[FKB555/Bp73/28] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Réti Mátyás (Tiszadob, 1922, Budapest, 2002) alkotása. Jelezve jobbra lent "Réti M." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho.: autográf írással Alföld és Réti Mátyás 1975 felirat. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A hadifogság után előbb Papp Gyula nagymarosi szabadiskolájában, majd 1948-tól a Derkovits kollégiumban kezdte meg művészeti tanulmányait. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Domanovszky Endre, Kmetty János és Hincz Gyula voltak a mesterei, 1953-ban végzett. Egy ideig mint művészpedagógus működött, majd Olasz-, Spanyol- és Franciaországban, valamint a környező országokban tett tanulmányutat. Számos egyéni (Derkovits Terem, Csepel Galéria, Fényes Adolf Terem, Kőbánya, Fáklya Klub, Pápa, Nyíregyháza, Debrecen, Kaposvár, Tokaj, Gyöngyös, Fehérgyarmat, Békéscsaba, Tiszalök, Tiszadada, Mátraderecske, Törökbálint, Tiszaeszlár, Recsk, Sirok, Erdőtelek, Tiszadob, Hajdúnánás, stb.) és csoportos (Nemzeti Szalon, Csepel Galéria, Műcsarnok, Ernst Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Baja) kiállításon szerepelt, külföldön is bemutatta munkáit. A fővárosi pedagógusok képzőművész stúdiójának alapítója, 1953-1963 között tagja volt. Általában a paraszti élet, a falu és a környező táj adta számára a művészi élményanyagot. Reális látásmódról tanúskodnak portréi, a természethez szorosan kötődő tájképei, csendéletei, a látványhoz fűződő kompozíciói. Tájképeire a sötét s világos színek ellentéte jellemző, olykor az alföldi festők sajátos arculatát fedezhetjük fel bennük. Általában a lírai hangvétel jellemezte. Friss gouache vázlatai a nagy alkotások ígéreteit rejtik magukban. Grafikai munkák is kerültek ki keze alól, linó- és fametszeteket is készített, melyek különösen szépekre sikerültek. Dózsa grafikai sorozata külön említést érdemel. Díjak: a Fővárosi Tanács II. díja; Szocialista kultúráért. 1985-ben 40 olajfestményét és 30 grafikáját adományozta szülőfalujának. Alkotásai jelen vannak a zalaegerszegi Göcsej Múzeumban és vajai Vay Ádám Múzeumban. (Műv. 1965/6, MÉ, KMML) Magyar festők és grafikusok adattára 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula növendékeként. Egy ideig mind művész-pedagógus tevékenykedett. Tanulmányutakat tett a környező népi demokráciákban, valamint a Szovjetunióban, Franciaországban és Ausztriában. Önállóan 1964-ben jelentkezett először a Derkovits Teremben, amint az önálló kiállítások egész sora következett a fővárosban és vidéken. - Általában a paraszti élet, a falu, a környező táj adja számára a művészi élményanyagot. Fő törekvése; minél kevesebb eszközzel minél többet visszaadni a látvány szépségéből. Linó- és fametszéssel is eredményesen foglalkozik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. - Szij Rezső: Réti Mátyás festményei. Népszava, 1986. jún. 9. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula voltak a mesterei. Egy ideig mint művészpedagógus működött, majd tanulmányutat tett több európai országban. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. Általában a paraszti élet, a falu, a környező táj adja számára a művészi élményanyagot. Reális látásmódról tanúskodnak portréi, a természethez szorosan kötődő tájképei, a látványhoz fűződő kompozíciói. Tájképeire a sötét és világos színek ellentéte jellemző, olykor az alföldi festők sajátos arculatát fedezhetjük fel bennük. Általában lírai hangvétel jellemző rá. Friss gouache vázlatai a nagy képek ígéreteit rejtik magukban. Linó- és fametszéssel is foglalkozik, melyek különösen szépek, sikerültek. (Műv.-1965/6, MÉ) Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1953-ban végzett. Tanárai Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula voltak. 1964-ben önálló kiállítása nyílt a Derkovits Teremben. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban kapott diplomát Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula növendékeként, s hosszú évekig művészpedagógusként dolgozott. Tanulmányutakat tett a környező népi demokráciákban, a Szovjetunióban, Franciaországban, Ausztriában, Olasz- és Görögországban. Önálló tárlattal 1964-ben jelentkezett először a Derkovits Teremben, ezt követően mintegy 40 bemutatója volt a fővárosban és vidéken. Az utóbbi években a Fényes Adolf Teremben (1975), a Csepel Galériában (1979), Békéscsabán (1980) és Salgótarjánban (1982) állított ki. - Általában a paraszti élet, a falu, a környező táj adja számára a művészi élményanyagot; fő törekvése: minél kevesebb eszközzel minél többet visszaadni a látvány értékeiből. Linó- és fametszéssel is foglalkozik.

