Magyar rézkarcok a Vietnámi háborúról 12 db

Eladási ár: 120 000 HUF

Leírás

[0G546/087]
12 db különböző, kvalitásos magyar művész Vietnámi háború témakörében készített, színvonalas rézkarcai.
Az egyik rézkarc datált, 1971, valószínűsíthetően az egész sorozat 1971-es.
A sorozat szövegezéséből mindenképpen kiderül, hogy a Vietnámi háború ideje alatt készült támogató propaganda feliratokkal teleírt munkák.
Java része a művészeknek az Intergraphik 67 művészei.

Hertay Mária - Vietnámi anya sebesült fiával
Stettner Béla -Vietnámnak
Gy. Molnár István - Virágültetés Hanoiban
Pásztor Gábor - Amerikai tisztogató hadműveletek Vietnámban
Váci András - Laosi partizánok elefánton
Gacs Gábor - Mérgezett nyilakkal
Ék Sándor - A kegyetlenség nem töri meg Vietnám hős népét
Jurida Károly - Fegyverrel a hátukon dolgoznak a parasztok a Tsz. földjén, az egyik honvédelmi egység közelében
Lukovszky László - Cím nélkül
Hincz Gyula - Tiltakozunk
2 db mű olvashatatlan jelzéssel - Lelőtt amerikai bombázó és elfogott pilótája - A fegyverek
készenlétben


Keret nélküli karcok, egyedi, külön, szakszerű akasztóval, kemény kartonon.
Ugyanennek a sorozatnak egy 14 db-os másik sorát is megtalálja termékeink között.

Tulajdonságok

Technika: rézkarc
Témakör: Életkép

vásárlási információk

Feltöltve: 2016. október. 12.

(A műtárgyat eddig 2038-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Magyar rézkarcok a Vietnámi háborúról 12 db

[0G546/087] 12 db különböző, kvalitásos magyar művész Vietnámi háború témakörében készített, színvonalas rézkarcai. Az egyik rézkarc datált, 1971, valószínűsíthetően az egész sorozat 1971-es. A sorozat szövegezéséből mindenképpen kiderül, hogy a Vietnámi háború ideje alatt készült támogató propaganda feliratokkal teleírt munkák. Java része a művészeknek az Intergraphik 67 művészei. Hertay Mária - Vietnámi anya sebesült fiával Stettner Béla -Vietnámnak Gy. Molnár István - Virágültetés Hanoiban Pásztor Gábor - Amerikai tisztogató hadműveletek Vietnámban Váci András - Laosi partizánok elefánton Gacs Gábor - Mérgezett nyilakkal Ék Sándor - A kegyetlenség nem töri meg Vietnám hős népét Jurida Károly - Fegyverrel a hátukon dolgoznak a parasztok a Tsz. földjén, az egyik honvédelmi egység közelében Lukovszky László - Cím nélkül Hincz Gyula - Tiltakozunk 2 db mű olvashatatlan jelzéssel - Lelőtt amerikai bombázó és elfogott pilótája - A fegyverek készenlétben Keret nélküli karcok, egyedi, külön, szakszerű akasztóval, kemény kartonon. Ugyanennek a sorozatnak egy 14 db-os másik sorát is megtalálja termékeink között.

További részletek
Technika: rézkarc
Témakör: Életkép

vásárlási információk
Feltöltve: 2016. október. 12.

(A műtárgyat eddig 2038-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
120 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1X834/134] Olaj farost festmény, széles barna fakeretben. Datált jelzés jobbra lent: CSIKÓS 1980 Hátoldalán felirat: CSIKÓS ANDRÁS "TAVASZI FELHŐK" OL 50 x 65 Magasság: 65 cm Szélesség: 81.5 cm Súly: 4.735 kg Csikós András festő Hódmezővásárhely, 1947-06-3 Elhalálozott: Hódmezővásárhely, 2006. március 19. 1970: Szegedi Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1980: Koszta-emlékérem; 1990: Csongrád Megye Alkotói Díja. A Vásárhelyi Iskola jellegzetes képviselője. Leggyakrabban alföldi tájakat, Hódmezővásárhely környéki tanyákat, kisvárosi vedutákat, a Tisza ártereit és holtágait festi. Festményei szűkebb környezetének alapos ismeretéről tanúskodnak. Képeinek fő értéke a részletszépségek megragadása, az egyedi tájkarakter rögzítése. Szürreális-szimbolikus látomásokat is festett a tájképein megszokott részletező realizmussal. Irodalom [[CAPS]]Pogány G.[[CAPS]]: ~ (monográfia), Bp., 2002.Irodalom POGÁNY G.: ~ (MONOGRÁFIA), BP., 2002. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1989 • Schloss Sindelfingen (Német Szövetségi Köztársaság) 1985 • Képcsarnok, Veszprém 1991 • Gulácsy Galéria, Szeged • Képcsarnok, Sopron. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások  Hódmezővásárhely • Szegedi Nyári Tárlatok • Alföldi Tárlatok, Békéscsaba Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Városi Gyűjtemény, Hódmezővásárhely.    Forrás: artportal.hu 
Csikós András : "Tavaszi felhők" 1980
220 000 HUF
