Konecsni György : "Dunapart"

Eladási ár: 26 000 HUF

Leírás

[FKC965/Bp401/69]
A kép mérete: 29,5 x 38 cm keret nélkül.
Készült: Rézkarc, akvatinta, Papír (kasírozva)
A kép Konecsni György (Kiskunmajsa, 1908, Budapest, 1970) alkotása.
Jelezve lent "balra: Dunapart; jobbra: Konecsni György (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. A régebbiek klasszicizmusa együtt járt egy kordában tartott romantikával, utóbb viszont uralkodóan előretört - a régebben is jelenvaló, de rejtett konstruktivitás. A Konecsni-plakát mindig korszerű, ennek a művészetnek mindig volt ereje, hogy kifejezési eszközeit a mondanivalójának alárendelje. Eleinte keveset festett, igazán 1949 után kezdett festészettel is foglalkozni. 1951-től számos olajfestménnyel és falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár György festőművésszel együtt készített "Vihar előtt" című kompozíciója a II. Világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. "II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása" (1953) c. képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Az '50-es évek végétől mindinkább monumentális és dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Idegenforgalmi plakátjaival kétszer nyerte meg a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus arany vándorserlegét. 1934-ben Rómában, 1936-ban Luzernban. A Párizsi Világkiállításon (1927) Grand Prix-t kapott a nemzetközi Publicité Pavilonban kiállított plakátjaiért. 1939-ban 3 plakátjára Grand Prix-t kapott a milánói triennálén. Itthon Munkácsy-díjjal tüntették ki, elnyerte az Iparművészeti Társulat aranyérmét, az igen jelentős Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas művész. 1946-1955 között az Iparművészeti Főiskola, majd több éven át a Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Számos műve került a Magyar Nemzeti Galériába, magyarországi és külföldi közgyűjteményekbe. (ML, MMR, FJ)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni. 1951-től számos festménnyel, falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár Györggyel közösen készített "Vihar előtt" c. kompozíciója a II. világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a MNG tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatok foglalkoztatták. Több mozaikot is készített. Számos díj és aranyérem tulajdonosa. Munkácsy-díjjal tüntették ki. Olasz- és francia Grand Prix-vel tüntették ki. Megkapta az Iparművészeti Társulat aranyérmét, a Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas. 1946-55 k. az Iparművészeti Főiskola, majd évekig a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Realista periódusa után formanyelve átalakult, szürrealisztikus, non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. (ML,MMR)

Magyar festők és grafikusok adattára
Festő, grafikus. Kossuth-díjas, érdemes művész, a modern magyar plakátművészet egyik jelentős mestere. Rudnay Gyulánál tanult. Az ötvenes években realista képeket festett. Több dekoratív mozaikja és sgrafittója került közintézménybe (Zalaegerszeg, MSZMP székház, Budapest, Fészek Klub stb., Szeged, Tisza Szálló étterme). Mint pedagógus is kiváló volt. A mai alkalmazott grafika fő képviselői zömmel az ő tanítványai. 1968-ban a Műcsarnokban rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást. A magyar nyelv története c. albuma 1972-ben jelent meg. - Irod.: Tölgyesi János: Konecsnyi György. Bp. 1971.

Művészeti lexikon I-IV.
Festő, grafikus, főiskolai tanár, Kossuth-díjas. 1927-31 között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi, majd a felszabadulás után politikai plakátjai. Több díjat és aranyérmet nyert. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni és 1951 óta számos festménnyel, falképtervvel szerepel az országos tárlatokon. A Kádár Györggyel közösen készített Vihar előtt c. kompozíciója a felszabadulás utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Mozaikot is készít (Zalaegerszeg, MSZMP székháza). - Formanyelve átalakult, szürrealisztikus és non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. Pedagógiai munkássága is jelentős.

Tulajdonságok

Hordozó: papír
Jelzett: igen
Technika: rézkarc
Témakör: Tájkép

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. február. 20.

