Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

Akvarel, papír, 238x325 mm, j.j.l.:Losonczy T. 1964 leltári szám: 24-182

Olaj, vászon 40x30 cm, j.h.: B53

[FKC038/Bp28/25] A kép mérete: 100 x 68 cm keret nélkül. Készült: Pasztell, Papír A kép Szabó Zoltán Angyalföldi (Budapest, 1929) alkotása. Jelezve Balra fent "Szabó Z 84" A festmény jó állapotban van. Keret: Sérült Ho.: Autográf írással: "Arany keret 1 cm-es vajszínű betéttel Köteles Et. kérése Sürgős Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Rajkai György beszélte rá, hogy jelentkezzék felvételre a Képzőművészeti Főiskolára. 1948-49-ben a Dési Huber-szakkörben rajzolt, festett Gráber Margit vezetésével. 1950-ben jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben kezdte meg tanulmányait Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre keze alatt. 1953-54-ben a főiskola megvált tőle, lekerült Tatabányára, ahol a művésznövendékek számára művésztelepet létesítettek. Számos műve kapcsolódik a tatabányai periódushoz, amelynek élményéből még évek múlva is bőven merít. 1955-ben visszakerült a főiskolára, ahol 1958-ban fejezete be tanulmányait. Ezt követően két évig - a Fiatal Művészek Stúdiójának tagjaként - a stúdió műtermében dolgozott. 1960-63 között Derkovits-ösztöndíjban részesült. Kiállító művészként első ízben 1958-ban a VII. Magyar Képzőművészeti Tárlaton szerepelt jelentősebb anyaggal. Ettől kezdve minden nemzeti tárlaton, a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának bemutatóin, jelentősebb hazai és külföldön rendezett magyar seregszemléken részt vett alkotásaival (Ernst Múzeum, Műcsarnok, Tiszti Klub Budapest, Veszprém, Szolnok, Tatabánya, Vác, Győr, Kecskemét, Tallin, Berlin, Varsó, Belgrád, Párizs, Moszkva, stb.). Erőteljes formákkal komponált figurális kompozíciókat, portrékat, városképeket, csendéleteket alkotott olajban, pasztellben, szénnel és temperával. A Nyolcak, Nemes Lampért József és a korai Uitz Béla alkotások formai örökségének legrangosabb mai folytatója. A külföldiek közül Siqueiros és D. Rivera gyakoroltak rá nagy hatást, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. Szabó végtelen humanizmusa, őszinte hite az alkotásban, a tiszta emberi kapcsolatokban és a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, óriási lendület jellemzi alakjait, akár táblaképről, szénrajzról, akár monumentális munkáról van szó. Díjak: a Stúdió pályázatának I. díja; Munkácsy-díj; a Szolnoki Festészeti Triennále II. díja; Érdemes Művész. Sok murális alkotást is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). Alkotásai helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában, a Legújabbkori Történeti Múzeumban és több vidéki képtárban. (Egri Mária: Szabó Zoltán, MÉ, H.J.: Műv. 1970/8, Műv. 1976/5, A.J.: Műv. 1985/2) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Művészeti tanulmányait a Dési Huber István szakkörben kezdte, ahol Gráber Margit korrigálta. 1950-ben jelentkezett Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolára. Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre voltak a mesterei. Siqueiros és Diego Rivera is nagy hatást gyakoroltak rá, akik leginkább lehetnek expresszív stílusának mintaképei. 1958 óta szerepel hazai és külhoni tárlatokon (Műcsarnok, Ernst Múzeum, stb.). 1960-63 k. Derkovits-ösztöndíjas volt. 1969-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. 1977-ben érdemes művész címet kapott. Végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben, az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. Monumentális, hatalmas lendület jellemzi figuráit, akár táblaképről, szénrajzról akár monumentális műről van szó. Sok murális munkát is készített (Sátoraljaújhely, Csongrád, Baja, Bácsalmás, stb.). A NYOLCAK, Nemes Lampért és a korai Uitz munkák formai örökösének legrangosabb mai folytatója. (MÉ, H.J.: Műv.