[1X820/132] Olaj karton festmény, hibátlan állapotú fekete keretben. A kép jelzetlen. Származási hely: Sárdy Brutus hagyaték. Magasság: 58 cm Szélesség: 45.5 cm Súly: 1.155 kg Sárdy Brutus [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Sárdy Brutus Született 1892. január 20. Perlasz Meghalt 1970. szeptember 28.(78 évesen) Budapest Nemzetisége magyar Stílusa naturalista Iskolái Képzőművészeti Főiskola Mestere(i) Balló Ede Zemplényi Tivadar A Wikimédia Commons tartalmaz Sárdy Brutus témájú médiaállományokat. Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) magyar festőművész és restaurátor. Sárdy Brutus emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Dósa utca 17.).   Tartalomjegyzék   [elrejtés]  1Munkássága 2Főbb művei 3Irodalom 4Jegyzetek 5Források 6További információk   Munkássága[szerkesztés] 1910-ben iratkozott be a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, mesterei Balló Ede, Bosznay István és Zemplényi Tivadar voltak.[1][2][3] 1914 és 1918 között katonaként szolgált az első világháború harcterein. 1918-tól kezdte bemutatni finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain. Első gyűjteményes bemutatkozása 1930-ban volt. 1931 októberében Tél a hegyekben című festményéért a Nemzeti Szalon kitüntetését kapta. Az 1930-as években tanulmányutat tett Olaszországban.[3] 1933-tól 1953-ig a Fővárosi Képtár restaurátora. Közben számos kiállításon szerepelt képeivel, díjakkal, munkásságát több elismeréssel tüntették ki. 1951-től számos magyar kiállítás rendezésében vett részt külföldi múzeumokban (Berlin, Lipcse, Varsó, Prága, Moszkva). 1957-ben kinevezték a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé, mely beosztást haláláig töltötte be. 1959 tavaszán őt bízták meg a Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából a Magyar forradalmi művészet címmel Pekingben, majd Sanghajban bemutatott, közel 240 festményt és grafikát felvonultató két hónapos kiállítás megrendezésével. A kínai fél felkérésére több városban az ottani képzőművészeti akadémiákon művészeti és festészettechnikai oktatást tartott.[4] Mint restaurátor és tudományos kutató, életpályájának jelentős részét múzeumi tevékenysége tette ki. Számos híres festmény helyreállításában vett részt, ő restaurálta többek között Barabás Miklós: Bittó Istvánné című arcképét, Székely Bertalan: V. László és Czillei című történelmi kompozícióját, Munkácsy Mihály: Honfoglalás című nagyméretű alkotását, Szinyei Merse Pál: Lilaruhás nőjét, valamint Lendvayné Hivatal Anikó ismeretlen festő által készített fiatalkori arcképét. Fiával, Dr. Sárdy Lóránttal együtt végezte Munkácsy Mihály rendkívül elhanyagolt állapotban lévő Ecce homojának első restaurálását 1968-ban. Folytatta önálló alkotó tevékenységét is: a 20. századi magyar „plein air” festészet élvonalbeli mesterinek egyikeként élete végéig festette világos, tiszta szerkezetű tájképeit s örökítette meg a Rómaifürdő, a Budai-hegység és a Dunakanyar természeti szépségét. Műveiből néhány a Nemzeti Galériában található.[3] 1959 decemberében önálló kiállítása volt a Műcsarnok kamaratermében (Fényes Adolf Terem). Emlékkiállítását 1975 áprilisában rendezték meg a Magyar Nemzeti Galériában. Sírja az óbudai temetőben. Budapest III. kerületében lakott.[5] Az Óbudai temetőben nyugszik, sírhelyét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2002-ben „A” kategóriában a magyar történelem és kultúra jelentős alakjainak sírjait magába foglaló nemzeti sírkert részévé nyilvánította.[6] Főbb művei[szerkesztés] A Magyar Nemzeti Galéria állományában fellelhető alkotásai:[7] Havas táj 1930. (MNG Ltsz.:6597) Tájkép 1931. (MNG Ltsz.:F.K.5417) A Duna télen 1933. (MNG Ltsz.:F.K.2524) Tél 1937 (MNG Ltsz.:F.K.3946) Őszi táj 1939. (MNG Ltsz.:F.K.4919) Eső előtt 1942. (MNG Ltsz.:F.K.6410) Kilátás a Péter-hegyre 1962. (MNG Ltsz.:621) www.wikipedia.hu
Sárdy Brutus : Nyári liget
125 000 HUF
[1X818/132] Olaj festmény vaslemezen, széles fekete fakeretben. Jelzés jobbra lent: DINNYÉS F. Magasság: 55.5 cm Szélesség: 60.5 cm Súly: 3.24 kg Dinnyés Ferenc festő Budapest, 1886-05-24 Elhalálozott: Szeged, 1958. április 18. 1907-1910: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Károly, Hegedűs László. Szegeden élt. 1910 körül tanulmányúton járt Párizsban, ahol mindenekelőtt Van Gogh és a Fauve-ok művészete hatott rá. Képein a kontrasztos színek ritmikus gazdagságát éppúgy kihasználta, akár a fény-árnyék jelenségekben rejlő drámai, dinamikus lehetőségeket. ~ festészete egészében az expresszív színkezelés és a szerkesztő elvű építkezés egységére alapozódott, ami főként a Szocialista Képzőművészek Csoportja szellemiségével rokonítható. Az 1930-as évektől azonban elvontabb, zaklatottabb és misztikusabb képek kerültek ki az alkotó műhelyéből. Előtérbe kerültek a szimbolikus, biblikus látomások, amiket organikus, csavart, vonagló formákkal közvetített. Itt a szecessziós kifejezés nyugtalansága szervesen összefonódott az expresszív előadás érzelmi lendületével. Irodalom SZELESI Z.: ~ emlékezete, Tiszatáj, 1958/5. ~ emlékkiállításáról, Tiszatáj, 1961/10. