Rézkarc, papír, 85x92 mm, 90x86 mm, j.j.l.: Berkovits

Színes rézkarc, 41,5x55 cm, j. J.l. Edvi Illés Aladár

[1H053/084] Akvarellel színezett papír rézkarc üveglap mögött, egyszerű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jobbra lent jelzés a karcon belül: P. CSÓKA IMRE Alatta ceruzával: P. CSÓKA IMRE Magasság: 58 cm Szélesség: 48 cm Súly: 2.055 kg

[2B231/067] Papír rézkarc, üveglap mögött, régi kopottas aranyozott keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Karcon belül jelzés balra lent: BM 1969 Jelzés jobbra lent karcon kívül ceruzával: BORSOS MIKLÓS Balra lent mű címe: FÉSÜLKÖDŐ Magasság: 36.5 cm Szélesség: 28.5 cm Súly: 0.655 kg Borsos Miklós (szobrász)  Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27.) magyar szobrász, éremművész, grafikus. Élete Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. augusztus 13-án. Győrben, a helyi bencés gimnáziumban végezte tanulmányait, mialatt művészeti órákat is vett Pandur Józseftől és Békéssy Leótól is. 1922-ben családja végleg úgy döntött, hogy a városban telepednek le. Sikertelen főiskolai felvételije után Firenzébe utazott, ahol behatóan megismerkedhetett a reneszánsz művészettel. 1929-ben néhány hónapig hallgatója volt a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolának, de abbahagyta tanulmányait és helyette barátjával, Pohárnok Zoltánnal inkább újabb vándorútra indult, ezúttal a francia Riviérára. Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, utána több helyi kiállításon is, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában rendezett tárlata feltűnően nagy sikert aratott. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, s ezért a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között az Iparművészeti Főiskola tanára volt, tanítványai közé tartozik Schrammel Imre is. Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, amelyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is. 1960-ban eltávolították az Iparművészeti Iskolából. 1971-ben, egy interjúban így fogalmazott Hegyi Bélának: „Ma már örülök annak, hogy eltávolítottak a főiskoláról. Soha nem készültek volna el azok a dolgaim, amikre ma büszke vagyok.” 1966-ban a velencei biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1976-ban a Magyar Nemzeti Galéria termeiben nyílt nagyszabású gyűjteményes kiállítása. 1979-ben a Győr városának ajándékozott műveiből, a Káptalandombon állandó kiállítás nyílt, és még ebben az évben a város díszpolgárává avatták. 1989-ben jelent meg a munkásságát bemutató reprezentatív kötet. Szerzője: L. Kovásznai Viktória művészettörténész. 84 éves korában érte a halál. Művészetéről Borsos Miklós az úgynevezett "pannon szellem", azaz a latinos régi magyar kultúra képviselője, művészete Illyés Gyula verseihez, Bernáth Aurél Balaton-sorozatához, Egry József panteisztikus periódusához hasonló művészetszemlélethez kapcsolódik. Műveiben a görög mitológia alakjai élednek újjá, szobrai Constantin Brâncuși formavilágának hazai megfelelője, rokona.    (Forrás: wikipédia) 

[FKA570/305/102] A kép mérete: 30 x 21,2 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Európai művész 1920 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Eredeti keretében.

[FK1264/Bp93/25] A kép mérete: 32 x 19 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Sándor József (Gyömrői) (Gyömrő, 1887, Budapest, 1936) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Gy. Sándor József" A festmény jó állapotban van. Keret: Új Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Tanulmányait Münchenben végezte. 1910-től szerepelt kiállításokon impresszionisztikus szemléletű utcai képekkel, többnyire tömegeket kitevő staffázzsal (pl. Englischer Garten Münchenben). A rézkarc műfaját is eredményesen művelte (Halászbástya, Bazilika stb.). 1913-ban koll. tárlata volt a Nemzeti Szalonban, 1918-ban és 1920-ban az Ernst Múzeumban, 1925-ben a Benczúr Társaság kiállításának keretében, 1929-ben a Műcsarnokban. 1913-ban "Vízözön" című kompozíciójával ezüstérmet nyert a Nemzeti Szalonban, 1921-ben kitüntető elismerést kapott a Műcsarnokban, 1922-ben pedig a Lipótvárosi Kaszinó díját nyerte. A Benczúr Társaság tagja volt. Több műve a Magyar Nemzeti Galériában található (Öreg város, Csendes emberek, Kálvin-tér, A Szerviták-temploma). (Éber, ML, Új Idők Lexikona) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait Münchenben végezte. 1910-től szerepelt kiállításokon. Többnyire impresszionisztikus utcaképeket festett. A rézkarc műfaját is eredményesen művelte, több díjat nyert. Csoportos kiállítása volt a Nemzeti Szalonban (1913), az Ernst Múzeumban (1918, 1920), a Benczúr Társaságban (1925) és a Műcsarnokban (1929). Néhány képe (Öreg város, Csöndes emberek, Kálvin tér) a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. - Irod.: Bálint Aladár: Az Ernst Múzeum csoportos kiállítása. Nyugat, 1918. - ML Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. Tanulmányait Münchenben végezte. 1910-től szerepelt kiállításokon impresszionisztikus szemléletű utcai képekkel, többnyire tömegeket kitevő staffázzsal (Pl. Englischer Garten Münchenben). Jeles rézkarcokkal is szerepelt. 1913-ban "Vízözön" c. kompozíciójával ezüstérmet nyert Budapesten, a Nemzeti Szalonban, 1921-ben kitüntető elismerést kapott a Műcsarnokban, 1922-ben ugyanott a Lipótvárosi Kaszinó-díját nyerte. Az Ernst Múzeumban, a Műcsarnokban, a Nemzeti Szalonban volt kiállítása. A Benczúr Társaság tagja volt. Több műve a MNG-ban van. (Éber) Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus. Tanulmányait Münchenben végezte. 1910-től szerepelt kiállításokon. Többnyire impresszionisztikus utcaképeket festett. A rézkarc műfaját is eredményesen művelte, több díjat nyert. Kollektív kiállítása volt a Nemzeti Szalonban (1913), az Ernst Múzeumban (1918 és 1920), a Benczúr Társaság kiállításainak keretében (1925) és a Műcsarnokban (1929). Néhány képe (Öreg város, Csendes emberek, Kálvin tér) a Nemz. Gal. tulajdona. Művészeti lexikon I-II. Münchenben végezte tanulmányait s 1910 óta állít ki Budapesten impresszionista szemléletű utcai képeket, többnyire tömegeket kitevő staffázzsal (pl. Englischer Garten München-ben). Jeles rézkarcokkal is szerepelt (Halászbástya, Bazilika).