-1970/8, Műv.-1976/5, A.J.: Műv.-1985/2) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait a Dési Huber szakkörben kezdte, majd 1951-1958-ban Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre növendéke a főiskolán. 1958-tól minden fontosabb hazai és számos külföldi tárlaton részt vett. Kiállított többek között a Szovjetunióban, Bulgáriában, Jugoszláviában, az NDK-ban, Lengyelországban és Franciaországban. Több vidéki bemutató (Dunaújváros, Szeged, Kecskemét, Szolnok, Győr stb.) mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban önálló kiállítása volt Tallinban. 1978-ban az Ernst Múzeumban. A Kilencek alapító tagja, és valamennyi kiállításuk résztvevője. 1960-1963-ban a Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művészi címet kapott. - Művészetében központi helyet foglal el az ember. Végtelen humanizmus, őszinte hite a munkában, a tiszta emberi kapcsolatokban, a szeretetben az emberi lét himnuszává fokozódik vásznain. A Nyolcak formai örökségének legrangosabb mai folytatója. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Acsay Judit: Legszívesebben az eget festeném be. Beszélgetés Szabó Zoltánnal. Művészet, 1985. 2. Művészeti lexikon I-IV. Festő. 1951-58 között a Képzőművészeti Főiskolán Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványa volt. 1958-tól állítja ki erőteljes formákkal komponált figurális kompozícióit (Almahámozók, Kesztyűs női portré stb.). 1965-ben sgraffitót készített egy sátoraljaújhelyi lakóházra. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1958-ban kapott diplomát Fónyi Géza, Barcsay Jenő és Domanovszky Endre tanítványaként. Azóta minden fontosabb hazai rendezvény résztvevője, gyakorta kiállít külföldön is. Számos vidéki bemutató mellett 1970-ben az Ernst Múzeumban, 1976-ban a Műcsarnokban, 1983-ban a Tihanyi Múzeumban jelentkezett gyűjteményes anyaggal. 1976-ban a Szovjetunióban, 1984-ben az NSZK-ban mutatkozott be. A hatvanas években a Kilencek csoporttagja volt. 1960-1963-ban Derkovits-ösztöndíjat, 1969-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott; 1983-1984-ben elnyerte a SZOT művészeti ösztöndíját. - Művészetében központi helyet foglal el az ember, végtelen humanizmusa, őszinte hite a munkában, az emberi kapcsolatokban a lét himnuszává fokozódik vásznain. Súlyos nyugalma olykor szenvedélyes, politikus töltést kap. Stílusát tömör, konstruktív formaadás, monumentális igény jellemzi.

[FK1845/Z24/18] A kép mérete: 50 x 66 cm keret nélkül. Készült: pasztell, tempera, Papír A kép Kéri László (Budapest, 1949) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Kéri László 76" A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán a Képcsarnokvállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskola festőszakán végezte 1976-ban. Sarkantyu Simon festőművész útmutatásai mellett képezte magát, de mesterének tartja Svády Lajost is. Évekig Szentesen dolgozott, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le. 1977-ben tartotta első tárlatát. Ezt számos csoportos és egyéni bemutató követte. 1998-ban a Szegedi Táblaképfestészeti Biennálén szerepelt sikerrel. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, valamint a békéscsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert el. Nem alföldi születésű, de tárgyi, valamint képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. Rajzai, tusrajzai elementáris grafikusi tehetségről árulkodnak. Emberi viszonyokat, meghökkentő - alkalmasint - megdöbbentő emberi helyzeteket ábrázolnak rajzai. Festészetét illletően, pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizimus és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A '80-as évek elején színei egyszerűbbek, tisztábbak lesznek. A '80-as, '90-es évtizedfordulón újból zaklatottan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokkat próbálkozik. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Számos köztéri munkája ismert (többnyire pannók). Alkotásai a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi Tornyai J. Múzeum őrzi. (Pogány Gábor, MÉ, N.I.: Új Műv, 1992/5, Sz.P.: Új Műv. 1998/10) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte, majd egy ideig Szentesen, később Hódmezővásárhelyen működött, ahol 1977-ben tartotta első tárlatát. Festészetének meghatározója az Alföld, de tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára Tanulmányait 1976-ban a Képzőművészeti Főiskolán végezte, a még ebben az évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él, ahol 1977-ben tartotta első kiállítását. Festészetének meghatározója választott szűkebb hazája, az Alföld. Bár nem közvetlenül,inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi hagyományokhoz. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1976-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, s még ez évben Szentesre költözött. Jelenleg Hódmezővásárhelyen él; első kiállítása e városban volt 1977-ben. - Festészetének meghatározója választott szűkebb pátriája, az Alföld; bár nem közvetlenül, inkább áttételesen, tárgyi és képi elemekkel kapcsolódik az alföldi festészeti hagyományokhoz. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1976: MKF, festő szak, mestere: Sarkanyú Simon, de Sváby Lajost is mesterének tartja. 1976-84-ig Szentesen él, azóta Hmvhelyen. A Vásárhelyi Őszi Tárlatokon és a bcsabai Alföldi Tárlatokon nagyszámú díjat nyert; 1980: PIM, József A.-pályázat HNF díja; 1978, 1984, 1986: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1987: Tornyai Plakett; 1992: Akvarell B: Eger város Önkormányzat díja; 1998: Zene szemeimnek, MATÁV festészeti pályázat II. díja. Pályakezdő korában erőteljesen érződött képein választott mesterének hatása, valamint a kései manierizmus, és a korai barokk gomolygó, dinamikus rajzossága, erőteljes színvilága. A 80-as évek elején a színek egyszerűbbek, tisztábbak lesznek és előszeretettel alkalmaz a képen belső fényforrást. A 80-as, 90-es évtizedfordulón újból zaklatottaan fest, diszharmonikus szín és tónuskontrasztokat használ, szimbolikája áttételesebbé válik, majd kisméretű vásznakból sorozatokat készít, egy keretben álllítva ki azokat. Az évtized vége felé újra higgadtabb megoldásokat választ. Kéri László festészete mindvégig emberközpontú, figurális, az erőteljes emberi érzelmek közvetítője. Akvarellben és pasztellben is elismert művész, díszletterveket is készít. Ek: 1977: Medgyessy T., Hmvhely; 1979: Kisg. Szentes; 1981: Horváth E. G., Bgyarmat; 1983: Móra F. M. Képtára, Szeged; 1985: Vaszary T., Kaposvár; Gyöngyösi G., Gyöngyös; 1988: M. Historii, Lódz (PL); Magyar Int. Varsó; 1989: Art Service G., Párizs (kat.); 1990: Chateau d' Eguilly, Pouilly en Auxois (FR); 1991: Coll. Hung., Bécs; Műv. Közp., Nagykanizsa; 1993: Art Service G., Párizs; 1995: Wesselényi 70 G.; Tornyai J. M., Hmvhely; Bartók G., Szeged; 1996: G. de Meerse, Haarelmmermeer (NL); Hódtói Ált. Isk., Hmvhely; 1997: Tiszai G., Csongrád Vcsk: 1977-től Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Szegedi Nyári Tárlatok, Alföldi Tárlatok, Bcsaba; 1981: Az út elején? Közben? Nyolc fiatal művész, Bartók 32 G.; 1982: I. Orsz. Rajzb., Salgótarján, Festőművészek