Magyar festő XX. század : Tanya éjjel

Eladási ár: 68 000 51 000 HUF

Leírás

[0Y578/049]
25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig
Két üveglap közöztt olaj vászon festmény, hibátlan aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban.

Magasság: 64 cm
Szélesség: 73 cm
Súly: 5.25 kg

Tulajdonságok

Hordozó: vászon
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk

Feltöltve: 2020. január. 03.

(A műtárgyat eddig 483-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Magyar festő XX. század : Tanya éjjel

[0Y578/049] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Két üveglap közöztt olaj vászon festmény, hibátlan aranyozott keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban. Magasság: 64 cm Szélesség: 73 cm Súly: 5.25 kg

További részletek
Hordozó: vászon
Festmény, kép, grafika technika: olaj

vásárlási információk
Feltöltve: 2020. január. 03.

(A műtárgyat eddig 483-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
68 000 helyett
51 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
270 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK0511/Bp14/1] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 56 x 65 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon A kép Szőke Győző (Szeged, 1899, Szeged, 1974) alkotása. Jelezve Balra lent "Szőke 1928" A festmény jó állapotban van. Keret: Restaurált Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. az 1920-as évek elején ausztriai és dalmáciai tanulmányutakon járt, majd Szegeden letelepedve élete végéig itt működött. A Tisza partja és a környékbeli nép élete, több mint négy évtizeden keresztül kimeríthetetlen forrásként szolgált számára. Hazai kiállításokon mutatta be műveit. Tüzes koloritú festményeit az alföldi mesterek hagyományainak megértése, eredményeinek egyéni hangon való felhasználása jellemzi. (SzZ-SzK) Magyar festők és grafikusok adattára Leszámítva a húszas évek elején tett ausztriai és dalmáciai tanulmányútjait, szinte teljesen Szegedhez kötődik. A kanyargó Tisza-partja és a környékbeli nép élete - több mint négy évtizedes - kimeríthetetlen forrásként szolgál számára. Első szereplése 1926-ban volt Nyilasyval, Károlyival és több más szegedi festővel. 1948-tól a Szegedi Vasutas Képzőművészeti Kör vezetője. A Tisza természeti szépségein kívül, a vízen és a partokon zajló hajósélet is alkotásra ihlette. Tüzetes koloritú festményeit az alföldi mesterek hagyományainak megértése és eredményeinek egyéni hangon való fölhasználása jellemzi. 1972 tavaszán műveiből gyűjteményes kiállítást rendezett Szegeden. - Irod.: Szelesi Zoltán: Szeged Képzőművészete. Szeged, 1975. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Az 1920-as évek elején ausztriai és dalmáciai tanulmányutakon járt, majd Szegeden letelepedve élete végéig itt működött. A Tisza partja és a környékbeli nép élete, több mint négy évtizeden keresztül kimeríthetetlen forrásként szolgált számára. Hazai kiállításokon mutatta be műveit. Tüzetes koloritú festményeit az alföldi mesterek hagyományainak megértése és eredményeinek egyéni hangon való fölhasználása jellemzi. (SzZ-SzK)
Szőke Győző : Tisza ártér 1928
33 750 HUF
[FK3441/BX-2] 25% ÁRENGEDMÉNY MINDEN TERMÉKÜNKRE Dec. 14-ig A kép mérete: 39 x 30 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Vászon (kasírozva) A kép Éder Gyula (Kassa, 1875, Budapest, 1945) alkotása. Jelezve jobbra lent "Éder Gyula" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1901-1905 között a budapesti Benczúr vezette Mesteriskolának volt hallgatója; ott festette "Pegazus" című alkotását. A müncheni Képzőművészeti Akadémián G. Hackl és W. Diez növendékeként képezte magát. Illusztrációkon kívül képmásokat, mitológiai és vallásos munkákat festett (Pieta, Kóbor Kentaur, stb.) 1902-től állított ki a budapesti Műcsarnokban. 1903-ban a kassai kaszinó mennyezetét festette. 1911-ben a Nemes Marcell-díjat, 1913-ban az Erzsébetvárosi kaszinó díját nyerte. Stílusához főképp Benczúr Gyula művészetéből merített. Több képe a Magyar Nemzeti Galériában található. (Éber, ML, L-MMM) Magyar festők és grafikusok adattára Művészeti tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. Mesterei voltak Benczúr Gyula, Gabriel Hackl és Wilheim Diez. A Benczúr mesteriskolában festette a Pegazus c. képét. Az itt töltött évek alatt mesterének stílusa erősen hatott művészetére, arcképeken, aktokon, vallásos kompozíciókon (Angyali üdvözlet 1908) kívül számos illusztrációt készített. Külön értéket jelentenek páratlan humorral és megfigyelőkészséggel megoldott karikatúrái, amelyeken pályatársainak egész sorát örökítette meg falstaffi derűvel. 1903-ban a kassai kaszinó mennyezetképét festette. Bánkódás, Bellarophon és Salome című képét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. - MÉL Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. 1901-1905 k. a bp.-i Benczúr vezette Mesteriskolának volt hallgatója, Münchenben pedig G. Hackl és W. Diez tanítványaként képezte magát. Mestere stílusát követte. Illusztrációkon kívül képmásokat, mitológiai és vallásos képeket festett. 1902-től állított ki a Műcsarnokban. 1903-ban a kassai kaszinó mennyezetét festette. 1911-ben a Nemes Marcell díjat, 1913-ban az Erzsébetvárosi Kaszinó díját nyerte. Több képe a MNG-ban van. (Éber, ML) Művészeti lexikon I-IV. Festő. Münchenben és Bp.-en tanult. A Benczúr vezette Mesteriskolának 1901-05 között volt hallgatója; ott festette Pegazus c. képét. Mestere stílusát követte. Arcképeken, aktokon, vallásos kompozíciókon kívül számos illusztrációt is készített. Művészeti lexikon I-II. Münchenben és Budapesten tanult s illusztrációkon kívül képmásokat, mitológiai és vallásos képeket festett, amelyeket 1902 óta állított ki a Műcsarnokban: Pietá, Kóbor centaur, stb. Stílusához főképp Benczúr művészetéből merített tanulságokat.
Éder Gyula : Angyalka
105 000 HUF