Közép-amerikai Olmék kerámia fej "Olmék óriásarc" 10.5 cm

Eladási ár: 24 000 18 000 HUF

Leírás

[1P813/X003]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Közép-amerikai antik kőszobor kerámia mása. Kerámia fej szobor, íróasztali kellék, dekoráció.

Magasság: 10.5 cm
Szélesség: 7.5 cm
Súly: 0.355 kg
A világ elől elrejteni szánt vélhetően rituális áldozatok mellett találtak az utókor számára nagyon is nyilvános emlékeket.
Olmék óriásarc. A sisakja oldalról jól látszik.

Az olmék óriásarcoknak hívott, valóban hatalmas monolit kőfejek legkisebbike 1,6 méter magas és 6 tonna súlyú, míg az eddig megtaláltak közül a legrobosztusabb 3,4 méter magas és 40 tonnát nyom. Mindegyik fej sisakot visel és sokan negroid vonásokat látnak benne, afrikai ősöket sejtenek.

Olmék óriás fejszobor, melynek anyagát a 80 km-rel távolabbi Tuxtla vulkanikus hegységében bányásztak.

De a valóság az, hogy ezen a területen is felfedezhető egyes indián törzsekben ezek az arcvonások. Napjainkban úgy gondolják, hogy uralkodókat ábrázolnak ezek a szobrok. A trónra lépésük, vagy haláluk apropóján készíthették a szobrokat, de az biztos, hogy nem egy időben készültek. Más-más időben és helyen leltek ezekre az fejekre. De hogy pontosan kik voltak és mikor uralkodtak, ezt nem tudjuk, mivel csak pár olyan leletet találtak, ahol az írás megjelent. 

 

Forrás: https://www.travel.palfalvireka.com/olmek/  

Olmékok

  


Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Az olmék kultúra központjaiLa Venta-i bazaltfejSan Lorenzó-i bazaltfej 

Az olmékok népének közép-amerikai indián kultúrája a mai Mexikó Veracruz és Tabasco államainak területén körülbelül i. e. 1500 és i. e. 400 között, mezoamerika kronológiája szerint a preklasszikus korban virágzott. Kultúrájuk példaként szolgált az utánuk jövő maják számára is.



 




 Nevük eredete
Az olmek-xicalanca nép a klasszikus kor utáni időktől élt a Mexikói-öböl partján. A név első tagja a nahuatl uhlmécatl szóból ered, aminek a jelentése "a gumi népe". Ebből a szóból ered az olmék népnév, bár ennek a népcsoportnak nincs köze az olmek-xicalanca néphez, viszont tévesen velük azonosították az olmékokat a korai tudományos elemzések.Arról nincs feljegyzés, hogy mi volt az olmékok önelnevezése, viszont a későbbi mezoamerikai indián kultúrákban vélhetően tamoanchan-nak nevezhették az olmékokat szomszédjaik.

 Történetük
 Az olmékok előtt
Az i. e. 4. évezred táján, a földművelés kialakulását követően jöttek létre Mezoamerikában az első állandó települések. A fő élelemforrás a kukorica volt, de termesztettek babot, maniókát, tököt és édesburgonyát is, az őslakók pedig háziasították a kutyát, a pulykát, a méhet és valószínűleg a tapírt is. Bár az élelem nagy részét a mezőgazdaság biztosította, továbbra is vadásztak a trópusi erdőkben, és halásztak a folyókban. Sokféle állat: jaguár, majom, krokodil, vaddisznó és szarvas élt erre. Ez a terület Közép-Amerika legcsapadékosabb, legtermékenyebb tájéka. Ez a vidék már a gabona háziasítása előtt is olyan gazdag volt, hogy már az olmékok előtt falvakba települt a népesség. A felföldről beérkező kukorica miatt a terület a bőség földjévé vált, és ez elősegítette a politikai és vallási központok kialakulását. Az i. e. 2. évezredben már nagyszámú népesség élt a Tonalá, Coatzacoalcos és a Papaloapan folyók mentén és a Campechei-öbölben.

 Az olmék civilizáció kialakulása
Ebben a közegben indultak el azok a változások, amiknek a következtében néhány falu központjában, aminek a házai addig könnyen lebomló anyagokból álltak, vulkanikus kőzetből emelt piramis alakú emelvények, platformok jelentek meg. Ezek templomalapozásként szolgáltak, és ezek tekinthetőek Mezoamerika legkorábbi építészeti alkotásainak. Ezeket a lépcsőzetes piramisokból álló, falusias települések által körülvett vallási épületegyütteseket szertartásközpontoknak nevezzük, mivel ezeket városnak még nem lehetett nevezni. A legfontosabb olmék szertartásközpontok San Lorenzo Tenochtitlán, La Venta, Tres Zapotes és Laguna de Los Cerros voltak. 