[1F337/002] Olaj farost festmény, aranyozott keretben. Jelzés balra lent: OROSZ L. Hátoldalán Képcsarnokos címke, rajta felirat: OROSZ LÁSZLÓ VELEMI UTCA Magasság: 71 cm Szélesség: 91 cm Súly: 4.485 kg OROSZ LÁSZLÓ MACONKA, 1928 - 2000 MACZONKAI OROSZ LÁSZLÓ   Festő. A Iparművészeti Főiskola és a budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. 1956-tól kiállító művész hazai tárlatokon.   Forrás: kieselbach.hu

[1L077/Z070] Olaj farost festmény, keret nélkül. Jelzés jobbra lent: A. RAFAEL (Ábrahám Rafael (1929-2014) Hátoldalán felirat: A.R.: ROMANTIKUS TÁJ (OLAJ) 91 ZG 6510/2 23-91/8 Hátoldalán címke, rajta felirat: LELTÁRFELVÉTELI JEGY Magasság: 60 cm Szélesség: 80 cm Súly: 1.325 kg   Ábrahám Rafael festőművész, grafikusművész Szombathely, 1929-06-11   Szerző: Ladányi József 1947-1951 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányokat. 1957-től 1962-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosítógrafika szakán tanult. Mesterei: Barcsay Jenő, Ék Sándor, Hincz Gyula és Kádár György voltak. Többször járt külföldi tanulmányúton (Anglia, Olaszország, Svédország). Szürreális hatású, montázstechnikára épülő litográfiáin és rézkarcain természeti és művi elemekből alkotott kompozíciókat (Mesterségek dicsérete sorozat, 1968). A 70-es évek elején formai problémák foglalkoztatták, geometrikus és amorf alakzatokat állított szembe egymással (Mikrokozmoszok sorozat, 1970). A 70-es évek közepén etikai kérdésekre keresett választ (Diktatúrák, Chile, 1974, Eszmék és emberek, 1974, sorozatok). Az 1980-as években élő és szervetlen anyagok mikroszkopikus vizsgálatával kezdett el foglalkozni (A természet formái, 1977, sorozat). Az így talált rendszereket aprólékosan kidolgozott, néhány motívumra redukált lapon ábrázolta. A 80-as évektől egyre inkább a geometrikus kompozíciók határozták meg művészetét. Az 1990-es években nagyméretű, geometrikus olajképeket alkot. 1964 óta szerepelnek művei a világ grafikai kiállításain (Bécs, Bejrút, Kiotó, London, New York, Szófia stb.). Itthon többek között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tárlatain, a miskolci Országos Grafikai Biennálékon állította ki műveit. 1989-ben és 1990-ben elnyerte Kecskemét művészeti díját.   Irodalom Gondolattársítások... ~ művészete, Művészet, 1985/5. A montázstól a geometriáig, Új Magyarország, 1993. szeptember 13. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1969 • Ian Clarkson Gallery, Edinburgh • Cazalet Gallery, London 1979 • Bartók Művelődési Ház, Szeged 1985 • Fészek Klub, Budapest 1994 • Szombathelyi Képtár, Szombathely 1996 • Ferencvárosi Pincegaléria, Budapest Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Forrás: artportal.hu

[FKC586/Bp53/21] A kép mérete: 69 x 46,5 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Id. Benedek Jenő (Kecskemét, 1906, Budapest, 1987) alkotása. Jelezve jobbra lent "Benedek 1938" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. Tanulmányait a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett kezdte. 1927-32 a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost tanítványa volt. Olasz- és Németországban járt tanulmányúton. Hosszabb ideig Szolnokon rajztanárként dolgozott, s az itteni művésztelepen tevékenykedett. 1953-tól a fővárosi Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanáraként dolgozott. 