Kisméretű vajszínű virágmintás Zsolnay porcelán váza 6.6 cm

Eladási ár: 8 600 HUF

Leírás

[1Z701/Z008]
Hibátlan állapotú, gazdagon aranyozott, virág mintával díszített, kisméretű, vajszínű Zsolnay porcelán kis váza, ibolyaváza.

Aranyozása kopásmentes, ajándékba adható.

Alján zöld Zsolnay márkajelzés:
ZSOLNAY HUNGARY
1868
PÉCS
HAND-PAINTED

Magasság: 6.6 cm
Szélesség: 7 cm
Súly: 0.1 kg
 

Átmérője 6 cm.
Magassága 6 cm.
Súlya 80g.
 

 

Tulajdonságok

Származás: magyar
Jelzett: Igen
Márka: Zsolnay
Díszítés: kézel festett
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. március. 19.

(A műtárgyat eddig 114-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Kisméretű vajszínű virágmintás Zsolnay porcelán váza 6.6 cm

[1Z701/Z008] Hibátlan állapotú, gazdagon aranyozott, virág mintával díszített, kisméretű, vajszínű Zsolnay porcelán kis váza, ibolyaváza. Aranyozása kopásmentes, ajándékba adható. Alján zöld Zsolnay márkajelzés: ZSOLNAY HUNGARY 1868 PÉCS HAND-PAINTED Magasság: 6.6 cm Szélesség: 7 cm Súly: 0.1 kg   Átmérője 6 cm. Magassága 6 cm. Súlya 80g.    

További részletek
Származás: magyar
Jelzett: Igen
Márka: Zsolnay
Díszítés: kézel festett
Állapot: Hibátlan

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. március. 19.