(A műtárgyat eddig 61-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Konecsni György : "Dunapart"

[FKC965/Bp401/69] A kép mérete: 29,5 x 38 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, akvatinta, Papír (kasírozva) A kép Konecsni György (Kiskunmajsa, 1908, Budapest, 1970) alkotása. Jelezve lent "balra: Dunapart; jobbra: Konecsni György (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. A régebbiek klasszicizmusa együtt járt egy kordában tartott romantikával, utóbb viszont uralkodóan előretört - a régebben is jelenvaló, de rejtett konstruktivitás. A Konecsni-plakát mindig korszerű, ennek a művészetnek mindig volt ereje, hogy kifejezési eszközeit a mondanivalójának alárendelje. Eleinte keveset festett, igazán 1949 után kezdett festészettel is foglalkozni. 1951-től számos olajfestménnyel és falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár György festőművésszel együtt készített "Vihar előtt" című kompozíciója a II. Világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. "II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása" (1953) c. képe a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. Az '50-es évek végétől mindinkább monumentális és dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Idegenforgalmi plakátjaival kétszer nyerte meg a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus arany vándorserlegét. 1934-ben Rómában, 1936-ban Luzernban. A Párizsi Világkiállításon (1927) Grand Prix-t kapott a nemzetközi Publicité Pavilonban kiállított plakátjaiért. 1939-ban 3 plakátjára Grand Prix-t kapott a milánói triennálén. Itthon Munkácsy-díjjal tüntették ki, elnyerte az Iparművészeti Társulat aranyérmét, az igen jelentős Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas művész. 1946-1955 között az Iparművészeti Főiskola, majd több éven át a Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Számos műve került a Magyar Nemzeti Galériába, magyarországi és külföldi közgyűjteményekbe. (ML, MMR, FJ) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi és politikai plakátjai. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni. 1951-től számos festménnyel, falképtervekkel szerepelt országos kiállításokon. A Kádár Györggyel közösen készített "Vihar előtt" c. kompozíciója a II. világháború utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a MNG tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatok foglalkoztatták. Több mozaikot is készített. Számos díj és aranyérem tulajdonosa. Munkácsy-díjjal tüntették ki. Olasz- és francia Grand Prix-vel tüntették ki. Megkapta az Iparművészeti Társulat aranyérmét, a Köztársasági Érdemérem és a Munka Érdemérem arany fokozatának tulajdonosa. Kétszeres Kossuth-díjas. 1946-55 k. az Iparművészeti Főiskola, majd évekig a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. Realista periódusa után formanyelve átalakult, szürrealisztikus, non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. (ML,MMR) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, grafikus. Kossuth-díjas, érdemes művész, a modern magyar plakátművészet egyik jelentős mestere. Rudnay Gyulánál tanult. Az ötvenes években realista képeket festett. Több dekoratív mozaikja és sgrafittója került közintézménybe (Zalaegerszeg, MSZMP székház, Budapest, Fészek Klub stb., Szeged, Tisza Szálló étterme). Mint pedagógus is kiváló volt. A mai alkalmazott grafika fő képviselői zömmel az ő tanítványai. 1968-ban a Műcsarnokban rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást. A magyar nyelv története c. albuma 1972-ben jelent meg. - Irod.: Tölgyesi János: Konecsnyi György. Bp. 1971. Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus, főiskolai tanár, Kossuth-díjas. 1927-31 között a Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula növendéke volt. Különösen mint plakátművész jelentős, emlékezetesek idegenforgalmi, majd a felszabadulás után politikai plakátjai. Több díjat és aranyérmet nyert. 1949 után kezdett festészettel foglalkozni és 1951 óta számos festménnyel, falképtervvel szerepel az országos tárlatokon. A Kádár Györggyel közösen készített Vihar előtt c. kompozíciója a felszabadulás utáni történelmi festészet jelentős vállalkozása. Rákóczi és Esze Tamás találkozása (1953) c. képe a Nemz. Gal. tulajdona. Az 50-es évek végétől mindinkább monumentális, dekoratív feladatokkal foglalkoztatták. Mozaikot is készít (Zalaegerszeg, MSZMP székháza). - Formanyelve átalakult, szürrealisztikus és non-figuratív elemek is megjelentek művészetében. Pedagógiai munkássága is jelentős.

További részletek
Hordozó: papír
Jelzett: igen
Technika: rézkarc
Témakör: Tájkép

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. február. 20.

(A műtárgyat eddig 61-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
26 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

