[FKD017/Bp407/6] A kép mérete: 40 x 31 cm keret nélkül. Készült: Grafitceruza, Papír A kép Benczúr Gyulának tulajdonítva alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép A festmény hátoldalán autográf írással: Férjem rajzolta 1... Benczur Gyula özvegye

[FKC832/Bp303/89] A kép mérete: 46 x 38 cm keret nélkül. Készült: Grafitceruza, Papír A kép Európai grafikus 1910 körül alkotása. Jelezve: jelzés nélkül A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FKB077/Bp78/60] A kép mérete: 18 x 14 cm keret nélkül. Készült: Grafit, Papír A kép Csapó M. jelzéssel magyar művész alkotása. Jelezve jobbra lent "Csapó M. 1905" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Csapó Márton (?)

[FKB073/Bp78/56] A kép mérete: 19 x 13 cm keret nélkül. Készült: Grafit, Papír A kép Csapó M. jelzéssel magyar művész alkotása. Jelezve jobbra lent "Csapó M 906" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Csapó Márton (?)

[FKB452/Bp204/105] A kép mérete: 46 x 32 cm keret nélkül. Készült: Ceruza, Papír A kép Magyar művész XIX. század alkotása. Jelezve jobbra lent "olvashatatlan" A festmény egy helyen sérült. Keret: Sérült Sérült.