a XI. kerületben, Bartók 32 G.; 1984: Vásárhelyi művészek, Zentai M. (Senta, YU), Vallomások az emberről, Juhász Gy. Műv. Közp., Szeged; 1987: Nközi Művésztelep, Iserlohn (NSZK); 1988: Görög Templom, Vác; Wilhelmshafen (D); 1994: Európa elrablása, Vigadó G.; 1997: Szimbiózis, Pest Center G.; 1998: Mednyánszky Társaság, S. Andrea G., Párma (OL); Belső rajz, Nádor G.; Kollázs, Vigadó G.; Zene szemeinknek, MATÁV pályázat, Pécs, Győr, Miskolc, Debrecen, Bp.; 1999: Ne vakolj a freskóra, Móra F. M. Képtára, Szeged; Mednyánszky Társaság, Koller G.; Színes rajz, Nádor G.; Kortárs költészet és grafika, Kecskemét; Betű a képen. II. Festészeti B., Művészetek H., Szekszárd. Mk: MNG; Tornyai J. M., Hmvhely. Km: pannó (1983, Szentes, Ifjúsági és Műv. H.); pannó, (1984, Kistelek, Házasságkötő t.); A hajdúk letelepítése (pannó, 1986, Hajdúböszörmény, Műv. H.); Aradi Vértanúk (pannó, 1989, Bp., Stefánia Palota); pannó (1994, Bp., MNB, Vadász u.). Díszlettervek: Csehov: Hosszú úton (Csíky Gergely Színház, Kaposvár, 1986-87); Binder, H.: A gondok (Színház- és Filmműv. Főisk., 1997-98). Irod.: Szuromi P.: Elmozdulások, Kéri László festészetéről, MŰV 1981/2.; Tóth A.: Kéri László (kat. bev., 1989); Kéri László, Galeriscorpe (Guide des Galeries, Párizs), 1989/10-12.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1989. nov. 10; Nagy I.: Aradi vértanúk. Kéri László pannójáról, MŰV, 1989/10.; Kéri László, Le Bien Public (Dijon FR), 1990. máj. 3.; Nagy I.: Elemi agresszivitás, Kéri László legújabb munkáiról, ÚM, 1992/5.; Kéri László, La Gazette l'Hotel Drouot (Párizs), 1993. márc. 5.; Szuromi Pl: Kéri László, in: Tükrök, tükröződések, Szeged, 1994.; Szuromi P.: Riasztó mozgástér. Kéri László kiállítása a Tornyaiban, ÉS, 1995. ápr. 1.; Szilágyi A.: Kéri László, in: A képzőművészet hullámterében, Bp., 1998. (PO.G.)

[0V613/044] Papír pasztell festmény pár, üveglap mögött, hibátlan Blondel keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Jelezve jobbra lent: RÉTI Magasság: 63.5 cm Szélesség: 48 cm Súly: 6.1 kg Réti Mátyás grafikus, festő Születési hely: Tiszadob Születési dátum: 1922 Honlap:  Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Kmetty János, Hincz Gyula, Domanovszky Endre. A hadifogság után előbb Papp Gyula nagymarosi szabadiskolájában, majd 1948-tól a Derkovits kollégiumban kezdte meg művészeti tanulmányait. 1948-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Kmetty János, Hincz Gyula, Domanovszky Endre. 1959: művészpedagógusok kiállítása az Ernst Múzeumban, a Fővárosi Tanács II. díja; 1974: Szocialista Kultúráért. Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Görögországban és a környező országokban járt tanulmányúton. 22 évig Csepelen dolgozott mint rajztanár. A budapesti pedagógusok képzőművész stúdiójának alapítója, 1953-63 között tagja. Táj- és városképei, bensőséges figurális kompozíciói, karakteres portréi, állatábrázolásai az alföldi iskola hagyományainak folytatásáról árulkodnak. Festményei erőteljes színekkel, tónusváltásokkal készülnek. Dózsa grafikai sorozata külön említést érdemel. 1985-ben 40 olajképét és harminc grafikáját ajándékozta szülőfalujának, ezeket állandó kiállításon mutatják be a Községi Könyvtár két termében. Egyéni kiállítások 1964 • Derkovits Terem, Budapest (kat.) 1965, 1967 • Hazafias Népfront XXI. kerületi helyisége, Budapest 1970 • Csepel Galéria, Budapest 1973 • Benczúr Gyula Terem, Nyíregyháza 1974 • Csepel Galéria, Budapest 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1976 • Fáklya Klub, Budapest [Jánosi Andrással] 1978 • Vaszary János Terem, Kaposvár (kat.) • Gyermekváros, Tiszadob 1979 • Csepel