Maugsch Gyula - Dömötör : Házinyúl tenyésztők Országos Egyesülete bronz emlékplakett

Eladási ár: 22 000 HUF

Leírás

[2B158/FSZ]
Antik kétoldalas jelzett bronz emlékplakett, emlékérme.

Egyik oldalán plasztikus nyúl fej.

Alatta jelzés:
MAUGSCH 1928
VÉSTE DÖMÖTÖR

Másik oldalán rózsák között feliratok:
AZ ÉRDEMJELÉÜL
HÁZINYÚLTENYÉSZTŐK ORSZ. EGYESÜLETE 1908
BUDAPEST 1930 DEC. 4-8

Alatta jelzés:
DÖMÖTÖR


A szobor hátoldalán jelzés:
MAUGSCH

Magasság: 5 cm
Szélesség: 9.7 cm
Súly: 0.06 kg
Maugsch Gyula



Maugsch Gyula József (Besztercebánya, 1882. június 1. – Ausztria, 1946, vagy Yorkshire, 1973) magyar szobrászművész.

 Pályafutása
Maugsch Nándor (Ferdinánd) gyári munkás és Pold Rozália fiaként született. Középiskoláinak elvégzése után a berlini Képzőművészeti Főiskolára került, ahol első mesterei Otto Geyer(wd), August Gaul és Reinhold Begas voltak. Tizenkét évi németországi tartózkodása alatt, mint állatszobrász képezte ki magát. Ezután Székesfehérváron mintázni tanított. Itt kötött házasságot 1912. augusztus 3-án Réthy Lujza okleveles tanítónővel.1909-től Budapesten működött. Első ízben 1913-ban szerepelt a Műcsarnok kiállításán, melynek ezután állandó kiállítója volt. 1918 júniusában hadi-szobrászként az olasz fronton számos háborús jelenetet megörökítő szobrot mintázott meg, ezek legnagyobb része megsemmisült. Háborús fotóit is közölték napilapok. Mint szobrász, figurális kompozíciókat és portrékat is készített, de neve állatszobrászként vált közismertté. Művei túlnyomórészt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában vannak.

Díjai: a Ráth György-díjat „Szomjas elefántok“ című szobrával, a Jankó János kisplasztikai díjat „Szent László“ című szobrával nyerte, a Hadiemlékek Egyesülete hősi emlékkiállításán „Megsebzett oroszlán“ című szobra a II. díjat kapta.

Nevezetesebb szobrai: a berlini Collegium Hungaricum márvány „Jegesmedve“ szobra, a Széchényi-fürdő bejáratának két figurális szobra, az Állatkert főbejáratának elefántszobrai, az Országos Társadalombiztosító Intézet három homlokzati reliefje és Szamosközy István történetíró emléktáblája Szegeden. Ugyancsak ő mintázta a Honvédelmi Minisztérium lovasdíjait is. Köztéri emberábrázolásai, szobrai (Margó Edével közösen alkotott Nagyatádi Szabó István síremléke Csokonyavisontán, 1937.) és a tapolcai I. világháborús hősi emlékmű, (2001-ben újra felállították) és szoborportréi is nevesek: Jókai Mór büsztje, Kazinczy Gábor sárospataki mellszobra, Kazinczy Ferenc (Ferenczy szobrának másolata), Senn Ottó (1879–1954) mellszobra, Szamosközy István portrészobra Szegeden. Kisplasztikái között több érzékeny női akt található, melyeket változatos anyagokból utángyártottak is (pl. Herenden). Ilyen a „Fürdés után”, de a vívók számára készített Hóman Bálint-vándordíj is, mely egy kardot fogó női akt. A „Laci fiam” (Cserkész-szobor) és „Ősmagyar nyilazó” kisplasztikája, Lord Rothermere és Prohászka Ottokár portréplakettjei, valamint a Hungária Nemzeti Neptun Evezős Egyesület érme.

Portréi közül említendők Ottó királyfi és Prohászka Ottokár püspök mellszobra. A főváros tulajdonában van „Mackó úrfi“ című kútszobra. Tagja volt a Képzőművészek Egyesületének és a Fészek Klubnak.