[1Z855/053] Jelzett papír ceruzarajz, női portré, üveglap mögött, aranyozott keretben. Jelzés jobbra lent : SZABÓ VLADIMIR Hátoldalán tollas kézírás: NÓGRÁDI NÉPVISELET EREDETI GRAFIKA SZABÓ VLADIMÍR ALÁÍRÁSÁVAL Magasság: 35 cm Szélesség: 26.7 cm Súly: 0.595 kg Szabó Vladimir festő, grafikus Születési hely: Balassagyarmat Születési dátum: 1905 Honlap: Kiállítások az adatbázisban:  Szabó Vladimír kiállítása  Három generáció mestergrafikusai: Artner M., Gross A., Gyulai L., Hincz Gy., Kass J., Orosz I., Reich K., Szabó V., Szalay L., T  Szabó Vladimir: A kőfaragó kertje  Mesterei: Csók István, Rudnay Gyula, Vaszary János, Benkhard Ágost. 1924-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola növendéke, mesterei 1924-1930 között: Csók István, Rudnay Gyula, Vaszary János; 1935-1937 között Benkhard Ágost. 1933: Szinyei Társaság grafikai díja; 1948: Kiváló Munkás [könyvillusztrációs díj]; 1953, 1954: Munkácsy-díj; 1972: III. Egri Akvarell Biennálé Művészeti Alap díja; Dózsa emlékkiállítás díja; Szinyei Társaság grafikai díja; 1974: érdemes művész; 1975: Munka Érdemrend arany fokozata; 1976: Magyar Nemzeti Galéria Zichy-kiállítás díja; 1980: kiváló művész. Sikeres pályakezdése ellenére felfüggesztette művészeti tanulmányait, az orvosi egyetemen tanult. 1930-1934: római ösztöndíjas. 1949-től rendszeresen részt vett az országos festészeti és grafikai tárlatokon, 1950-1968 között a Magyar Képzőművészeti Kiállításokon. Az 50-es évektől önálló kiállítására hosszú időn át nem került sor. 1959-1961 között Franciaországban élt. Életműve nagyobbik részét grafikák, kisebbik hányadát festmények alkotják, festői és rajzolói munkálkodása egymástól elválaszthatatlan. Festészete tematikus, az avantgárd irányzatoktól függetlenül bontakozott ki; Gulácsy Lajos és Csontváry Kosztka Tivadar művészetének szellemi örököse, látásmódjuk eredeti hangú megújítója. A századforduló szecessziós művészetét naiv realista, szürrealista jegyekkel elegyítette, színélménye posztimpresszionista; rajzai a manierizmus formakincsét őrzik. Kedvenc témái, ismétlődő figurái sokféle változatban és eltérő szerepben jelennek meg, jelképpé nőnek. Képi nyelvezetét finom, aprólékos rajzosság, részletező előadásmód, élénk fantázia és meseszerűség, árnyalt lélektani érzék, valamint a humor és a groteszk megjelenítés iránti vonzalom jellemzi. A 30-as évek elején a "Római Iskola" növendékeként halászképeket festett. Életképein természetelvű látásmód, tárgyilagos ember- és tájábrázolás, mediterrán hangulataiban atmoszférateremtő erő uralkodik. (E korszak alkotásai a háború alatt javarészt megsemmisültek, köztük Ünnep c. korai fő műve is.) A víz motívum az emlékezés megtartó költőiségével tért vissza a 60-as évektől (Emlékezés tava, 1966). Pályája indulásától a könyvillusztráció művészeti tevékenysége körébe tartozott. A Híd c. folyóirat illusztrátora, Krúdy, Kormos István, Nagy Lajos, Tersánszky stb. műveinek realisztikus vagy éppen álomszerű képi tolmácsolója; párizsi évei alatt Balzac, Dumas, Flaubert, Maupassant könyveihez is készített címlapterveket. 1945 után történelmi témájú festményciklusain a magyar múlt sorsdöntő eseményeit, kiemelkedő alakjait, hőseit idézte meg (Dózsa, Zrínyi). A sokfigurás, narratív realizmussal megfestett történelmi témák mellett vidéki jelenetek, a kisemberek világa is festői tárggyá emelkedett. Az életmű utolsó évtizedeinek művészetét expresszív-szürreális fantáziavilág, szín- és formagazdagság, költői festőiség jellemzi (Komédiások falun). Különös képi világában meghökkentő, a múlt világát idéző figurák jelennek meg. Rajzain és festményein ugyanazon motívumkörök térnek vissza az ízes elbeszélőkedv keretében: állat- és embervilág (lovak, macskák, leány, meztelen női testek, öreg pár); az emlékezet tárgyi-természeti kellékei: az érintetlen természet, vizek, hegyek, csodavárosok, templomok, régiségbolt; a tömérdek figurát felvonultató ünnepségek vándor komédiásokkal, cirkuszosokkal. A torz, groteszk iránti hajlamáról tanúskodnak az emberi gyengeségeket kifigurázó, de megbocsátó képei. Kiváló kompozíciós készségét, egyszerűsítő formaképzését jelzi kifejező vonalvezetése; a papír síkját egyenletesen tölti meg, a részletek gazdagon burjánzanak, nagyobb egységeket alkotnak. Technikája Czóbel Bélával és Marc Chagall-lal rokonítja. Fürdősorozatában a fürdés mint a megtisztulás, az újjászületés allegóriája szerepel. Képei jelentős részén, önironikus ábrázolásban - a mester vonásai az arcon jól felismerhetők - maga a festő is feltűnik: magányosan vagy modelljével, kintornásként, idős emberként. Szintén gyakoriak a műteremrészletek, az égre nyitott ablakok, amelyek kozmikus távlatokat sejtetnek. Maga teremtette mitologikus világában a valóság és az elképzelt eggyé válik: álomvilága sem mentes a rémálmoktól, gúnyos álomlátomásoktól, keserű iróniától. Az idilli, szinte édeni hangulatokat fanyar ízekkel köríti, az eszményi tájakban már ott az illúziók felszámolása. Egyéni kiállítások 1960 • Salon des Independants, Párizs 1969 • Képcsarnok, Szeged 1974 • Vác • Amszterdam • Csók Galéria, Budapest 1977 • Műcsarnok, Győr • Csontváry Terem, Pécs • József Attila Könyvtár, Miskolc 1981 • Csepel • Kőszeg 1985 • Palóc Múzeum, Balassagyarmat (kat.) 1987 • Soproni Festőterem • Kastélyszálló, Szirák 1998 • ~ emlékkiállítás, Városház Galéria, Vác. Válogatott csoportos kiállítások 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1952 • Tavaszi Tárlat, Salgótarján 1961 • I. Országos Grafikai Biennálé, Miskolc 1968 • Mai magyar grafika, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Új magyar festészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1969 • Krúdy illusztrátorai, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest 1971 • Dürer-emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1972 • III. Országos Akvarell Biennálé, Eger • Dózsa-emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1976 • Zichy-emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kisplasztikák és grafikák, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1977 • Magyar művészet 1945-1949, Csók Képtár, Székesfehérvár • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest 1984 • Artotéka, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár X. ker-i fiókkönyvtára, Budapest 1986 • Nyári Tárlat, Debrecen. Művek közgyűjteményekben Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Modern Képtár, Róma Szépművészeti Múzeum, Budapest. Irodalom POGÁNY Ö. G.: A magyar festészet forradalmárai, Budapest, 1947 SOLYMÁR I.: Mai magyar rajzművészet, Budapest, 1972 FÉJA G.: Vallomás ~ről, Tiszatáj, 1974/2. MIKLÓS P.: ~ről, Jelenkor, 1974/2. SZABADOS Á.: ~, Művészet, 1974/4. FRANK J.: ~ [rajzai és rézkarcai, előszó], Budapest, 1976 A "Mai magyar művészet" sorozatról, Művészet, 1976/3. NAGY Z.: Program és megvalósulás az ötvenes évek művészetében, Művészet, 1982/3. CSAPÓ GY.: Közelképek, Budapest, 1983. SZABÓ GY.: ~ rajzai (vál. művek., bev.), Békéscsaba, 1984 RÉTI Z.: ~ kiállításának megnyitóján, Palócföld, 1986/2.  ~ grafikái, Kortárs, 1986/2. CSAPÓ GY.: A művész teremtsen harmóniát. Beszélgetés ~ral, Tükör, 1977. július 3. PÁTZAY M.: Nem múlhat el az ifjúság. ~ művészetéről, Művészet, 1986/3. KRATOCHWILL M.: ~, Budapest, 1987 Film Üzenet egy papírhajón (portréfilm), MTV, 1975. Balázs Sándor Forrás: www.artportal.hu