Galéria, Budapest • Községi Könyvtár, Rakamaz • Községi Könyvtár, Ibrány 1980 • Munkácsy Terem, Békéscsaba • Goldberger Művelődési Ház, Budapest • Marczibányi téri Művelődési Központ, Budapest • Gyöngyösi Galéria, Gyöngyös • Művelődési Ház, Keréktelek • Községi Könyvtár, Tiszalök • Községi Könyvtár, Gávavencsellő 1981 • Kultúrház, Tiszaeszlár • Művelődési Ház, Fehérgyarmat • Művelődési Ház, Vásárosnamény • Művelődési Ház, Tiszadada • Művelődési Ház, Tiszavasvári • Művelődési Ház, Tiszanagyfalu • Népszabadság Székház • Tokaji Galéria, Tokaj • Szinyei Terem, Szekszárd 1982 • Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Kőbánya • Klub Könyvtár, Mátraderecske • Közép-dunántúli Téglaipari Vállalat, Pápa • Ságvári Endre Művelődési Ház • Állami Gazdaság, Törökbálint • Zugligeti Kutató Intézet • Művelődési Ház, Recsk • Művelődési Ház, Sirok • Művelődési Ház, Pétervására • Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Kenderes • Képcsarnok bemutatóterme, Salgótarján • Művelődési Ház, Kunhegyes • Művelődési Központ, Mezőkövesd • Helyőrségi Művelődési Otthon, Kaposvár • Megyei Könyvtár, Kaposvár 1983 • Móricz Zsigmond Művelődési Központ, Barcs • Helyőrségi Művelődési Otthon, Nagykanizsa 1984 • Benczúr Terem, Nyíregyháza • Iskola Galéria, Budapest-Csepel • Ady Endre Művelődési Központ, Nádudvar • Erkel Ferenc Művelődési Ház, Kisbér • Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának székháza, Budapest • Művelődési Központ, Dabas • Községi Könyvtár, Tiszalök • Nagyközségi Könyvtár, Rakamaz • Művelődési Otthon, Kisvárda • Művelődési Otthon, Dombrád • Művelődési Otthon, Gávavencsellő • Művelődési Ház, Fehérgyarmat 1985 • Városi Művelődési Központ, Encs • Művelődési Ház, Erdőtelek • Községi Könyvtár, Tiszadob • Művelődési Ház, Hajdúnánás • Művelődési Ház, Hajdúdorog • Művelődési Ház, Pétervására 1986 • Fővárosi Ingatlankezelő Vállalat, Budapest • Benczúr Terem, Nyíregyháza 1992 • Munkácsy Mihály Galéria, Békéscsaba 1993 • Petőfi Sándor Művelődési Ház, Almásfüzitő 2001 • Holló Galéria, Debrecen 2002 • Kálmáncsehi Galéria, Debrecen 2005 • Magyar Borok Háza, Budapest 2006 • Emlékkiállítás, Erdei Éva Galéria, Budapest-Csepel Válogatott csoportos kiállítások 1959 • Rajztanárok Országos Képzőművészeti Tárlata, Ernst Múzeum, Budapest 1971 • Csepeli Képzőművészek Tavaszi Tárlata, Csepel Galéria, Budapest 1976 • Fényes Szelek nemzedéke, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Művek közgyűjteményekben • Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg • Községi Könyvtár, Tiszadob  • Ráday Múzeum, Kecskemét • Vay Ádám Múzeum, Vaja. Irodalom CSAP E.: Réti Mátyásról. Művészet, 1965/6., 39. TÖLGYESI J.: Réti Mátyás kiállítása. Művészet, 1967/9., 42. BOKODI B.: A nap festője. Ország Világ, 1975. december 3. B. VARGA S. (szerk.): Művész életrajzok. Budapest, 1978, 209. LOSONCI M.: A magyar tájak portréfestője. Pest megyei Hírlap, 1979. augusztus 4. R. G.: Adomány Tiszadobnak. Kelet-Magyarország, 1985. augusztus 26. GALI S.: A Tiszatáj festője hazaérkezett. Szabad Föld, 1985. augusztus 31. SEREGÉLYI GY. (szerk.): Festők, grafikusok adattára. Szeged, 1988, 513–514. FITZ P. (szerk.): Kortárs magyar művészeti lexikon III. Budapest, 2001, 256–257. SZABÓ Á. A. (szerk.): Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona II. Nyíregyháza, 2002, 321–322. Becsületben éltem és festettem. Kelet-Magyarország, 2002. március 20. SZÍJ R.: Réti Mátyásról és művészetéről (album), Budapest, 2003 DON P., LOVAS D., POGÁNY G. (szerk): Új magyar művésznévtár II. Kecskemét, 2006, 254–255. Jegyzett magyar kortárs festőművészek almanachja II. Budapest, 2007, 63.   Forrás: www.artportal.hu