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1968. SZELESI Z.: Festészet a Tisza partján, Művészet, 1973/8. SZUROMI P.: Nyugtalan tájakon. ~ művészete, Művészet, 1987/1. DÖMÖTÖR J.: ~, Szeged, 1992. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1968 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.) 1986 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (gyűjteményes kiáll., kat.). Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1958 • Szegedi művészek retrospektív tárlata, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Forrás: artportal
Dinnyés Ferenc : Virágos udvar 41.5 x 36.5 cm
175 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[FK3831/FL-5] A kép mérete: 29 x 19,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, akvatinta, Papír A kép Kass János (Szeged, 1927, Budapest, 2010) alkotása. Jelezve lent "Mars, 94/100, Kass 78 (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő. A budapesti Iparművészeti Iskola elvégzése után a Képzőművészeti Főiskolán tanult, hol Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György tanítványa volt. 1960-1961-ben a lipcsei Houchschule für Grafik und Buchkunst könyvművészeti tanszékén aspiráns, majd 1967-81 között a Magyar Iparművészeti Főiskola grafikai tanszékén tanít. 1973 óta postabélyegeket tervez, legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik, filmplakátokat is készít. Számos hazai és külhoni bemutatón szerepelt. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt önálló kiállítása. Önállóan mutatkozott be Olaszországban és Ausztriában, valamint Svájcban. Kiállított az 1960-as velencei Biennálén, az 1961-es párizsi Ifjúsági Biennálén, szerepelt a luganoi, a tokiói, a ljubjanai, a Sao Pauloi és a Buenos Airesi Beinnálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese. 1956-1959 között Derkovits-ösztöndíj, Munkácsy-díj (1954, 1967), a brüsszeli világkiállítás ezüstérmese (1958), Érdemes Művész (1966, 1977), Kiváló Művész (1986), Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztje (1992), Kossuth-díj (1999). Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, Sao Paulóban, magyar és német "Szép könyv" versenyeken nyert díjakat. 1966-ban és 1977-ben Lipcsében, 1999-ben Frankfurtban a könyvművészeti kiállításon, "A legszebb könyv" díjat kapta. A Magyar Festők Társaságának, az ATIPY ICTA, DCC (London), CDL (Franciaország) és a Német Könyvművész Szövetség tagja. Szeged díszpolgára. Sokoldalú, eredeti művész, a legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, számos vidéki és külföldi közgyűjteményben. (MÉ, ML, Sasvári Edit-Pogány Gábor adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus, festő. A bp.-i Iparművészeti Iskola elvégézése után a Képzőművészeti Főiskolán tanult, hol Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György tanítványa volt. 1958-ban a brüsszeli világkiállításon pannója ezüstérmet nyert. Legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik. Filmplakátokat is készít. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt önálló kiálllítása. Önállóan mutatkozott be Olaszországban és Ausztráliában, valam. Svájcban. Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, az 1961-es párizsi Ifjusági Biennálén, szerepelt a luganoi, a tokiói, a ljubjanai, a Sao Pauloi és a Buenos Airesi Biennálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese. 1958-ban, a brüsszeli világkiállításon ezüstérmet, 1966-ban és 1977-ben Lipcsében aranyérmet nyert. 1956-1959 k. Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1954-ben, 1967-ben Munkácsy-díjjal, 1977-ben pedig érdemes művészi címmel tüntették ki. Sokoldalú és eredeti művész, a legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. 1960-61-ben a Lipcsei Könyvművészeti Fősikolán aspiráns, majd a bp.-i Iparművészeti Főiskolán tanárként működött. (MÉ, ML) Magyar festők és grafikusok adattára Az Iparművészeti Főiskolán kezdte, majd a Képzőművészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait 1951-ben Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György növendékeként. 