Meissen - Johann Joachim Kaendler : "Fázó gyermekek" 25.5 x 17.5 cm

Eladási ár: 12 000 HUF

Leírás

[1M402/080]
Régi meisseni porcelán figurát ábrázoló színes nyomat, üveglap mögött, régi fekete keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik.

Kép alatt meisseni jelzés és felirat:
FÁZÓ GYERMEKEK
KÉSZÍTETTE 1741 KÖRÜL JOHANN JOACHIM KAENDLER

Magasság: 25.5 cm
Szélesség: 17.5 cm
Súly: 0.285 kg
Johann Joachim Kändler
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez






Johann Joachim Kaendler






Kecske, a drezdai japán palota egyik nagy állatfigurája






Commedia dell'arte figurák, c. 1736-1744


Johann Joachim Kändler (1706. június 15. – 1775. május 18.) német szobrász volt, aki a meisseni porcelánmanufaktúra , és vitathatatlanul az összes európai porcelán legfontosabb modellezője lett . Több mint 40 évig dolgozott Meissenben, 1731-től 1775-ben bekövetkezett haláláig.

A meisseni darabok minden fajtája általában öntőformákkal készült, amelyek terveit többnyire Kändler készítette, felügyelve a formák gyártását, és ellenőrizve a sok öntött minta minőségét. Gyakran nem vett részt a festészetükben, ami példánként változhat.

Modellezői munkája mellett Kändler más szerepekben is ellátogatott Meissenbe. Először mint a szobrászat megformáló vezetője, később mint arkanista vezette át az állami porcelánmanufaktúrát a hétéves háború nyugtalan időszakain, és folyamatosan ellenkezve haladt a gyártásban.



 




Élet 
Kändler a németországi Arnsdorf melletti Fischbachban született egy lelkész fiaként. Klasszikus oktatásban részesült, és kiválóan ismerte a görög-római mitológiát. Ez a tudás, a nagy kézügyesség és a kivételes megfigyelőkészség megalapozta Kändler későbbi pályafutását, amely Nagy Frigyes porosz király udvarába vezette . Porcelánmunkáinak haszna társadalmi helyzetével párhuzamosan emelkedett. Mégis élete végén, bár több ingatlannal és saját szőlővel rendelkezett, nagy adósságokat hagyott maga után. A meisseni St Afra's Abbyben temették el.

Munkahely 
Kändler szakmai élete a jelentős drezdai udvari szobrász és oltárfaragó, Johann Benjamin Thomae (1682–1751) tanítványaként kezdődött. Már ekkor nagy ügyességet mutatott, ami oda vezetett, hogy fontos feladatokat kapott. Tehetsége nem maradt észrevétlen, és 1731. június 22-én, 25 évesen II. Augustus udvari szobrásznak nevezte ki , és modellezőnek helyezte be a meisseni porcelánmanufaktúrába. Ott Johann Jacob Kirchner asszisztense lett1733-ban követte "modellmesterként", amikor Kirchner lemondott. Korai porcelán állatcsoportjai a természet erőteljes benyomását a drezdai szobrászat hatásával ötvözik. Később Kändler volt a felelős a szobrászat megformálásáért, és végül "arkanistává" vált, aki beismerte a porcelán formulájának titkait. Hivatalos pályafutásának csúcsa az volt, hogy 1749-ben udvari biztossá nevezték ki.

A meisseni gyár hírnevét a Kändler műszaki és esztétikai irányításával elkészült porcelán alapozta meg. A Hattyúszolgálatban igazgatója, Heinrich von Brühl , egyben a diktatórikus első miniszter számára dolgozta ki azokat a kis figurális jeleneteket, amelyek gazdagítják a felszolgálást. Elegáns virágzásában és könnyed varázsában munkája a rokokó súlyos hatását mutatja .

A Meissenben készített munkái alapvetően megváltoztatták a porcelánipart. Korai szobrait, amelyek elsősorban a természet motívumait merítették, pontosságuk és eleganciájuk miatt ünnepelték, ami pátoszában ellentétben állt a legtöbb munkával. Különös figyelmet érdemelnek madárszobrai, mint a szajkók mókussal és szarvasbogárral , a rétisasok és a harkályok kakassal . Egyéb állatszobrok közé tartozik az egyik Clara, az orrszarvú . A " Hattyúszolgálat" von Brühl számára készült, amelyet ma a porcelánművészet remekének tartanak, és a kis dekoratív figurák felé fordult. Később, amikor Kändler egyre inkább bekapcsolódott az udvari életbe, ihletet merített a nagyon népszerű színházi formából, a commedia dell'arte -ból. Munkatársaival kis kiegészítők és figurák egész csoportjait alkotta meg, amelyek a rokokó romantikus pásztorképeit vették át, és átitatták a Commedia dell'arte szereplőinek életével. Ezek a figurák, különösen a Harlekinek , hangulatosabbá teszik a színház e formájának értelme, mint a legtöbb illusztráció.

