[FKB660/Bp1/69] A kép mérete: 34,5 x 50,5 cm keret nélkül. Készült: Tempera, kollázs, Papír A kép Buhály József (Nyírtass, 1945) alkotása. Jelezve balra lent "Buhály 2010" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho.: autográf írással "Emlékeim között" vegyes technika papír 34,5x50,5 2010 Buhály József régi művésztelep Szentendre Bp. u. 6. III. 4/B Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A Dési Huber Körben és a tokaji művésztelepen kezdett alkotni. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Szentiványi Lajos és Kokas Ignác tanítványa volt. 1977-78-ban ösztöndíjasként Moszkvában a Szurikov Művészeti Akadémián tanult. 1980-ban három évig Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. 1980-tól tagja a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Számos külhoni (Bécs, USA, Ankara, Athén, Dachau, Meiningen, Klagenfurt, stb.) csoportos kiállítás mellett 1981-ben Szentendrén, 1983-ban pedig a Stúdió Galériában rendezett egyéni kiállítást. Olaj- és temperatáblaképek mellett jelentős részt képviselnek munkái között a pasztellkrétával és ceruzával készített alkotások. Sokszorosított grafikái is vannak. Művészetének alaphangja szürreális, melyet konstruktív elemekkel gazdagít. Több monumentális munka alkotója. Művei helyet kaptak a Magyar Nemzeti Galériában és több vidéki múzeumban. Műv. díjak: szegedi Nyári Tárlat díja (1986), Reichelsheim város ösztöndíja (1987). (KF, Matits Ferenc adatközlése nyomán, MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek A Képzőművészeti Főiskolán 1971-től 1977-ig előbb Szentiványi Lajos, majd annak halála után Kokas Ignác növendéke. 1977-1978-ban mint ösztöndíjas Moszkvában tanult. 1980-ban három évre Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. Bizonyos fokú rejtelmesség árad el képein, amelyeken a nehézéletű emberekről ad hírt, tág képzettársítási lehetőségeket nyújtva a szemlélőnek. Műveivel több külföldi csoportos kiállításon szerepelt. Egyéni kiállításai: Szentendre, 1981, Budapest, Stúdió Galéria, 1983. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Szentiványi Lajos és Kokas Ignác tanítványa volt. 1977-78-ban ösztöndíjasként Moszkvában tanult. 1980-ban három évig Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. Több külhoni csoportos kiállítás mellett 1981-ben Szentendrén, 1983-ban a Stúdió Galériában rendezett egyéni kiállítást. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára A budapesti Képzőművészeti Főiskolán 1971-től 1977-ig Szentiványi Lajos, majd annak halála után Kokas Ignác növendéke. 1977-től 1978-ig mint ösztöndíjas Moszkvában tanult. 1980-ban három év Derkovits-ösztöndíjban részesült. 1979-től Szentendrén él a régi művésztelepen. Több külföldi csoportos kiállítás mellett 1981-ben Szentendrén, 1983-ban a Stúdió Galériában rendezett egyéni kiállítást műveiből. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. A Dési Huber Körben és a Tokaji Művésztelepen kezdett alkotni, majd felvették a főiskolára. 0971-77: MKF, mestere: Barcsay Jenő, Kokas Ignác és Szentiványi Lajos. 1980-83 között Derkovits-ösztöndíj; 1986: Szegedi Nyári Tárlat Díja; 1987: Reichelsheim város ösztöndíja. 1977-78-ban az MM ösztöndíjával Moszkvában dolgozott a Szurikov Műv. Akadémián. 