1960-1961-ben a lipcsei Könyvművészeti Főiskolán aspiráns, majd az Iparművészeti Főiskola tanára. Több vidéki bemutató (Miskolc, Debrecen, Eger, Veszprém stb.) mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, Békéscsabán a Tízek Klubjában volt egyéni kiállítása. Plasztikai kísérleteit 1975-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1976-ban a Csepel Galériában mutatta be csoportkiállításon. Önállóan mutatkozott be Olaszországban (1963), Ausztráliában (1970) és Svájcban (1976). Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, az 1961-es Párizsi Ifjúsági Biennálén, szerepelt a lugánói, tokiói, ljubjanai, Sao Paulo-i, Buenos Aires-i biennálékon, a berlini Intergrafikon, továbbá a magyar grafika számos külföldi bemutatóján. Több hazai és nemzetközi díj nyertese, az 1958-as brüsszeli világkiállításon ezüstérmet, 1966-ban és 1977-ben Lipcsében aranyérmet kapott. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjban részesült, 1954-ben és 1967-ben Munkácsy-díjjal, 1977-ben pedig érdemes művész címmel tüntették ki. Sokoldalú és utolérhetetlenül eredeti művész. A legegyszerűbb mondanivalóját is gondolati elemekkel tölti meg. A hazai könyvművészet, tervezés és illusztrálás kiemelkedő egyénisége. Szülővárosának ajándékozott műveiből állandó kiállítása nyílt Szegeden. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. Az Iparművészeti Iskolán tanult, majd a Képzőművészeti Főiskolát végezte el 1951-ben. Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György voltak a mesterei. Az 1958-as brüsszeli világkiállításon pannója ezüstérmet nyert. Legjobb könyvillusztrátoraink közé tartozik (A kékszakállú herceg vára, Móricz Zsigmond-illusztrációi stb.). Filmplakátokat is készít. Grafikáiból 1964-ben a Dürer-teremben rendeztek kiállítást. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Iparművészeti tanulmányok után iratkozott át a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1951-ben végzett Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György növendékeként. 1960-1961 között a lipcsei Könyvművészeti Főiskolán aspiráns, jelenleg az Iparművészeti Főiskola tipográfiai tanszékének tanára. Több vidéki bemutató mellett 1964-ben a Dürer Teremben, 1967-ben a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1973-ban a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1975-ben ismét a Kulturális Kapcsolatok Intézetében, 1976-ban a Csepel Galériában, 1977-ben a Csók Galériában, 1983-ban a Vigadó Galériában voltak egyéni kiállításai. Önálló kollekcióval mutatkozott be Olaszországban, Ausztráliában, Svájcban, Franciaországban és Angliában. Kiállított az 1960-as Velencei Biennálén, szerepelt több nemzetközi grafikai rendezvényen. Hét külföldi könyvművészeti díjat nyert, köztük az 1958-as brüsszeli világkiállítás ezüstérmét. 1956-1959-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1954-ben és 1967-ben Munkácsy-díjat, 1977-ben érdemes művész címet kapott. - Képalakításában és grafikai előadásában a sokoldalúság, a stílusok lelkiségébe való behatolnitudás és azok egyéniesítése adja meg művészi eredetiségének alapjait. Erőssége a gondolati töltés, a dolgok rejtett értelmének felmutatása. Kiemelkedő könyvművész és illusztrátor, de eredményei a plasztika terén is számottevőek. Tevékenyen közreműködött a pop-art hazai megismertetésében. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1942-46: Iparművészeti Iskola, kerámia-szak; 1946-51: MKF, grafika-szak, 1960-61: Hochschule für Grafik und Buchkunst, könyvművészeti tanszék, Lipcse; 1965-1973 között az Új Írás művészeti szerkesztője; 1967-1981: MIF grafikai tanszékén tanít; 1973 óta postabélyegeket is tervez. 1956-59: Derkovits-ösztöndíj; 1954, 1967: Munkácsy-díj; 1966, 1977: érdemes művész, 1986: kiváló művész; 1992: Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti kereszt; 1999: Kossuth-díj; A Brüsszeli Világkiállításon, Moszkvában, Brnóban, Torontóban, Pozsonyban, Sao Paulóban, magyar és német "Szép könyv" versenyeken nyert díjakat. 1966-ban és 1977-ben Lipcsében, 1999-ben Frankfurtban a könyvművészeti kiállításon "A legszebb könyv" díjat kapta. Az MFT, Az ATIPY ICTA, DCC (London), CDL (FR), valamint a Német Könyvművész Szövetség tagja. Szeged díszpolgára. 1985 óta állandó kiállítása van Szegeden, a Móra Ferenc M. Kass Galériájában. Kass János sokrétű grafikai munkássága az irodalmi és zenei inspirációkból bontakozott ki. A 60-as évektől kezdve, bizonyos rajztudásáról árulkodó, könnyed és elegáns vonalvezetésű, expresszív formavilágú művei hozzájárultak a szöveg mellett a rajz autonómmá válásához, a könyvillusztráció fogalmának modern átrételmezéséhez. (A kékszakállú herceg vára, 1960; Gilgames, 1960; Mózes - Kass János 15 rézkarca Madách Imre költeményéhez, Bp., 1966; Kass János 15 rézkarca Az ember tragédiájához, 1967; Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus, 1977). Grafikai munkássága mellett a 70-es évek elején a szobrászathoz és a modern művészet új műfajaihoz közelálló műveket készít. 