(A műtárgyat eddig 114-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
8 600 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B073/027] Olaj fatábla festmény, szép állapotú képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés balra lent: PÁLNAGY Magasság: 55 cm Szélesség: 45 cm Súly: 1.18 kg Pálnagy Zsigmond festő Hajdúböszörmény, 1896-05-18 Elhalálozott: Hajdúböszörmény, 1959. december 15 Hajdúböszörményben Király Jenő, 1912-14 között és 1918-ban az Iparművészeti Iskolában Udvary Géza és Ujváry Ignác tanítványa volt. 1919-ben látogatta a bécsi Iparművészeti Főiskolát. 1919-24 között olasz, francia tanulmányúton járt. Olaszországban G. Tallone volt a mestere. Franciaországban a Maume mozaikgyár foglalkoztatta. 1924-ben visszatért Hajdúböszörménybe, majd 1928-35 között Debrecenben is volt műterme. Az 50-es években külföldre dolgozott az ARTEX közvetítésével. A Tiszántúli Szépmíves Céh, 1952-től a Hajdú-Bihar megyei képzőművészeti munkacsoport tagja. Nagy technikai tudással, gyorsan dolgozó művész volt; ismételte témáit, kompozíciós megoldásait, s ebből következően sok merkantil, üzleti szellemű műve keletkezett. Legjobb alkotásai az alföldi festőkkel rokonítják. Művein a szociális jelleg, a társadalmi mondanivaló feltűnik. Az elkötelezettség kérdésében azonban művészete nem rokon Káplár Miklós, vagy a debreceni Holló László, Senyei Oláh István képeivel. Irodalom TÓTH E.: Hajdúböszörmény képzőművészeti múltja és jelene, Alföld, 1959/1. TÓTH E.: ~ emlékezete, Alföld, 1960/1. KATHY I.-SZ. KÜRTI K.: Hajdúböszörmény építészete - képzőművészete, Hajdúböszörmény, 1979 LÁZÁR I.: (kat. bev., Hajdúböszörmény, 1988). Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1927 • Aranybika [Győrösi Istvánnal], Debrecen Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1939 • Kollégiumi jubileumi képkiállítás, Református Kollégium, Debrecen 1940 • Magyar Képzőművészek Egyesülete Kiállítása, Déri Múzeum, Debrecen 1958 • Hajdúböszörményi festők, Déri Múzeum, Debrecen. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 
Pálnagy Zsigmond : Déli pihenő
115 000 HUF
[2B050/121] Olaj farost festmény, üveglap mögött, szép állapotú aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve balra lent: SCHOLZ Hátoldalán filctollas felirat: 60 X 80 SCHOLZ ERIK SZABAD FORMÁK 1981 IX Mellette a Képcsarnok Vállalat papírcímkéi láthatóak. Magasság: 72.5 cm Szélesség: 92 cm Súly: 6.39 kg Scholz Erik festő Budapest, 1926-02-27 hirdetés Elhalálozott: Budapest, 1995. május 6. Honlap: http://www.scholzerik.hu 1949: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Szőnyi István, Fónyi Géza. 1949-1950-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanársegéde. 1948: Kultuszminiszteri díj; 1950: Munkácsy-díj; 1952: Magyar-Szovjet Társaság, I. díj; 1961: Csók István Emlékérem; 1965: Felszabadulási pályázat, Fővárosi Tanács díja; 1968: Ezüstgerely, I. díj; 1971: Vadászati Világkiállítás I. díja; 1975: Mezőgazdaság a képzőművészetben, II. díj; 1977: Budapesti Művészeti Hetek emlékérme; 1980: Mezőgazdaság a képzőművészetben, I. díj; 1988: Szombathelyi Képtár nívódíja, Szombathely; 1995: Vas megyei Tavaszi Tárlat I. díja. Az 50-es évek végén ~et is megérintette a szürrealisztikus-neomanierista szemlélet, amely Csernus és Gyémánt képein látható. A 60-as, 70-es években a neomanierista festői fölfogást írja felül expresszív színkezeléssel. Festett felületeinek összhatását meghatározza a szintetikus oldószerrel kevert tempera, amely selymes fényű, de matt felületet ad. A zsennyei erdőkben talált egy fákon élősködő gombafajt (Rhizomorpha armillariae),amelynek természetes állapotú fonalhálózatát ragasztotta képeire a 80-as évektől. A gombafonalak struktúrája határozta meg e képeinek kompozícióit, miközben a képszerkezet egyre konstruktívabbá vált. Képeinek faktúrájában még egy anyag szerepelt, a fahamu, mely szervesen beépült a festői közegbe. Rituális tárgykészítésénél a hamu jelentéstartalmának egész körét kiaknázta. Irodalom kiállítása, Élet és Irodalom, 1960. december 30. PERNECZKY G.: Faktúra, Élet és Irodalom, 1968. december 7. HERNÁDI GY.: A drámafestő, Élet és Irodalom, 1976. március 20. VADAS J.: Fagyos képek, Élet és Irodalom, 1986. május 23. LACZKÓ I.: Rhizomorphák. ~ kiállítása, Új Művészet, 1994/7-8. A Homo Pictor. Gondolatok ~ről, Új Művészet, 1994/11. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1960 • Csók Galéria, Budapest (kat.) 1973 • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat 1977 • Műcsarnok, Budapest (kat.) 1987 • Jókai Klub, Budapest • Iskolai Galéria, Csepel 1991 • Deák Zs. Galéria, Püspökszentlászló • Nádasdy-vár, Sárvár • Szombathelyi Képtár, Szombathely 1994 • Vármúzeum, Simontornya • Újpest Galéria, Budapest • Budapest Galéria Lajos u., Budapest • Tetőgaléria, Balatonalmádi Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1948 • Növendékkiállítás, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest 1950-1955 • 1-6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest 1958 • Őszi Szalon, Grand Palais, Párizs • Párizsi képek, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest 1963 • Csók István Alkotóközösség, Ernst Múzeum, Budapest 1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest 1974 • Mai magyar művészet, Művészeti Akadémia, Bécs 1975 • Jubileumi Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1976 • 25 éves a zsennyei művésztelep, Savaria Múzeum, Szombathely 1980 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest 1981 • III. Festészeti Triennálé, Szolnoki Galéria, Szolnok • Erdők világa, Csontváry Galéria, Budapest 1985 • Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest • Magyar Gobelin 1945-1985, Műcsarnok, Budapest 1988 • Vasi Tárlat, Szombathelyi Képtár, Szombathely 1989 • Pannonia Triennálé, Szombathely, Kismarton, Muraszombat 1992 • Europa-Kunst ’92, Garching bei München (D) 1993 • Ecce Homo, Kecskeméti Képtár, Kecskemét 1994 • Művészek az Életért, Ernst Múzeum, Budapest 1995 • XIII. kerületi festők, Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest • Tavaszi Szalon, Művészeti és Sportház, Szombathely 2000 • Tisztelet a Mesternek, Szőnyi Emlékmúzeum, Zebegény. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Szombathelyi Képtár, Szombathely Forrás: artportal.hu
Scholz Erik : " Szabad formák IX " 1981
185 000 HUF
[2B049/135] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú, díszes aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Jelzés jobbra lent: BAJOR ÁGOST Magasság: 74 cm Szélesség: 93.5 cm Súly: 5.735 kg Bajor Ágost festő, grafikus Esztergom, 1892-09-17 Névváltozat: Bayer Szerző: Bajkay Éva 1910-16: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Olgyai Viktor; 1920-21: Magyar Képzőművészeti Főiskola, továbbképzős mestere: Zemplényi Tivadar. 1923, 1927: többször járt tanulmányúton Olaszországban. Esztergomban élt, de 1923-tól Budapesten, a Kelenhegyi úton is volt műterme. Az Ex-libris és Grafika Baráti Kör tagja. A II. világháborúban a keleti fronton harcolt. 1947-től már csak Esztergomban festett. Hagyományt és modernséget ötvöző stílusa olaszországi tanulmányainak hatására alakult ki. Merészen kitöltött felület, lágy színharmóniák, erőteljes kontraszthatások jellemzik itáliai, esztergomi, budapesti, váci tájképeit. Legjobb tájkompozícióin és portréin, köztük önarcképein merészebb színhasználattal dolgozott. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. Kiváló rajzkészségét számos rézkarcán kamatoztatta. Nagyvonalúan megoldott tenyérnyi karcait expresszív erő feszíti. Az 1930-as években vallási kompozíciókat is készített, freskómegbízásnak is eleget tett. Falképeit később lemeszelték. Szülővárosa mindig a lelki feltöltődés helyét jelentette számára, sőt az 1950-es években valóságos mentsvára lett. A szocialista realizmus tematikus követelményeit elutasítva ott festette Ismeretlen Esztergom című, nagy városképi sorozatát, melyen korábbi, valósághű felfogását követte. Képein vonzóan egyesítette a líraian átszellemített és a topográfikusan pontos ábrázolásmódot. Irodalom BAJKAY É.: Esztergomi homályban, Új Művészet, 1993/1. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1943 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.) 1992 • Balassa Bálint Múzeum, Esztergom. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Balassa Bálint Múzeum, Esztergom • Herman Ottó Múzeum, Miskolc • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest. Forrás: artportal.hu 
Bajor Ágost - Bayer Ágoston : Árnyas liget