1979-től tagja a szentendrei régi művésztelepnek; 1980-tól a Szentendrei Grafikai Műhelynek. Olaj- és temperatáblaképek mellett jelentős részt képviselnek művei között a pasztellkrétával és ceruzával készített művek. Sokszorosított grafikái is vannak. Művészetének alaphangja szürreális, melyet konstruktív elemekkel gazdagít. A vissza-visszatérő alakzatok szimbolikus rendszerekké állnak össze. A sajátos hangvételű, s különös, illuzórikus világban harmóniát teremt. Mindezt a fény- és színreflexekre épülő tereinek rendezettsége, valamint a szerkesztett metafizikus közegben felbukkanó valós elemek szerepeltetése teszik lehetővé. A párhuzamos vonalak alkotta rácsszerkezetek és a vibráló fénysugarak ismétlődő motívumai közé tartoznak. Ek: 1977: József A. M. és Képtár, Makó; 1978: Ferencvárosi Pincet. (kat.); Műv. H., Abádszalók; 1979: MÁV Fiók Kvtár., Hatvan (kat.); 1980: a GAMF Kt., Kecskemét (kat.); Műv. H., Abádszalók (kat.); 1981: Művésztelepi G., Szentendre (kat.); 1982: MMK, Veszprém (kat.); Blaskovits M., Tápiószele; 1984: Pál Gyula T., Nyíregyháza (kat.); 1988: Városi G., Reichelsheim; 1989: Átrium Hyatt Hotel; 1992: Református Gyülekezeti H., Kiskunhalas; 1993: Pátria H., Miskolc; 1994: Műv. Közp., Bonyhád; G. Arcis, Sárvár; Iskola G., Abádszalók; Dürer T., Gyula; 1996: Palotaszálló, Lillafüred; Art-East G., Bfüred (kat.); 1997: Művészetek H., Kisvárda. Vcsk: 1977-83: FKS éves kiállításai;; 1978-tól Csongrádi Művésztelep kiállításai; 1979-től Szentendrei tárlatok, Pest m.-i tárlatok, Szentendrei Képtár, Szentendre; 1980-92: Debreceni Műhely Alkotóközösség Kiállításai, Debrecen; 1980: Szentendrei festők, Városi M., Meiningen; 1981: Coll. Hung., Bécs; Vigadó G.; 1982: Knoxville (USA); 1983: Szentendrei festészet, Isztambul, Ankara, Athén, Meiningen; 1984: Mai Magyar Grafika, MNG; 1985: Szentendrei művészet, Dachau, Meiningen; 1986: XXV. Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; Szentendrei festészet, Delmenhorst; 1987: V. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Damjanich J. M., Szolnok; 1988: Tavaszi Trálat, MKISZ, Műcsarnok; 1989: Téli Tárlat, Műcsarnok; 1991: Szentendrei Műhely G., New York; Klagenfurt; Vigadó G.; 1992: XVII. Szegedi Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; 1993: VII. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Damjanich J. M., Szolnok; 1994: Tavaszi Tárlat, Petőfi Csarnok; 1995: Nyári Tárlat, Móra F. M., Szeged; 1996: VIII. Szolnoki Képzőművészeti Triennálé, Szolnoki G., Szolnok; VI. Orsz. Táblaképfestészeti B., Móra F. M., Szeged. Mk: Báthori I. M., Nyírbátor; Damjanich J. M., Szolnok; Ferenczy M., Szentendre; JPM, Pécs; MNG; Móra F. M., Szeged. Km: Polgármesteri Hivatal, Nyíregyháza; Európai Biztonsági Tanács és Együttműködési Értekezlet Kult. Fóruma; SZOT Postás Üdülő, Boglárlelle; Polgármesteri Hivatal, Reichelsheim; Műv. H., Bonyhád, FORSZ Kft. Irod.: Chikán B.: (kat. bev., Ferencvárosi Pincet., 1978); Chikán B.: (kat. bev., Hatvani MÁV Fiókktár Kiállítás, 1979); Chikán B.: (kat. bev., kecskeméti GAMF; abádszalóki Műv. H. Kiállítás, 1980); Hann F.: (kat. bev., Szentendrei Művésztelepi G. Kiállítás); Pálinkás L.: (kat., Veszprém m.-i Műv. Közp., 1982); Pálinkás L.: (kat. bev., nyíregyházi Pál Gyula T., 1984); Gál Zs. Z.: (kat. bev., balatonfüredi Art-East Kiállítás, 1996); Hann F.: Buhály József, Tiszavasvári, 1997. (M. F.)