1971-ben Szombathelyen, a Savaria Múzeumban, majd 1973-ban a PIM-ben rendezi meg a kortárs modern művészet új törekvéseihez kapcsolódó Fejek című kiállítását. A közel 60 db plexiből és polisztirolból kiöntött műanyag fejet egy environment formájában, hullámpapírból kialakított labirintusban helyezi el. A köztéri szobrászat megújításának szándékával készültek az 1975-ben Vilt Tiborral és Gulyás Gyulával, a Dorottya utcai Galériában (Térformák) makett formájában bemutatott variálható plasztikái. A 70-es években Kass Jánost egyre inkább foglalkoztatja annak a folyamatnak a megindulása, amelyet a számítógép elterjedése okoz. 1977-ben a lipcsei könyvkiállításon mutatja be a mintegy 300 méternyi adatfeldolgozásból kivágott, 6 méteres komputer-grafikai anyagát. A komputer által felvetődő probémák kapcsán Kass János érdeklődése nem pusztán a könyvkészítés szempontjából is meghatározó technikai változásokra, hanem az emberi gondolkodást átformáló paradigmaváltásra, és az új vizuális lehetőségekre irányul. 1980-ban John Halassal közösen készíti el a világ első komputer-animációs filmjét Dilemma címmel. A 80-as években a könyvillusztrációk mellett tematikus sorozatokat is készít (A Biblia és az Ószövetség sorozata). A korábban plasztikák formájában megjelenő Fej-sorozatának gondolatiságát a xerox felhasználásával készült kollázsain, a Faludy-illusztrációkon fejleszti tovább. (Faludy György: Test és lélek, 1988). 1997-es Budapesti Galéria életmű kiállítása a műfaji sokrétűség és a szellemi egység jegyében Kass János eddigi munkásságának összegzésének is tekinthető. A családtagokkal és a kortárs szellemi élet általa nagyra tartott képviselőivel megszemélyesített - A kékszakállú herceg vára című Bartók-mű analógiájára felépített - hét kapu, nem csupán a kultúra különböző területeinek találkozási pontja, hanem egy rendkívül sokoldalú és gazdag életpálya szellemi stációinak szimbóluma is. A képzőművészeti mellett a 60-as évektől jelentős publicisztikai tevékenységet folytat, főként a könyvművészet tárgykörében. Ek: 1960: TIT Bartók T., Pécs; 1964: Dürer T. (kat.); 1967: KKI, Dorottya u. Kt.; 1970: Woollahra, Sidney (Hajnal Gabriellával); Műv. H., Hajdúszoboszló; Műv. H., Balmazújváros; TIT Csokonai Klub, Debrecen; 1972: Fejek, Savaria M., Szhely (Hajnal Gabriellával) (kat.); József Attila Kvtár, Miskolc; Műv. H., Hajdúszoboszló; 1973: Lo Squardo G., Torino (kat.); Fejek, PIM; Fem kunstnere fra Ungarn, Galleri F 15., Tromsö M., Moss, Norvégia (Bálint Endrével, Hajnal Gabriellával, Ország Lilivel, Varga Imrével); 1974: Shakespeare-illusztrációk, Csontváry T.; Miskolci G., Miskolc; 1975: Térformák, KKI, Kt. (Vilt Tiborral, Gulyás Gyulával) (kat.); Kápolnatárlat, Balatonboglár (Hajnal Gabriellával); Berzsenyi Dániel Megyei Knyvtár, Szhely; 1976: Megyei Knyvtár, Eger; Bartók Műv. Közp., Szeged; 1977: Életműv-kiállítás, KLTE, Debrecen (kat.); Csók G., Grafikai T.; Georgi Dimitrov Műv. Közp., Veszprém; 1979: Kápolnatárlat, Balatonboglár; Nagy Balogh T.; Klosterneuburg; 1980: Petőfi Színház, Veszprém, 1981: Megyei Műv. Közp., Szhely; Mini G., Miskolc; 1982: Bath festival, Pumproom, Turnbridge, Wells; Móra F. M. Képtára, Szeged; 1983: Vigadó G.; Kass G., Szeged; 1985: Videoton Műv. H., Szfvár (kat.); 1986: Fitz William M., Cambridge; Békés Megyei Kvtár, Bcsaba; 1987: Katolikus Akadémia, Hamburg; Kass G., Szeged; 1989: Ivanoff G., Aachen; Heinonen G., Loimaa; Újvidéki Színház, Novi Sad; Műv. Közp., Ózd; Kass G., Szeged; Ateljee Hulmin, Loimaai (FIN); 1990, 1991: Olympia, National Hall, Londn; 1992: Paters's G., Limassol, Ciprus; Vigadó G.; Kass G., Szeged; 1993: EH2 2HB, Edinburg; Ciprusi Műv. Minisztérium Kt., Nicosia; A Kass család kiállítása, Kass G., Szeged; 1994: Arte Fiera, Bolgona; Magyar Int., Stuttgart; Gellért Szálló; Közgazdaságtud.-i Egy.; SOTE; 1995: (életmű-kiállítás), Vajdasági M., Újvidék; Kossuht Klub; Műv. Közp., Bcsaba; Magyar Operaház; Szent Korona G.