a kategória hasonló műtárgyai

[FK2586/Bp304/10] A kép mérete: 29 x 39 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Szentgyörgyvári Gyenes Lajos (Szentgyörgyvár, 1890, Budapest, 1971) alkotása. Jelezve Lent "Vársétány, Sz. Gyenes Lajos (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán és a szolnoki művésztelepen tanult. Az utóbbin Fényes Adolf és Szlányi Lajos voltak a tanítómesterei. Ezt követően Brassóban és Kolozsvárott működött mint rajztanár. 1918-tól Budapesten tevékenykedett. Itáliában járt tanulmányúton. Tagja volt a Munkácsy Céh-nek és a Rippl-Rónai Társaságnak. 1912-től szerepelt fővárosi és vidéki tárlatokon. 1937-ben aranyérmet nyert a barcelonai világkiállításon. Színezett rézkarcokat is készített. (Éber, MÉL, KÁ) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf és Szlányi Lajos mellett képezte magát. Előbb Brassóban, Kolozsvárott, később Újpesten tanított. 1923-ban a Sváb-hegyi Golf Szálló díszítésében vett részt. Hosszú éveken át volt a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének igazgatója. Tagja volt a Munkácsy Céhnek és a Rippl-Rónai Társaságnak. 1912-től állított ki, 1917-ben Kolozsvárott volt gyűjteményes kiállítása. 1937-ben ezüst érmet nyert a barcelonai világkiállításon. - MÉL Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán és a szolnoki művésztelepen, Fényes Adolf, val. Szlányi Lajos mellett tanult. Ezt követően Brassóban és Kolozsvárott működött mint rajztanár. 1918-tól Budapesten tevékenykedett. Tagja volt a Munkácsy Céh-nek és a Rippl-Rónai Társaságnak. 1912-től állított ki. 1937-ben aranyérmet nyert a barcelonai világkiállításon. (Éber, MÉL) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Bp.-en és a szolnoki művésztelepen végezte tanulmányait, majd Brassóban és Kolozsvárott rajztanárként működött. Később Bp.-en a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének igazgatója, majd ügyvezető elnöke volt évtizedeken keresztül. A szakirodalomban is működött.
Szentgyörgyvári Gyenes Lajos : "Vársétány"
26 000 HUF
[FKC302/Bp58/33] A kép mérete: 22 x 34 cm keret nélkül. Készült: Akvarellel színezett rézkarc, Papír A kép Zádor István (Nagykikinda, 1882, Budapest, 1963) alkotása. Jelezve jobbra lent "Zádor István (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Huszonhat éves volt, amikor elhatározta, hogy fejét a művészetre adja. Éveken át tanulta a grafikai technikát. Budapesten, Párizsban és Firenzében folytatott tanulmányokat. Budapesten Olgyai Viktor volt a tanítómestere, Párizsban az École des Beaux Arts-on képezte magát. Nyáron a szolnoki művésztelepen, télen pedig Párizsban dolgozott, kisebb brüsszeli, antwerpeni kirándulásokkal tarkítva. 1910-ben Észak-Olaszországban tartózkodott, Firenzében az akadémián tanult. 1918-19-ben több forradalmi rajzriportot készített. A Tanácsköztársaság bukása után először Weimarba, majd Münchenbe emigrált, előbb a Bauhaus növendéke volt, majd ismét a rézkarc technikát tanulmányozta. Stuttgart volt az utolsó állomás. Csendéleteket, táj- és arcképeket, aktokat, enteriőröket festett, bár többnyire grafikával foglalkozott. Zádor igen nagy technikai tudással bírt a rézkarcolás művészetében. Főképp városképeket, hatásos architektúrákat varázsolt lapjaira. Egy német kiadó megbízásából sorozatban örökítette meg a Rajna-vidéki és tengerparti városokat, később a Ruhr-vidék gyárairól készített rézkarcokat. Neve ismertté vált mindenfelé. Olaszországba, Svájcba hívták meg kiállítani. Kiállítások, cserék, eladások, évkönyvek Angliától Japánig, Amerikáig. 1930-ban meghívták Hollandiába. Tájképeivel olyan sikert aratott, hogy megbízást kapott egy kiadótól 36 orvosprofesszor protréjának megrajzolásával, majd egy holland katonai szaklap bízta rá a tábornokok megörökítését. A Szinyei Társaság tagja, a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének elnöke volt. 1918-ban "Ebédlő" című enteriőrje állami kis aranyérmet nyert. Illusztrációiért elnyerte a könyv-illusztrációs díjat, majd a Lipótvárosi Kaszinó díját. Később Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát. 1934-ben jelent meg ofszetnyomásban "Egy hadifestő emlékei" című albuma. Több olajképe, rézkarca és litográfiája található a Magyar Nemzeti Galériában. "Budapest 1945" című albuma a felszabadulás után "Egy fél