[0Y175/X279] Papír tus, akvarell vegyestechnika üveglap mögött, zöld keretben. Azonnal falra akasztható állapotban van. Magasság: 22 cm Szélesség: 37 cm Súly: 0.7 kg Vinkler László festő, grafikus, művészeti író Születési hely: Szabadka Születési dátum: 1912 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:    Vinkler László emlékkiállítása        Vinkler 100 – Fantasztikus realizmus  Mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1930-1935: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Karlovszky Bertalan, Glatz Oszkár. 1932, 1933: Balló-díj; 1937: Jellinek-díj; Fényes Adolf-díj. Képzőművészeti tanulmányaival párhuzamosan két évig jogot hallgatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán. 1935-ben ösztöndíjat nyert: Rómában, a Collegium Hungaricumban töltött nyolc hónapot. Néhány vallási témájú szegedi freskója korareneszánsz mesterek hatását mutatja, de szorosan nem kapcsolódott a Római Iskola törekvéseihez. Szakmai sikereit pályája kezdetén bravúros portréművészetével vívta ki, és a műfaj szeretete egész munkásságát végigkísérte. Tanulmányutak: 1937: Párizs, 1939: Szicília. 1947-ben felkérésre megszervezte és elindította a szegedi Tanárképző Főiskola Rajz- és Művészettörténet Tanszékének munkáját, s ekkortól megbízott tanszékvezetőként tevékenykedett itt 1957-ig, amikor politikai okok miatt állásából felmentették és csak 1972-ben helyezték vissza. Időközben festői pályája töretlenül folytatódott. ~ pedagógiai tevékenységéből adódóan kísérletező hajlamú művész volt, szellemi rokona az 1945-1947-ig hivatalosan, majd feloszlatása után laza csoportként működő Európai Iskolának, amely a Szentendrei Iskola hagyományait és az európai haladó művészi formákat, a kubizmust, szürrealizmust, non-figurációt preferálta. A 60-as években már együtt tartott a korszak egyetemes haladó irányzataival (absztrakt expresszionizmus, tasizmus). Az alkalmazott művészeti stílusok mindig az adott alkotói problémafelvetéséhez igazodtak, filozófiai mélységű gondolataikkal és igényességükkel magas színvonalat képviseltek. Az analitikus kubizmus a háború pusztításainak kifejezője, a szürrealizmus mitológiai példázatainak hordozója, a tasizmus a belső világának kivetülése volt. Természetelvű ábrázolásokon keresztül jutott el azokhoz a szürrealisztikus művészeti elvekhez, amelyeknek nagyszerű példái azok az automatikus, a vonal erejét hangsúlyozó figurális tusrajzok, amelyekkel a modern magyar grafika a korszak törekvéseihez kapcsolódott (Szalay Lajos, Kondor Béla, Martyn Ferenc). Ezekkel párhuzamosan kezdett tasiszta kísérletei nyomán jutott el művészi törekvéseinek csúcspontjára. A csorgatásos technikával véletlenszerűen keletkezett fekete-fehér alap-kompozíciókat gesztusokkal, felismerhető természeti formákat idéző festék-foltokkal tette elevenné. Foglalkoztatta a XX. századi művész és a képzőművészet létjogosultságának kérdése, helye a nemzeti és az egyetemes kultúra egészében. Írásaiban saját maga ideológusaként sajátos terminológia-alkotással is megpróbálkozott (Szürraffaellista kiáltvány, Szürcézanneizmus, 1966). 1957-ben a városban végzett művészi munkája elismeréséül a szegedi Collegium Artium Képzőművészeti tagozata vezetőjévé választotta. 1972-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. A szegedi patrióta festő jelentőségét adja, hogy önálló kísérletezések eredményeképpen jutott el az avantgárd képzőművészet második hullámának törekvéseihez. Művészetének meghatározó eleme a múlttal való kontinuitáskeresés is, a görög mitológia jelképrendszerének felhasználása és reneszánsz parafrázisainak (pl.: Tiziano:Vénusz) sorozata. ~ élete utolsó évtizedében, részben olaszországi és görögországi utazásainak hatására visszatért a természetelvű ábrázolásokhoz is. Műveinek jelentős részét a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrzi. Egyéni kiállítások 1957 • A szegedi Képző- és Iparművészeti Szalon Klauzál téri