 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

Anyag: Bronz

vásárlási információk

Feltöltve: 2026. augusztus. 07.

(A műtárgyat eddig 3-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Maugsch Gyula - Dömötör : Házinyúl tenyésztők Országos Egyesülete bronz emlékplakett

[2B158/FSZ] Antik kétoldalas jelzett bronz emlékplakett, emlékérme. Egyik oldalán plasztikus nyúl fej. Alatta jelzés: MAUGSCH 1928 VÉSTE DÖMÖTÖR Másik oldalán rózsák között feliratok: AZ ÉRDEMJELÉÜL HÁZINYÚLTENYÉSZTŐK ORSZ. EGYESÜLETE 1908 BUDAPEST 1930 DEC. 4-8 Alatta jelzés: DÖMÖTÖR A szobor hátoldalán jelzés: MAUGSCH Magasság: 5 cm Szélesség: 9.7 cm Súly: 0.06 kg Maugsch Gyula Maugsch Gyula József (Besztercebánya, 1882. június 1. – Ausztria, 1946, vagy Yorkshire, 1973) magyar szobrászművész.  Pályafutása Maugsch Nándor (Ferdinánd) gyári munkás és Pold Rozália fiaként született. Középiskoláinak elvégzése után a berlini Képzőművészeti Főiskolára került, ahol első mesterei Otto Geyer(wd), August Gaul és Reinhold Begas voltak. Tizenkét évi németországi tartózkodása alatt, mint állatszobrász képezte ki magát. Ezután Székesfehérváron mintázni tanított. Itt kötött házasságot 1912. augusztus 3-án Réthy Lujza okleveles tanítónővel.1909-től Budapesten működött. Első ízben 1913-ban szerepelt a Műcsarnok kiállításán, melynek ezután állandó kiállítója volt. 1918 júniusában hadi-szobrászként az olasz fronton számos háborús jelenetet megörökítő szobrot mintázott meg, ezek legnagyobb része megsemmisült. Háborús fotóit is közölték napilapok. Mint szobrász, figurális kompozíciókat és portrékat is készített, de neve állatszobrászként vált közismertté. Művei túlnyomórészt a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában vannak. Díjai: a Ráth György-díjat „Szomjas elefántok“ című szobrával, a Jankó János kisplasztikai díjat „Szent László“ című szobrával nyerte, a Hadiemlékek Egyesülete hősi emlékkiállításán „Megsebzett oroszlán“ című szobra a II. díjat kapta. Nevezetesebb szobrai: a berlini Collegium Hungaricum márvány „Jegesmedve“ szobra, a Széchényi-fürdő bejáratának két figurális szobra, az Állatkert főbejáratának elefántszobrai, az Országos Társadalombiztosító Intézet három homlokzati reliefje és Szamosközy István történetíró emléktáblája Szegeden. Ugyancsak ő mintázta a Honvédelmi Minisztérium lovasdíjait is. Köztéri emberábrázolásai, szobrai (Margó Edével közösen alkotott Nagyatádi Szabó István síremléke Csokonyavisontán, 1937.) és a tapolcai I. világháborús hősi emlékmű, (2001-ben újra felállították) és szoborportréi is nevesek: Jókai Mór büsztje, Kazinczy Gábor sárospataki mellszobra, Kazinczy Ferenc (Ferenczy szobrának másolata), Senn Ottó (1879–1954) mellszobra, Szamosközy István portrészobra Szegeden. Kisplasztikái között több érzékeny női akt található, melyeket változatos anyagokból utángyártottak is (pl. Herenden). Ilyen a „Fürdés után”, de a vívók számára készített Hóman Bálint-vándordíj is, mely egy kardot fogó női akt. A „Laci fiam” (Cserkész-szobor) és „Ősmagyar nyilazó” kisplasztikája, Lord Rothermere és Prohászka Ottokár portréplakettjei, valamint a Hungária Nemzeti Neptun Evezős Egyesület érme. Portréi közül említendők Ottó királyfi és Prohászka Ottokár püspök mellszobra. A főváros tulajdonában van „Mackó úrfi“ című kútszobra. Tagja volt a Képzőművészek Egyesületének és a Fészek Klubnak.   Forrás: wikipédia 

További részletek
Anyag: Bronz

vásárlási információk
Feltöltve: 2026. augusztus. 07.

