Magasság: 10.5 cm
Szélesség: 7.5 cm
Súly: 0.355 kg
A világ elől elrejteni szánt vélhetően rituális áldozatok mellett találtak az utókor számára nagyon is nyilvános emlékeket.
Olmék óriásarc. A sisakja oldalról jól látszik.
Az olmék óriásarcoknak hívott, valóban hatalmas monolit kőfejek legkisebbike 1,6 méter magas és 6 tonna súlyú, míg az eddig megtaláltak közül a legrobosztusabb 3,4 méter magas és 40 tonnát nyom. Mindegyik fej sisakot visel és sokan negroid vonásokat látnak benne, afrikai ősöket sejtenek.
Olmék óriás fejszobor, melynek anyagát a 80 km-rel távolabbi Tuxtla vulkanikus hegységében bányásztak.
De a valóság az, hogy ezen a területen is felfedezhető egyes indián törzsekben ezek az arcvonások. Napjainkban úgy gondolják, hogy uralkodókat ábrázolnak ezek a szobrok. A trónra lépésük, vagy haláluk apropóján készíthették a szobrokat, de az biztos, hogy nem egy időben készültek. Más-más időben és helyen leltek ezekre az fejekre. De hogy pontosan kik voltak és mikor uralkodtak, ezt nem tudjuk, mivel csak pár olyan leletet találtak, ahol az írás megjelent.
Az olmék kultúra központjaiLa Venta-i bazaltfejSan Lorenzó-i bazaltfej
Az olmékok népének közép-amerikai indián kultúrája a mai Mexikó Veracruz és Tabasco államainak területén körülbelül i. e. 1500 és i. e. 400 között, mezoamerika kronológiája szerint a preklasszikus korban virágzott. Kultúrájuk példaként szolgált az utánuk jövő maják számára is.
Nevük eredete
Az olmek-xicalanca nép a klasszikus kor utáni időktől élt a Mexikói-öböl partján. A név első tagja a nahuatl uhlmécatl szóból ered, aminek a jelentése "a gumi népe". Ebből a szóból ered az olmék népnév, bár ennek a népcsoportnak nincs köze az olmek-xicalanca néphez, viszont tévesen velük azonosították az olmékokat a korai tudományos elemzések.Arról nincs feljegyzés, hogy mi volt az olmékok önelnevezése, viszont a későbbi mezoamerikai indián kultúrákban vélhetően tamoanchan-nak nevezhették az olmékokat szomszédjaik.
Történetük
Az olmékok előtt
Az i. e. 4. évezred táján, a földművelés kialakulását követően jöttek létre Mezoamerikában az első állandó települések. A fő élelemforrás a kukorica volt, de termesztettek babot, maniókát, tököt és édesburgonyát is, az őslakók pedig háziasították a kutyát, a pulykát, a méhet és valószínűleg a tapírt is. Bár az élelem nagy részét a mezőgazdaság biztosította, továbbra is vadásztak a trópusi erdőkben, és halásztak a folyókban. Sokféle állat: jaguár, majom, krokodil, vaddisznó és szarvas élt erre. Ez a terület Közép-Amerika legcsapadékosabb, legtermékenyebb tájéka. Ez a vidék már a gabona háziasítása előtt is olyan gazdag volt, hogy már az olmékok előtt falvakba települt a népesség. A felföldről beérkező kukorica miatt a terület a bőség földjévé vált, és ez elősegítette a politikai és vallási központok kialakulását. Az i. e. 2. évezredben már nagyszámú népesség élt a Tonalá, Coatzacoalcos és a Papaloapan folyók mentén és a Campechei-öbölben.
Az olmék civilizáció kialakulása
Ebben a közegben indultak el azok a változások, amiknek a következtében néhány falu központjában, aminek a házai addig könnyen lebomló anyagokból álltak, vulkanikus kőzetből emelt piramis alakú emelvények, platformok jelentek meg. Ezek templomalapozásként szolgáltak, és ezek tekinthetőek Mezoamerika legkorábbi építészeti alkotásainak. Ezeket a lépcsőzetes piramisokból álló, falusias települések által körülvett vallási épületegyütteseket szertartásközpontoknak nevezzük, mivel ezeket városnak még nem lehetett nevezni. A legfontosabb olmék szertartásközpontok San Lorenzo Tenochtitlán, La Venta, Tres Zapotes és Laguna de Los Cerros voltak.
Forrás: wikipédia
Tulajdonságok
Anyag:
kerámia
vásárlási információk
Feltöltve:
2023. november. 02.
(A műtárgyat eddig 493-en nézték meg.)
