[FK0167/Bp403/27] A kép mérete: 43 x 47 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Fa A kép Magyar festő, XX. század első fele alkotása. A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

[FK3613/FL-4] A kép mérete: 40 x 55 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farost A kép Fejér Csaba (Karcag, 1936) alkotása. Jelezve jobbra lent "Fejér Cs." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő. 1954-1959 között a budapesti Iparművészeti Főiskolán Rákosi Zoltán és Z. Gács György voltak a mesterei. Hódmezővásárhelyen élt és alkotott. Több európai országban járt tanulmányúton. Ez idáig mintegy 20 kisebb-nagyobb önálló tárlata volt. 1960-tól rendszeres résztvevője az országos tárlatoknak - köztük az alföldi rendezvényeknek, illetve a hatvani Táj- és Portrébiennáléknak -, valamint a magyar művészet külföldi bemutatóinak. Szerepelt a vásárhelyi iskola budapesti retroszpektív kiállításain. Fejér Cs. a Vásárhelyi Őszi Tárlatok egyik legrangosabb és rendszeres kiállítója. Díjak: Derkovits-ösztöndíj; 1963-ban a FKS-díj; Tornyai-plakett; Koszta-emlékérem; a római Magyar Akadémia ösztöndíja; a VII. Szegedi Nyári Tárlaton Szeged város díja; a Csongrád megyei Tanács alkotói díja; a Hatvani Tájképbiennále közönségdíja. Az alföldi realisták örökségét etikai alapon felújító vásárhelyi iskola második nemzedékének kiváló képviselője. Az alföldi művészet realista hagyományai lírai-szürrealisztikus vonásokkal telítődnek képein. Az alföldi iskola hagyomány köréből kiinduló, műves érzékenységű festő, alkotásaiból nyugalom, harmónia, türelmes szépségkeresés szól hozzánk. Mindezt két szín, a szürke és a barna sokhangú regiszterén, lebilincselő mívességgel, a gesztusfestészet eszközbeli eredményeinek egyéni asszimilálásával adja elő. Alkotásait őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum. (MÉ, M.Gy.: Műv. 1970/5, Tasnádi Attila adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok adattára 1959-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskola díszítőfestő szakán, mesterei Z. Gács György és Rákosi Zoltán voltak. Tanulmányúton Ausztriában, Olaszországban és Bulgáriában járt. 1966 óta Hódmezővásárhelyen, 1968-ban Bécsben, 1972-ben a Műcsarnokban és Szegeden, 1973-ban Wiesbadenben, 1974-ben Pécsett, 1975-ben Szófiában, 1976-ban Budapesten a Csók Galériában rendezett önálló kiállítást. A Vásárhelyi Őszi Tárlatok egyik legrangosabb és rendszeres kiállítója. 1962-1965-ben Derkovits-ösztöndíjat kapott. 1966-ban elnyerte a Tornyai-plakettet, 1968-ban a Koszta-érmet, 1971-ben Szeged város művészeti díját. Az alföldi iskola hagyományköréből kiinduló, műves érzékenységű festő, képeiből nyugalom, harmónia, türelmes szépségkeresés szól hozzánk. Az alföldi festészet realista hagyományai lírai-szürrealisztikus vonásokkal telítődnek képein. Részletgazdagon bontja ki az alföldi táj szépségeit, fedezi föl a hétköznapi tárgyak varázsát. Összefoglal, a lényegre tör. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. - MK Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő. A budapesti Iparművészeti Főiskolán Z. Gács György és Rákosi Zoltán voltak a mesterei. Számos európai országban járt tanulmányúton. Hazai és külhoni tárlatokon szerepelt (Műcsarnok, Csók Galéria, Szeged, Hódmezővásárhely, Pécs, Bécs, Wiesbaden, Szófia). A Vásárhelyi Őszi Tárlatok egyik legrangosabb és rendszeres kiállítója. 1962-65 között Derkovits-ösztöndíjban részesítették, 1963-ban a Fiatalok Stúdiójának tárlatán nyert díjat. 