-Szent István Műv. H., Szfvár; 1996: Magyar Nagykövetség, Koppenhága; Fórum Klub, Újvidék; Népház, Szabadka; Megyei és városi Kvtár, Kaposvár (kat.); 1997: KLTE, Debrecen; (életmű-kiállítás), Budapest G.; Bibliai lapok, Széchenyi kerti Református G., Dunakeszi; Művelődési H., Zsámbék; Rózsavölgyi Zeneisk. és Városi Kvtár, Balassagyarmat; Kass G., Szeged; Hollandi H., Dég; 1998: Csikász G., Veszprém; Magyar Köztársasági Kult. Int., Pozsony; Nógrádi M., Losonc; Bank Center, Bp.; Műv. H., Zsámbék; Kongresszusi Közp.; 1999: Műv. H., Veszprém; Berzsenyi Dániel Megyei Kvtár, Szhely; Várfal G., Szfvár; 2000: Zsámbéki Szombatok, Műv. H., Zsámbék; Magyar Akadémia, Róma; Móra Ferenc M.- Kass G., Szeged (kat.) Mk: Bankside G., London; Deutsche Bücherei, Lipcse; Fitz William M., Camridge; Herman O. M., Miskolc; Katolische Akademie, Hamburg; Kunstm., Basel; MTI, Boston; Moravska G., Brno; M. of Modern Art, Society of Printers, Cleveland; MNG; Nemzeti G., Pozsony; Pinakhotek, Bécs; PIM; Shakespeare M., Statford. Irod.: Plata, W.: Ungarische Buchgraphik, Hungarian Book Art, Le Livres Hongrois. Novumgebrauschgraphik, 1969/6.; Fejek (kat.), 1972; Somlyó Gy.: Kiss ballada a fejekről, 1972, in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Guasco, R.: Kass János, (kat. bev. tan., Lo Squardo, Torino, 1973); Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról. Kass János debreceni kiállítása, (kat., Debrecen, 1977); Juhász F.: Kass János remény-hite. Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról. Kass János Debreceni kiállítása, Debrecen, 1977; Gách M.: Beszélgetés Kass Jánossal, Fotóművészet, 1977/4.; Halas, J.: Kass János, Budapest: Köpfe - Heads - Tätes, Novumgebrauchsgraphik, 1977/12.; Halas, J.: Graphics in Motion, Novumgebrauchsgraphik, 1981/6.; Fejér E.: Kass János grafikusművész kiállítása (Mini G., Miskolc), MIV, 1981/6.; Gách M.: Londoni kiállítás, új tervek, Film, Színház, Muzsika, 1983. júl. 30.; Papp J.: Fejek. Kass János kiállítása, MIV, 1984/3.; Kass János könyvillusztrációi (kat. Videoton Műv. H., Szfvár, 1985);Tandi L.: Kass János grafikáiról - öt tételben - grafikái, Szeged, 1988; Kass János metszetei (A Magyar Bibliofil Társaság évkönyve, szerk: Szántó T., Bp., 1996); Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Bálint P.: Kőtáblák. Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged 1997; Juhász F.: Halálraítéltek. A Kass G. megnyitó beszéde (1985), in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Gál J.: Beszélgetés Kass Jánossal, Életünk 1997/11-12.; Gál J.: Kass János könyvillusztrációinak és könyveiben megjelent rajzainak jegyzéke, Szhelyi Képtár Baráti Köre, Szhely, 1999; Altorjay A.: Egy kifogyhatatlan kedvű ember rajzai, Árgus, 1999/3.; Hollósi Zs.: Szeged számomra az elveszett paradicsom. Kass János grafikusművész, In: A Tisza parton én mit keresek? Huszonkét szegedi beszélgetés, Tiszatáj könyvek, 2000; Mezei O.: "Higgyünk a szellem világmegváltóteremtés-tudatában". Kass János életművéről, Árgus, 1999/3.; Tandi L.: Don Quijote az ezredvégén (kat., bev. tan. Kass János, Móra F. M. -Kass G., Szeged, 2000.) Grafikai albumok-mappák: Mózes - Kass János 15 rézkarca Madách Imre drámai költeményéhez, Bp., 1966; Kass János 15 rézkarca Az ember tragédiájához (bev. tan.; Juhász F.: Találkozások, Bp. 1967); Kass János: Fejek, Bp., 1974; Rajzok, rézkarcok, Bcsaba, 1983; Kass János grafikái, Szeged, 1988. Összefoglaló munkák: Kass János metszetei (A Magyar Bibliofil Társaság évkönyve, szerk.: Szántó T., Bp., 1996); Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997. Írásai (válogatás): Lengyel Lajosról, in: Gondolatok a tipográfiáról, nyomdáról, Debrecen, 1977: A könyv mestere (uo.); A magyar tipográfia (uo.); A szép könyvről (uo.); A technika gyors fejlődése (uo.); A tipográfia mestere (uo.); Kass János: Gondolatok a könyvillusztrációiról, in: Kass János. Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Rajzok, rézkarcok, Bcsaba, 1983 (kat.); Tipográfia és számítógép, 1986, in: Kass János Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; Artner Margit kiállítása. Falusi G., Perbál, 1986. okt., MIV, 1987/2.; A kékszakállú herceg vára, in: Kass János: Ötven év képben és írásban, Szeged, 1997; A kortárs levelei. (kedves Maurits Ferenc!), Alföld, 1996/4.; Kass János: A kortárs levelei (Negyvenöt év), Alföld, 1996/9.; A kortárs levelei. (A pénzről - Az aranytojást tojó tyúk.), Alföld, 1997/1.; A kortárs levelei. (A napfogyatkozás), Alföld, 2000/1.; Kass János: A kortárs levelei. (A táncról és egyebekről), Alföld, 1997/12. Film: Takács G.: Három könyv-három művész, MTV, 1966; Dilemma (computer-animáció, forgatókönyv, story-board: Kass János producer: John Halas, Halas & Batchelor, 1980, London); Radó Gy.: Portré, MTV, 1992; Vértessy S.: Kass színes ceruzái, MTV, 1997. (S. E. - Po. G.)
