Rézkarc, papír, 85x92 mm, 90x86 mm, j.j.l.: Berkovits

Színes rézkarc, 41,5x55 cm, j. J.l. Edvi Illés Aladár

[1H053/084] Akvarellel színezett papír rézkarc üveglap mögött, egyszerű keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jobbra lent jelzés a karcon belül: P. CSÓKA IMRE Alatta ceruzával: P. CSÓKA IMRE Magasság: 58 cm Szélesség: 48 cm Súly: 2.055 kg

[FKA570/305/102] A kép mérete: 30 x 21,2 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Európai művész 1920 körül alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Eredeti keretében.

[1C926/108 (mappa)] Papír rézkarc, keret nélkül. Jelzés jobbra lent: KŐHEGYI GYULA Mű címe balra lent: VONULÓ VADLIBÁK 1978 Magasság: 29.4 cm Szélesség: 22.3 cm Súly: 0.015 kg Kőhegyi Gyula grafikus Pestszentlőrinc, 1933-09-13   Szerző: Matits Ferenc A Kirakatrendezői Iskola után 1956-61 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosított grafika szakán folytatta művészeti tanulmányait, mestere: Kmetty János, Hincz Gyula, Ék Sándor és Barcsay Jenő. 1963-tól foglalkozik kisgrafikával, ex libris készítésével. 1970-ben ösztöndíjasként három hónapig Franciaországban, a vence-i művésztelepen dolgozott. 1971-ben az I. Balatoni Kisgrafikai Biennálé II. díját nyerte el. A rézkarcoló művészek alkotóközösségének tagja. Változatos technikával – rézkarc, linóleummetszet, monotípia, tollrajz, fametszet – készülő munkáihoz a természetből, ezen belül különösen az állatvilágból kölcsönöz szívesen motívumokat. Az antik világ és a világirodalom szintén megihlették alkotói fantáziáját. Irodalom A Kisgrafika Barátok Köre Jubileumi Évkönyve, 1959-1969, Budapest, 1969 grafikái Budafokon, Művészet, 1969/5. Nordisk Exlibris Tidsskrift, Koppenhága, 1969/3. A Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségének Évkönyve, 1950-1987, Budapest, 1988 SOÓS I.: ~ művészetéről, Kisgrafika, 1994/2. 27 kortárs magyar művész, Uránusz, 1998. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest • Művelődési Ház [Ligeti Erikával], Nagymaros • Szentendre 1977 • Ferencvárosi Pincetárlat, Budapest 1979 • Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely 1993 • Pataky István Művelődési Központ, Budapest 1993 • Lukas Krankenhaus, Bünde (D) 1996 • Művelődési Ház, Budafok-Tétény, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1964 • Stúdió ’64, Ernst Múzeum, Budapest A Károlyi Múzeum Alapítvány Magyar Képzőművészeinek Kiállítása, Károlyi-palota 1992 • Kortársaink, Dorogi Galéria, Dorog • Művészileg ellenőrizve, az Első Magyar Látványtár Alapítvány Kiállítása, Stúdió Galéria, Budapest 1997 • Hidegtű, Vigadó Galéria, Budapest • II. Országos Színes-nyomat Grafikai Kiállítás,Művészetek Háza, Szekszárd • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu

[FK2397/Bp402/48] A kép mérete: 15 x 10,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Tarjáni Simkovics Jenő (Budapest, 1895, Budapest, 1995) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Tarjáni Jenő (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus és festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál, Olgyai Viktornál és Benkhard Ágostnál képezte magát. A rézkarcolás nagy mesterei közé tartozik. 1923-ban a Helikonban rézkarcokkal szerepelt először. 1925-től szerepelt a Műcsarnok kiállításain, de számos tárlata volt a Nemzeti Szalonban is. 1926-ban a Magyar Rézkarcnyomó műhelyben rendezett tárlaton Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly és Szőnyi társaságában Tarjáni is kiállította grafikai lapjait. 1927-ben, 1929-ben és 1932-ben az Ernst Múzeumban, 1965-ben a Dürer Teremben nyílt kiállítása. 1995-ben a budapesti Erdős Renée-Házban és a Csók Galériában mutatták be a két világháború között készült alkotásait. Számos külhoni kollektív tárlaton szerepelt a Rézkarcolóművészek Egyesülete által (Zürich, Velence, Cleveland, Stockholm, Malmö, Tokió és amerikai körút). 1926-ban a Szinyei Társaság tavaszi tárlatán kitüntető elismerésben részesült, 1927-ben a Szinyei Társaság Zichy Mihály grafikai díjával jutalmazták. Vannak realista-naturalista lapjai és szimbolista-allegorikus képei. Alakos kompozíciókat, tájképeket, de főleg képmásokat alkotott. Előszeretettel használta fel allegorikus képein a női aktokat. Csoportkompozíciói főként erőteljes női és férfi aktokból komponált bibliai mitológiai jeleneteket ábrázolnak. Művei között jelentős helyet foglalnak el a portrék, önarcképek. Rézkarcain a magyar történelem és mondakör jelentős személyiségeit is megörökítette (Kinizsi, Botond, Toldi, stb.). Munkáit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria és a miskolci Herman Ottó Múzeum. (Zs.F.: Új Műv. 1995/10, Műv. 1965/7, Éber, ML) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál, majd Benkhard Ágostnál tanult. 1923-ban a Helikon művészeti Szalonban rézkarcokkal szerepelt először nyilvánosan. 1925 óta kiállítója a Műcsarnoknak. 1926-ban a Szinyei Társaság tavaszi kiállításán kitüntető elismerésben részesült. 1927-ben megkapta a Szinyei Társaság Zichy Mihály grafikai díját. 1927, 1929 és 1932-ben kiállítása volt az Ernst Múzeumban. Figurális kompozíciókat, tájképeket stb. fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Zemplényi Tivadarnál, Olgyai Viktornál és Benkhard Ágostnál képezte magát. 1923-ban a Helikonban rézkarcokkal szerepelt először. 1925-től szerepelt a Műcsarnok kiállításain, de több tárlata volt a Nemzeti Szalonban is. 1926-ban a Szinyei Társaság tavaszi kiállításán kitüntető elismerésben részesült. 1927-ben a Szinyei Társaság Zichy Mihály grafikai díját kapta meg. Vannak naturalista-realista lapjai és szimbolista-allegórikus képei. Figurális kompozíciókat és tájképeket festett. Előszeretettel használta fel allegórikus képein a női aktokat. Általában erőssége volt a portré. (Műv.-1965/7, Éber) Művészeti lexikon I-IV. Grafikus. Zemplényi Tivadar és Olgyai Viktor voltak mesterei a Képzőművészeti Főiskolán. 1923 óta kiállító művész; számos díjat nyert. Főleg rézkarcokat, portrékat, szimbolikus-allegorikus kompozíciókat készít. 1927-ben, 1929-ben és 1932-ben az Ernst Múzeumban, 1930-ban a Nemzeti Szalonban, 1965-ben a Dürer Teremben nyílt kiállítása. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1920-1925 között tanult a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Zemplényi Tivadar és Olgyay Viktor növendéke volt. Később Olgyay tanársegédje, majd 1944-1954 között műteremvezető Varga Nándor Lajos és Koffán Károly mellett, 1923 óta kiállító művész, önálló tárlata az Ernst Múzeumban (1927, 1929, 1932), a Nemzeti Szalonban (1930) és a Dürer Teremben (1965) volt. - Tematikailag a tájkép és az elvont kompozíció, formailag a maratásos technikák érdeklik. A vonalfinomságok s a tónus nagymestere; a grafikai nyelvezetre tagolt, nagy súlyt helyet a részletek kimunkálására.