1966-ban Tornyai-plakettet, 1968-ban Koszta emlékérmet kapott. Az alföldi festészet realista hagyományai lírai-szürrealisztikus vonásokkal telítődnek képein. Az alföldi iskola hagyomány köréből kiinduló, műves érzékenységű festő, képeiből nyugalom, harmónia, türelmes szépségkeresés szól hozzánk. (Mé, M.GY.: Műv.-1970/5) Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1959-ben kapott díszítőfestő-diplomát az Iparművészeti Főiskolán, mesterei Z. Gács György és Rákosi Zoltán voltak. Tanulmányúton Ausztriában, Bulgáriában és Olaszországban járt. 1966 óta Hódmezővásárhelyen dolgozik. 1967-ben itt, 1968-ban Bécsben, 1972-ben a Műcsarnokban és Szegeden, 1973ben Wiesbadenben, 1974-ben Pécsett, 1975-ben Szófiában, 1976-ban a Csók Galériában, 1978-ban Veszprémben, 1980-ban a Csontváry Teremben, 1982-ben Sopronban jelentkezett nagyobb anyaggal. 1962-1965-ben Derkovits-ösztöndíjat, 1966-ban Tornyai-plakettet, 1968-ban Koszta-érmet kapott; 1971-ben elnyerte Szeged város művészeti díját. - Az alföldi iskola hagyományköréből kiinduló, műves érzékenységű festő; képeiből nyugalom, harmónia, türelmes szépségkeresés és találás szól hozzánk. Részletgazdagon bontja ki az alföldi táj humanisztikus szépségeit, fedezi fel a hétköznapi tárgyak varázsát. Izgalmasan érdekes csendéletfestő és lényegretörő portréista.

[0M332/053] Olaj farost festmény, szép állapotú aranyozott keretben. Jelezve balra lent: FONTOS S. Hátoldalán ajándékozási felirat, lásd fotó. Magasság: 24 cm Szélesség: 70 cm Súly: 1.65 kg Fontos Sándor festő Születési hely: Szeged Születési dátum: 1920 Kiállítások az adatbázisban: Mesterei: Vinkler László. 1951-55 szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, mestere: Vinkler László. 1976: Csongrád megyei Tanács alkotói díja, Szeged. 1980: Munka Érdemrend arany fokozata. Szegeden élt. A 70-es évekig leginkább szerkezetes elvű, dekoratív hangvételű tájképeket készített. Majd felszámolja a reális földi látszatokat, s helyettük kozmikus képzetű, expresszív látomásokat hoz létre. Pályája utolsó éveiben mozgalmas, jelképes és ironikus felfogású figurális kompozíciókat alkotott. Egyéni kiállítások 1965 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1978 • Kecskeméti Képtár 1984 • Vármúzeum, Esztergom 1990 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Válogatott csoportos kiállítások 1967 • Szegedi képzőművészek tárlata, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1986 • Szeged képzőművészete, Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged. Művek közgyűjteményekben Móra Ferenc Múzeum, Szeged. Irodalom SZELESI Z.: Alföldi művészek között. ~, Tiszatáj, 1965/1. Szuromi Pál Forrás: Artportal.hu

[FKB555/Bp73/28] A kép mérete: 60 x 80 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Réti Mátyás (Tiszadob, 1922, Budapest, 2002) alkotása. Jelezve jobbra lent "Réti M." A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho.: autográf írással Alföld és Réti Mátyás 1975 felirat. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő, grafikus. A hadifogság után előbb Papp Gyula nagymarosi szabadiskolájában, majd 1948-tól a Derkovits kollégiumban kezdte meg művészeti tanulmányait. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Domanovszky Endre, Kmetty János és Hincz Gyula voltak a mesterei, 1953-ban végzett. Egy ideig mint művészpedagógus működött, majd Olasz-, Spanyol- és Franciaországban, valamint a környező országokban tett tanulmányutat. Számos egyéni (Derkovits Terem, Csepel Galéria, Fényes Adolf Terem, Kőbánya, Fáklya Klub, Pápa, Nyíregyháza, Debrecen, Kaposvár, Tokaj, Gyöngyös, Fehérgyarmat, Békéscsaba, Tiszalök, Tiszadada, Mátraderecske, Törökbálint, Tiszaeszlár, Recsk, Sirok, Erdőtelek, Tiszadob, Hajdúnánás, stb.) és csoportos (Nemzeti