Kass János : "Mars" 1978
31 000 HUF
[FK2478/Bp94/21] A kép mérete: 13,5 x 6,8 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Ábrahám Rafael (Szombathely, 1929) alkotása. Jelezve Jobbra lent "Ábrahám R. (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus. A fővárosi Dési-Huber Képzőművészeti kör esti tanfolyamán készült fel a Képzőművészeti Főiskola felvételi vizsgájára, ahová az első próbálkozást követően, 1957-ben kapott bebocsátást. A főiskola sokszorosító grafikai szakán Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Ék Sándor és Kádár György tanítványa volt. Mesterei közül Barcsay művészete gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Tanulmányúton járt Olaszországban és Angliában. 1957-77 többször megfordult a kecskeméti művésztelepen. Szürrealista montázstechnikával készült litográfiái valóságelemekből inspirálódnak. Az ex libris műfaj kiváló művelője. 1963 óta számos itthoni és külföldi tárlaton szerepelt (Ferencvárosi Pincetárlat, Dürer Terem, Csók István Galéria, Csepel, Szeged, Makó, Miskolc, Edinburgh, Hamburg, London, Bécs, Kioto, New York, stb.). Több irodalmi műhöz készített illusztrációkat (Jókai, stb.). 1989-ben és 1990-ben elnyerte Kecskemét városának művészeti díját. Több művét európai rangú műgyűjtemények őrzik. (GM, K.S.: Műv. 1968/7, W.T.: Műv. 1984/5, KM, KF) Magyar festők és grafikusok adattára 1962-ben kapott diplomát a Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő, Hincz Gyula és Ék Sándor növendékeként. Tanulmányúton Olaszországban és Angliában járt. 1963 óta jelentkezik munkáival a hazai és külföldi grafikai rendezvényeken: 1965-ben az Országos Széchényi Könyvtárban, 1968-ban a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében, 1969-ben az Építők Műszaki Klubjában, 1971-ben a Dürer Teremben, 1976-ban a Csók Galériában mutatkozott be önálló anyaggal. 1969-ben és 1971-ben is kiállított. Szürrealista montázstechnikával készült litográfiái valóságelemekből szerveződnek képpé. Az ex libris műfaj kiváló művelője. - Irod.: Pogány - Szij - Tasnádi: Művész életrajzok. Bp. 1985.; Wehner Tibor: Gondolattársítások. Ábrahám Rafael művészete. Művészet, 1985. 5. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A fővárosi Dési-Huber Képzőművészeti Kör estitanfolyamán készült fel a Képzőművészeti Főiskola felvételi vizsgájára, ahová az első próbálkozást követően, 1957-ben kapott bebocsájtást. A főiskola sokszorosító grafikai szakán Barcsay Jenő, Hincz Gyula, Ék Sándor és Kádár György tanítványa volt. Barcsay művészete gyakorolta rá a legnagyobb hatást. Tanulmányúton járt Olaszországban és Angliában. Szürrealista montázstechnikával készült litográfiái valóságelemekből inspirálódnak. Az ex libris műfaj kiváló művelője. 1963 óta több hazai és külföldi kiállításon szerepelt (Ferencvárosi Pincetárlat - 1968, Dürer Terem 1971, Csók István Galéria, Csepel, Szeged-Bartók Műv. Közp., Makó-József Attila Múzeum, Miskolc, Edinburgh-1969, 1971, hamburgi Mensch Galéria). Számos irodalmi műhöz készített illusztrációkat (Jókai, stb.). Több alkotását európai rangú műgyűjtemények őrzik. (GM, K.S.: Műv.-1968/7, W.T.: Műv.-1984/5) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1962-ben kapott diplomát a Képzőművészeti Főiskolán Barcsay Jenő, Hincz Gyula és Ék Sándor növendékeként. Több alkalommal járt tanulmányúton Nyugat-Európában, a legtöbbször Angliában. 1963 óta jelentkezik munkáival a hazai és külföldi grafikai rendezvényeken. 1965-ben az Országos Széchenyi Könyvtárban, 1968-ben a Ferencvárosi Pincetárlat helyiségében, 1971-ben a Dürer Teremben, 1976-ban a Csók Galériában, 1979-ben Szegeden, 1981-ben a Csepel Galériában, 1983-ban Kecskeméten mutatkozott be önálló kollekcióval. Egyéni tárlatai voltak Edinburgh-ban (1969, 1971), Londonban (1969) és Hamburgban (1983). - Szürrealista montázstechnikával készült különböző műfajú grafikai lapjai valóságelemekből szerveződnek képpé, szellemesen tükrözve a mai világ egyidejűleg jelentkező, s gyakran ellentmondó jelenségeit. Az ex libris műfaj kiváló művelője.
