Magyar festő XX. sz.: Női akt csendélettel

Eladási ár: 155 000 116 250 HUF

Leírás

[0Y202/021]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Olaj farost festmény üveglap mögött, aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban.

Magasság: 94 cm
Szélesség: 69 cm
Súly: 5.05 kg

Tulajdonságok

Hordozó: farost
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2019. október. 30.

(A műtárgyat eddig 1107-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Magyar festő XX. sz.: Női akt csendélettel

[0Y202/021] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Olaj farost festmény üveglap mögött, aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Magasság: 94 cm Szélesség: 69 cm Súly: 5.05 kg

További részletek
Hordozó: farost
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2019. október. 30.

(A műtárgyat eddig 1107-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
155 000 helyett
116 250 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK3571/Bp81/8] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Id. Keleti Jenő (Budapest, 1920, Budapest, 1998) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kelety" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Hátoldalon a Képcsarnok Vállalat raglapja látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bencze László és Domanovszky Endre növendéke volt. 1957 óta kiállító művész. 1971-ben önálló tárlata volt a Mednyánszky Teremben. Ezen kívül Kaposváron, Miskolcon, Dunaújvárosban, Békéscsabán és a budapesti Derkovits Teremben is rendezett önálló bemutatókat. Rendszeres szereplője volt az Ernst Múzeumbeli Fiatal képző- és iparművészek kiállításainak, a Műcsarnok-beli Magyar Képzőművészeti tárlatoknak, a miskolci Országos Képzőművészeti Kiállításának, az egri Országos Akvarell Biennálénak, a szegedi Nyári Tárlatnak. A világ sokrétű, bonyolult mozgását kutató festőművész, életjelenségek, lelkiállapotok, jellemek foglalkoztatják. Műveit expresszionista hangütés és a festék anyagszerűségeire építő, érzékletes formálás jellemzi. (MÉ, Heitler László adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Bencze László és Domanovszky Endre növendéke volt. 1957 óta kiállító művész. 1971-ben önálló kiállítása volt a Mednyánszky Teremben. A világ sokrétű, bonyolult mozgását kutató festő, életjelenségek, lelkiállapotok, jellemek foglalkoztatják. Munkáit expresszionista hangütés, a festék anyagszerűségeire építő, érzékletes formálás jellemzi. (MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1956-ban szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán Bencze László és Domanovszky Endre növendékeként. 1957 óta kiállító művész. Önálló tárlata 1971-ben a Mednyánszky Teremben, 1974-ben Kaposvárott, 1976-ban Békéscsabán volt. A világ sokrétű, bonyolult mozgását kutató festő, életjelenségek, lelkiállapotok, jellemek foglalkoztatják. Munkáit expresszionista hangütés, a festék anyagszerűségeire építő, érzékletes formálás jellemzi. - Irod.: P.Sz.T.: Művész életrajzok, Bp. 1985. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1956-ban szerzett diplomát a Képzőművészeti Főiskolán Bencze László és Domanovszky Endre növendékeként. 1957 óta kiállító művész; önálló tárlata 1971-ben a Mednyánszky Teremben, 1974-ben Kaposvárott, 1976-ban Békéscsabán volt. - A világ sokrétű, bonyolult mozgását kutató festő, életjelenségek, lelkiállapotok, jellemek foglalkoztatják. Munkáit expresszionista hangütés, a festék anyagszerűségeire építő, érzékletes formálás jellemzi. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1956: MKF, mestere: Bencze László és Domanovszky Endre. Festményein portrét, városi alakokat, gyári témákat és városképeket jelenít meg egyéni módon. A világ sokrétű, bonyolult mozgását kutató festő, életjelenségek, lelkiállapotok foglalkoztatják. Munkáit expresszionista hangütés, a festék anyagszerűségeire építő, érzékletes formálás jellemzi. Ek: 1971: Mednyánszky T.; 1984: Képcsarnok, Kaposvár; 1976: Bcsaba; 1980: Miskolc; 1982: Dunaújváros; 1984: Derkovits T. Vcsk: 1955: Fiatal képző- és iparművészek kiállítása, Ernst M.; 1960: Dolgozó emberek között, Ernst M.; 1960, 1962, 1965, 1968: 8-11. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1964: Orsz. Képzőműv. Kiállítás, Miskolc; 1973: XIV. Nyári Tárlat, Szeged; 1974: IV. Orsz. Akvarell B., Eger. Irod.: Bencze L.: Keleti Jenő képei, MŰV, 1972/1. (HE.L.)
Id. Keleti Jenő : "Falusi házak"
90 000 HUF
[FKC110/BX-4] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 52 x 59 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Dobi Piroska (Debrecen, 1929) alkotása. Jelezve jobbra lent "DP (monogram)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és iparművész. 1951-1957 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult Bencze László, Fónyi Géza és Hincz Gyula mesterek irányításával. Több utazási ösztöndíjat kapott (NDK, Bulgária). 1984-ben római ösztöndíjjal jutalmazták, amely után az Olasz Grafikai Intézet meghívta három hónapra. 1957-65 között a hódmezővásárhelyi és kecskeméti, 1960 óta a zsenyei, a '80-as években a hajdúböszörményi nemzetközi művésztelepen alkotott. 1977-től szerepelt egyéni tárlatokon (Műcsarnok, Tungsram Klub, Várszínház Galéria, Csontváry Terem, Miskolc, Sárvár, Hajdúböszörmény, Róma, stb.) 1960-tól rendszeresen szerepelt a Képzőművésznők kiállításain, 1960-1968 között a Miskolci Országos kiállításokon, a Műcsarnokban, az Ernst Múzeumban, Finnországban, Bécsben, Párizsban, Rigában, Bulgáriában, Jugoszláviában. Már korai, pasztózusan festett művein megmutatkozott szociális érzékenysége. A '70-es években festett expresszív képei a lét, nemlét kérdését, a világért való aggódást fogalmazzák meg. Harmadik periódusa a megtalált nyugalom kifejezése. Nagyvonalú formaadás, a témák és technikák iránti nyitottság, a látvány és látomás egysége jellemzi grafikáit, történelmi festményeit. Díjak: Derkovits-ösztöndíj; minisztériumi nívódíj; Káplár Miklós-érem. Művei helyet kaptak az Iparművészeti Múzeumban és a debreceni Déri Múzeumban. (Sz. Kürti Katalin adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára 1957-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, mesterei Bencze László, Fónyi Géza és Hincz Gyula voltak. Tanulmányúton a Szovjetunióban, valamint Kelet- és Nyugat-Németországban járt. Rendszeres résztvevője az országos tárlatnak, többször szerepelt a magyar művészek külföldi bemutatóján. 1964-1966-ban Derkovits-ösztöndíjjal részestült. - Művészi tevékenységének jelentős része beruházási munkaként készült intarzia. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végzett 1957-ben, Bencze László, Fónyi Géza és Hincz Gyula növendékeként. Tanulmányúton járt kelet- és nyugat-európai országokban. Hazai és külhoni bemutatókon szerepelt. 1964-1966-ban Derkovits-ösztöndíjat kapott. Művészi tevékenységének jelentős része az intarzia. (MÉ) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1957-ben kapott diplomát Bencze László, Fónyi Géza és Hincz Gyula osztályán. Tanulmányúton Belgiumban, Hollandiában, Finnországban, Angliában, az NSZK-ban, valamint a Szovjetunióban, az NDK-ban és Bulgáriában járt. Rendszeres szerepel az országos rendezvényeken, önálló tárlata 1978-ban a Műcsarnokban volt. 1961-1964-ben Derkovits-ösztöndíjban részesült. - Művészi tevékenységének jelentős része beruházási munkaként készült intarzia, gobelin stb., itt a sík problémája, míg táblaképein a forma és a szín - mint az expresszív kifejezés eszköze - foglalkoztatja.
Dobi Piroska : "Csendélet"
102 000 HUF