Szalon, Csepel Galéria, Műcsarnok, Ernst Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria, Baja) kiállításon szerepelt, külföldön is bemutatta munkáit. A fővárosi pedagógusok képzőművész stúdiójának alapítója, 1953-1963 között tagja volt. Általában a paraszti élet, a falu és a környező táj adta számára a művészi élményanyagot. Reális látásmódról tanúskodnak portréi, a természethez szorosan kötődő tájképei, csendéletei, a látványhoz fűződő kompozíciói. Tájképeire a sötét s világos színek ellentéte jellemző, olykor az alföldi festők sajátos arculatát fedezhetjük fel bennük. Általában a lírai hangvétel jellemezte. Friss gouache vázlatai a nagy alkotások ígéreteit rejtik magukban. Grafikai munkák is kerültek ki keze alól, linó- és fametszeteket is készített, melyek különösen szépekre sikerültek. Dózsa grafikai sorozata külön említést érdemel. Díjak: a Fővárosi Tanács II. díja; Szocialista kultúráért. 1985-ben 40 olajfestményét és 30 grafikáját adományozta szülőfalujának. Alkotásai jelen vannak a zalaegerszegi Göcsej Múzeumban és vajai Vay Ádám Múzeumban. (Műv. 1965/6, MÉ, KMML) Magyar festők és grafikusok adattára 1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula növendékeként. Egy ideig mind művész-pedagógus tevékenykedett. Tanulmányutakat tett a környező népi demokráciákban, valamint a Szovjetunióban, Franciaországban és Ausztriában. Önállóan 1964-ben jelentkezett először a Derkovits Teremben, amint az önálló kiállítások egész sora következett a fővárosban és vidéken. - Általában a paraszti élet, a falu, a környező táj adja számára a művészi élményanyagot. Fő törekvése; minél kevesebb eszközzel minél többet visszaadni a látvány szépségéből. Linó- és fametszéssel is eredményesen foglalkozik. - Irod.: P. Sz. T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. - Szij Rezső: Réti Mátyás festményei. Népszava, 1986. jún. 9. Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula voltak a mesterei. Egy ideig mint művészpedagógus működött, majd tanulmányutat tett több európai országban. Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt. Általában a paraszti élet, a falu, a környező táj adja számára a művészi élményanyagot. Reális látásmódról tanúskodnak portréi, a természethez szorosan kötődő tájképei, a látványhoz fűződő kompozíciói. Tájképeire a sötét és világos színek ellentéte jellemző, olykor az alföldi festők sajátos arculatát fedezhetjük fel bennük. Általában lírai hangvétel jellemző rá. Friss gouache vázlatai a nagy képek ígéreteit rejtik magukban. Linó- és fametszéssel is foglalkozik, melyek különösen szépek, sikerültek. (Műv.-1965/6, MÉ) Művészeti lexikon I-IV. Festő. A Képzőművészeti Főiskolán 1953-ban végzett. Tanárai Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula voltak. 1964-ben önálló kiállítása nyílt a Derkovits Teremben. Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek 1953-ban kapott diplomát Kmetty János, Domanovszky Endre és Hincz Gyula növendékeként, s hosszú évekig művészpedagógusként dolgozott. Tanulmányutakat tett a környező népi demokráciákban, a Szovjetunióban, Franciaországban, Ausztriában, Olasz- és Görögországban. Önálló tárlattal 1964-ben jelentkezett először a Derkovits Teremben, ezt követően mintegy 40 bemutatója volt a fővárosban és vidéken. Az utóbbi években a Fényes Adolf Teremben (1975), a Csepel Galériában (1979), Békéscsabán (1980) és Salgótarjánban (1982) állított ki. - Általában a paraszti élet, a falu, a környező táj adja számára a művészi élményanyagot; fő törekvése: minél kevesebb eszközzel minél többet visszaadni a látvány értékeiből. Linó- és fametszéssel is foglalkozik.