Ábrahám Rafael : Olvasó férfi
12 000 HUF
[FK1455/Z025] A kép mérete: 19,5 x 14,5 cm keret nélkül. Készült: Rézkarc, Papír A kép Csohány Kálmán (Pásztó, 1925, Budapest, 1980) alkotása. Jelezve Lent "Varjak és madarak, Csohány Kálmán (ceruzával)" A festmény jó állapotban van. Keret: Paszpartúban Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Grafikus, festő. 1947-től a Magyar Iparművészeti Főiskolát látogatta. 1948-1952 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Ék Sándor, Koffán Károly és Konecsni György irányításával folytatott művészeti tanulmányokat. Tagja volt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának, a Művészeti Alapnak és a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetségnek. 1952-től vett részt itthoni és külhoni kiállításokon. 1964-ben a velencei biennálén vett részt grafikáival, 1965-ben Budapesten a Dürer Teremben állították ki ballada tömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Ezen kívül szerepelt számos budapesti és vidéki tárlaton, Ausztriában, Itáliában, Bulgáriában, Lengyelországban, Hollandiában, Törökországban, Iránban, Argentínában, Angliában, Csehszlovákiában, Romániában, stb. 1958-ban a Luganói Grafikai Biennálén, 1964-ben a Tokiói Biennálén, 1965-ben a Sao Pauló-i Biennálén szerpelt grafikai alkotásaival. Díjak: Derkovits-ösztöndíj; Munkácsy-díj (1964, 1967); Munkácsy-emlékérem; Érdemes Művész; Tornyai-plakett; a Dürer Kiállítás Nagydíja; a IV. Miskolci Grafikai Biennále Nagydíja; Miskolc város tanácsának díja a III. Országos Grafikai Biennálén; a III. Debreceni Országos Nyári Tárlat díja; a Szakszervezetek Megyei Tanácsának különdíja a Békéscsabai XVI. Alföldi Tárlaton; Madách-emlékérem; Salgótarján Városának Pro Arte Plakettje és Aranydiplomája. 1988-ban Pásztó város díszpolgárává avatták (postumusz). Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége, költőisége jellemzi. Szülőföldje világát, emlékeit ábrázolja. Munkásságának jelentős része könyvillusztráció, irodalmi műhöz kötődő, egyéni rajz, rézkarc és litográfia. Akvarelleket is festett. 1957-től kerámiával is foglalkozott a hódmezővásárhelyi majolikagyárban. Egyedi kerámiákat, tálakat, vázakat és falképeket készített. Félszázánál több grafikai alkotása található a Ráday Múzeum Szíj Rezső-Kovács Rózsa gyűjteményében. Ezen kívül a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Herman Ottó Múzeum és a salgótarjáni Nógrádi Múzeum őrzi munkáit. 1996-ban Pásztón emlékmúzeuma nyílt. (MÉ, ML, MMK, MMR, Műv. 1989/11/12, KF, IF) Magyar festők és grafikusok adattára 1947-1952-ben végezte főiskolai tanulmányait Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György növendékeként. 1952 óta szerepel a hazai és külföldi kiállításokon, résztvevője a nemzetközi grafikai biennáléknak. Budapesten (1965, 1973, 1977) és az ország sok más városában volt önálló kiállítása; külföldön Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban mutatkozott be. 1964-ben nagyobb anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben és 1967-ben a Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes művészi címet kapott; 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját, 1971-ben a Dürer-kiállítás nagydíját, 1972-ben a Dózsa-kiállítás első díját nyerte el. A Tornyai-plakett (1970) és a Munkácsy-emlékérem (1975) tulajdonosa. - Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége és költőisége jellemzi. Félszáznál több műve található a Ráday Múzeum Szij Rezső - Kovács Rózsa gyűjteményében. - Irod.: Szij Rezső. Csohány Kálmán. Művész Élet 1. sz.; Solymári István: Csohány Kálmán Bp. 1976,; P. Sz. T. Művész Életrajzok Budapest, 1985. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György tanítványa volt. 1952-től vett részt itthoni és külföldi kiállításokon. 1964-ben a Velencei Biennálén szerepelt grafikáival, 1965-ben Budapesten a Dürer Teremben állították ki ballada tömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Ezen kívül szerepelt Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában, Lengyelországban, Ankarában, Buenos Aires-ben, Londonban, stb. 1958-ban a Luganói Grafikai Biennálén, 1964-ben a Tokiói Biennálén, 1965-ben a Sao Paulói Biennálén. 1958-61-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-67-ben Munkácsy-díjat, 1974-ben érdemes művészi címet kapott. A Tornyai-plakett, val. a Munkácsy-emlékérem tulajdonosa. A Miskolci Grafikai Biennálé nagydíját nyerte el. Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbólika tömörsége és költőisége jellemzi. Majolika falképek tervezésével is foglalkozik. Számos könyvet illusztrált. Félszáznál több műve található a Ráday Múzeum Szíj Rezső-Kovács Rózsa gyűjteményében. (MÉ, ML, MMK, MMR) Művészeti lexikon I-IV. Grafikus, Munkácsy-díjas. Tanulmányait 1947-52 között a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Számos könyvet illusztrált, emellett majolika falképek tervezésével is foglalkozik. Válogatott grafikai anyagát az 1964-i Velencei Biennalén mutatták be. 1965-ben a Dürer-teremben állították ki balladatömörségű, egyéni hangú rézkarcait. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1952-ben fejezte be főiskolai tanulmányait Hincz Gyula, Ék Sándor és Konecsni György növendékeként. Állandó résztvevője volt műfaja hazai és nemzetközi rendezvényeinek. Budapesten (1965, 1973, 1978) és az ország sok más városában volt önálló kiállítása; külföldön Ausztriában, Olaszországban, Bulgáriában és Lengyelországban mutatkozott be önálló kollekciókkal. 1964-ben nagyobb anyaggal szerepelt a Velencei Biennálén. 1958-1961-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1964-ben és 1967-ben a Miskolci Grafikai Biennálél nagydíját, 1971-ben a Dürer kiállítás nagydíját; 1972-ben a Dózsa kiállítás első díját nyerte el. A Tornyai-plakett (1970) és a Munkácsy-emlékérem (1975) tulajdonosa. Emlékkiállítását 1980-ban Miskolcon és Debrecenben, 1981-ben a Vígadó Galériában és az olaszországi Alfonsine-ben, 1982-ben a Nemzeti Galériában rendezték meg. Szülőfalujában, Pásztón állandó kiállítása tekinthető meg. - Tiszta vonalú rajzait balladai hangvétel, a népi szimbolika tömörsége és költőisége jellemezte. Erőssége volt a tollrajz és a rézmetszet, de foglalkozott akvarellel és más grafikai technikákkal is.
Csohány Kálmán : "Varjak és madarak"
55 000 HUF