 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

Anyag: kerámia

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. november. 02.

(A műtárgyat eddig 587-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Közép-amerikai Olmék kerámia fej "Olmék óriásarc" 10.5 cm

[1P813/X003] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Közép-amerikai antik kőszobor kerámia mása. Kerámia fej szobor, íróasztali kellék, dekoráció. Magasság: 10.5 cm Szélesség: 7.5 cm Súly: 0.355 kg A világ elől elrejteni szánt vélhetően rituális áldozatok mellett találtak az utókor számára nagyon is nyilvános emlékeket. Olmék óriásarc. A sisakja oldalról jól látszik. Az olmék óriásarcoknak hívott, valóban hatalmas monolit kőfejek legkisebbike 1,6 méter magas és 6 tonna súlyú, míg az eddig megtaláltak közül a legrobosztusabb 3,4 méter magas és 40 tonnát nyom. Mindegyik fej sisakot visel és sokan negroid vonásokat látnak benne, afrikai ősöket sejtenek. Olmék óriás fejszobor, melynek anyagát a 80 km-rel távolabbi Tuxtla vulkanikus hegységében bányásztak. De a valóság az, hogy ezen a területen is felfedezhető egyes indián törzsekben ezek az arcvonások. Napjainkban úgy gondolják, hogy uralkodókat ábrázolnak ezek a szobrok. A trónra lépésük, vagy haláluk apropóján készíthették a szobrokat, de az biztos, hogy nem egy időben készültek. Más-más időben és helyen leltek ezekre az fejekre. De hogy pontosan kik voltak és mikor uralkodtak, ezt nem tudjuk, mivel csak pár olyan leletet találtak, ahol az írás megjelent.    Forrás: https://www.travel.palfalvireka.com/olmek/   Olmékok    Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Az olmék kultúra központjaiLa Venta-i bazaltfejSan Lorenzó-i bazaltfej  Az olmékok népének közép-amerikai indián kultúrája a mai Mexikó Veracruz és Tabasco államainak területén körülbelül i. e. 1500 és i. e. 400 között, mezoamerika kronológiája szerint a preklasszikus korban virágzott. Kultúrájuk példaként szolgált az utánuk jövő maják számára is.    Nevük eredete Az olmek-xicalanca nép a klasszikus kor utáni időktől élt a Mexikói-öböl partján. A név első tagja a nahuatl uhlmécatl szóból ered, aminek a jelentése "a gumi népe". Ebből a szóból ered az olmék népnév, bár ennek a népcsoportnak nincs köze az olmek-xicalanca néphez, viszont tévesen velük azonosították az olmékokat a korai tudományos elemzések.Arról nincs feljegyzés, hogy mi volt az olmékok önelnevezése, viszont a későbbi mezoamerikai indián kultúrákban vélhetően tamoanchan-nak nevezhették az olmékokat szomszédjaik.  Történetük  Az olmékok előtt Az i. e. 4. évezred táján, a földművelés kialakulását követően jöttek létre Mezoamerikában az első állandó települések. A fő élelemforrás a kukorica volt, de termesztettek babot, maniókát, tököt és édesburgonyát is, az őslakók pedig háziasították a kutyát, a pulykát, a méhet és valószínűleg a tapírt is. Bár az élelem nagy részét a mezőgazdaság biztosította, továbbra is vadásztak a trópusi erdőkben, és halásztak a folyókban. Sokféle állat: jaguár, majom, krokodil, vaddisznó és szarvas élt erre. Ez a terület Közép-Amerika legcsapadékosabb, legtermékenyebb tájéka. Ez a vidék már a gabona háziasítása előtt is olyan gazdag volt, hogy már az olmékok előtt falvakba települt a népesség. A felföldről beérkező kukorica miatt a terület a bőség földjévé vált, és ez elősegítette a politikai és vallási központok kialakulását. Az i. e. 2. évezredben már nagyszámú népesség élt a Tonalá, Coatzacoalcos és a Papaloapan folyók mentén és a Campechei-öbölben.  Az olmék civilizáció kialakulása Ebben a közegben indultak el azok a változások, amiknek a következtében néhány falu központjában, aminek a házai addig könnyen lebomló anyagokból álltak, vulkanikus kőzetből emelt piramis alakú emelvények, platformok jelentek meg. Ezek templomalapozásként szolgáltak, és ezek tekinthetőek Mezoamerika legkorábbi építészeti alkotásainak. Ezeket a lépcsőzetes piramisokból álló, falusias települések által körülvett vallási épületegyütteseket szertartásközpontoknak nevezzük, mivel ezeket városnak még nem lehetett nevezni. A legfontosabb olmék szertartásközpontok San Lorenzo Tenochtitlán, La Venta, Tres Zapotes és Laguna de Los Cerros voltak.    Forrás: wikipédia 