A több mint ezer különböző tétel közül kiemelkedik az 1753-ban létrehozott "Majom Band" (vagy zenekar), amelyet Kändler mindenfajta kényszer metaforikus elutasításaként kívánt látni. A szabad és racionális ember felvilágosodás eszménye előtti hódolatával a kortárs korszellembe nyúlt, és megalkotta az európai porcelánművészet időtlen remekét. A majomzenekar a mai napig semmit sem veszített népszerűségéből, és még mindig gyakran reprodukálják. A Schlosskirche Lauchhammer-Westben egy Kändler által készített keresztrefeszítő csoport áll  [ de ] . Kändler elkészítette a lengyel Augustus III. lovon ülő makettjét is, amelyet életnagyságú szobornak szántak a város számára. Bár soha nem vitték át.

A berlini múzeumban található egy teljesen fehér Amfitrit diadala , amely az egyetlen ismert alak, amelyet Kändler valaha is aláírt. Asszisztensei Johann Friedrich Eberlein és Peter Reinecke követték .

Negyven év manufaktúra után Meissenben halt meg 1775. május 18-án.

Gyűjtemények 
A Kändler által megmintázott több ezer darabra a legtöbb nagy kerámiát gyűjtő múzeumban láthatunk példákat. A legjobb brit gyűjtemény a londoni Victoria and Albert Museum hatodik emeletén található . A Kändler munkáit tartalmazó egyéb múzeumok közé tartozik a Birminghami Művészeti Múzeum , a Getty Múzeum , a Nemzeti Művészeti Galéria és a Rijksmuseum . Németországban szobrai a Bajor Nemzeti Múzeumban és a drezdai porcelángyűjteményben találhatók a Zwinger-palotában. 

 

Forrás: wikipédia 

Tulajdonságok

vásárlási információk

Feltöltve: 2023. március. 09.

(A műtárgyat eddig 277-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Meissen - Johann Joachim Kaendler : "Fázó gyermekek" 25.5 x 17.5 cm