évszázad rajzokban" című albuma 1959-ben jelent meg. (Éber, ML, Czeizing-Fehér: Művészek) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Kossuth-díjas festő, grafikus. Budapesten, Párizsban és Firenzében tanult. Párizsban az École des Beaux Arts-n képezte magát. A szolnoki művésztelep tagja volt. 1918-19-ben forradalmi rajzriportokat készített. A Tanácsköztársaság bukása után, először Weimarba, majd Münchenbe emigrált. Csendéleteket, táj- és arcképeket, valamint enteriőröket festett, bár többnyire grafikával foglalkozott. Olgyai Viktor volt a tanítómestere. Igen nagy technikai tudással bírt a rézkarcolás művészetében. Többnyire városképeket, hatásos architektúrákat varázsolt lapjaira. A Szinyei Társaság tagja, a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének elnöke volt. 1918-ban "Ebédlő" című enteriőrje állami kis aranyérmet nyert. 1934-ben jelent meg offsetnyomásban "Egy hadifestő emlékei" című albuma. Több kiállítása volt a fővárosban. Számos olajképe, rézkarca és litográfiája van a Magyar Nemzeti Galériában. "Budapest 1945" című albuma a felszabadulás után, "Egy fél évszázad rajzokban" című albuma 1959-ben jelent meg. Kossuth-díjjal tüntették ki. (Éber, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, grafikus, Kossuth-díjas. Festményei enteriőrök, portrék és tájképek. Legismertebb művei rézkarcok és rajzok. Albumai: Budapest 1945; Egy fél évszázad rajzokban (Budapest, 1959). 1958-ban az Ernst Múzeumban volt életmű kiállítása. Irod.: Dénes Tibor: Zádor István. Képzőművészet, 1938., Zádor István és Grantner Jenő kiállítási katalógus. Ernst Múzeum. 1958. Művészeti lexikon I-IV. Festő és grafikus, Kossuht-díjas. Bp.-en, a párizsi École des Beaux-Arts-on és Firenzében tanult. A szolnoki művésztelep tagja volt. Festményei főleg intérieurök, tájak és kiváló karakterű portrék. Részletező, érzékeny rézkarcain líraian ábrázolta a Tisza menti tájat. 1918-19-ben forradalmi riportokat készített. A Tanácsköztársaság bukása után Weimarba, majd Münchenbe emigrált. 1929-től a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének elnöke volt. Számos kiállításon vett részt (1916, 1918, 1921, 1922), legutóbb 1958-ban az Ernst Múzeumban rendeztek nagy retrospektív kiállítást műveiből (Grantner Jenővel közösen). Budapest 1945 c. albuma a felszabadulás után, Egy fél évszázad rajzokban c. albuma 1959-ben jelent meg. Művészeti lexikon I-II. Festő és grafikus. Nagykikinda 1882. jan. 15. Budapesten, Párizsban és Firenzében tanult. Csendéleteket, tájképeket, arcképeket és interiöröket fest, bár elsősorban grafikával foglalkozik. Mestere a grafikában Olgyai Viktor volt. Technikai tudása a rézkarcolásban igen nagy, többnyire városképeket, hatásos architektúrákat varázsol lapjaira. Több olajképe, számos rézkarca és litográfiája van a Szépműv. Múz.-ban és a Főv. Képtárban. A Szinyei-Merse Pál Társaság tagja, a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesületének elnöke. 1918. Ebédlő c. interiőrje állami kis aranyérmet kapott. 1916. a Nemzeti Szalónban, 1918., 1921. az Ernst-múzeumban volt kollektív kiállítása. 1934. jelent meg offsetnyomásban Egy hadifestő emlékei c. albuma. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. A középiskola elvégzése után 1906-ig banktisztviselő volt, de már 1901-től részt vett a bp.-i Mintarajzisk. tanfolyamain. 1906-09 közöttt Párizsban élt, az École des Beaux-Art-on tanult. Portréfestőnek készült, közben krokikat is rajzolt. T. A. Steinlen volt a mestere. 1909-10-ben a firenzei akadémián tanult tovább. 1958: Kossuth-díj. Az I. világháborúban haditudósító volt Vadász Miklóssal és Vaszary Jánossal. 1918-ban Ebédlő című művéért kis aranyérmet kapott. 1918-19-ben forradalmi riportrajzokat készített; a Tanácsköztársaság megdöntése után egy ideig Weimarban, majd Münchenben élt. Később visszatért Mo.-ra. A Szinyei Társaság egyik alapító tagja volt. Sikeres portréfestő (Bajor Gizi arcképe), és mint grafikus is elismert művész volt. 1938 őszétől Hollandiában dolgozott. Számos kiállítása volt külföldön is. Ek: 1916, 1918: Nemzeti Szalon; Ernst M.; 1921: Ernst M.; 1958: Ernst M. (Gartner Jenővel) (gyűjt. kat.) Irod.: Dénes T.: Zádor István, Képzőművészet, 1938; Zádor István és Gartner Jenő (kat., Ernst M., 1958).
Zádor István : Itatónál
18 000 HUF