További részletek
Anyag: kerámia

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. november. 02.

(A műtárgyat eddig 587-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
24 000 helyett
18 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1M055/X305] Retro hibátlan állapotú iparművészeti kerámia váza, díszváza. Alján jelzés: B. VÁRDEÁK Alján zsűri címke, rajta felirat: IPARMŰVÉSZETI VÁLLALAT ZSŰRISZÁM: 108154 69-995 Magasság: 10.5 cm Szélesség: 6.5 cm Hosszúság: 10.5 cm Súly: 0.35 kg B.Várdeák Ildikó keramikus Abony, 1929-05-13 Névváltozat: Bődy Oszkárné 1953-ban diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskolán Gádor István és Borsos Miklós növendékeként. 1971-ben és 1972-ben részt vett a Siklósi Kerámia Szimpóziumon. 1979: Faenza, aranyérem [Bődy Oszkárral]; 1980: Patikaedény-kiállítás, aranyérem, Gualdo Tadino. Kezdetben porcelán- és kerámiaedények tervezésével, kivitelezésével foglalkozott, majd kerti plasztikákat készített samottos agyagból. Jelenleg cserépkályhát, kandallót tervez és kivitelez, valamint régi épületkerámiák restaurálásával foglalkozik. Irodalom Mai magyar iparművészet. Kerámia, porcelán, üveg, Budapest, 1975. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1971 • Népház, Budapest-Óbuda 1980 • Faipari Szakiskola, Budapest 1992 • Angelika Cukrászda, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1955 • Fiatal Iparművészek Kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1955, 1959, 1965 • 2., 4., 5. Országos Iparművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1958 • Magyar Iparművészek Kiállítása, Világkiállítás, Brüsszel 1959 • Magyar Képzőművésznők II. kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1960 • Képzőművésznők nemzetközi kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1966 • Gádor István és tanítványai kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1967 • Kerámia kiállítás, Vármúzeum, Siklós 1968, 1972, 1975, 1978, 1980 • I., III-VI. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1968, 1972, 1977, 1979 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Faenza 1971, 1972 • Kerámia Szimpozion, Siklós 1972 • Edénykultúra, Műcsarnok, Budapest 1974 • Mai Magyar Iparművészet II., Iparművészeti Múzeum, Budapest 1975 • Jubileumi Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1979 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Sopot 1980 • Művészek az üzemekben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1982 • Magyar Kerámia, Palazzo delle Esposizione, Faenza 1983 • Nemzetközi Kerámia Kiállítás, Perugia – Gualdo Tadino 1995 • XX. századi magyar keramikusok. Válogatás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1998 • In Memoriam Tornyai, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely 1998 • Őszi kerámia kiállítás, Palme Ház, Budapest Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu
B. Várdeák Ildikó mid century iparművész kerámia váza 10.5 cm
14 000 HUF
[0N267/BX-9] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Hibátlan állapotú, nagy méretű, jelzetlen kerámia kislány figura. Magasság: 26.5 cm Szélesség: 11.5 cm Súly: 0.7 kg Kiss Roóz Ilona keramikus Születési hely: Szatmárnémeti [Satu Mare, RO] Születési dátum: 1920 Kiállítások az adatbázisban:  Kiss Roóz Ilona életműkiállítása Mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1939-43: Iparművészeti Iskola, mesterei: Orbán Antal, Ohmann Béla. 1956, 1962: Munkácsy-díj; 1980: érdemes művész; 1984: SZOT-díj; 1994: MSZOSZ díja; 1995: Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. A magyar kerámia Kovács Margit által teremtett naiv-népies irányzatának jeles művelője. Edényeit, kisplasztikáit, ill. murális alkotásait vidám színvilág és kedves humor jellemzi. 