1928-tól rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon élet- és tájképeivel. 1944-ben, 1948-ban és 1958-ban gyűjteményes kiállítása volt. 1932-ben életnagyságú aktjáért a Szinyei-fiatalok díját kapta. 1950-ben Munkácsy-díjjal, 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A korai alkotások ikonos elfogódottságát, a későbbiek színpadiasságát a festői megismerés gyötrelmesen szép munkája váltotta fel, megtalálva az igazi derű forrását. Több műve a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. (ML, MÉ, Műv. 1966/5) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. Tanulmányait a kecskeméti művésztelepen Révész Imre mellett kezdte. 1927-32 k. a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost tanítványa volt. Olasz- és Németországban járt tanulmányúton. Hosszabb ideig Szolnokon rajztanárként dolgozott, s az itteni művésztelepen tevékenykedett. 1953-tól a fővárosi Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanáraként dolgozott. 1928-tól rendszeresen szerepelt hazai és külföldi kiállításokon élet- és tájképeivel. 1944-ben, 1948-ban és 1958-ban gyűjteményes kiállítása volt. 1932-ben életnagyságú aktjáért a Szinyei-fiatalok díját kapta. 1950-ben Munkácsy-díjjal, 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A korai alkotások ikonos elfogódottságát, a későbbiek színpadiasságát a festői megismerés gyötrelmesen szép munkája váltotta fel, megtalálva az igazi derű forrását. Több műve a MNG tulajdona. (ML, MÉ, Műv. - 1966/5) Magyar festők és grafikusok adattára Festészeti tanulmányait Kecskeméten, Révész Imre vezetésével kezdte, majd 1927-1932-ig Benkhard Ágost növendéke volt a bp-i Képzőművészeti Főiskolán. A harmincas években hosszabb időt töltött Olasz- és Németországban, később Romániában, Bulgáriában, Ausztriában és az NDK-ban járt tanulmányúton. 1945 után egy ideig a szolnoki művésztelepen dolgozott, majd a Művészeti Gimnáziumban volt rajztanár. 1928 óta kiállító művész, 1944-ben az Ernst Múzeumban, 1948-ban a Fényes Adolf Teremben, 1958-ban a Nemzeti Szalonban, 1972-ben Zalaegerszegen, 1977-ben a Csók Galériában volt gyűjteményes kiállítása. 1950-ben Munkácsy-, 1952-ben Kossuth-díjat kapott. - Derűs, optimista hangú élet- és tájképek festője. A közérthető, valósághű előadásmód sommázott formaadással, ragyogó fény- és színellentétekkel párosul művészetében. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Festő, Kossuth- és Munkácsy-díjas. 1927-től 1932-ig a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost tanítványa volt. Olaszo.-ban és Németo-ban járt tanulmányúton. Hosszabb ideig Szolnokon rajztanárként működött. 1944-ben, 1948-ban és 1958-ban gyűjt. kiállítása volt. Életképeivel, tájképeivel 1928 óta rendszeresen szerepel bel- és külföldi kiállításokon. Művészetét az életkép modern útja lehetőségének keresése jellemzi. 1953 óta a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára. A Nemz. Gal. több művét őrzi. Csap Erzsébet Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. 1932: MKF, mesterei: Révész Imre, Benkhard Ágost. 1950: Munkácsy-díj; 1952: Kossuth-díj; 1984: a Művészeti Alap Nívódíja; 1986: a Magyar Népköztársaság Csillagrendje. A szolnoki művésztelepen élt 1944-től 53-ig. 1953-tól nyugalomba vonulásáig, 1966-ig a bp.