[1M402/080] Régi meisseni porcelán figurát ábrázoló színes nyomat, üveglap mögött, régi fekete keretben. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Kép alatt meisseni jelzés és felirat: FÁZÓ GYERMEKEK KÉSZÍTETTE 1741 KÖRÜL JOHANN JOACHIM KAENDLER Magasság: 25.5 cm Szélesség: 17.5 cm Súly: 0.285 kg Johann Joachim Kändler Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez Johann Joachim Kaendler Kecske, a drezdai japán palota egyik nagy állatfigurája Commedia dell'arte figurák, c. 1736-1744 Johann Joachim Kändler (1706. június 15. – 1775. május 18.) német szobrász volt, aki a meisseni porcelánmanufaktúra , és vitathatatlanul az összes európai porcelán legfontosabb modellezője lett . Több mint 40 évig dolgozott Meissenben, 1731-től 1775-ben bekövetkezett haláláig. A meisseni darabok minden fajtája általában öntőformákkal készült, amelyek terveit többnyire Kändler készítette, felügyelve a formák gyártását, és ellenőrizve a sok öntött minta minőségét. Gyakran nem vett részt a festészetükben, ami példánként változhat. Modellezői munkája mellett Kändler más szerepekben is ellátogatott Meissenbe. Először mint a szobrászat megformáló vezetője, később mint arkanista vezette át az állami porcelánmanufaktúrát a hétéves háború nyugtalan időszakain, és folyamatosan ellenkezve haladt a gyártásban.   Élet  Kändler a németországi Arnsdorf melletti Fischbachban született egy lelkész fiaként. Klasszikus oktatásban részesült, és kiválóan ismerte a görög-római mitológiát. Ez a tudás, a nagy kézügyesség és a kivételes megfigyelőkészség megalapozta Kändler későbbi pályafutását, amely Nagy Frigyes porosz király udvarába vezette . Porcelánmunkáinak haszna társadalmi helyzetével párhuzamosan emelkedett. Mégis élete végén, bár több ingatlannal és saját szőlővel rendelkezett, nagy adósságokat hagyott maga után. A meisseni St Afra's Abbyben temették el. Munkahely  Kändler szakmai élete a jelentős drezdai udvari szobrász és oltárfaragó, Johann Benjamin Thomae (1682–1751) tanítványaként kezdődött. Már ekkor nagy ügyességet mutatott, ami oda vezetett, hogy fontos feladatokat kapott. Tehetsége nem maradt észrevétlen, és 1731. június 22-én, 25 évesen II. Augustus udvari szobrásznak nevezte ki , és modellezőnek helyezte be a meisseni porcelánmanufaktúrába. Ott Johann Jacob Kirchner asszisztense lett1733-ban követte "modellmesterként", amikor Kirchner lemondott. Korai porcelán állatcsoportjai a természet erőteljes benyomását a drezdai szobrászat hatásával ötvözik. Később Kändler volt a felelős a szobrászat megformálásáért, és végül "arkanistává" vált, aki beismerte a porcelán formulájának titkait. Hivatalos pályafutásának csúcsa az volt, hogy 1749-ben udvari biztossá nevezték ki. A meisseni gyár hírnevét a Kändler műszaki és esztétikai irányításával elkészült porcelán alapozta meg. A Hattyúszolgálatban igazgatója, Heinrich von Brühl , egyben a diktatórikus első miniszter számára dolgozta ki azokat a kis figurális jeleneteket, amelyek gazdagítják a felszolgálást. Elegáns virágzásában és könnyed varázsában munkája a rokokó súlyos hatását mutatja . A Meissenben készített munkái alapvetően megváltoztatták a porcelánipart. Korai szobrait, amelyek elsősorban a természet motívumait merítették, pontosságuk és eleganciájuk miatt ünnepelték, ami pátoszában ellentétben állt a legtöbb munkával. Különös figyelmet érdemelnek madárszobrai, mint a szajkók mókussal és szarvasbogárral , a rétisasok és a harkályok kakassal . Egyéb állatszobrok közé tartozik az egyik Clara, az orrszarvú . A " Hattyúszolgálat" von Brühl számára készült, amelyet ma a porcelánművészet remekének tartanak, és a kis dekoratív figurák felé fordult. Később, amikor Kändler egyre inkább bekapcsolódott az udvari életbe, ihletet merített a nagyon népszerű színházi formából, a commedia dell'arte -ból. Munkatársaival kis kiegészítők és figurák egész csoportjait alkotta meg, amelyek a rokokó romantikus pásztorképeit vették át, és átitatták a Commedia dell'arte szereplőinek életével. Ezek a figurák, különösen a Harlekinek , hangulatosabbá teszik a színház e formájának értelme, mint a legtöbb illusztráció. A több mint ezer különböző tétel közül kiemelkedik az 1753-ban létrehozott "Majom Band" (vagy zenekar), amelyet Kändler mindenfajta kényszer metaforikus elutasításaként kívánt látni. A szabad és racionális ember felvilágosodás eszménye előtti hódolatával a kortárs korszellembe nyúlt, és megalkotta az európai porcelánművészet időtlen remekét. A majomzenekar a mai napig semmit sem veszített népszerűségéből, és még mindig gyakran reprodukálják. A Schlosskirche Lauchhammer-Westben egy Kändler által készített keresztrefeszítő csoport áll  [ de ] . Kändler elkészítette a lengyel Augustus III. lovon ülő makettjét is, amelyet életnagyságú szobornak szántak a város számára. Bár soha nem vitték át. A berlini múzeumban található egy teljesen fehér Amfitrit diadala , amely az egyetlen ismert alak, amelyet Kändler valaha is aláírt. Asszisztensei Johann Friedrich Eberlein és Peter Reinecke követték . Negyven év manufaktúra után Meissenben halt meg 1775. május 18-án. Gyűjtemények  A Kändler által megmintázott több ezer darabra a legtöbb nagy kerámiát gyűjtő múzeumban láthatunk példákat. A legjobb brit gyűjtemény a londoni Victoria and Albert Museum hatodik emeletén található . A Kändler munkáit tartalmazó egyéb múzeumok közé tartozik a Birminghami Művészeti Múzeum , a Getty Múzeum , a Nemzeti Művészeti Galéria és a Rijksmuseum . Németországban szobrai a Bajor Nemzeti Múzeumban és a drezdai porcelángyűjteményben találhatók a Zwinger-palotában.    Forrás: wikipédia 

További részletek

vásárlási információk
Feltöltve: 2023. március. 09.