(A műtárgyat eddig 3-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
22 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[2B247/148] Olaj vászon festmény, ezüst színű képcsarnokos keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jelezve balra lent: GYELMIS L. Hátoldalán a Képcsarnok Vállalat zsűricímkéje: KÉPCSARNOK VÁLLALAT GYELMIS LUKÁCS TÁNCSICS UTCA Magasság: 86 cm Szélesség: 66 cm Súly: 3.3 kg Gyelmis-Lukács János  Gyelmis-Lukács János (Szabadka, 1899. szeptember 28. – Budapest, 1979. április 24.) festőművész.  Életpályája 1924-től 26-ig Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol Rudnay Gyula korrigálta, 1929–30-ben a firenzei Accademia di Belle Artin képezte magát. 1928–1938 között Olaszországban élt és dolgozott, ugyanitt számos gyűjteményes tárlata volt. Hazatérését követően a bükki majd az újvidéki művésztelepen dolgozott. 1942-ben elnyerte Újvidék város nagy ezüstérmét, 1963-ban pedig oklevelet kapott az olaszországi Palestrinában.1945 után Budapesten élt. Plasztikus hatású, a fény és árnyék ellentétére épülő tájképeket, figurális kompozíciókat festett. Alkotásait – a magángyűjtemények mellett – a pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtár, és a szabadkai Városi Múzeum őrzi. Kiállításai 1969 Szabadka 1926 A bükki művésztelep kiállítása, Eger 1940 A Magyar Művészetért kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1941 az OMKT jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest 1950 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1957 Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest (Forrás: wikipédia )
Gyelmis-Lukács János : Budai vár "Táncsics utca" Budapest
195 000 HUF
[2B245/148] Olaj vászon festmény, hibátlan állapotú ezüst színű keretben. Azonnal falra akasztható, ajándékozható állapotban van. Jelezve jobbra lent: JANKOVICS Hátoldalán címke, rajta felirat: JANKOVICS JÁNOS SZAJNAPART Magasság: 95 cm Szélesség: 65 cm Súly: 4.615 kg ÖNÉLETRAJZ RÉSZLETESEN Jankovics János László Felvállalásom szerint Jankovics János László neoszimbolista festőművész vagyok. 1943-ban születtem és az a „már gyermekkorában is” előtag után, bővített mondatomban semmi olyan dolog nem következik amivel – a gyakorlat szerint – a szakmai önéletrajzok jeleskedni szoktak. Tehát e rövid bemutatkozás után be is végződhetne a történet! Nem jártam ilyen irányú középiskolába, nem végeztem el az akkori Képzőművészeti Főiskolát, nem léteztem a Magyar Képzőművészeti Alap tagságában és nem voltam azon versenyzők között sem, akiket a mindenkori szakmai vezetés elismerésével, esetleges szakirányú kritikájával, vagy akár díjaival méltathatott volna. Végül amint most a hetvenedik életévemet betöltöm, a látszat s talán a gyakorlat szerint, úgy tűnhet sokaknak, hogy ez a dolog ennyi volt és tovább nem is létezik. Mindezek után mi mondanivalóm akadhat? Íme tehát: Nem állíthatom magamról a szakirányú iskolázottságot, ugyanakkor nem mondhatom el magamról a szakirányú tapasztalatlanságot. Az autodidaktaság sem volna valódi: négy évig korrigált Tamás Ervin festőművész, valamikor 1978 tájától, jóval később könyvtervező tipográfus végzettséget szereztem, ami valahol érinti a szakmát, majd 1997-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete nyolc bemutatott festményem alapján tagjai közé választott, végül, félretettem minden mást és főfoglalkozásom a festés és a táblafestés lett, ez utóbbi alkotói huszonhét év alatt harminchat önálló