terme, Szeged 1959 • Retrospektív kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1963 • Képcsarnok, Szeged 1971 • Az én világom, Szeged 1982 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1997 • Pokolraszállás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1998 • ~ 1942-es első önálló kiállításának rekonstrukciója, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 2001 • Emlékkiállítás, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Antik motívumok, Mártonfi Galéria, Kecskemét • Grafikák, Tiffany Galéria, Budapest 2002 • Gyűjteményes kiállítás, Szombathelyi Képtár • Mű-terem Galéria, Budapest. Válogatott csoportos kiállítások 1947 • A Képzőművészetek Szabad Szakszervezete Vidéki Csoportjának I. Kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1956 • II. Országos miskolci Képzőművészeti Kiállítás, Herman Ottó Múzeum, Miskolc 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 1967 • Szegedi Képzőművészek Tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1970 • Változatok egy témára, A szegedi Állami Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke művésztanárainak kiállítása, Állami Tanárképző Főiskola, Szeged 2001 • ~ és tanítványai, Városi Képtár, Orosháza. Válogatott írásai Képzőművészeti Alkotások, Budapest, 1954 Szeged mai képzőművészete, Délmagyarország, 1966., augusztus 7. Oidipus (Egy műalkotás keletkezésének elemzése), Acta Academiae Paedagogiae Szegediensis, Series Artistica, Szeged, 1967 Meditazioni sul dramma della vita umana nello specchio del cinquecento con considerazione speciale del Coreggio e del Parmigianino, Parma nell'arte, 1969/1. Aktuális képzőművészeti problémák a differenciáció és az integráció aspektusában, A szegedi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, Szeged, 1972 Rajzoktatás és művészeti nevelés koncepciójának fejlődése a tanárképző főiskolák negyedszázados története során, Az általános iskolai tanárképzés 25 éve, Budapest, 1973 Stilisztikai jelcsoportok a képzőművészeti alkotás folyamatában, A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei, 1976 Művészet és mitológia, A szegedi Móra Ferenc Múzeum évkönyve, Szeged, 1978-1979/1. Irodalom SZELESI Z.: ~ - Művészek a Tisza partján, Tiszatáj, 1968/6. köszöntése, Művészet, 1972/6. SZELESI Z.: Művészet és személyiség, Művészet, 1973/1. Van-e szegedi műhely? Művészet, 1973/8. TANDI L.: ~nál, Tiszatáj, 1979/12. P. SZABÓ E.: ~ emlékkiállítása, Új Tükör, 1982/28. PAPP L.: Az ember valósága, Tiszatáj, 1986/9. SZUROMI P.: Átváltozások. Tükrök, tükröződések, Szolnok, 1994 SZUROMI P.: ~ válogatott írásai, Szeged, 2001. Muladi Brigitta Forrás: artportal

[1T410/144] Papír akvarell, kréta vegyestechnika fehér keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelzés balra lent: JELES I Alatta kép címe: CSENDÉLET (AKVARELL, KRÉTA) Jobbra lent: JELES ISTVÁN Hátoldalán felirat: JELES ISTVÁN NYÍREGYHÁZA CSENDÉLET DINNYÉVEL (AKVARELL, KRÉTA) Magasság: 36 cm Szélesség: 48.5 cm Súly: 1.565 kg

[FKC214/Bp205/116] A kép mérete: 25 x 34 cm keret nélkül. Készült: Vegyes technika, Papír A kép Bolmányi Ferenc (Léva, 1904, Budapest, 1990) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán németországi (NDK-s) kiállítási címke látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és szobrász. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Róna Józsefnél szobrászatot, Magyar-Mannheimer Gusztávnál festeni tanult. Dalmáciai, majd itáliai tanulmányútja után egy ideig Münchenben, 1923-tól pedig az osztrák fővárosban dolgozott. Itt gyakran voltak sikerei, számos kitűnő portrét készített, lefestette Beregi Oszkárt, Kálmán Imrénét. Az utóbbi egy német múzeumba került. Első tárlatát 1926-ban rendezte Békéscsabán, majd 1928-ban részt vett a Nemzeti Szalon csoportkiállításán. 