(A műtárgyat eddig 277-en nézték meg.)

Eladó:
Átvétel: futárszolgálat
személyes átvét
Fizetés: PayPal
Átutalás
Utánvét

Eladási ár:
12 000 HUF
Eddig 0 ajánlat erre a műtárgyra.

Eladó további műtárgyai megnézem az eladó összes műtárgyát

[1T107/Z029] Régi, szép állapotú kézzel festett három darab orientalista terrakotta kisplasztika, mellszobor. - 1 darab sárga ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (20 x 12 x 23 cm) Vállán jelzés: IFJ. VASTAGH GY. - 1 darab kék ruhás, turbános szerecsen férfi büszt (17.5 x 15 x 23.5 cm) Vállán repedés, lásd fotó. - 1 darab barna ruhás szerecsen férfi büszt (19 x 15 x 23.5 cm) Vállán pecsételt és kopottas jelzés: IFJ. VASTAGH GY. ALGIR 1898 Súly: 3.945 kg Vastagh György (szobrász) Vastagh György Született 1868. szeptember 18. Kolozsvár Elhunyt 1946. június 3. (77 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Házastársa Benczúr Olga Gyermekei Vastagh Éva Vastagh László Szülei Vastagh György Foglalkozása szobrász Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (37/1-1-32) A Wikimédia Commons tartalmaz Vastagh György témájú médiaállományokat. Sablon • Wikidata • Segítség Ifjabb alsó-torjai Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szeptember 18. – Budapest, 1946. június 3.) magyar szobrászművész. Az erdélyi Háromszékről származó Vastagh művészcsalád különböző műfajokban alkotó tagjai három generáción keresztül, százhúsz éven át voltak jelen a 19-20. század magyar képzőművészetében.  Családja Alsó-torjai székely lófő eredetű családból származott. Ősei 1661 körül a tatárdúlást követő pestis elől menekülve Szegeden telepedtek le, az ottani anyakönyvekben először 1667-ben fordul elő nevük. Nagyapja Vastagh János szegedi hajósgazda, apja id. Vastagh György festőművész, édesanyja Schell Jozefin, bátyja Vastagh Béla jogász és Vastagh Géza festőművész, sógora Kenyeres Balázs orvosprofesszor. Ifjabb Vastagh György 1900-ban kötött házasságot Benczúr Gyula lányával, Benczúr Olga képző- és iparművésszel. Három gyermekük született. Lánya, Vastagh Éva és fia, Vastagh László szobrászművészek voltak, kisebbik fia, Pál (közlekedési mérnök) a második világháborúban halt meg.  Tanulmányai Első mestere a nála mindössze egy évtizeddel idősebb Zala György volt. 1889 és 1891 között Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult, előbb rajzot Gabriel Hacklnál, majd mintázást Syrius Eberlénél. 1893-ban tanulmányúton járt Párizsban, ahol Emmanuel Fremiet és Alexandre Falguere  szobrászokkal állt kapcsolatban. 1898-ban  négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, állami ösztöndíjjal ott tevékenykedő bátyjához, Gézához csatlakozva. Itt mintázta arab és néger portréit, továbbá egy teveszobrot.  Művészi pályafutása Tevehajcsár, 1893. Ifj. Vastagh György műtermének részlete az Árpád szoborral Első nyilvánosan felállított munkája a Pápai honvédemlék (1889), az ihászi csatát idéző bronz reliefjével és oszlop tetején szétterjesztett szárnyú turulszobrával. Részt vett a Kolozsvár város által kiírt Mátyás király szoborpályázaton, melyet Fadrusz János nyert meg. A Millenniumi kiállításra ötven tenyészállatszobor készítésével bízta meg a Földművelési Minisztérium. Ezeket az állami ménesbirtokokon – Bábolna, Kisbér, Mezőhegyes, Fogaras – mintázta. Az 1900-as párizsi világkiállításra a minisztériumtól újabb megrendelést kapott, a legkiválóbb nagy- és kistenyésztők állatainak megmintázását. Szobrait aranyéremmel jutalmazták. 1902-ben avatták fel a Budavári Palota területén, a lovarda előtt felállított másfélszeres életnagyságú Csikós szobrát, egyik főművét. Talapzatát a palota építésze Hauszmann Alajos tervezte. A II. világháborúban megsérült szobor restaurálás után 1983-ban került jelenlegi helyére, a Magyar Nemzeti Galéria B épülete előtti Hunyadi-udvarra. Fél életnagyságú változatát Párizsban a világkiállításon aranyéremmel díjazták. A londoni British Museum is vásárolt állatszobraiból, ezek egy része ma a Londoni Természettudományi Múzeum (Natural History Museum) gyűjteményében található. 