-i Képző- és Iparművészeti Gimn. tanára volt. Festői szemléletét alapvetően meghatározta a mesterétől, Benkhard Ágosttól átvett nagybányai szellemiség, és bizonyos mértékig a kompozíciók életképszerű gazdagítása. Hosszabb németországi és olaszországi tanulmányútjain megismerte és festői munkamódszerébe beépítette az expresszionizmus festékkezelését és a novecento neoklasszicista kiegyensúlyozottságát, de hatott rá az olasz metafizikus festészet is, bár inkább a képszerkesztésben, mint gondolatiságban. A 30-as, 40-es években egyszerűbb figurális és tájképeket készített (Vöröshajú akt c. festményét 1930-ban Szinyei Társaság kiállításán kitüntető oklevéllel jutalmazták). A festői felfogásból következően szakmai engedmények nélkül festett szocialista-realista tematikájú kompozíciókat (A magyar katona a szabadságért című tárlata egy öreg és egy fiatal partizánt ábrázoló képet festett, lesállásban, meglepő perspektivikus rövidülésbe szerkesztve a két figurát). A 60-as években színskálája keményebb, kontrasztosabb lett, a realista tónusokat és reflexeket egy hidegebb árnyalatú, szigorúbban szerkesztett festészettel váltotta föl; mintegy újból eszköztárba vonva a neoklasszicista és expresszív elemeket. Élete utolsó éveiben sokalakos, szürrealisztikus hangulatú, néhány apró színkontraszttal élénkített, de maturális látványt nyújtó tájképekkel jelentkezett. Ek: 1926: Kecskemét; 1944: Ernst M.; 1948: Fényes A. T.; Tisza Szálló, Szolnok; 1958: Nemzeti Szalon; 1961: Villamos és Kábelgyár Kultúrháza, Bp.; 1972: Képcsarnok, Zalaegerszeg; 1977: Csók G., Bács-Kiskun MMK, Kecskemét; 1978: Ferenczy T., Pécs; Csongrád; 1981: Munkácsy T., Bcsaba; 1984: Ernst M. (kat.); Csók G.; 1985: Liszt Ferenc Műv. Közp., Kecskemét; 1987: Csók G. Vcsk: 1944: Ernst M.; 1946: Rippl-Rónai Képzőművészeti Társaság Kiállítása, Bp.; 1947: Kéve, Nemzeti Szalon; Megyeháza, Szolnok; Vidéki művészek, Ernst M.; 1948: Magyar Valóság, FK; 1950-53, 1959-65, 1968: 1., 2., 3., 4., 7., 8., 9., 10., 11. Magyar Képzőműv. kiállítás, Műcsarnok; 1951: A magyar katona a szabadságért, FK; 1953: Párizs; 1958: Antwerpen; 1965: Helsinki; 1971: Aba Novák T. Szolnok; 1972: Szolnoki Művésztelep, Szolnoki G.; Medgyessy T., Eger; Vaszary T. Kvtár; 1973, 1974: Csontváry T.; 1975, 1977; Festész '77, Műcsarnok; 1979: Frankfurt; 1980: Dési Hubert T., Veszprém; 1981: Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Szfvár; 1983: Szeged; 1984: Eger; Szolnok; 1992: A Szolnoki Művésztepel története, Erdős Renée H.; 1997: Önarcképek, Bozsó Gyűjtemény, Kecskemét. Mk: Damjanich J. M., Szolnok; Déri M., Debrecen; MNG; Tokaji M.; Kecskeméti Képtár. Irod.: Kárpáti K.: Műteremlátogatás, Kortárs, 1977/12.; D. Fehér Zs.: Benedek Jenő 60 éves, MŰV, 1966/5.; Pogány Ö. G.: (kat., bev. tan., 1984: Műcsarnok). (Po. G.)

[FKC860/Bp38/26] A kép mérete: 45 x 60 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Orosz László (Maczonka, 1928, Budapest, 2000) alkotása. Jelezve balra lent "Orosz L." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Maczonka, 1928 - Festő. A fővárosi Iparművészeti Főiskolán és a Képzőművészeti folytatott művészeti tanulmányokat. 1956 óta kiállító művész. Hazai tárlatokon szerepelt táj- és életképekkel. (MÉ)

[FK0167/Bp403/27] A kép mérete: 43 x 47 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Fa A kép Magyar festő, XX. század első fele alkotása. A festmény jó állapotban van. Keret: Ép