1932-ben és 1933-ban a bécsi Glaspalastban, 1935-ben a budapesti Frankel Szalonban, 1936-ban a Tamás Galériában mutatta be munkáit. Ezt követően 1945-ig Szentendrén dolgozott. Itt kezdődött el festői felszabadulása. Képzeletbeli városokat, figurákat festett világos színekkel. A Fény-városok sorozatának nevezik e képeit. Következő festői szakasza 1945 után kezdődött Nagymaroson, új környezetben. Megbízták egy művésziskola vezetésével. Festészete a legmélyebb valóságból fakad, s leginkább az expresszionizmushoz áll közel. 1947-ben a Műcsarnokban mutatkozott be, 1959-ben pedig a budapesti Fényes Adolf Teremben volt gyűjteményes tárlata. 1984-ben életmű-összegező bemutatója volt az Ernst Múzeumban. Bécsi tartózkodása alatt osztrák állami ezüstéremmel jutalmazták, 1978-ban Érdemes Művész kitüntetésben részesült. Ezen kívül 1974-ben és 1984-ben a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Egy munkája Spanyolországba került, egy pedig Németországban talált otthonra, egy múzeumban. Gobelintervezéssel és üvegfestészettel is foglalkozott. (ML, M.L.: Műv. 1985/5, FJ, T.B.: Új Műv. 1991/5, KF) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és szobrász. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Róna Józsefnél szobrászatot, Magyar-Mannheimer Gusztávnál festeni tanult. Dalmácia és olaszországi tanulmányútja után, Münchenben, Bécsben, végül itthon dolgozott. Első tárlatát 1926-ban rendezte Békéscsabán, majd 1928-ban részt vett a Nemzeti Szalon csoportkiállításán. 1932-ben és 1933-ban a bécsi Glaspalastban, 1935-ben a fővárosi Frankel Szalonban, 1936-ban a Tamás Galériában mutatta be műveit. Ezt követően 1945-ig Szentendrén dolgozott. 1947-ben a Műcsarnokban mutatkozott be, 1959-ben pedig a bp.-i Fényes Adolf Teremben volt gyűjteményes kiállítása. 1984-ben életmű-összegező bemutatója volt az Ernst Múzeumban. Külföldi tartózkodása alatt számos arcképet festett. Osztrák állami ezüstérmet kapott. 1978-ban érdemes művész kitüntetésben részesült. Festészetére leginkább az expresszionizmus volt jellemző. Egy műve Spanyolországba került, egy pedig Németországban talált otthonra, egy múzeumban. (ML, M.L.: Műv.-1985/5) Magyar festők és grafikusok adattára A Képzőművészeti Főiskolán előbb Róna Józsefnél tanult szobrászatot, majd Magyar-Mannheimer Gusztávnál festészetet. Tanulmányait abbahagyva előbb Jugoszláviába ment, majd Olaszországba, végül Münchenben dolgozott. 1928-ban tért véglegesen haza. 1926-ban Békéscsabán rendezte első kiállítását. 1928-ban a Nemzeti Szalonban, 1930-ban Eszéken, 1932-ben és 1933-ban a Glaspalastban volt kiállítása. Osztrák állami ezüstérmet nyert. 1935-ben gyűjteményes kiállítást rendezett a Frankel Szalonban, 1936-ban pedig a Tamás Galériában. 1936-1945 között Szentendrén dolgozott. 1947-ben a Régi Műcsarnokban, a Képzőművészek Szabad Szakszervezete rendezésében mutatta be a "Robin úr és társulata" képciklust. 1959-ben és 1966-ban a Fényes Adolf Teremben állított ki. 1973-ban az Ernst Múzeumban rendezett gyűjteményes kiállítást. 1978-ban Érdemes művész kitüntető elismerésben részesült. - Irod.: Aradi Nóra: Bolmányi Ferenc, Bp. 1977.; Menyhárt László: Fényes rapszódiák. Beszélgetés Bolmányi Ferenccel. Művészet, 1985. 5. sz. Művészeti lexikon I-IV. Festő és szobrász. Róna Józsefnél szobrászatot, Magyar-Mannheimer Gusztávnál festeni tanult. Először Jugoszláviában, olaszo.-i tanulmányútja után Münchenben, Bécsben, majd itthon dolgozott. 1933-34-ben a bécsi Glaspalastban, 1935-ben Bp.-en, a Fränkel Szalonban, 1936-ban a Tamás Galériában és 1959-ben a Fényes Adolf-teremben volt gyűjt. kiállítása. Külföldi tartózkodásai alatt számos arcképet festett. Jelenleg expresszív erejű színhatásokra épülő kompozíciókat fest.

Akvarell, papír, 19,5 x 25,5 cm, j.b.l.: Barta Mária

[FKB897/Bp404/38] A kép mérete: 68 x 45 cm keret nélkül. Készült: Vegyes technika, Kínai selyem paszpartun papír A kép Kínai művész 20. század alkotása. Jelezve Balra középen, jobbra lent "Kínai írásjel és 2 pecsét, valamint további 2 pecsét" A festmény jó állapotban van. Keret: Új