Eladó:
( értékelés)
Átvétel:
futárszolgálat személyes átvét
Fizetés:
PayPal Átutalás Utánvét
Közép-amerikai Olmék kerámia fej "Olmék óriásarc" 10.5 cm
[1P813/X003]
Közép-amerikai antik kőszobor kerámia mása. Kerámia fej szobor, íróasztali kellék, dekoráció.
Magasság: 10.5 cm
Szélesség: 7.5 cm
Súly: 0.355 kg
A világ elől elrejteni szánt vélhetően rituális áldozatok mellett találtak az utókor számára nagyon is nyilvános emlékeket.
Olmék óriásarc. A sisakja oldalról jól látszik.
Az olmék óriásarcoknak hívott, valóban hatalmas monolit kőfejek legkisebbike 1,6 méter magas és 6 tonna súlyú, míg az eddig megtaláltak közül a legrobosztusabb 3,4 méter magas és 40 tonnát nyom. Mindegyik fej sisakot visel és sokan negroid vonásokat látnak benne, afrikai ősöket sejtenek.
Olmék óriás fejszobor, melynek anyagát a 80 km-rel távolabbi Tuxtla vulkanikus hegységében bányásztak.
De a valóság az, hogy ezen a területen is felfedezhető egyes indián törzsekben ezek az arcvonások. Napjainkban úgy gondolják, hogy uralkodókat ábrázolnak ezek a szobrok. A trónra lépésük, vagy haláluk apropóján készíthették a szobrokat, de az biztos, hogy nem egy időben készültek. Más-más időben és helyen leltek ezekre az fejekre. De hogy pontosan kik voltak és mikor uralkodtak, ezt nem tudjuk, mivel csak pár olyan leletet találtak, ahol az írás megjelent.
Forrás: https://www.travel.palfalvireka.com/olmek/
Olmékok
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Az olmék kultúra központjaiLa Venta-i bazaltfejSan Lorenzó-i bazaltfej
Az olmékok népének közép-amerikai indián kultúrája a mai Mexikó Veracruz és Tabasco államainak területén körülbelül i. e. 1500 és i. e. 400 között, mezoamerika kronológiája szerint a preklasszikus korban virágzott. Kultúrájuk példaként szolgált az utánuk jövő maják számára is.
Nevük eredete
Az olmek-xicalanca nép a klasszikus kor utáni időktől élt a Mexikói-öböl partján. A név első tagja a nahuatl uhlmécatl szóból ered, aminek a jelentése "a gumi népe". Ebből a szóból ered az olmék népnév, bár ennek a népcsoportnak nincs köze az olmek-xicalanca néphez, viszont tévesen velük azonosították az olmékokat a korai tudományos elemzések.Arról nincs feljegyzés, hogy mi volt az olmékok önelnevezése, viszont a későbbi mezoamerikai indián kultúrákban vélhetően tamoanchan-nak nevezhették az olmékokat szomszédjaik.
Történetük
Az olmékok előtt
Az i. e. 4. évezred táján, a földművelés kialakulását követően jöttek létre Mezoamerikában az első állandó települések. A fő élelemforrás a kukorica volt, de termesztettek babot, maniókát, tököt és édesburgonyát is, az őslakók pedig háziasították a kutyát, a pulykát, a méhet és valószínűleg a tapírt is. Bár az élelem nagy részét a mezőgazdaság biztosította, továbbra is vadásztak a trópusi erdőkben, és halásztak a folyókban. Sokféle állat: jaguár, majom, krokodil, vaddisznó és szarvas élt erre. Ez a terület Közép-Amerika legcsapadékosabb, legtermékenyebb tájéka. Ez a vidék már a gabona háziasítása előtt is olyan gazdag volt, hogy már az olmékok előtt falvakba települt a népesség. A felföldről beérkező kukorica miatt a terület a bőség földjévé vált, és ez elősegítette a politikai és vallási központok kialakulását. Az i. e. 2. évezredben már nagyszámú népesség élt a Tonalá, Coatzacoalcos és a Papaloapan folyók mentén és a Campechei-öbölben.
Az olmék civilizáció kialakulása
Ebben a közegben indultak el azok a változások, amiknek a következtében néhány falu központjában, aminek a házai addig könnyen lebomló anyagokból álltak, vulkanikus kőzetből emelt piramis alakú emelvények, platformok jelentek meg. Ezek templomalapozásként szolgáltak, és ezek tekinthetőek Mezoamerika legkorábbi építészeti alkotásainak. Ezeket a lépcsőzetes piramisokból álló, falusias települések által körülvett vallási épületegyütteseket szertartásközpontoknak nevezzük, mivel ezeket városnak még nem lehetett nevezni. A legfontosabb olmék szertartásközpontok San Lorenzo Tenochtitlán, La Venta, Tres Zapotes és Laguna de Los Cerros voltak.
Forrás: wikipédia