kiállításom volt, (megemlíteném talán, hogy abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy sok mások mellett, kiállításaim megnyitóin dr. Gerelyes Edit esztéta, Végh Alpár Sándor író, Köpöczi Rózsa, Boros Lili művészettörténészek Bulányi György piarista, Reisinger János irodalomtörténész és mint jó kollégák Nagy B István, Németh Zsuzsanna, és sokadszor, de nem utolsósorban Mizser Pál festőművészek, legutóbb pedig (2013-ban) dr. Feledy Balázs művészettörténész méltatták munkáimat, alapító tagja és elnöke voltam a Verőcei Műhely Művészeti Egyesületnek a megszűnéséig, 16 évig működtettem közösségünknek és a Dunakanyar látogatóinak az Amaltheia Műteremgalériát. Azonban e rövid arculatot elbeszélőbbé szükséges tennem. A mai napig festek, képzőművészként, csak 40 éves korom óta tevékenykedem, bár célként, úgy 19 éves koromban kitűztem. Derűs szemüveggel nevezhetném a sors szeszélyének is. Voltam segédmunkás, időszakosan dekoratőr (ünnepnapok elött: ápr.4- máj. 1- nov.7, kiemeltek, de azután sietve visszatettek – kaderlapom szerint – segéddolgozni, hosszú évekig befolyásolt környezetben éltem, a korlátok tapinthatóak voltak. Voltam azután beteg és hullahordó, műtős, beat zenész, jazz – zenész, képesítés nélkül tanítottam gitárt és összhangzattant a Szobi Gimnáziumban, de még voltam sofőr, autószerelő, és kitudja már… Utolsó munkahelyem az Athenaeum Nyomdában volt, reprodukciós fényképészként. Utolsó végzettségem tipográfus. E dolgok kapcsán azonban, inkább fontosnak tartom, hogy dolgoztam munkások, rakodók, orvosok, mérnökök, pedagógusok között. Tehát 20 évig a társadalom minden részére volt rálátásom, metamorfózisaik közben. Mindenütt elvégeztem valami iskolát, de aztán egyiket sem használtam, igényem sem volt rá, másra vártam. A 70-es, 80-as években majdnem minden fontosabb budapesti kiállítás megnyitón, mint érdeklődő ott voltam. Fontos dolognak éreztem még, hogy mindenütt csak vendég voltam, (a munkahelyekkel együtt), úgy emlékszem ezekre az évekre, mint aki kívülről szemléli a dolgokat, semminek sem, vagy csak alig voltam részese. Az élet akkor vált „valóssá” számomra, amikor negyvenháromévesen ismét megnősültem, műtermet alakítottam és otthagytam minden dologházat. Volt részünk a bohém nyomorban és a valóságosban is. Öt gyermekünk született és volt amikor csak a festés jövedelme volt meg a gyes. Voltak aztán szebb napok is mifelénk és ismét rosszabbak. Meggazdagodni sohasem volt szándékunkban. Amint ez írásból is sejteni lehet sem ama munkaverseny, sem ez a szabadverseny nem a mi világunk! Ez utóbbi 20 év óta, burjánzó hedonista társadalmi rendet, pénzközpontú gondolkodást – ami ránk telepedett- nevén nevezve, a bomlás televényének tartom. Feleségemmel keresztényként, vagy inkább tanítványként kerestük utunkat, és mindig volt továbbvezető út. Ezt most is ugyanígy érzem! Meglátásom szerint, ha nincs feloldója a természetes kiválasztódásnak, akkor az a természetellenesbe csap át, a feloldás módját, pedig csak a tanítványok élhetik meg! Életemben lassan lejárt a szemlélődések kora, még a nyomdában dolgoztam, reprodukciós fényképészként, közben kiadóknak dolgozhattam tipográfusként (Magvető, Ifjúsági, Tankönyvkiadó…), de valójában ekkor már voltak önálló kiállításaim is, és olykor eladták grafikáimat a Csontváry teremben. A szemlélődések után, az útkeresések jöttek... (Forrás: https://www.jankovicsjanos.hu/oneletrajz-reszletesen/)
Jankovics János : "Szajnapart"
114 000 HUF

