[FKB033/Bp1/65] A kép mérete: 40 x 50 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Horváth Kálmán, Szatmári (Budapest, 1890) alkotása. Jelezve jobbra lent "Horváth K." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Főként tájképeket festett (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.). 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára 1923 óta a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállítója. Tájképeket (Hűvösvölgyi részlet, Krasznai részlet, Tavaszi napsütés stb.) fest. - MTA Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1923-tól állított ki a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Tájképeket festett. (Éber)

[FKB151/Bp89/31] A kép mérete: 75 x 100 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Kézdi-Kovács László (Pusztalsócikola, 1864, Budapest, 1942) alkotása. Jelezve jobbra lent "Kézdi-Kovács L" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű főként erdőrészleteket, alkonyatokat ábrázoló tájképeivel 1886-tól állandóan szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1906-ban a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben pedig a Műcsarnokban rendezett kollektív tárlatot. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel tüntették ki, Londonban "Erdőrészlet" című alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Száguldó vihar" s egyéb képei a Szépművészeti Múzeumba, "Malom az erdőben" című műve a főváros tulajdonába került. "Erdőrészlet" festményét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. (Éber, L.-VMK, Új Idők Lexikona, ML) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. alkotásáért aranyérmet kapott. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. "Erdőrészlet" című képét a Velencei Modern Képtár szerezte meg. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben, 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Több műve a MNG-ban található (Éber) Magyar festők és grafikusok adattára Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet nyert. Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert. 1908-ban gyűjteményes kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. - ML Művészeti lexikon I-IV. Festő, művészeti író. Akadémiai tanulmányok hiányában Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni. Naturalista szemléletű tájképeivel 1886-tól szerepelt a Műcsarnok tárlatain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, Londonban, "Erdőrészlet" c. képével aranyérmet nyert (Velence, Modern Képtár). 1908-ban gyűjt. kiállítása volt a Könyves Kálmán Rt. szalonjában, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban rendezett kiállítást. 1902-ben kiadta Barabás Miklós emlékiratait. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képét őrzi a Magyar Nemzeti Gal. - Bodnár Éva Művészeti lexikon I-II. Író és festő. Akadémiai tanulmányok nélkül kezdett festeni s 1886 óta nagyszámú tájképet állított ki a Műcsarnokban (erdőrészletek, alkonyatok). 1893 óta képzőművészeti kritikusa a Pesti Hírlapnak. 1900. a párizsi világkiállításon ezüst érmet, 1909. a london Earl's Court kiállításán Erdőrészletével arany érmet nyert s e művét a veneziai modern képtár szerezte meg. 1906. a Könyves Kálmán rt., szalónjában. 1911. és 1921. a Nemzeti Szalónban, 1928. a Műcsarnokban rendezett kollektív kiállításokat. Száguldó vihar és egyéb képei a Szépművészeti Múzeumban vannak, a Malom az erdőben c. olajfestménye a székesfőváros tulajdona. 1902. kiadta Barabás Miklós emlékiratait.