135 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1N479/X225/2] Régi hibátlan állapotú Zsolnay porcelán dísztárgy. Soproni Tűztorony. Alján Zsolnay öttornyú márkajelzés: ZSOLNAY PÉCS MADE IN HUNGARY HAND-PAINTED Magasság: 23 cm Szélesség: 4.5 cm Súly: 0.215 kg Tűztorony (Sopron)    Tűztorony Település Sopron A Tűztorony 2012-ben kiszélesített és megújult kapuja A Tűztorony régen, a 2009-ben indult felújítás előtt Az 58 méter magas soproni Tűztorony a város jelképe. A Fő téren áll. A 13. században építették, majd évszázadokon át szolgálta a várost. Állékonyságát a 19. század végén, a Városháza építése során, elveszítette, majd statikai okokból kapuját leszűkítették. Eredeti jellegét a 2009-2012-es megerősítése és helyreállítása során kapta vissza.  Története Eredetileg várostorony volt: alsó, szögletes részét 1290 és 1340 között gótikus stílusban építették valószínűleg római kaputoronyra – más vélemények szerint az alap is Árpád-kori. Az 1960-as évek végén a torony mellett megtalálták és konzerválták az északi római városkapu maradványait. Ugyanitt látható egy 13–17. századi pincebörtön is. A 13. századtól a tűztorony volt a városfalak északi kaputornya. Az alsó részre hatalmas, hengeres, dísztelen építményt emeltek, 14–15. századi gótikus ablakokkal. Árkádos reneszánsz körüljárója a város figyelésére szolgált. Rövid és keskeny réztető után nyolcoldalas lesz a torony; a sarkokat torzított ión félpillérek fogják át. A nyolc oldalból négyen óralap látható az 1735-ös évszámmal, felettük pedig egy-egy félköríves ablak kőkeretben. A háromrészes, tagolt párkány felett az erőteljes hagymájú rézkupolán nyitott lámpás ül. Köríveit befelé hajlított toszkán félpillérek tartják; benne harang csüng. A háromszorosan tagolt rézsisak felett magas rúdon és gömbön kétfejű sas a széljelző. A torony ezen felső része barokkos jellegű. Írásban először 1409-ben említették. A városba érkező idegen magas töltésen jutott el a város igazi kapujához, a mai tűztorony négyzetes, nagy előépítményéhez, és annak boltozatos terén áthaladva ért el a Fő térre. A 15. században épülhetett ki abban a formájában, ahogy a legkorábbi ábrázolásai a 16. század derekán mutatják. A toronyőrök éjjel lámpással, nappal színes zászlókkal jelezték, hogy merre látnak tüzet. Zenész-toronyőr (Ádler György) szegődtetéséről az első írásos adatunk 1546-ból való. A toronyőr később három másik trombitással együtt jelezte, ha ellenség vagy előkelőség, borszállítmány közeledett. A körerkélyről negyedóránként trombitaszóval figyelmeztették a soproniakat az idő múlására, és a 16. századtól a toronyórát is ők kezelték. Zenész privilégiumuk 1829-ben a Soproni Zeneegyesület megalakulásával megszűnt, de 1885-ig negyedóránként továbbra is megfújták a kürtöt. A torony 1676-ban teljesen leégett. Újjáépítését a lakosság sürgetésének dacára tulajdonképpen csak 1680-ban kezdték el. Erre közadakozásból gyűjtöttek pénzt. Építőmestereket Bécsújhelyről hívtak, a követ a helyi bányákból fejtették. A körerkélyt barokkos stílusban építették újjá. Az órát vagy Purr János lorettói órás, vagy a szintén lorettói Bienn János készítette. A kétfejű sas II. Ferdinánd király és Eleonóra királyné ajándéka volt az 1622. évi Országgyűlés és a királynő koronázásának emlékére, de a torony tetejére csak bő fél évszázaddal később, a nagy tűzvész után, a Lipót császár neve napjára rendezett ünnepségre tették fel. Ekkor szólalt meg újra a megjavított óra is. 1893–94-ben lebontották a régi városházát, és eközben megbolygatták a torony alapjait; bécsi szakértők szerint az építmény összeomlással fenyegetett. Már-már lebontották, de Kiss István és Schulek Frigyes meghallgatása után köztes megoldást választottak: megtiltották a kapu alatt a kocsik közlekedését, elfalazták a széles bejárót, és csak a gyalogosokat engedték át. Az így megerősített torony minden baj nélkül átvészelte a világháborúkat. A tűztoronyhoz tartozott a felvonóhíddal és védőművekkel ellátott Előkapu, aminek helyén alakult ki az 1760-70-es években a ma is „Előkapu” néven ismert zegzugos utca. A Tűztorony a hűség jelképe is. Az 1921. december 14-i népszavazáson Sopron és még nyolc község úgy döntött, hogy Magyarországhoz kíván tartozni. Ennek emlékére 1928-ban Hikisch Rezső tervei alapján barokkos kapukeretet készítettek, ami felett a hódoló soproniakat maga köré gyűjtő Hungáriát ábrázoló szoborcsoport Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. 1970-ben a régi toronyőrház helyére beton lépcsőházat építettek, ami egyúttal támasztja is a tornyot (a védőépület Dr. Kissné Nagypál Judit tervei szerint készült a várfalat bemutató rekonstrukció tervével együtt). 2007-ben indult a legutolsó rekonstrukciós munkák tervezése. A kivitelezés 2009-ben kezdődött, és az összes felújítási munkálat a 2012. december 14-ei Hűség napi ünnepségre fejeződött be.    Forrás: wikipédia 
Régi jelzett Zsolnay porcelán torony "Soproni tűztorony" 23 cm
75 000 HUF