás egyensúlya jellemző. Az erdélyi tájak és emberek érzékeny megörökítője. 1942-ben a Szinyei Társaság elismerő oklevelét és a Főváros festészeti díját, 1943-ban a Kolozsvár a képzőművészetben II. díját, 1963-ban a SZOT festészeti díját, 1972-ben a Képzőművészek Szövetsége Észak-Magyarországi festészeti díját nyerte el. 1943-ban megkapta a római ösztöndíjat, de nem vette igénybe. 1948-50 között ösztöndíjjal Romániában dolgozott. Több műve az MNG gyűjteményébe került. Ek: 1959: KKI; 1960: Nagykanizsa; 1963: Kiskunfélegyháza; 1966, 1973: Medgyessy T., Debrecen; 1969, 1975: Munkácsy T., Bcsaba; 1971: Mednyánszky T., Bp.; 1973: Gyöngyös; 1977: Rudnay T., Eger; 1979: Veszprém; 1955, 1962, 1981: Csók Képtár, Bp.; 1983: Szőnyi István T., Miskolc; 1984: Iskola G. (kat.) Csepel; 1986, 1988: Vigadó G. Vcsk: 1942: Művészeti hetek, Erdélyi Nemzeti M., Kolozsvár; A nagybányai Szent István Hét festménypályázata, István Szálló; 1943: A kolozsvári Műcsarnok megnyitó kiállítása; 1950-65: 1-10. Magyar Képzőműv. Kiállítás; 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1981: Erdők világa, Csontváry T.; 1988: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok; 1996: Nagybányai festészet magángyűjteményekben, Budapest G.; 1998: A Százados úti művésztelep kiállítása, Pataky Galéria; 2000: Tisztelet a mesternek I. (Szőnyi-tanítványok kiállítása), Szőnyi István Emlékm. Km. Pécsi Pedagógiai Főisk. (mozaik, 1964); Salgótarjáni Kórház (mozaik, 1968); Nazareth, Mária Templom (mozaik, 1969); Videoton Díszterem (mozaik, 1970, Szfvár). Irod.: Bíró B: Két kolozsvári tárlat, Erdélyi Helikon, 1943/11.; László Gy.: Két kolozsvári kiállítás, Termés, 1943/3.; Felvinczi Takács Z.: Kolozsváry-Moldován Béla (kat. előszó, Kolozsvár, 1943); Kisdéginé Kirimi I.: Moldován István mozaikképe, MŰV, 964/5.; Maksay L.: Moldován István műtermében, MŰV, 1967/6.; Theisler Gy.: Moldován István kiállítása, MŰV, 1972/3.; Kolozsváry Moldován István (kat., Iskola G., Csepel, 1985). (SZü.Gy.)
Moldován István : "Tanya"
80 000 HUF
[FKB651/Z067] A kép mérete: 29 x 17 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Falemez A kép Zeller Mihály (Nagypeleske, 1859) alkotása. Jelezve jobbra lent "Zeller M" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Mintarajziskolában, 1903-ban a nagybányai szabadiskolában, Münchenben és Berlinben végezte művészeti tanulmányait. Utóbb Párizsban is eltöltött egy évet. "Tisza partján" című képét 1906-ban Párizsban díszoklevéllel tüntették ki. 1908-ban Szatmárnémetiben kollektív kiállítást rendezett műveiből. Jelentősebb alkotásai: Sír a kislány a Balaton partján, Kertek alján, Áve Mária, stb. (Éber, RI-NM) Magyar festők és grafikusok adattára A Mintarajziskolában, Nagybányán és Berlinben tanult, utóbb Párizsban töltött egy évet. Tisza partján c. képét 1906-ban Párizsban díszoklevéllel tüntették ki. 1908-ban Szatmárnémetiben kollektív kiállítást rendezett műveiből. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Mintarajziskolában, Nagybányán, Münchenben és Berlinben végezte műv. tanulmányait. Utóbb Párizsban is töltött egy évet. "Tisza partján" c. képét 1906-ban Párizsban díszoklevéllel tüntették ki. 1908-ban Szatmárnémetiben koll. kiállítást rendezett műveiből. Jelentékenyebb alkotásai: Sír a kislány a Balaton partján, Kertek alján, Ave Maria. (Éber)
Zeller Mihály : Szerelmespár
95 000 HUF
[FKA088/075] A kép mérete: 50 x 70 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Falemez A kép Tolnay Ákos (Pest, 1861) alkotása. Jelezve balra lent "Tolnay Ákos" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Pest, 1861 - ? Festő. A bécsi akadémiáról ment a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol 1884-ben akadémiai bronzéremmel jutalmazták. Félbehagyva müncheni tanulmányait ár ebben az évben a Benczúr-mesteriskolába sietett, és itt képezte magát. Leginkább arcképeket festett, de kisebb tájképekkel is szerepelt kiállításokon. 1907-ben Budapesten, Aradon, stb. volt tárlata. A Benczúr Társaság tagja volt. Egy arcképtanulmánya a Magyar Nemzeti Galériában, Knezics Zoltán arcképe a főváros, Pucher József építész arcképe a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének tulajdonában van. (Éber, L-MMM) Magyar festők és grafikusok adattára (Pest, 1861 - ) Bécsben és Münchenben tanult és leginkább arcképeket festett (Wekerle, Radocza, Csillag Teréz stb.), azon kívül kisebb tájképekkel is szerepelt a kiállításokon. 1907-ben Budapesten, Aradon stb. volt kiállítása. Egy arcképtanulmánya a Magyar Nemzeti Galériában, Knézics Zoltán arcképe a főváros, Pucher József építész arcképe a budapesti építőmesterek ipartestületének tulajdonába került. A Benczúr Társaság tagja volt. - MTA Művészeti lexikon I-II. festő, szül. Budapest 1861. aug. 10. Budapesten tanult és leginkább arcképeket festett (Wekerle, Radocza, Csillag Teréz stb.), azonkívül kisebb tájképekkel is szerepelt a kiállításokon. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Pest, 1861 – Festő. Bécsben és Münchenben tanult. Leginkább arcképeket festett, de kisebb tájképekkel is szerepelt kiállításokon. 1907-ben Budapesten, Aradon, stb. volt tárlata. A Benczúr Társaság tagja volt. Egy arcképtanulmánya a Magyar Nemzeti Galériában, Knezics Zoltán arcképe a főváros, Pucher József építész arcképe a Budapesti Építőmesterek Ipartestületének tulajdonában van (Éber)
Tolnay Ákos : Olvasó hölgy
280 000 HUF