Olaj, vászon 52x62 cm, j.j.l. : Barta Mária

[FKC235/BX-1] A kép mérete: 49 x 41,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Vass Vera (Szeged, 1908, Kőszeg, 1958) alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Új A festmény hátoldalán: Szelesi Zoltán Móra F. Múzeum évkönyve 1972-73/2. felirat látható. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. festő (Szeged, 1908. nov. 10.-Kőszeg, 1958. szept. 15.) Festői pályafutását a 30-as évek elején kezdte: először Szegeden, Buday Györgytől fametszet technikát és grafikát, majd Bp.-en reklámgrafikát tanult. 1934-38 között Aba Novák Vilmos festőiskolájának növendéke, egyes munkáknál a mester munkatársa volt. A 30-as évek végén Bp.-en a Szinyei Társaság több kiállításán is részt vett. A 40-es évek közepétől kiújuló gyermekkori betegsége nagy mértékben korlátozta aktív festői pályafutását és a képzőművészeti közéletben való részvételét; az 50-es évek elejétől már festeni sem tudott. Ekkor verseket kezdett írni, melyek egy részét férfi álnéven elküldte véleményezésre Németh Lászlónak, aki komoly elismeréssel nyilatkozott verseiről. Festészete leginkább Gulácsy Lajos légies, finom piktúrájához hasonlítható (Parkban, Délután, 1940 k.), kisebb mértékben mutat hasonlóságokat Rippl-Rónai enteriőr korszakával (Enteriőr, 1940 k.). Akár figurát, akár csendéletet vagy bensőséges jelenetet fest, a képmezőt sfumáto-szerű pára fedi be, e mögött bukkan fel a staffázs-figura, mely kilép szerepéből, jelentőssé válik. Félig elfelejtett művészete napjainkban kezdi elfoglalni helyét a művészettörténetben. Ek: 1995: Vass Vera emlékkiállítása, Móra F.M. Szeged; 1998: Ráday G.: 1999: Vass Vera emlékkiállítása, Sigray Palota, Kőszeg; Vass Vera emlékkiállítása, SzK, Szhely. Vcsk: 1947: Magyar Képzőművészek Szabad Szakszervezete kiállítása, Károlyi Palota. Mk: Móra F. M., Szeged. Km: freskók restaurálása (a Pannonhalmi Apátság Jubileumi Kápolnája) Irod.: Szuromi P.: A holdvilág jegyese - Vass Vera élete és festészete, Szeged, 1995. júl-dec.; Szuromi P.: Szépen, szomorúan, légiesen, ÉS, 1995. okt. 20.; N.N.: Egy elfelejtett művész: Vass Vera, Kőszeg és vidéke, 1999. ápr. 23., Lengyel A.: "... ismeretlensége biztosan fel fog tárulni" - Vass Vera hagyatékából, Szeged, 1994. júl-aug. (H.F.)

[FK2415/Bp29/12] A kép mérete: 95 x 65 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Magyar festő, XX. század alkotása. Jelezve: Jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKC865/Bp54/16] A kép mérete: 43,5 x 34,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon (kasírozva) A kép Deák Ébner Lajos (Pest, 1850, Budapest, 1934) alkotása. Jelezve jobbra lent "L. Ebner" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán MA (Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja) raglap látható. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Deák-Ébner Lajos: Pest, 1850 - Budapest, 1934 Festő. 1868-73 között Münchenben tanult, rövid ideig járt a Képzőművészeti Akadémiára is. Bécsi kiállításon szerepelt először 1873-ben "Gyermek szőlővel" című képével. Itt ismerkedett meg a francia festészettel, melynek hatására Párizsba költözött. Egy ideig a festői Barbizonban dolgozott, ahol Paál Lászlóval és Munkácsy Mihállyal került barátságba. Munkácsy nagy hatással volt rá, a franciák közül pedig Bastien Lepage és J.F. Millet. 1874 nyarán Pettenkofen példájára Szolnokra ment, s ettől kezdve több mint egy évtizedig a nyarakat Szolnokon, a teleket Párizsban töltötte. Ekkor festette friss meglátású, közvetlen hangú, szolnoki népéletképeit, melyek nagy feltűnést keltettek, s jelentős sikert hoztak számára (Hazatérő aratók, 1881; Baleset a vásáron, Újoncok, 1883; A konyhakertben, 1885; Húsvéti körmenet; 1886). Ilyenfajta műveivel később is nagy sikereket ért el itthoni és külföldi kiállításokon. 1918-ban 214 alkotásából az Ernst Múzeum gyűjteményes tárlatot rendezett. 1934-ben a Műcsarnokban emlékkiállítást rendeztek képeiből. 1887-ben Mészöly Géza halála után a budapesti Állami Női Festőiskola igazgatójának hívták meg. 1889-1890-ben a Tihanyi Apátság freskóit festette Lotz Károllyal és Székely Bertalannal közösen, 1895-99-ben a Műcsarnok külső oszlopos előcsarnokának faliképeit. 1900 elejétől kevesebbet járt Szolnokra; a "Szolnoki piac" című sorozata kissé egyhangúvá vált (Baromfivásár, 1904; Edényvásár). Ösztöndíjak, művészeti díjak: Ráth-díj, 1883; Társulati Díj, 1885; Nagy Aranyérem (Antwerpen); Állami Vízfestmény Díj, 1919; Állami Nagy Aranyérem, 1930; Kis Állami Aranyérem (München); Ipoly-díj; a Képzőművészeti Társulat Életkép Nagydíja, 1927. Számos alkotását a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A szolnoki művésztelep jeles képviselője volt. (ML, Éber)