[1F337/002] Olaj farost festmény, aranyozott keretben. Jelzés balra lent: OROSZ L. Hátoldalán Képcsarnokos címke, rajta felirat: OROSZ LÁSZLÓ VELEMI UTCA Magasság: 71 cm Szélesség: 91 cm Súly: 4.485 kg OROSZ LÁSZLÓ MACONKA, 1928 - 2000 MACZONKAI OROSZ LÁSZLÓ   Festő. A Iparművészeti Főiskola és a budapesti Képzőművészeti Főiskola növendéke volt. 1956-tól kiállító művész hazai tárlatokon.   Forrás: kieselbach.hu

[1L077/Z070] Olaj farost festmény, keret nélkül. Jelzés jobbra lent: A. RAFAEL (Ábrahám Rafael (1929-2014) Hátoldalán felirat: A.R.: ROMANTIKUS TÁJ (OLAJ) 91 ZG 6510/2 23-91/8 Hátoldalán címke, rajta felirat: LELTÁRFELVÉTELI JEGY Magasság: 60 cm Szélesség: 80 cm Súly: 1.325 kg   Ábrahám Rafael festőművész, grafikusművész Szombathely, 1929-06-11   Szerző: Ladányi József 1947-1951 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatott tanulmányokat. 1957-től 1962-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosítógrafika szakán tanult. Mesterei: Barcsay Jenő, Ék Sándor, Hincz Gyula és Kádár György voltak. Többször járt külföldi tanulmányúton (Anglia, Olaszország, Svédország). Szürreális hatású, montázstechnikára épülő litográfiáin és rézkarcain természeti és művi elemekből alkotott kompozíciókat (Mesterségek dicsérete sorozat, 1968). A 70-es évek elején formai problémák foglalkoztatták, geometrikus és amorf alakzatokat állított szembe egymással (Mikrokozmoszok sorozat, 1970). A 70-es évek közepén etikai kérdésekre keresett választ (Diktatúrák, Chile, 1974, Eszmék és emberek, 1974, sorozatok). Az 1980-as években élő és szervetlen anyagok mikroszkopikus vizsgálatával kezdett el foglalkozni (A természet formái, 1977, sorozat). Az így talált rendszereket aprólékosan kidolgozott, néhány motívumra redukált lapon ábrázolta. A 80-as évektől egyre inkább a geometrikus kompozíciók határozták meg művészetét. Az 1990-es években nagyméretű, geometrikus olajképeket alkot. 1964 óta szerepelnek művei a világ grafikai kiállításain (Bécs, Bejrút, Kiotó, London, New York, Szófia stb.). Itthon többek között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tárlatain, a miskolci Országos Grafikai Biennálékon állította ki műveit. 1989-ben és 1990-ben elnyerte Kecskemét művészeti díját.   Irodalom Gondolattársítások... ~ művészete, Művészet, 1985/5. A montázstól a geometriáig, Új Magyarország, 1993. szeptember 13. Egyéni kiállítások Egyéni kiállítások 1969 • Ian Clarkson Gallery, Edinburgh • Cazalet Gallery, London 1979 • Bartók Művelődési Ház, Szeged 1985 • Fészek Klub, Budapest 1994 • Szombathelyi Képtár, Szombathely 1996 • Ferencvárosi Pincegaléria, Budapest Művek közgyűjteményekben Művek közgyűjteményekben Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. Forrás: artportal.hu