a kategória hasonló műtárgyai

[1M083/X052] Szép állapotú, kétoldalas bronz érem, bronz plakett. Feliratok: XXVII. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL 1987 Jelzés: CLS (CSL) Súly: 0.44 kg Cséri Lajos éremművész, szobrász Hajdúböszörmény, 1928-01-22 Névváltozat: Klein 1946-53: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Ferenczy Béni, Pátzay Pál. 1953-60: elsősorban a művészeti szervezeti életben dolgozott (Népművelési Intézet, MM, Művészeti Alap). Részt vett a tokaji művésztelep szervezésében. 1971-72-ben az USA több városában tanított szobrászatot (Syracuse, Cortland, Rochester). 1970 óta tagja a Nemzetközi Éremművészeti Szövetségnek. Klasszikus felfogásban készíti érmeit zeneszerzőkről (Haydn, Mozart, Bach, Liszt, Bartók), képzőművészekről (Picasso, Van Gogh, Egry, Kmetty, Nagy Balogh, Vilt Tibor, Zilahy György), népművészekről (Kapoli Antal, Kisjankó Bori), írókról (Petőfi, Babits, Kassák). Újabb művein expresszív jelleg mutatkozik. Először készített könyv alakú plakettet, amelyen a pozitív-negatív játékára épít. Irodalom SOÓS I.: Magyar művészek Van Gogh-érmei, Művészet, 1966/5. plakettjei Tokajban, Művészet, 1970/9. SOÓS I.: ~ szobrászművész érmeiről, Művészet Barátai, 1994/3. CHIKÁN B.: ~, a portré mestere, The Medal, London, 1995/27. L. KOVÁSZNAI V.: Három portré, Numizmatikai Közlemények, 1993-94/5. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1972 • USA egyetemi galériái (Syracuse, Cortland) • egyetemi könyvtár, Rochester 1972, 1975-76, 1989 • Darves Gallery, Naples, Florida. Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1954-től • az 5., 6., 8. Magyar Képzőművészeti kiállításon 1955 • Fiatal Képző- és Iparművészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Soproni Éremművészeti Biennálé • FIDEM kiállításai: Krakkó, Lisszabon, Budapest, Stockholm, Colorado Springs, Helsinki 1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest 1986, 1988 • Dante Biennálék, Ravenna, Centro Dantesco 1995 • Helyzetképkiállítás, Műcsarnok, Budapest. Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Forrás: artportal.hu  
Cséri Lajos : XXVII. miskolci filmfesztivál 1987
8 000 HUF
[1M147/X000] Akasztási lehetőséggel rendelkező kis méretű bronz plakett, emlékplakett. Felirat: SZENTENDREI TÉRI TEÁTRUM TEMPLOM JÁTÉKOK Magasság: 4 cm Szélesség: 3.5 cm Súly: 0.02 kg Kerényi Imre: Templom-téri játékok, 1978. Előadás címe: Templom-téri játékok Műfaja: vásári látványosság Előadások dátuma: 1978. 06. 30. 1978. 07. 01., 02., 06., 07., 08., 09., 14., 15., 16., 21., 22., 23.   Előadások helyszíne: Szentendre, Templom tér Létrehozó szervezet, társulat: Szentendrei Teátrum Rendező: Kerényi Imre Zenei vezető: Komlósi Zsuzsa Koreográfus: Szirmai Béla Jelmeztervező: Borsi Zsuzsa Díszlettervező: Kocsis Imre Az előadás rövid leírása: Vásári látványosság, az egykor messze földön híres szentendrei szerb és görög kézművesek és kereskedők piacának mintájára. Zsibvásár, ahol cserepesek, fafaragók, gyertyamártók, mézeskalácsosok és festők kínálják portékájukat. Énekszóval, muzsikával, tánccal és komédiás jelenetekkel. Miközben a nagyérdemű közönség csevapcsicsával, zsíroskenyérrel, borral csillapíthatja éhét, szomját. Előadatnak: a Borivó Asszony, az Orientális és Occidentalis, a Tudós és a Katona (mutogatós komédia), szekéren fellép Aesculapis Doktor, bemutattatik Bacchus – Bacchusnak a borok istenének és Jupiternek az istenek istenének kacagtató históriája.   