1901-ben kapott megbízást Bethlen Gábor szobrának elkészítésére, melyet 1903-ban a Köröndön állítottak fel, ma a Hősök terén a millenniumi emlékmű egyik alakja. Ez időszakban az Állatorvosi Főiskolán lóanatómiai tanulmányokat készített grafikában és plasztikában, ezeket Zimmermann Ágoston szemléltető tananyagként alkalmazta. Ekkor készültek anatómiai tanulmányai Kincsemről, ott őrzött csontváza alapján. A nemzetközi vadászati kiállításon (1910, Bécs) kutyaszobraival aratott sikert. Részt vett a budapesti Bazilika szobrászati díszítésében (1905), a budapesti Széchenyi gyógyfürdő kupolacsarnokának egyik tritónja (1909–1913) is az ő nevéhez fűződik. II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát Szegeden, a Széchenyi téren állították fel 1912-ben. Árpád fejedelem lovas szobrának felállítása Munkácson az I. világháború miatt meghiúsult, kisplasztikai változata a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban látható. A múzeum felkérésére mintázta a Négyesfogat szoborcsoportot Dőry Vilmosné leperdi birtokán 1912-ben, a Négyökrös szántást Mezőhegyesen 1913-ban, továbbá szintén a Dőry-birtokon, a Mezőgazdasági kiállításon díjnyertes Cepedli tehén szobrát 1925-ben. Ez évben készült Pázmány Péter emlékszobra a nevét viselő tudományegyetem számára (központi épület), ma Piliscsabán a katolikus egyetemen található. Lourdes-i Mária szoborpályázaton nyertes alkotása (1925) a Gellért-hegyi Sziklatemplomban állt (eltűnt). A létrehozandó kairói Mezőgazdasági Múzeum számára 1931-32-ben közel 50 egyiptomi juh-, szarvasmarha- és lószobrot mintázott fiával, Lászlóval együtt. Görgey Artúr másfélszeres életnagyságú lovas szobrát 1935-ben a budai Várban, a Prímás bástyán (Anjou bástya) leplezték le, 1945-ben megsemmisült (beolvasztva a Sztálin-szobor alapanyagát képezte). 1998-ban Marton László újraalkotásában állították fel. Ugyancsak a Várban 1937 óta áll a másik főmű Hadik András lovas szobra, elismerésül a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést kapta érte a művész. 1939-ben Horthy Miklós kormányzó Vastagh György egyik, Árpád-korabeli magyar lovast ábrázoló szobrát ajándékozta Adolf Hitlernek a német diktátor 50. születésnapja alkalmából. Blaskovich Ernő földbirtokos 1942-ben vándordíjnak rendelte meg a legendás versenyló Kincsem egyötöd életnagyságú szobrát. A hiteles mintázást fényképek, pontos méretadatok segítették, a ló csontváza is rendelkezésre állt. Később a Magyar Lovaregylet megbízta a világhírű kanca életnagyságú szobrának elkészítésével a lovarda parkja számára. Az elkészült mű 1945-ben a műteremben semmisült meg. Szobrai a Magyar Nemzeti Galériában és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban találhatók. „Ifj. Vastagh György művészetét agrár-muzeológiai szempontból különösen értékessé teszi az a körülmény, hogy szobrainak döntő többsége egy-egy konkrét állatról készült portré értékű alkotás. Felbecsülhetetlen tenyésztéstörténeti jelentőséggel bír, hogy háromdimenziós, színhelyes ábrázolással rendelkezünk például a nóniusz fajta vonal-alapító törzsménjeiről, a 19-20. század fordulójának legkiválóbb bábolnai arab törzsménjeiről, vagy a Mezőhegyesi M. Kir. Állami Ménesbirtok Hunyadi nevű magyar szürke törzsbikájáról, és még hosszasan sorolhatnánk a kiválónál kiválóbb tenyészállatok szobrait. Ezek az állatportrék művészi értékükön túl elsőrendű fajtatörténeti dokumentumok is. Segítségükkel nyomon követhető az egyes fajták kialakulása, formálódása, a legfontosabb törzsmének tenyészhatása, a tenyészcél változása és a divatirányzatok esetleges érvényesülése is.”  Forrás: wikipédia 
Ifj. Vastagh György : Orientalista terrakotta büszt 3 darab
360 000 HUF