1948 és 1952 között tanított az Iparművészeti Főiskolán, azóta szabadfoglalkozású. Egyéni kiállítások 1966 • Csók Galéria, Budapest 1971 • Csók Galéria, Budapest 1980 • Budavári Ipaművészeti Bolt, Budapest 1984 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1989 • Kispréposti Palota, Eger (állandó kiállítás) 1992 • Bécs 1995 • Minigaléria, Miskolc 1996 • Petőfi Művelődési Ház, Tiszaluc 1997 • Derkovits Művelődési Központ, Tiszaújváros. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • Karácsonyi kiállítás, Budapest • Fővárosi Művelődési Központ 1952 • Iparművészeti kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1956 • Iparművészeti kiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1958 • Magyar kerámia kiállítás, Vallauris 1959 • Magyar képzőművésznők kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest 1959 • IV. Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1963 • Modern magyar kerámia, Royal Festival Hall, London 1965 • Országos Iparművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1968, 1970 • I., II. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1973 • Magyar kerámia, Ankara, Isztambul 1975 • Tárgy és alkotója, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1982 • Magyar kézműves kerámia, Siklós 1995 • XX. századi magyar keramikusok, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Az agyag mesterei, Vigadó Galéria, Budapest 1998 • Őszi Kerámia Kiállítás, Olaf Palme Ház, Budapest Művek közgyűjteményekben Köztéri művei kerámia dombormű (1958, Pereces, bölcsőde) kerámia napóra (1959, Székesfehérvár, Béke téri iskola) csempeburkolat (1961, Szeged, rendelőintézet) falikép (kerámia, 1962, Sopron, Gyermekszanatórium) kerámia falikép (1966, Békéscsaba, bölcsőde) Irodalom GÁL J.: ~ 77 éves. Beszélgetés a művésszel, Magyar Iparművészet, 1997/4. KESZTHELYI K.-LACZKÓ I.: A magyar kerámiaművészet I., Alkotók, adatok 1945-1998, Budapest, 1999. Vadas József + MAOE Forrás: artportal.hu
Kiss Roóz Ilona kerámia figura 26.5 cm
48 750 HUF
[1D015/X121] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Hibátlan állapotú, jelzett, kerámia figura. Csuhás kerámia figura kezében gyertyának hely. Hátoldalán karcolt jelzés: SÖVEGJÁRTÓ Magasság: 22 cm Súly: 0.54 kg Sövegjártó Mária keramikus Budapest, 1942-07-30 Névváltozat: Husztik Lászlóné 1967: Magyar Iparművészeti Főiskola, mestere: Csekovszky Árpád. 1997-ben a kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió Századvég-szimpozionán dolgozott. Kezdetben hagyományos fazekas agyagból, színes mázakkal kerámia figurákat, használati tárgyakat, fali- és térplasztikákat készített korongozással és mintázással, préseléssel. Később magas tűzön égő félporcelán anyagot munkált meg, amelyet egyéni technikával, oxidokkal színezett. Fali- és térplasztikáin utazási élményei jelennek meg. Irodalom TANDI L.: ~, Tükör, 1977. augusztus 21. LOSONCI M.: ~, Új Tükör, 1980. szeptember 28. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1978 • Csepel Galéria, Budapest 1980 • Művelődési Központ, Szentendre 1983 • Művelődési Ház, Kiskunhalas • Kemenesaljai Művelődési Ház [Varga Máriával, Kopcsányi Ottóval], Celldömölk 1987 • Oberpullendorf 1993 • Magyar Apátság Kiállítóterem, Köln. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1968 • Iparterv I., IPARTERV, Budapest 1968, 1978, 1980 • I., V., VI. Országos Kerámia Biennálé, Pécs 1969, 1971, 1980 • Nemzetközi Kerámia Verseny, Faenza 1980 • Nemzetközi Kerámia Biennálé, Vallauris 1985 • Idea-kiállítás, Vigadó Galéria, Budapest 1996 • A szabadban, Petőfi Művelődési Központ, Gödöllő • Őszi Kerámia kiállítás, Csók Galéria, Budapest 1997, 1998 • Őszi Kerámia kiállítás, Palme Ház, Budapest 1998 • Szolgáló tárgyaink, Iparművészeti Múzeum, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben   Forrás: artportal.hu 
Sövegjártó Mária : Gyertyatartó barát kerámia figura 22 cm
12 000 HUF