Közreműködők: Képzőművészeti Főiskola hallgatói Színház- és Filmművészeti Főiskola II. éves hallgatói Bakfark Lant-együttes Vujicsics Tihamér Nemzetiségi Együttes szentendrei képzőművészek Derzsi János Dóczi Péter Gáspár Tibor Igó Éva Kelemen Csaba Kovács Titusz Maria Mercedes Carlion de Lacko Mester Edit Moravetz Levente B. Sebestyén András Szatmári György Sziki Károly  Varga Katalin Hollósi Vajek Róbert Zágoni Zsolt továbbá a nagyérdemű közönség   Fotók Forrás: https://teatrum50.szentendreiteatrum.hu/eloadas/kerenyi-imre-templom-teri-jatekok-1978/
Kerényi Imre: Szentendre Templom-téri játékok bronz emlék plakett 1978
12 000 HUF
[5862/X024/10] Régi kétoldalas hibátlan állapotú plasztikus díszítésű feliratos jelzett bronzplakett. Felirat: TÉTÉNY PROMONTOR MŰVÉSZETI NAPOK J. F. ( JANZER FRGYIES ) Szélesség: 8.5 cm Súly: 0.26 kg Janzer Frigyes éremművész, szobrász Születési hely: Budapest Születési dátum: 1939 Kiállítások az adatbázisban:  Móricz Zsigmond Emlékkiállítás 1960-1964: Bánki Donát Gépipari Technikum, emellett magánúton folytatott szobrászati tanulmányokat. 1969-1971: Derkovits-ösztöndíj; 1971: Derkovits-nívódíj; 1977: a salgótarjáni Tavaszi Tárlat szobrászati díja; 1978: Munkácsy-díj; a Kulturális Minisztérium képzőművészeti nívódíja; 1979: III. díj a hatvani Portrébiennálén; a Városi Tanács díja a 26. Vásárhelyi Őszi Tárlaton; 1984: Szakszervezetek Országos Tanácsa-ösztöndíj; a Csongrád megyei Tanács díja a Vásárhelyi Őszi Tárlaton; 1985: a XV. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállítás fődíja; 1986: érdemes művész; 1988: a Képző- és Iparművészeti Lektorátus díja a XVIII. salgótarjáni Szabadtéri Szoborkiállításon; 1989: a hatvani Portrébiennálé III. díja; 2002: Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt. A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületében vezetőségi tag volt. 1973-tól 1981-ig a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége Szobrász szakosztálya vezetőségi tagja, 1986-1990 között titkára. 1975-ben megalapította a Budapesti XXII. ker.-i Mészáros László Képzőművészeti Kört, melynek tanára és művészeti vezetője. 1987-ben egyik alapítója volt a DunapART Művészeti Társaságnak. Budapesten él. Jugoszláviában, Franciaországban, Olaszországban és a Szovjetunióban járt tanulmányúton. 1966 óta szerepel kiállításokon. Minden jelentős hazai tárlaton részt vett. Érmeire a lírai hangvétel, portréira a karakter tárgyilagos visszaadása jellemző. Szobraiban a harmónia és a dinamika kifejezésére törekszik. Egyéni kiállítások 1980 • Hatvani Galéria, Hatvan 1989 • Nagy Balogh J. Terem, Budapest Válogatott csoportos kiállítások 1968 • Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest • 11. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest Nyári Tárlat, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1975 • Dante Biennálé, Centro Dantesco, Ravenna 1978 • Magyar Szobrászat, Műcsarnok, Budapest Országos Éremművészeti Biennálé, Sopron 1984 • Országos Képzőművészeti Kiállítás '84, Műcsarnok, Budapest 1985 • Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Poznań 1988 • Tavaszi Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest 1989 • Téli Tárlat, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Műcsarnok, Budapest Művek közgyűjteményekben Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest Vak Bottyán Múzeum, Vác. Köztéri művei Pincemunkás vagy Borász (bronz, 1974, Budapest, XXII. ker., Kossuth u. 100.) Komócsin Zoltán-emléktábla (bronz, 1975, Budapest, XIV. ker., Amerikai út 96. KISZ Központi Bizottság Politikai Főiskola) Noszlopy Gáspár mellszobra (bronz, 1975, Kaposvár, Mezőgazdasági Szakközépiskola) Alpári Gyula-emléktábla (bronz, 1975, Sachenhausen, koncentrációs tábor) Jakov Ignjatovic mellszobra (bronz, 1977, Szentendre, Péter-Pál templom kertje) fadomborművek (1978, Miskolc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod Megyei Bizottsága székháza) Tavasz-díszkút (bronz, 1979, Balassagyarmat, Kórház) Kodály-mellszobor (bronz, 1980, Budapest, XXII. ker., Zeneiskola) kútplasztika (vörösréz, 1981, Gyönk, az Általános Iskola előtt) Nógrádi Sándor-szobor (bronz, 1984, Salgótarján, a mozi előtt) Cirill és Metód emlékoszlop (kő, bronz, 1985, Zalavár) Lukács György-szobor (bronz, 1986, Budapest, Egyetemi Könyvtár) Dinnyés lány (bronz, 1986, Heves, a Rákóczi Mgtsz székháza előtt) Illyés Gyula szobra (bronz, 1987, Szekszárd, a Tanítóképző Főiskola előtt) Virág (mészkő, 1987, Budapest, XI. ker., Fehérvári út 120., VSZM Közösségi Ház) I-II. világháborús emlékmű (bronz, mészkő, 1989, Fényeslitke) Deák Ferenc-mellszobor (bronz, márvány, 1993, Budapest, XIX. ker., Gutenberg krt. 6.) Árpád fejedelem szobra (kő, bronz, 1996, Tiszaalpár) Somogyi László mellszobra (bronz, 1998, Budapest, XVIII. ker., Kondor Béla sétány). Forrás: Artportal.hu
Régi jelzett JANZER FRIGYES bronz plakett 8cm
12 000 HUF
[1C897/X139] Fa talapzatra illesztett, jelzett, plasztikus bronz plakett. A plakett hátoldalán képcsarnokos zsűricímke, rajta felirat: KÉPCSARNOK ZSŰRISZÁM KCS/S2/28 Jelzés: KAUBEK '84 Súly: 0.325 kg Kaubek Péter szobrász Budapest, 1942-04-29 Szerző: Pogány Gábor Autodidakta, a Dési Huber Körben tanult. Mestere: Laborcz Ferenc. 1977-80: Derkovits-ösztöndíj, 1978: Siklós-Villányi Nemzetközi Szobrász Alkotótelep. 1985: Országos Kisplasztikai Biennálé III. díj; 1986: Humor és Szatíra Fesztivál képzőművészeti fődíja, Gabrovo (BG), 1999: Portré Biennálé aranydiploma, Hatvan. Erősen kötődik a magyar szobrászati hagyományokhoz. Plasztikai megfogalmazása erőteljes, a pozitív formák együttes hatására épül. Karakteres portretista. A 90-es években tett afrikai, indiai és himalájai utazásai hatására kezdett tájképeket festeni, amelyeken ötvöződik a friss realista felfogás a keleti szemlélettel. Irodalom ART 9. Ferencvárosi Képzőművészek Egyesülete, Budapest 2000. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1975 • Csepel Galéria, Budapest • Horváth E. Galéria, Balassagyarmat 1979 • Ifjúsági Ház, Szeged 1987 • Nagymaros 2000 • Csepel Galéria, Budapest • Hatvani Galéria, Hatvan Válogatott csoportos kiállítások Válogatott csoportos kiállítások 1985 • IX. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs 1986 • Humor és Szatíra Fesztivál, Gabrovo 1997 • Magyar Szalon ’97, Műcsarnok, Budapest 1999 • Portrébiennálé, Hatvan.   Forrás: artportal
Kaubek Péter : Mária a kis Jézussal 1984 Képcsarnokos plakett
25 000 HUF